Az arany ára kedden esett, mivel a befektetők a hétvégi feszültségek után az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások folytatására számítottak, miközben az erősebb dollár nyomást gyakorolt a nemesfémre – jelentette a Reuters, számolt be az Ukrinform.
Az arany spot ára 0,7%-kal, unciánként 4785,99 dollárra esett, folytatva a hétfő óta tartó csökkenést, amikor április 13. óta a legalacsonyabb szintet érte el. Az amerikai arany júniusi szállítású határidős árfolyama 0,5%-kal 4803,50 dollárra esett.
Az amerikai dollár kedden enyhén erősödött, ami drágábbá tette a dollárban denominált árukat más valuták tulajdonosai számára.
Irán a béketárgyalások folytatásának lehetőségét az Egyesült Államokkal Pakisztánban fontolgatja, közölte egy magas rangú iráni tisztviselő hétfőn a Reuters hírügynökséggel, miután Iszlámábád feloldotta az iráni kikötők amerikai blokádját, amely a kéthetes tűzszünet lejárta után komoly akadályt jelentett Teherán békefolyamataihoz való visszatérésében.
A befektetők közleményre várnak, hogy „lesznek-e tárgyalások Iszlámábádban, és hogy meghosszabbítják-e a tűzszünetet, vagy még jobb, békemegállapodás születik-e” – mondta Kyle Rodda, a Capital.com vezető pénzügyi piaci elemzője.
„Ha ez megtörténik, az arany valószínűleg támogatást kap, mivel esnek az olajárak. Ha ez nem történik meg, akkor a volatilitás egy része visszatérhet a piacra” – mondta Rodda.
A befektetők a héten a később esedékes amerikai szenátusi meghallgatásra is számítanak Kevin Warsh, Donald Trump elnök jelöltjének kinevezésére a Federal Reserve élére. Warsh várhatóan azt fogja mondani a törvényhozóknak, hogy „elkötelezett amellett, hogy a monetáris politika szigorúan független maradjon”.
A többi fém közül az ezüst spot ára 1,4%-kal, unciánként 78,80 dollárra, a platina 0,8%-kal, 2072,22 dollárra, a palládium pedig 0,3%-kal, 1547,25 dollárra esett.
[type] => post
[excerpt] => Az arany ára kedden esett, mivel a befektetők a hétvégi feszültségek után az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások folytatására számítottak, miközben az erősebb dollár nyomást gyakorolt a nemesfémre – jelentette a Reuters, számolt be az...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777054200
[modified] => 1776963826
)
[title] => Az arany árfolyama esik, a dollár erősödik, a befektetők az amerikai–iráni tárgyalások kimenetelére várnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=70519&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70519
[uk] => 70424
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 70425
[image] => Array
(
[id] => 70425
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1.webp
[original_lng] => 152640
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1.webp
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1.webp
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1.webp
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/depositphotos-8330429-l-1024x682-1.webp
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1776953027:12
[_thumbnail_id] => 70425
[_edit_last] => 12
[views_count] => 503
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_aebd1a115db213b5814301d8f44c7f0e] =>
Az Ukrán Nemzeti Bank új történelmi csúcsot állított fel az euró hivatalos árfolyamában. Január 28-án, szerdán az euró árfolyama 51,22 hrivnya – derül ki a jegybank honlapján közzétett adatokból.
A január 27-i árfolyamhoz képest az euró 16 kopijkával erősödött. Ezzel szemben az amerikai dollár enyhén gyengült: január 28-án a hivatalos árfolyam 42,96 hrivnya lesz, ami 16 kopijkás csökkenést jelent.
Érdemes megjegyezni, hogy egy évvel korábban, 2025. január 28-án az euró árfolyama még 44,14 hrivnya volt, míg az amerikai dolláré 41,94 hrivnyán állt.
Ezen a héten a hrivnya árfolyama kétszer is elérte történelmi mélypontját az euróval szemben, majd enyhén erősödött. Ezen a héten az Ukrán Nemzeti Bank az év eleje óta rekord mennyiségű valutát adott el a hrivnya árfolyamának támogatására. Ezt bizonyítják a szabályozó hatóság honlapján január 24-én, szombaton közzétett adatok.
Január 19-e és 23-a között a jegybank 1 milliárd 61 millió dollárt adott el a bankközi devizapiacon, ami sorozatban másodszor haladta meg az előző heti adatot.
Összesen az idei év eleje óta a Nemzeti Bank 2 milliárd 678 millió dollárt adott el. Ugyanakkor a szabályozó egyáltalán nem vásárolt dollárt.
Az ukránok egyre inkább az eurót részesítik előnyben a dollárral szemben: szeptemberben a lakosság nettó euróvásárlásai meghaladták a 200 millió dollárnak megfelelő összeget, miközben a dollárban végzett ügyletek volumene kisebb volt. A szakértők szerint ez nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai és társadalmi trendet is jelez – Ukrajna Európa felé fordulását.
Ahogy Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző a Facebook-oldalán írta, szeptemberben az euróban végzett nettó vásárlások értéke 201,5 millió dollár volt, míg dollárban 179,1 millió dollár. Hozzátette, hogy bár az ukránok nagyobb forgalmat bonyolítanak le dollárban – mintegy 2,4 milliárd dollár értékben –, euróból többet halmoznak fel, amelynek forgalma 0,84 milliárd dollárnak felel meg – írja az Unian nevű ukrán portál.
Miért éppen az euró? Mert korábban drágult, ami drága, abból mindig többet akarunk, biztos, ami biztos. Ráadásul az emberek egyre inkább Európa felé tekintenek – ha valaki külföldre készül a télre, akkor többnyire oda megy, ahol az euróra van szükség. Összességében pedig az euró aránya a gazdaságban, a külföldi tranzakciókban és a magánügyletekben is folyamatosan nő – ez egyfajta alulról jövő, természetes európai integrációs folyamat – írta Sevcsisin.
A szakértő hozzátette, hogy az elmúlt hat hónapban az ukránok visszatértek a pénzváltókon keresztül történő valutavásárláshoz. „A devizavásárlások körülbelül 61 százalékát nem banki intézményeken keresztül intézik (2024-ben ez 48 százalék volt). Az eladások azonban, mind a tőzsdéken keresztül, továbbra is 76 százalékon állnak (itt többé-kevésbé stabilak)” – jegyezte meg az elemző.
Az ukránok augusztusban csökkentették nettó készpénz-euró vásárlásaikat az előző hónapokhoz képest. Ugyanakkor Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző szerint a lakosság nettó dollárvásárlása nőtt. Ennek ellenére az euró továbbra is felülmúlta a dollárt.
Az ukrán pénzváltókban október 9-én az átlagos dollárárfolyam 41,50 UAH/dollár, a dollárt pedig 41,38 UAH árfolyamon lehet eladni. Az euró készpénzes árfolyama a pénzváltókban ma 48,60 UAH/euró, az eladási árfolyam pedig 48,43 UAH/euró – magyarázta a lap.
A készpénz deviza iránti kereslet jelentős növekedésének okait a Nemzeti Bank ismertette. Olvasható a jegybank anyagaiban.
Tavaly jelentősen megnőtt a készpénz deviza iránti kereslet. Ennek oka a 2023 végén bekövetkezett fontos változások. Akkor a Nemzeti Bank feloldotta a bankok készpénz-értékesítésére vonatkozó korlátozásokat. Ha korábban a bankok korlátozott mennyiségű készpénzt devizát adhattak el, akkor 2023 decemberétől a jegybank megszüntette a korlátozásokat.
A Nemzeti Bank ezt a lépést azért tette meg, hogy minimalizálja a hivatalos árfolyam és a készpénzpiaci árfolyam közötti különbséget. Már több mint egy éve 1% közelében van, míg például 2023-ban a 10%-ot, 2022-ben pedig a 25%-ot érte el.
A szabályozó magyarázata szerint ez lehetővé tette a piac készpénzes és bankközi szegmensei közötti kapcsolat erősítését. A készpénzpiac már nem él külön életet, és a készpénz árfolyam ingadozása sem olyan jelentős, mint korábban.
Mindez azért volt fontos, hogy az irányított árfolyamrugalmassági-rendszer hatékonyan működjön.
Ez az újraelosztáshoz vezetett. A készpénzes devizakereskedés limitjének feloldása előtt a keresletet más csatornákon keresztül elégítették ki:
a hivatalos – a lakosság nem készpénz alapú valutavásárlása (2024-ben ennek volumene 18%-kal csökkent);
nem hivatalos (kártyaturizmus és egyéb, korlátozások megkerülését szolgáló sémák).
„2024-ben reális keresletet tapasztaltunk a készpénz iránt. És ha a Nemzeti Bank nem oldotta volna fel az eladási korlátozásokat, a tavalyi kereslet továbbra is nyomást gyakorolt volna a tartalékokra, de más csatornákon keresztül. Vajon a készpénz iránti teljes kereslet, amelyet a lakosság megtakarítási céllal vásárol valutát? Nem”, közölte a jegybank.
A keresletet részben az önkéntesek generálják, akik külföldön vásárolnak felszereléseket, egészségügyi eszközöket és egyéb, a frontnak szükséges termékeket. A készpénz iránti keresletet a mezőgazdasági kisvállalkozások, kisvállalkozások stb. is fokozzák.
Természetesen ennek az igénynek egy része a lakosságot terheli. Háborús időkben azonban teljesen érthető az emberek azon vágya, hogy diverzifikálják pénzügyi kockázataikat.
A Nemzeti Bank intézkedései lehetővé teszik a potenciális valutakereslet korlátozását. Jelenleg több mint 310 milliárd hrivnya van hrivnya alapú lekötött betétekben és államkötvényekben.
Másrészt, ha bekövetkezne a hrivnya iránti bizalomvesztés, akkor ezek a források nagy valószínűséggel a folyószámlákról a devizapiacra kerülnének.
Hétfőn először történt meg, hogy az amerikai dollár árfolyama az indiai rúpiához képest meghaladta a 87 rúpia/1 USD-t, miután Donald Trump elnök importvámokat vezetett be Kanada, Mexikó és Kína ellen – jelentette a Trading Economics.
Jelenleg a dollár 87,14 rúpiát ér, szemben a pénteki 86,7 rúpiával, miközben a kereskedési szakasz során az árfolyam történelmi rekordot ért el, 87,23 rúpiát.
A vámokkal kapcsolatos rendeletet, amely február 4-én lép életbe, Trump a múlt szombaton írta alá. A rendelet 25%-os vámot ír elő a Mexikóból és Kanadából importált termékekre, valamint 10%-os vámot a Kínából származó árukra.
Trump azt is kijelentette, hogy tervezi vámok bevezetését az Európai Unióval szemben is.
Az új intézkedések növelik a globális gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos aggodalmakat, ami arra kényszeríti a befektetőket, hogy a dollárhoz hasonló védett eszközökbe helyezzék át tőkéjüket.
A piac szereplőit aggasztja India GDP növekedésének lassulása és az olajárak emelkedése is, amelyek tovább súlyosbíthatják az ország fizetési mérlegének hiányát.
[type] => post
[excerpt] => Hétfőn először történt meg, hogy az amerikai dollár árfolyama az indiai rúpiához képest meghaladta a 87 rúpia/1 USD-t, miután Donald Trump elnök importvámokat vezetett be Kanada, Mexikó és Kína ellen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738702020
[modified] => 1738688789
)
[title] => Az indiai rúpiát történelmi mélypontra taszította a dollár
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57024&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57024
[uk] => 56979
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 56980
[image] => Array
(
[id] => 56980
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3.png
[original_lng] => 16841521
[original_w] => 4569
[original_h] => 3375
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-300x222.png
[width] => 300
[height] => 222
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-768x567.png
[width] => 768
[height] => 567
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-1024x756.png
[width] => 1024
[height] => 756
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-1536x1135.png
[width] => 1536
[height] => 1135
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3-2048x1513.png
[width] => 2048
[height] => 1513
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-3.png
[width] => 4569
[height] => 3375
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1738681589:5
[_thumbnail_id] => 56980
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3811
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] =>
🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz rubel pénteken meredeken gyengült az amerikai dollárral szemben, miután a központi bank bejelentette, hogy az újévi szünet utáni első 2025-ös munkahéten a szokásosnál kevésbé támogatja devizáját.
A rubel árfolyama 3,4 százalékkal 100,50-re csökkent a dollárral szemben a délelőtti tőzsdén kívüli kereskedelemben, az elmúlt időszakban azonban a zöldhasú kurzusa átlépte a 105 rubeles lélektani határt is.
A rubel/dollár árfolyamát befolyásolhatta néhány konkrét pozíció lezárása a devizapiaci eszközökben. Valószínűleg a dollár jelenlegi dinamikája átmeneti – kommentálta a helyzetet a Reutersnek Sofya Donets, a T-Bank elemzője.
Elemzők szerint a tőzsdén kívüli piac, ahol dollárral és euróval kereskednek Oroszországban, továbbra is volatilis, hozzátéve, hogy a tőzsdén kereskedett jüan nem mutatja ugyanazt a dinamikát.
A központi bank közölte, hogy január 9-től csaknem 60 százalékkal csökkenti nettó devizaeladásait, egyrészt a belföldi piac kínálatának biztosítása, másrészt a Pénzügyminisztérium kérése miatt.
Mélyponton a rubel a szankciók miatt
Miután a rubel novemberben az új amerikai pénzügyi szankciók hatására mintegy 2,5 éve nem látott mélypontra zuhant, a központi bank a rubel árfolyamát a pénzügyminisztérium nevében történő devizavásárlások elhalasztásával támogatta.
A központi bank pénteken külön közleményben közölte, hogy kiigazítja a hivatalos árfolyamképzés mechanizmusát, amely ezentúl a tőzsdei és a tőzsdén kívüli kereskedelem adatait kombinálja, valamint keresztárfolyamokat használ. A dollár és az euró kereskedelme 2024 júniusában a tőzsdén kívüli piacra költözött, miután szankciókat vezettek be a moszkvai tőzsdén. A kínai jüannal továbbra is a MOEX-en kereskednek, így az lett a legnagyobb forgalmú deviza Oroszországban.
Továbbra is figyelemmel kísérjük a devizapiac szerkezetében bekövetkező változásokat, és szükség esetén tovább finomítjuk a külföldi valuták hivatalos árfolyamának a rubelhez viszonyított meghatározására szolgáló mechanizmust – közölte a szabályozó hatóság.
A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Ukrajna lakossága 2024 júliusában készpénzt és nem készpénzes valutát adott el kereskedelmi bankoknak 1,658 milliárd dollárekvivalens értékben, és 2,775 milliárd dollárt vásárolt. A nettó valutavásárlás 1,117 milliárd dollárt tett ki – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a valutavásárlások volumene 14,9%-kal nőtt júniushoz képest, amikor az ukránok 972 millió dollárt vettek. Az év eleje óta az ukránok 6,356 milliárd dollárt vásároltak a bankoktól. Júliusban az majdnem 12 éves rekordmennyiségnek megfelelő valutát vásároltak (2012 novemberében 1,523 milliárd dollárt).
A dollár árfolyama a készpénzpiacon júniusban 41-42 hrivnya között ingadozott. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 50 kopijkával 41,30 hrivny/dollárra nőtt az árfolyam. A készpénz kamatláb teljes mértékben a bankközi árfolyamtól függ, ahol az NBU dominál, és meghatározza, hogy milyen lesz az arány. A bankközi árfolyam 40,50 hrivnyáról 41,00 hrivnya/dollárra nőtt.
A hivatalos árfolyam július 22-én elérte a 41,49 hrivnya/dollár maximumot, majd 41,02 hrivnya/dollárra esett. Általánosságban elmondható, hogy a hónap során 49 kopijkával (2,1%-kal) nőtt az árfolyam. Az év eleje óta a dollár 3,04 hrivnyával (8,0%-kal) erősödött.
