A készpénz deviza iránti kereslet jelentős növekedésének okait a Nemzeti Bank ismertette. Olvasható a jegybank anyagaiban.
Tavaly jelentősen megnőtt a készpénz deviza iránti kereslet. Ennek oka a 2023 végén bekövetkezett fontos változások. Akkor a Nemzeti Bank feloldotta a bankok készpénz-értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. Ha korábban a bankok korlátozott mennyiségű készpénzt devizát adhattak el, akkor 2023 decemberétől a jegybank megszüntette a korlátozásokat.
A Nemzeti Bank ezt a lépést azért tette meg, hogy minimalizálja a hivatalos árfolyam és a készpénzpiaci árfolyam közötti különbséget. Már több mint egy éve 1% közelében van, míg például 2023-ban a 10%-ot, 2022-ben pedig a 25%-ot érte el.
A szabályozó magyarázata szerint ez lehetővé tette a piac készpénzes és bankközi szegmensei közötti kapcsolat erősítését. A készpénzpiac már nem él külön életet, és a készpénz árfolyam ingadozása sem olyan jelentős, mint korábban.
Mindez azért volt fontos, hogy az irányított árfolyamrugalmassági-rendszer hatékonyan működjön.
Ez az újraelosztáshoz vezetett. A készpénzes devizakereskedés limitjének feloldása előtt a keresletet más csatornákon keresztül elégítették ki:
a hivatalos – a lakosság nem készpénz alapú valutavásárlása (2024-ben ennek volumene 18%-kal csökkent);
nem hivatalos (kártyaturizmus és egyéb, korlátozások megkerülését szolgáló sémák).
„2024-ben reális keresletet tapasztaltunk a készpénz iránt. És ha a Nemzeti Bank nem oldotta volna fel az eladási korlátozásokat, a tavalyi kereslet továbbra is nyomást gyakorolt volna a tartalékokra, de más csatornákon keresztül. Vajon a készpénz iránti teljes kereslet, amelyet a lakosság megtakarítási céllal vásárol valutát? Nem”, közölte a jegybank.
A keresletet részben az önkéntesek generálják, akik külföldön vásárolnak felszereléseket, egészségügyi eszközöket és egyéb, a frontnak szükséges termékeket. A készpénz iránti keresletet a mezőgazdasági kisvállalkozások, kisvállalkozások stb. is fokozzák.
Természetesen ennek az igénynek egy része a lakosságot terheli. Háborús időkben azonban teljesen érthető az emberek azon vágya, hogy diverzifikálják pénzügyi kockázataikat.
A Nemzeti Bank intézkedései lehetővé teszik a potenciális valutakereslet korlátozását. Jelenleg több mint 310 milliárd hrivnya van hrivnya alapú lekötött betétekben és államkötvényekben.
Másrészt, ha bekövetkezne a hrivnya iránti bizalomvesztés, akkor ezek a források nagy valószínűséggel a folyószámlákról a devizapiacra kerülnének.
Hétfőn először történt meg, hogy az amerikai dollár árfolyama az indiai rúpiához képest meghaladta a 87 rúpia/1 USD-t, miután Donald Trump elnök importvámokat vezetett be Kanada, Mexikó és Kína ellen – jelentette a Trading Economics.
Jelenleg a dollár 87,14 rúpiát ér, szemben a pénteki 86,7 rúpiával, miközben a kereskedési szakasz során az árfolyam történelmi rekordot ért el, 87,23 rúpiát.
A vámokkal kapcsolatos rendeletet, amely február 4-én lép életbe, Trump a múlt szombaton írta alá. A rendelet 25%-os vámot ír elő a Mexikóból és Kanadából importált termékekre, valamint 10%-os vámot a Kínából származó árukra.
Trump azt is kijelentette, hogy tervezi vámok bevezetését az Európai Unióval szemben is.
Az új intézkedések növelik a globális gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos aggodalmakat, ami arra kényszeríti a befektetőket, hogy a dollárhoz hasonló védett eszközökbe helyezzék át tőkéjüket.
A piac szereplőit aggasztja India GDP növekedésének lassulása és az olajárak emelkedése is, amelyek tovább súlyosbíthatják az ország fizetési mérlegének hiányát.
[type] => post
[excerpt] => Hétfőn először történt meg, hogy az amerikai dollár árfolyama az indiai rúpiához képest meghaladta a 87 rúpia/1 USD-t, miután Donald Trump elnök importvámokat vezetett be Kanada, Mexikó és Kína ellen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738702020
[modified] => 1738688789
)
[title] => Az indiai rúpiát történelmi mélypontra taszította a dollár
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57024
[uk] => 56979
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 56980
[image] => Array
(
[id] => 56980
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3.png
[original_lng] => 16841521
[original_w] => 4569
[original_h] => 3375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-300x222.png
[width] => 300
[height] => 222
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-768x567.png
[width] => 768
[height] => 567
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-1024x756.png
[width] => 1024
[height] => 756
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-1536x1135.png
[width] => 1536
[height] => 1135
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-2048x1513.png
[width] => 2048
[height] => 1513
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3.png
[width] => 4569
[height] => 3375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1738681589:5
[_thumbnail_id] => 56980
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1306
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] =>
🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz rubel pénteken meredeken gyengült az amerikai dollárral szemben, miután a központi bank bejelentette, hogy az újévi szünet utáni első 2025-ös munkahéten a szokásosnál kevésbé támogatja devizáját.
A rubel árfolyama 3,4 százalékkal 100,50-re csökkent a dollárral szemben a délelőtti tőzsdén kívüli kereskedelemben, az elmúlt időszakban azonban a zöldhasú kurzusa átlépte a 105 rubeles lélektani határt is.
A rubel/dollár árfolyamát befolyásolhatta néhány konkrét pozíció lezárása a devizapiaci eszközökben. Valószínűleg a dollár jelenlegi dinamikája átmeneti – kommentálta a helyzetet a Reutersnek Sofya Donets, a T-Bank elemzője.
Elemzők szerint a tőzsdén kívüli piac, ahol dollárral és euróval kereskednek Oroszországban, továbbra is volatilis, hozzátéve, hogy a tőzsdén kereskedett jüan nem mutatja ugyanazt a dinamikát.
A központi bank közölte, hogy január 9-től csaknem 60 százalékkal csökkenti nettó devizaeladásait, egyrészt a belföldi piac kínálatának biztosítása, másrészt a Pénzügyminisztérium kérése miatt.
Mélyponton a rubel a szankciók miatt
Miután a rubel novemberben az új amerikai pénzügyi szankciók hatására mintegy 2,5 éve nem látott mélypontra zuhant, a központi bank a rubel árfolyamát a pénzügyminisztérium nevében történő devizavásárlások elhalasztásával támogatta.
A központi bank pénteken külön közleményben közölte, hogy kiigazítja a hivatalos árfolyamképzés mechanizmusát, amely ezentúl a tőzsdei és a tőzsdén kívüli kereskedelem adatait kombinálja, valamint keresztárfolyamokat használ. A dollár és az euró kereskedelme 2024 júniusában a tőzsdén kívüli piacra költözött, miután szankciókat vezettek be a moszkvai tőzsdén. A kínai jüannal továbbra is a MOEX-en kereskednek, így az lett a legnagyobb forgalmú deviza Oroszországban.
Továbbra is figyelemmel kísérjük a devizapiac szerkezetében bekövetkező változásokat, és szükség esetén tovább finomítjuk a külföldi valuták hivatalos árfolyamának a rubelhez viszonyított meghatározására szolgáló mechanizmust – közölte a szabályozó hatóság.
A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Ukrajna lakossága 2024 júliusában készpénzt és nem készpénzes valutát adott el kereskedelmi bankoknak 1,658 milliárd dollárekvivalens értékben, és 2,775 milliárd dollárt vásárolt. A nettó valutavásárlás 1,117 milliárd dollárt tett ki – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a valutavásárlások volumene 14,9%-kal nőtt júniushoz képest, amikor az ukránok 972 millió dollárt vettek. Az év eleje óta az ukránok 6,356 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól. Júliusban az majdnem 12 éves rekordmennyiségnek megfelelő valutát vásároltak (2012 novemberében 1,523 milliárd dollárt).
A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41-42 hrivnya között ingadozott. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 50 kopijkával 41,30 hrivny/dollárra nőtt az árfolyam. A készpénz kamatláb teljes mértékben a bankközi árfolyamtól függ, ahol az NBU dominál, és meghatározza, hogy milyen lesz az arány. A bankközi árfolyam 40,50 hrivnyáról 41,00 hrivnya/dollárra nőtt.
A hivatalos árfolyam július 22-én elérte a 41,49 hrivnya/dollár maximumot, majd 41,02 hrivnya/dollárra esett. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 49 kopijkával (2,1%-kal) nőtt az árfolyam. Az év eleje óta a dollár 3,04 hrivnyával (8,0%-kal) erősödött.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) becslése szerint a bankokon kívüli készpénz mennyisége 2024 júniusában 1,3 milliárd dollárra nőtt a 2023. júniusi 0,8 milliárd dollárral szemben – számolt be az rbc.ua hírportál az NBU 2024. júniusi fizetési mérlegáttekintésére hivatkozva.
Az NBU közlése szerint 2024 január–júniusában a bankokon kívüli készpénz mennyiségének növekedését 7,9 milliárd dollárra, 2023 megfelelő időszakában pedig 6,1 milliárd dollárra becsülik. A jegybank nem közölt becslést a lakosság és a vállalkozások kezében lévő készpénz teljes mennyiségéről, de az előzetes becslések szerint ez az összeg meghaladhatja a 120 milliárd dollárt.
Így a készpénz továbbra is az ukránok fő megtakarítási formája, és jelentősen meghaladja a készpénzes hrivnyamennyiséget – 800 milliárd hrivnyát (kevesebb, mint 20 milliárd dollár).
A bankok által Ukrajnába behozott készpénz devizamennyisége 2024 júniusában 1,331 milliárd dollár volt. A júniusi volumen az év eleje óta a maximumot érte el, bár jelentősen elmaradt a januáritól (1,864 milliárd dollár).
A lakosság 972 millió dollárt vásárolt a bankokban júniusban, ami 6,1%-kal kevesebb, mint májusban. Az év eleje óta az ukránok 5,238 milliárd dollárt vásároltak. A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41 hrivnya körül ingadozott.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
[type] => post
[excerpt] => India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697889720
[modified] => 1697858657
)
[title] => Beintett India Oroszországnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42812&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42812
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 42813
[image] => Array
(
[id] => 42813
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[original_lng] => 123962
[original_w] => 800
[original_h] => 601
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-768x577.webp
[width] => 768
[height] => 577
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1697847858:12
[_thumbnail_id] => 42813
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2416
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A bankokon kívüli készpénz valuta teljes összege Ukrajnában 116 milliárd dollár, mely összeg állampolgári és vállalkozói megtakarítás – számolt be Bohdan Danilisin, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tanácsának tagja a Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilisin azt írta: „A háztartások és a vállalkozások pénzeszközeik nagy részét valutában tartják.” A tájékoztatása szerint ez az összeg a 2023. szeptember 1-jei állapotoknak megfelelően 136 milliárd dollárt tett ki készpénzben, valutabankbetétekben és devizakötvényekben.
Ahogy a nemzeti banki tanácsos megjegyezte, a háború alatt 4 százalékponttal nőtt a valutaeszközök aránya a vállalkozások és a lakosság teljes pénzügyi vagyonában. (2022. január 1-től 65 %-ról 2023. szeptember 1-re 69 %-ra). „A valutaeszközök több mint 85 %-a készpénz valuta (116 milliárd dollár)” – mutatott rá a bankszakember, hozzátéve, hogy „ez bankokon kívüli valuta”.
A háztartások és vállalkozások pénzeszközeinek szerkezetében a hrivnya pénzeszközök 31 %-ot tesznek ki, ebből a készpénz hrivnya 31 %, a háztartások lekötött betétei 11 %, az üzleti lekötött betétek 11 %, a folyószámlák 42 % – vázolta Bohdan Danilisin.
Augusztus 21-től tovább gyengült a hrivnya. Miért változott a trend, és mi lesz ősszel, a dollár árfolyamával?
A dollár ára növekedésének okai Ukrajnában
Olekszij Druhov, a Lembergi Politechnikai Nemzeti Egyetem menedzsment tanszékének professzora úgy véli, hogy a dollár drágulásának fő oka a hadseregnek nyújtandó pótlékok kifizetésének visszaállítása, a gabonafolyosó blokkolása, a hadműveletek elhúzódása és spekulatív bevételszerzési kísérletek – számolt be Facebook-oldalán, közölte az Espresso.
A professzor ugyanakkor megjegyezte, hogy a hrivnya hirtelen összeomlására nincs ok. Hiszen makrogazdasági szempontból a helyzet stabil. A bankközi helyzet kiszámítható, a nemzetközi pénzügyi segítség időben érkezik. Olekszij Druhov megjegyezte, hogy most trendváltással van dolgunk, mert ha korábban olcsóbb volt a dollár, most fokozatosan drágulásnak indult.
Eközben a Nemzeti Bank lemond a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyamáról, írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva. A hrivnya dollárhoz viszonyított 18 hónapos fix árfolyama után a Nemzeti Bank a rugalmas árfolyamra készül áttérni.
A Nemzeti Bank biztosított arról, hogy az átmenet első szakaszában aktívan jelen lesznek a devizapiacon, hogy megvédjék azt az erős árfolyam-ingadozásoktól, és kompenzálják a piaci devizahiányt.
Szakértők becslése szerint a rugalmas árfolyamra való áttérés után, amely alatt a jegybank figyelemmel kíséri és szükség esetén módosítja a devizapiaci helyzetet, az árfolyamnak nem kellene jelentősen változnia.
A dollár erősödik a világpiacon
Az amerikai gazdaság pozitív makrogazdasági adatainak hátterében a dollár erősödik a világpiacon egy, hat másik világvalutából álló kosárhoz képest. Ez többek között a japán jen és a kínai jüan gyengülésére vonatkozik. Utóbbi a gazdasági növekedés lassulása miatt veszít pozícióiból, írta a Reuters.
A rubel összeomlása
Oroszországban hirtelen összeomlott a rubel, emiatt az elnök rendkívüli ülést tartott. A Bloomberg szerint Oroszországban jelenleg kiemelt figyelmet fordítanak a valutakontroll megerősítésének kérdésére. Az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának irányadó kamatának hirtelen 12%-ra való emelkedése nem mentette meg a helyzetet a rubel összeomlása kapcsán. A 24 Finance beszámolója szerint az orosz rubel az év eleje óta körülbelül 25%-ot veszített és a világ három leggyengébb devizája közé tartozik a fejlődő piacokon. Az okok között többek között Prigozsin zendülési kísérletét említik, amely után jelentősen felgyorsult a rubel leértékelődése. Ráadásul erőteljes nyomást gyakorolnak a rubelre szankciókorlátozások, a gáz- és olajexport volumenének csökkenése (és ezáltal a devizabevételek csökkenése), valamint a tőkekiáramlás az országból.
A The Economist írása szerint az Oroszországi Föderációnak vagy az áruimportot, vagy a katonai kiadásokat kell csökkentenie. Ha ez nem történik meg, akkor ezt a civil gazdaság sínyli meg, mert az infláció miatt csökken az átlag orosz állampolgárok vásárlóereje.
Az Oroszországi Föderáció még az összes monetáris eszköz és a kiegészítő alapból származó forrás felhasználásával sem lesz képes radikálisan megváltoztatni a helyzetet és elkerülni a jelentős veszteségeket a gazdaság számára.
A bankárok hajlanak arra, hogy 2023-ban a hrivnya-dollár árfolyama 42,70-es szinten legyen. Ezt az előrejelzést az Ukrán Nemzeti Bank közölte, számolt be az RBK-Ukrajna. Ez egy frissített előrejelzés, amelyet az elemzők 2023 januárjában tettek közzé. Az októberi előrejelzéshez képest, amikor 43,23 hrivnya dollár volt a várt árfolyam, a januári előrejelzés optimistább. A pénzügyi elemzők pedig még optimistább előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, és 41,11-es szinten várják a dollár hrivnyához viszonyított árfolyamát. Novemberben az előrejelzés pesszimistább volt – 42,30.
Infláció
A bankárok és pénzügyi elemzők nyomán az ukrán vállalatok vezetői is javítottak az inflációval kapcsolatos várakozásaikon. Becsléseik szerint 23,3 %-os lesz a drágulás, közölet írja az RBK-Ukrajna a Nemzeti Bank jelentésére hivatkozva.
A megkérdezettek kétharmada azt jósolja, hogy a fogyasztási cikkek drágulása a jövő évben nem haladja meg a 30%-ot. 37,6 százalékuk úgy gondolja, hogy az infláció jövőre nem haladja meg a 20%-ot. Az inflációt befolyásoló legjelentősebb tényezők között a megkérdezettek a harci cselekményeket nevezik meg (89,2%). A válaszadók 65,8%-a szerint a „termelési költségek” tényező is jelentősen megnőtt. Az árfolyam a fogyasztói árak alakulására gyakorolt hatását ugyanakkor kevesebben említették.
Összeomlanak-e a bankok?
Az Ukrán Nemzeti Bank a háború végére 60%-ra becsüli azoknak a hiteleknek a számát, amelyek esetében a hitelfelvevők nem fizették a részleteket.
December 1-i adatok szerint az összes kiadott hitel 37%-át nem szolgálják ki. Ha a háború végéig valóra válik a jegybank előrejelzése, a bankok bevételeik nagy részét elveszítik, és ez újabb csődhullámhoz vezethet, írta Jaroszlav Vinokurov az Ekonomicsna pravda-ban közölt cikkében.
A nem működő hitelek számát illetően a 2022. december 1-i adatok szerint a Privatbank vezeti a listát. Körülbelül 188,1 milliárd hrivnyáról van szó, ami az összes ukrán banknál lévő késedelmes hitelek 43,8%-a.
A Concorde Capital adatai szerint a rossz hitelek valós volumene Ukrajnában, nem számítva a Privatbank-ot, 50-60%.
Jevhen Dubohriz, a CASE-Ukrajna szakértője úgy véli, hogy a bankok veszteségei még jelentősebbek lesznek, mivel a hitelek fedezete leértékelődött. Ráadásul a bankok február 24-én elvesztették portfóliójuk egyharmadát, és az áramszünetek miatt további 7-10%-kal nőtt a veszteség – hangsúlyozta a szakember. Ukrajnában legutóbb 2014–2017-ben következett be a bankok csődje, akkor közel száz intézményt vontak ki a forgalomból. Ennek fő oka a bankok hitelportfólióinak alacsony minősége és a tőkésítéstől való vonakodás volt. A bankok 2014-ig meglehetősen lazán foglalkoztak a hitelezéssel, és meglehetősen elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a bankok rossz minőségű fedezettel nyújtottak hitelt.
Korábban a Nemzeti Bank szigorúan szabályozta a bankok rendelkezésére álló pénzügyi párnákat, amely fedezték volna a késedelmes hiteleket. A bank részvényesei kötelesek voltak tőkésíteni az intézményt, ellenkező esetben a jegybank kivonta volna a bankot a piacról. Hiszen a bank nemcsak, hogy nem tesz szert bevételre a lejárt hitelekből, de jelentősen veszít likviditásából is.
A hitelkamat nem az egyetlen bevételi forrása a bankoknak. Bevételhez juthatnak a tranzakciós díjakból, az árfolyam-különbözetből és az állami kötvényekből. Ezért egyes bankok stabilitása elsősorban a különböző típusú jövedelmek egyensúlyától függ.
A háború időszakában a Nemzeti Bank nem von ki bankokat a piacról a tőkésítés megtagadása miatt. Ugyanakkor továbbra is felméri a banki intézmények likviditását és fizetési fegyelmét. Ezen normák megsértéséért 2022-ben a Szics és a Megabankot kivonták a piacról.
Mi lesz a hitelekkel a háború után?
Mit tehetnek a bankok azokkal a hitelekkel, amelyeket nem fizetik? Eladják, szerkezetileg átalakítják vagy jóváírják.
A háború miatt a legtöbb lejárt hitelt nem lehet újraindítani. Ha a vállalkozás fizikailag megsemmisült, akkor a hitel jóváírásra vár.
Ralf de Haas és Olekszandr Pivovarszkij az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank munkatársai úgy vélik, hogy a háború miatt leértékelődött hiteleket a harmadik országokban lévő orosz vagyon elkobzásával hozzák vissza.
Ez a folyamat azonban nem egyszerű és nem gyors, így a háború végét követően azonnali tőkésítésre kerül a legtöbb bank. A Nemzeti Bank hivatalosan kijelentette, hogy a háború után nem bünteti meg a bankokat a tőkekövetelmények megsértéséért, ha azt a háború következményei okozták. Ezzel a jegybank több időt ad a bankoknak a bevételek generálására és a tőke helyreállítására. A jelentős számú rossz hitel miatt a bankok a háború után még jobban megemelhetik a kamatokat. A bankok hitelképessége pedig a nemzetközi befektetéseken és a jóvátételeken múlik majd.
