Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak. Elmondta, hogy az intézkedések közvetlen válaszok lennének Teherán katonai képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy bár bizonyos kapcsolatokat ápol Pekinggel, és kétségei vannak a kínai MANPADS folyamatos szállításával kapcsolatban, bármilyen észlelt jogsértés azonnali gazdasági szankciókhoz vezet.
Trump az 50%-os vámot „kolosszális összegnek” nevezte, amelynek elrettentő erővel kell bírnia minden olyan ország számára, amely támogatja az iráni rezsimet. Ez a kijelentés az Egyesült Államok Hormuzi-szoros teljes blokádjára irányuló erőfeszítéseinek és Irán Washington feltételeinek elfogadására irányuló kísérleteinek hátterében hangzott el. Jelenleg az amerikai kormányzat fokozza a nemzetközi kereskedelmi útvonalak megfigyelését, hogy felderítse a szankciók megkerülésének lehetséges eseteit. A szakértők szerint az ilyen „vámnyomás” politikája Trump tágabb stratégiájának része, amelynek célja az USA ellenfeleinek gazdasági elszigetelése.
Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára.
A portál megjegyezte, a Fehér Ház honlapjáról elérhető 92 oldalas tervezet szövegében egyszer sem említik Ukrajnát, sem a finanszírozás, sem a fegyverszállítás szempontjából sem. A tervezetben Ukrajna még a 2027-re tervezett humanitárius költségeket részletező tételeknél sem kerül említésre.
Ugyanakkor a Strana szerint az kiderül a szövegből, hogy az Egyesült Államok meg akarja duplázni a katonai költségvetést, összesen 1,5 milliárd dollárra szeretnék emelni. Az ukrán hírportál szerint hasonló volt a helyzet a 2025-ös tárgyévről szóló költségvetés esetében is, bár ekkor Ukrajnát egyetlen szempontból mégis említették: az ukrán civil szervezetekre fordított kiadások csökkentése szempontjából, a mostani tervezetben még ennyi sem szerepel.
Azonban a Strana szerint az amerikai törvényhozás ekkor később önállóan hozzáadott támogatást Ukrajna számára a védelmi jogra hivatkozva– 400 millió dollárt az Ukrajna Biztonsági Segélyezési Kezdeményezés keretében, valamint bizonyos katonai és hírszerző támogatási rendelkezéseket. Donald Trump amerikai elnök arról beszélt egy nagyhéten tartott díszvacsorán – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, hogy a „bolond” Joe Biden elnök miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amiért Washington cserébe semmit sem kapott.
„Volt egy elnökünk, aki egyszerűen bolond volt, és 350 milliárd dollárt adott nekik anélkül, hogy ezért cserébe bármit is kapott volna. Rengeteg pénzt és lőszert adott át nekik” – mondta Donald Trump.
[type] => post [excerpt] => Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775412780 [modified] => 1775396176 ) [title] => Még csak meg sem említik Ukrajnát az USA következő költségvetésében [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69859&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 69859 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 47141 [image] => Array ( [id] => 47141 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [original_lng] => 410528 [original_w] => 768 [original_h] => 582 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa-300x227.jpg [width] => 300 [height] => 227 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1775385376:12 [_thumbnail_id] => 47141 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 615 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 808988698002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1542518 [1] => 716 [2] => 120 [3] => 246 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai költségvetés [1] => Donald Trump [2] => Ukrajna [3] => USA ) ) [2] => Array ( [id] => 69820 [content] =>
Csütörtökön az olajárak több mint 5 dollárral emelkedtek, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy országa folytatja az iráni támadásokat, konkrét háborúbefejezési időpont megadása nélkül, ami fokozta a befektetők aggodalmát a hosszabb távú ellátási megszakítások miatt.
A Brent olaj határidős ára 6,33 dollárral (6,3%-kal) emelkedett, elérve a 107,49 dollárt hordónként. A West Texas Intermediate (WTI) amerikai olaj határidős ára 5,28 dollárral (5,3%-kal) nőtt, 105,40 dollárra hordónként.
Ha a feszültség tovább nő vagy a tengeri kockázatok emelkednek, az olaj új csúcsokra törhet, mivel a piacok árazáskor figyelembe veszik az esetleges ellátási megszakításokat
A szöuli, a tokiói és a tajvani pénzpiacokon is nagyot estek a részvényárfolyamok a hétfői nyitáskor. A befektetőket aggasztja, hogy Donald Trump amerikai elnök szombat este azzal fenyegetett, megtámadják Irán erőműveit, ha a Hormuzi-szoros 48 órán belül nem nyílik meg újra. A várakozásoknak megfelelően nagy eséssel nyitottak az ázsiai tőzsdék hétfőn az amerikai elnök hétvégi fenyegetése után, amire Irán is fenyegetéssel válaszolt.
A dél-koreai tőzsdeindex, a KOSPI több mint 4,5 százalékos mínuszban kezdett a pénteki záráshoz viszonyítva. A Japán Nikkei ennél valamivel kisebb, négy százalék körüli veszteséggel indította a hetet. A tajvani tőzsde ennél is kisebb, csak két százalék körüli eséssel nyitott hétfőn reggel.
Az amerikai indexek durva lejtmenetben zártak pénteken, így előre látható volt, hogy az ázsiai pénzpiacok erre reagálni fognak. Az olajárak ismét meghaladták a hordónkénti száz dollárt a múlt héten, közel négy éve nem voltak olyan magasan, mint pénteken.
És miután a közel-keleti válság enyhülésének nincs jele, sőt a hétvégi nyilatkozatok csak rontottak a helyzeten, a globális olajpiacot továbbra is súlyos bizonytalanság uralja.
Éppen ezért több ázsiai ország kormánya is négy napos munkahetet vezet be, hogy így kevesebb energiára és üemanyagra legyen szükség, és arra kéri a cégeket, hogy ahol csak lehet, alkalmazottaik home office-ban dolgozzanak.
A Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a világ tartalékaiból az iráni konfliktus nyomán felszökött olajárak stabilizálása érdekében – közölte Donald Trump amerikai elnök szerdán.
Az elnök egy Kentucky államban tartott nyilvános eseményen jelentette be, hogy a nemzetközi szervezet beleegyezett abba, hogy összehangolja a különböző országok tartalékait érintő lépést, ami jelentős mértékben lenyomja majd az árakat a világpiacon.
Donald Trump a katonai helyzetet illetően azt mondta, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt másfél hétben „gyakorlatilag elpusztította az iráni rezsimet.”
Egy másik megszólalásában az elnök közölte, hogy az amerikai támadások jelenleg az iráni iszlamista rezsim dróngyártó kapacitásait, valamint a tengeri aknák elhelyezésére vonatkozó haditengerészeti képességeit érintik. Donald Trump úgy fogalmazott, hogy az iráni konfliktus a terrorista állam számára háború, míg az Egyesült Államoknak csak egy „kirándulás”, amelynek az a célja, hogy Amerikát „kívül tartsa egy háborún.”
Az amerikai elnök közölte szombaton, hogy az előző nap bejelentett 10-ről 15 százalékra emeli az új globális vámtételt.
Donald Trump a Truth Social nevű közösségi platformján jelentette be az új vámtarifát, amely a világ összes országára érvényes.
Az elnök közölte: „alaposan, részletekbe menően és teljesen megvizsgálta” a legfelsőbb bíróság pénteken kiadott „nevetséges, rosszul megfogalmazott és rendkívül Amerika-ellenes” határozatát a vámokról. A bejegyzésből kiderül, hogy 10-ről „azonnali hatállyal a teljes mértékben engedélyezett és törvényileg tesztelt” 15 százalékra emeli a globális vámtételt világszerte az összes országra vonatkozóan, amelyek közül sokan „évtizedeken keresztül, mindenféle megtorlás nélkül lehúzták az Egyesült Államokat”.
Az elnök pénteken írt alá rendeletet egy új, 10 százalékos globális vám bevezetéséről február 24-i hatállyal, miután a legfelsőbb bíróság érvénytelenítette a gazdasági vészhelyzet tavalyi kihirdetésére alapozott korábbi magas viszonossági vámokat.
Most utalt arra, hogy az új globális vám átmeneti jellegű, addig lesz érvényben, ameddig hosszú távú megoldás nem születik a vámrendszerre. „A következő néhány rövid hónap során a Trump-adminisztráció meghatározza és kiadja az új, jogilag elfogadható vámokat” – írta.
Donald Trump már pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy alternatív eszközökkel fog élni a megsemmisített vámok pótlására. Azt is közölte, hogy a kereskedelmi törvény egy másik cikkelye alapján vizsgálatok indulnak egyes országok és vállalatok lehetséges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát illetően, az ilyen lépések megakadályozása érdekében.
A globális vámtétel kihirdetését a Fehér Ház tájékoztatása szerint az elnök egy 1974-es kereskedelmi törvényre alapozza, amely lehetővé teszi az importvámok emelését elnöki jogkörben 150 napig. Ennél hosszabb időre viszont már szükség van a törvényhozás jóváhagyására is.
Az elnök tavaly áprilisban gazdasági vészhelyzetre hivatkozva mutatta be az Egyesült Államok új vámrendszerét, amely megemelt vámtételekről szól, számos ország esetében külön megállapítva azokat úgynevezett „viszonossági” alapon. A legfelsőbb bíróság azonban pénteken 6-3 arányban úgy döntött, hogy az elnök a vámok kivetésekor nem használhatja hivatkozási alapként a veszélyhelyzetek kihirdetéséről szóló törvényi felhatalmazást.
Donald Trump sajtótájékoztatóján bírálta a legfelsőbb bíróság azon tagjait, akik támogatták az adminisztráció gazdaságpolitikájának egyik meghatározó elemeként tekintett vámtörvény megsemmisítését, és „szégyennek” nevezte a döntésüket.
Az elnök azt is nehezményezte, hogy a híd felépítéséhez nem használtak amerikai acélt. A hidat Kanada finanszírozta, de Donald Trump most azt követeli, hogy adják át a tulajdonjog felét az Egyesült Államoknak.
Megakadályozná egy Kanadát az Egyesült Államokkal összekötő híd megnyitását Donald Trump – az amerikai elnök erről a saját közösségi felületén értekezett az AP beszámolója szerint. Az amerikai elnök hosszú bejegyzésében arról írt, hogy a hidat Kanada az amerikaiak beleegyezése nélkül építette, azzal a céllal, hogy „kihasználják” vele az USA-t.
Trump többek között azt is nehezményezte, hogy a híd felépítéséhez nem használtak amerikai acélt. Az elnök szerint Kanada már annyi mindent kapott az Egyesült Államoktól, hogy át kellene adniuk az Ontariót Michigannel összekötött híd tulajdonjogának felét.
A portál szerint az nem tiszta, hogy Trump hogyan tudná blokkolni a híd megnyitását, a Fehér Ház pedig nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésükre.
A híd felépítését egyébként teljes egészében Kanada finanszírozta, az viszont nem igaz, hogy mindezt amerikai beleegyezés nélkül tették. Az USA részéről Michigan akkori republikánus kormányzója, Rick Snyder tárgyalt a beruházásról.
A híd építése 2018-ban kezdődött el, célja a kanadai Ontario és az amerikai Michigan között már meglévő összeköttetések tehermentesítése. A híd a kanadai hokilegenda Gordie Howe nevét viseli, aki 25 évig szerepelt a híd amerikai oldalán fekvő Detroit csapatában, a Red Wingsben. Valószínűleg erre utalt bejegyzésében Trump, amikor a Kínával kötött kereskedelmi megállapodás miatt kritizálta Kanadát.
„Az első dolog, amit Kína tenni fog, hogy megszünteti az ÖSSZES jéghokit Kanadában!”– jósolta az amerikai elnök északi szomszédja és Kína viszonyával kapcsolatban. Trump egyébként második ciklusa kezdete óta korábban többször azzal fenyegette Kanadát, hogy az Egyesült Államokhoz csatolja az országot, de figyelme azóta inkább Venezuelára és Grönlandra terelődött.
[type] => post [excerpt] => Az elnök azt is nehezményezte, hogy a híd felépítéséhez nem használtak amerikai acélt. A hidat Kanada finanszírozta, de Donald Trump most azt követeli, hogy adják át a tulajdonjog felét az Egyesült Államoknak. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1770804300 [modified] => 1770766948 ) [title] => Trump blokkolná egy Kanadát az USA-val összekötő híd átadását, mert szerinte kihasználnák vele az országát [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=68146&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 68146 [uk] => 68209 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 68147 [image] => Array ( [id] => 68147 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid.png [original_lng] => 1332302 [original_w] => 1344 [original_h] => 709 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid-300x158.png [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid-768x405.png [width] => 768 [height] => 405 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid-1024x540.png [width] => 1024 [height] => 540 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid.png [width] => 1344 [height] => 709 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid.png [width] => 1344 [height] => 709 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/hid.png [width] => 1344 [height] => 709 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1770903667:3 [_thumbnail_id] => 68147 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1052 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 737708546000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 716 [1] => 1504745 [2] => 1504746 ) [tags_name] => Array ( [0] => Donald Trump [1] => hídátadás blokkolása [2] => Kanada-USA ) ) [7] => Array ( [id] => 67337 [content] =>
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja bejelentette, hogy akár 100%-os vámot is kivethet bizonyos dél-koreai és tajvani vállalatok importjára, amennyiben azok nem fektetnek be mikroáramkörök gyártásába amerikai területen, jelentette be Howard Lutnick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere.
A Trump-adminisztráció a gazdasági protekcionizmus fokozására és a kulcsfontosságú partnerekkel, különösen az ázsiai országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok újratárgyalására összpontosít. A Fehér Házban úgy vélik, hogy az Egyesült Államok régóta fennálló függősége a chipek importjától komoly kockázatot jelent a gazdasági stabilitásra és a nemzetbiztonságra nézve.
Ezért Washington határozottan ösztönözni kívánja a stratégiailag fontos high-tech termelés USA-ba történő áthelyezését. Lutnick megjegyezte, hogy azok a vállalatok, amelyek nem hajlandók részt venni az amerikai termelési létesítmények fejlesztésében, elveszíthetik jelenlegi hozzáférésüket az amerikai piachoz, vagy jelentős tarifaemeléssel nézhetnek szembe.
Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek már jelentős beruházásokat jelentettek be, vagy gyárak indítását tervezik az Egyesült Államokban, elkerülhetik a szigorú kereskedelmi korlátozásokat. Az Egyesült Államok és Tajvan korábban megállapodást kötött a félvezetőgyártás nagymértékű bővítéséről, az ezen megállapodások szerinti beruházások teljes összege több százmilliárd dollárra becsülhető.
„A 100 százalékos vámok esetleges bevezetése jelentősen befolyásolhatja a globális félvezetőpiacot, súlyosbíthatja az Egyesült Államok és az ázsiai országok közötti kereskedelmi feszültségeket, valamint a beruházások átcsoportosításához és áremelkedéshez vezethet a high-tech ellátási láncokban” – vélik a szakértők.
Ukrajna egy olyan konzorciumnak ítéli oda a Kirovohrad megyében található Dobra nagy lítiumlelőhely kiaknázását, amelynek befektetői között van Donald Trump amerikai elnök barátja, Ronald Lauder – számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság forrásai elmondták, hogy az illetékes bizottság már meghozta a döntést, és azt a kormány a közeljövőben jóváhagyja. Megjegyezték, hogy egy másik befektető a TechMet energiaipari vállalat, amelynek részben a Trump első elnöksége alatt létrehozott amerikai kormányzati befektetési ügynökség a tulajdonosa.
Két bizottsági tag szerint a pályázat pártatlan volt, és a nyertes a kritériumok nagy részének megfelelt. A Kirovohrad megyében található lelőhely fejlesztésére irányuló projekt az elsők között valósulhat meg az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött, az ásványkincsek terén történő együttműködésről szóló megállapodás keretében.
A lelőhely a Kirovohradi régióban található (Dobrovelicskivka közelében), és stratégiai fontosságú az elektromos járművek akkumulátorainak gyártása szempontjából. Lítiumtermelés tekintetében az ország egyik legnagyobb lítiumlelőhelye – körülbelül 80-105 millió tonna érc, 1,1-1,4% Li₂O-tartalommal.
Ronald Lauder diákkora óta ismeri Trumpot, és tőle származott Grönland megvásárlásának az ötlete. Lauder milliárdos és jelentős republikánus adományozó New Yorkból. Ő az Estee Lauder kozmetikai birodalom örököse is, amelyet szülei, Estee és Joseph Lauder alapítottak. A Forbes 2025 májusában 4,7 milliárd dollárra becsülte Lauder vagyonát, amivel a 796. helyre sorolta a világ milliárdosainak listáján.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2027-es katonai költségvetésének 1,5 trillió dollárnak kell lennie, ami jelentősen magasabb, mint a Kongresszus által a 2026-os évre jóváhagyott 901 milliárd dollár.
Az elnök közölte, hogy a 2027-es katonai kiadásokra vonatkozó döntést „hosszú és bonyolult tárgyalások után hozta meg szenátorokkal, képviselőkkel, miniszterekkel és más politikai képviselőkkel”.
„Országunk javára, különösen ezekben a nagyon nyugtalan és veszélyes időkben, a 2027-es katonai költségvetésnek nem 1 trillió, hanem 1,5 trillió dollárnak kell lennie. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megalkossuk az álomhadsereget, amelyre régóta jogunk van” – írta a Fehér Ház vezetője.
Ez a Trump-nyilatkozat a Truth Social oldalon megjelent külön bejegyzést követően született, amelyben az elnök bírálta a védelmi vállalatokat a fegyvergyártás túl lassú üteme miatt. Ebben megígérte, hogy megtiltja a védelmi vállalkozóknak, hogy osztalékot fizessenek vagy részvényeket vásároljanak vissza, amíg fel nem gyorsítják a gyártást.
Trump kijelentette, hogy a további védelmi kiadásokat az általa bevezetett vámokból származó bevételek fedezik, amelyeket szinte minden országra és számos ipari ágazatra kivetett.
A katonai költségvetés bármilyen növelése a Kongresszus jóváhagyását igényli.
