Az amerikai elnök szándékos légszennyezéssel vádolja Kanadát. Donald Trump amerikai elnök szándékos légszennyezéssel vádolta meg pénteken Kanadát, amiért a szomszédos országban fellobbant erdőtüzek füstje átterjedt az Egyesült Államok területe fölé. Emiatt újabb vámokat helyezett kilátásba az ország ellen.
„Felelősnek tartjuk Kanadát, amiért nem képes megfékezni az erdőtüzeit, és így az Egyesült Államokat teljesen szükségtelenül árasztja el a koszos, szennyezett, egészségtelen levegő” – jelentette ki Donald Trump a Truth Social közösségi oldalon tett bejegyzésében, hozzátéve, hogy az ügyben beszélni fog Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is.
„Ez a szándékos, már évente jelentkező nemtörődömség dollármilliárdokba kerül az Egyesült Államoknak; a szennyezés költségeivel növelni kell a Kanadára már korábban kirótt vámokat” – szögezte le Trump, a „vám” szót csupa nagy betűvel szedve.
Doug Ford, a kanadai Ontario államminisztere korábban azt mondta: „szemrehányások helyett a politikusoknak segítséget kellene küldeniük”, hozzátéve: „mi is éppen ezt tettük amerikai barátainkkal”.
Kutatók a tüzeket az éghajlatváltozás hatásaival hozzák összefüggésbe, míg Donald Trump tagadja a globális felmelegedést és annak következményeit.
A kanadai határhoz közel fekvő Clevelandban el kellett halasztani a baseball mérközést a Pittsburgh Pirates és a Cleveland Guardians között a várost ellepő füst miatt.
Az amerikai elnökök korábban óvakodtak attól, hogy anyagi hasznot húzzanak a hivatalukból – Donald Trump viszont a HVG összeállítása szerint üzleti vállalkozásként működteti az elnökségét. A vagyonbevallása szerint második ciklusa első évében 2,2 milliárd dollárral gyarapodott a vagyona, aminek nagy része kriptovalutákból származott. Miközben a Trumphoz köthető cégek milliárdokat kaszáltak, a mémérméből bevásárló százezrek összesen 3,8 milliárd dollárt buktak.
Már az első, 2017-es beiktatásakor is Donald Trump volt az Egyesült Államok történetének leggazdagabb elnöke a maga 3,5 milliárd dolláros vagyonával.
Ehhez képest a második elnöksége első évében újabb 2,2 milliárd dollárral hízott a vagyona – derült ki a múlt héten nyilvánosságra hozott, 927 oldalas vagyonbevallásából. Az összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy elődje, Joe Biden utolsó teljes hivatali évéről szóló pénzügyi jelentése mindössze tizenegy oldal volt.
A Trumphoz köthető kriptovállalkozások bevételeiről az Index is beszámolt: az elnök cégei tavaly több mint 1,4 milliárd dollárt kerestek a digitális eszközökből.
Aranykor vagy összeférhetetlenség?
A hüledezőknek Trump és a fehér házi szóvivők azt hangsúlyozzák, hogy a példátlan gyarapodás mögött semmiféle összeférhetetlenség nincs: a Fehér Ház ura az országért dolgozik, neki és a családjának pedig azért megy ilyen jól, mert Amerikában is beköszöntött az aranykor.
A HVG összeállítása szerint ez a hozzáállás élesen elüt attól, ahogyan a korábbi elnökök viselkedtek. Ők hagyományosan kínosan ügyeltek arra, hogy a hivatali idejük alatt ne érje őket az a vád, hogy a kivételes pozíciójukból húznak hasznot.
A lap példái szerint a demokrata Jimmy Carter független vagyonkezelőre bízta a földimogyoró-ültetvényét, a republikánus George W. Bush pedig a hivatalba lépése előtt eladta a részesedését a Texas Rangers baseballcsapatban. Lady Bird Johnson pedig – amikor a férje, Lyndon B. Johnson lépett a meggyilkolt John F. Kennedy örökébe – bizalmi vagyonkezelőre bízta a birtokában lévő rádió- és tévéállomásokat.
Trump ezzel szemben a korábbi üzleti érdekeltségeit összefogó Trump Organizationt a két nagyobbik fiára, ifjabb Donaldra és Ericre bízta. Elnökként formálisan valóban nem folyik bele az üzleti ügyekbe, a lényeget azonban a veje, Jared Kushner fogalmazta meg a HVG szerint: nem lehet összeférhetetlenségről beszélni, ha a meglévő kapcsolatok használatáról van szó.
A névtől a mémérméig
Trump neve régóta üzlet. Az 1980-as évek végén New York ingatlankirályaként tündöklő, majd az 1990-es években csődből csődbe támolygó üzletembernek az első mentőövet az NBC A gyakornok (The Apprentice) című valóságshow-ja dobta, amely újra kifényesítette a nevét – ennek használatáért a tévétársaság az évek során több százmillió dollárt fizetett.
Ez a pénz éppen elapadt 2015-re, amikor Trump elindította az elnökválasztási kampányát. Az első ciklusa alatt főleg az ingatlanbefektetéseiből, valamint a külföldi luxusberuházásokra értékesített nevéből származott a bevétele, ami évi 500 millió dollár körül mozgott.
A bevétel 2024-ben is alig haladta meg a 600 millió dollárt – épp ezért vet fel számos kérdést a tavalyi 2,2 milliárd.
A pénz többsége, 1,4 milliárd dollár kriptovalutákból származott. Ez azért is meglepő, mert Trump 2019-ben még szemfényvesztésnek minősítette ezeket, a véleménye azonban megváltozott, miután a 2024-es kampányát bőven finanszírozták a digitális pénz felfuttatásában érdekeltek.
Az elnök – pontosabban a fiai ellenőrzése alatt lévő cég – még a hivatalba lépése előtt hozta létre a $TRUMP mémérmét. A mémérme (memecoin) olyan kriptovaluta, amelynek nincs komoly háttere vagy tényleges használati értéke: inkább amolyan gyűjtői tárgy, amelynek árfolyamát a lelkesedés hajtja. Az amerikai tőzsdefelügyelet időközben ki is mondta, hogy ez a kategória nem tartozik a felügyelete alá, vagyis semmiféle biztosíték nincs mögötte.
Aki a végén fizet
A $TRUMP mémérme az elnök híveinek szólt, akik lelkesen vásároltak is belőle. Az értékesítésből és a minden tranzakció után felszámolt jutalékból a Trumphoz köthető vállalkozásnak 636 millió dolláros bevétele származott.
A vásárlók viszont jóval kevésbé jártak jól.
A mémérméből bevásárló százezrek összesen 3,8 milliárd dollárt buktak, ahogy a $TRUMP árfolyama a kezdeti lelkesedés 75,35 dolláros csúcsáról a múlt hétre 1,76 dollárra zuhant.
A HVG összeállítása szerint a lényeg, hogy Trumpnak teljesen mindegy, merre mozog az árfolyam: ő ugyanis a tranzakciók forgalmán keres, így akkor is jön neki a pénz, ha a befektetők épp szabadulnának a kriptójuktól. A milliárdok a lap szerint azoknak a zsebébe folytak, akik az elején ügyesen spekuláltak, és idejében kiszálltak.
A második nagy kripto-tétel a World Liberty Financial nevű vállalkozás volt, amelyet Trump három fia, valamint különmegbízottja, Steve Witkoff két fia alapított a 2024-es kampány idején. A cég 799 millió dollárt hozott az elnöknek.
Emírségek, chipek és egy elnöki kegyelem
A World Liberty körüli üzletek vezetnek el a történet talán legérdekesebb szálához. A HVG gyűjtése szerint ebből 263 millió dollár abból származott, hogy egy sokáig titkolt ügylet keretében Tahnun bin Zajed al-Nahjan sejk – az Egyesült Arab Emírségek elnökének öccse – az általa irányított állami tőkealap vezette konzorciummal félmilliárd dollárért megvásárolta a World Liberty 49 százalékát.
A cég tavaly májusban állt elő az USD1 nevű stablecoinnal. A stablecoin olyan digitális pénz, amelynek árfolyamát valamilyen stabil eszközhöz – jellemzően a dollárhoz – kötik, hogy ne ingadozzon. A lap kiemeli, hogy „véletlenül” szinte ezzel egy időben dicsérte az amerikai elnök a jövő útjaként ezt a kategóriát.
Ezután egy bonyolult ügylet született. A HVG leírása szerint az Emírségek nevében Tahnun bin Zajed al-Nahjan kétmilliárd dollárért vett USD1-et, majd azt befektette a világ legnagyobb kriptotőzsdéjébe, a Binance-ba.
Az összeállítás szerint az üzletnek három nyertese is volt.
A World Liberty a kétmilliárd dollárt rövid lejáratú amerikai állampapírba fektette, amin hozamot húz.
A Binance segítette Trumpék vállalkozását – cserébe a kriptotőzsde alapítója, a kínai származású kanadai Changpeng Zhao elnöki kegyelemben részesült, és mentesült a rá pénzmosásért kirótt, korábban letöltött négyhavi börtön jogi következményei alól.
Az Emírségek pedig engedélyt kapott több százezer fejlett mesterségesintelligencia-chip megvásárlására – ugyanezt Joe Biden korábban azért tagadta meg, mert túl szorosnak ítélte az ország Kínához fűződő kapcsolatait.
Az emirátusok egyébként csendben, de látványosan törnek előre a mesterséges intelligencia terén, és a fejlett chipek utáni globális versenyfutásban minden résztvevő az Nvidia termékeiért verseng.
Ingatlanok, órák és egy szerény nyugdíj
A kripto után a második legnagyobb tétel az ingatlanból jött. Megnőtt a floridai Mar-a-Lago birtok és a golfpályák bevétele, mert mindenki tag akart lenni, hogy közel férkőzhessen az elnökhöz. Külföldi Trump-luxusingatlanok névhasználata után is érkezett a pénz, elsősorban a Közel-Keletről, de csurrant-cseppent Vietnámból és Romániából is.
Sajátos tétel a CBS és az ABC tévétársaságoktól, valamint a Metától érkezett összeg: ezek peren kívüli megállapodásokból származó kártérítések, amelyekből a tízmilliók a leendő elnöki könyvtárát gazdagítják majd. Csordogáltak dollártízmilliók a Trump nevével árult órák, Biblia, parfüm és egyéb termékek után is.
A lista legvégén pedig ott szerénykedik egy évi 78 808 dolláros nyugdíj a filmszínészek céhétől – Trump ugyanis több filmben feltűnt, a legismertebb a Reszkessetek, betörők! New Yorkban játszódó második része.
Az Egyesült Államok a Hormuzi-szoroson áthaladó rakományok költségeinek 20%-át fogja felszámítani, és újraindítja az iráni hajók és ügyfeleik blokádját. Az Ukrinform jelentése szerint ezt Donald Trump elnök jelentette ki, közölte az Euronews.
Trump elmondása szerint az Egyesült Államok 20%-os vámot vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó összes rakományra, ezzel magáévá téve Irán azon elképzelését, hogy vámot vessen ki a szoroson áthaladó hajókra.
Trump bejelentette az iráni kikötők tengeri blokádjának visszaállítását, mondván, hogy Washington jelentős díjakat vet ki a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókra, mivel a harcok ismét fellángoltak a létfontosságú vízi úton.
A kijelentések olyan mértékű támadások özöne közepette hangzottak el, amilyenre az áprilisi tűzszünet óta nem volt példa. Trump kijelentette, hogy folytatódni fognak a tárgyalások Iránnal a végleges rendezés érdekében.
Eközben Esmail Bahai, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások alapját képező és az amerikai blokádot feloldó júniusi keretmegállapodás „válságban van”.
A szoros korábbi, áprilistól júniusig érvényben lévő blokádja az iráni olajexport felfüggesztéséhez és az útvonal lezárásával való fenyegetéshez vezetett.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok feljogosítja Ukrajnát a Patriot rakéták gyártására – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál Trumpnak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott ankarai találkozón tett bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök nem pontosította, hogy általában a komplexumokra vagy a hozzájuk csatlakoztatott rakétákra utal-e. „Az egyik dolog, amiről beszéltünk vele” – mondta Trump Zelenszkijre mutatva. „Egy kismadár súgta meg nekem, hogy megadjuk nekik a jogot a Patriot készítésére. Megmutatjuk nekik, mit kell csinálniuk – valójában nagyon nehéz.”
„De tudják, hogyan kell gyorsan megoldani a nehéz dolgokat” – jegyezte meg az amerikai elnök. „Szóval beszéltünk arról, hogy engedélyeket adunk nekik a Patriot gyártására” – ismételte meg Donald Trump.
A nem bevont kapacitással rendelkező cégek már szerződéseket kötnek rakétatermékek létrehozására. Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az olyan amerikai autóóriások, mint a General Motors és a Ford azt tervezik, hogy gyáraikat fegyverek gyártására helyezik át. Az autókonszernek által gyártott termékek közül az amerikai vezető kiemelte a Patriot légvédelmi rakétarendszereket, a Tomahawk cirkálórakétákat és más típusú fegyvereket. Ezt egy újságírókkal folytatott beszélgetés során jelentette ki a Fehér Házban.
Trump hangsúlyozta, hogy az USA a védelmi szektor termelési kapacitásának növelésén dolgozik, hogy elegendő számú modern fegyvert biztosítson. A nem kihasznált kapacitással rendelkező cégek már szerződéseket kötnek rakétatermékek létrehozására.
A Wall Street Journal korábban arról számolt be, hogy a Pentagon tárgyalásokat folytat autógyártókkal a védelmi projektekben való esetleges részvételről. A minisztérium azt állítja, hogy a védelmi ipart gyorsan bővíteni kívánja a meglévő kereskedelmi megoldások és technológiák felhasználásával, hogy biztosítsa a hadsereg számára az előnyt. Pete Hegseth, a Pentagon vezetője korábban ezt a stratégiát „háborús üzemmódra” való átmenetnek nevezte.
Ezenkívül, ahogy a Financial Times is beszámolt róla, az Egyesült Államok az Iránnal folytatott konfliktus miatt komoly csökkenést tapasztalt a kritikus fontosságú lőszerek, például a Tomahawk rakéták készleteiben. Emlékeztettek arra, hogy a polgári termelés katonai igényekre való átszakosítása már megtörtént az Egyesült Államokban például a második világháború idején. A Covid–19 világjárvány kezdetén pedig a Trump-adminisztráció autógyártókhoz fordult azzal a kéréssel, hogy indítsák el a mesterséges tüdőlélegeztetőgépek gyártását.
Korábban arról is beszámoltak, hogy Trump azt tervezi, hogy felajánlja az amerikai védelmi vállalatoknak, hogy szervezzék meg az engedélyezett rakétagyártást Európában és Ukrajnában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy megbeszélést folytatott Trumppal annak lehetőségéről, hogy Kijev engedélyt kapjon a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták gyártására, amire az amerikai vezető – Zelenszkij szerint – pozitívan reagált.
Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak kijelentette, hogy „tiszteletteljes, de határozott” megbeszélést folytat amerikai kollégájával, Donald Trumppal a francia borokra kivetett 100 százalékos vámmal kapcsolatos fenyegetéséről, hacsak Párizs nem szünteti meg az amerikai technológiai óriásokra kivetett 3 százalékos adót – számolt be a BFMTV, írta a Jevropejszka Pravda.
A franciaországi G7-csúcstalálkozó előtt Trump fenyegetésére reagálva Macron hangsúlyozta, hogy a digitális adók kérdése kizárólag az európaiak, nem az Egyesült Államok ügye.
„Ezt a digitális adót az európaiak hagyták jóvá, több ország már bevezette, és a törvényeink része. Nem az Egyesült Államok dönti el, hogy milyenek legyenek az európaiak vagy a franciák törvényei” – mondta a francia elnök Évianban, ahol hétfőn este elkezdődött az amerikai elnök részvételével a G7-csúcstalálkozó.
Trump fenyegetéseit az váltotta ki, hogy 3 százalékos adót vetnének ki a Franciaországban elért digitális szolgáltatási bevételekre azon vállalatok esetében, amelyek bevétele meghaladja a 25 millió eurót az országban és a 750 millió eurót világszerte. A digitális adók kérdése érzékeny az amerikai elnök számára, akit több technológiai óriás vezérigazgatója is határozottan támogat. Kanadának tavaly el kellett vetnie az ötletet, hogy megmentse a Washingtonnal folytatott kereskedelmi tárgyalásait.
A francia elnök bejelentette, hogy a G7-csúcstalálkozó alkalmával megvitatja a kérdést amerikai kollégájával, és ellenezte az új vámok bevezetését.
„Stabilitásra van szükségünk a kereskedelmi ügyekben, a vámok senkinek sem előnyösek, különösen a G7-országok közötti vámok” – hangsúlyozta Macron.
Mohsen Rezaei, Mojtaba Khamenei ajatollah legfőbb vezető katonai tanácsadója megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamatban a labda jelenleg Trump térfelén van.
Az Egyesült Államok és Irán közötti esetleges békemegállapodás megkötése attól függ, hogy a Fehér Ház hajlandó-e feloldani a 24 milliárd dollár értékű iráni vagyon befagyasztását. Mohsen Rezaei, Mojtaba Khamenei ajatollah legfőbb vezető katonai tanácsadója ezt a CNN-nek adott interjúban mondta, számolt be a Glavkom.
Rezaei megjegyezte, hogy a tárgyalási folyamat jelenleg elakadt, és Donald Trump amerikai elnöknek kellene lépéseket tennie efelé, különben a felek visszatérnek a fegyveres konfrontációhoz. Teherán terve szerint az ország az összeg felét (12 milliárd dollárt) azonnal megkapná az előzetes megállapodások aláírása után, a fennmaradó összeget pedig később. Washington ugyanakkor attól tart, hogy egy ilyen lépés megfosztaná az Egyesült Államokat az iráni hatóságokra gyakorolt nyomás fő eszközétől. Trump ragaszkodik egy sokkal szigorúbb megállapodás megkötéséhez, mint a 2015-ös dokumentum, és igyekszik elkerülni a Teheránnak tett pénzügyi engedményekkel kapcsolatos kritikákat.
Rezaei, aki jelentős befolyással bír iráni védelmi körökben, számos stratégiai kérdésben ismertette az ország kulcsfontosságú álláspontját:
az iráni fél a 24 milliárd dollár visszafizetését Trump megbízhatósági próbájának tekinti, amely megmutatja a további kapcsolatok kilátásait;
a konfliktus amerikai újraélesztése esetén Irán azzal fenyeget, hogy túllép a Perzsa-öbölön, és megtámadja az amerikai létesítményeket a Vörös-tengertől a Földközi-tengerig terjedő vizeken, bár egy új háború valószínűségét alacsonynak ítéli;
Trump azon kijelentései ellenére, hogy készen áll találkozni Hameneivel, az iráni fél a tárgyalások jelenlegi szakaszában teljes mértékben elutasítja ezt a lehetőséget;
Irán Ománnal együtt igényt tart a stratégiai tengeri útvonal feletti szuverenitásra, és díjak bevezetését tervezi a külföldi hajók számára a szolgáltatásaiért.
Izraellel és az Egyesült Államokkal folytatott 40 napos katonai patthelyzet során Irán harci képességeit azzal demonstrálta, hogy 12 ország célpontjait támadta meg a régióban, és rakétákat lőtt a Diego Garcia szigetén található távoli amerikai bázisra. Rezaei az Iráni Iszlám Köztársaság első győzelmének nevezte a konfliktust, és arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok szárazföldön támadja meg Iránt, az ország a fő potenciálját – a szárazföldi erőit – fogja használni.
Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak. Elmondta, hogy az intézkedések közvetlen válaszok lennének Teherán katonai képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy bár bizonyos kapcsolatokat ápol Pekinggel, és kétségei vannak a kínai MANPADS folyamatos szállításával kapcsolatban, bármilyen észlelt jogsértés azonnali gazdasági szankciókhoz vezet.
Trump az 50%-os vámot „kolosszális összegnek” nevezte, amelynek elrettentő erővel kell bírnia minden olyan ország számára, amely támogatja az iráni rezsimet. Ez a kijelentés az Egyesült Államok Hormuzi-szoros teljes blokádjára irányuló erőfeszítéseinek és Irán Washington feltételeinek elfogadására irányuló kísérleteinek hátterében hangzott el. Jelenleg az amerikai kormányzat fokozza a nemzetközi kereskedelmi útvonalak megfigyelését, hogy felderítse a szankciók megkerülésének lehetséges eseteit. A szakértők szerint az ilyen „vámnyomás” politikája Trump tágabb stratégiájának része, amelynek célja az USA ellenfeleinek gazdasági elszigetelése.
Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára.
A portál megjegyezte, a Fehér Ház honlapjáról elérhető 92 oldalas tervezet szövegében egyszer sem említik Ukrajnát, sem a finanszírozás, sem a fegyverszállítás szempontjából sem. A tervezetben Ukrajna még a 2027-re tervezett humanitárius költségeket részletező tételeknél sem kerül említésre.
Ugyanakkor a Strana szerint az kiderül a szövegből, hogy az Egyesült Államok meg akarja duplázni a katonai költségvetést, összesen 1,5 milliárd dollárra szeretnék emelni. Az ukrán hírportál szerint hasonló volt a helyzet a 2025-ös tárgyévről szóló költségvetés esetében is, bár ekkor Ukrajnát egyetlen szempontból mégis említették: az ukrán civil szervezetekre fordított kiadások csökkentése szempontjából, a mostani tervezetben még ennyi sem szerepel.
Azonban a Strana szerint az amerikai törvényhozás ekkor később önállóan hozzáadott támogatást Ukrajna számára a védelmi jogra hivatkozva– 400 millió dollárt az Ukrajna Biztonsági Segélyezési Kezdeményezés keretében, valamint bizonyos katonai és hírszerző támogatási rendelkezéseket. Donald Trump amerikai elnök arról beszélt egy nagyhéten tartott díszvacsorán – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, hogy a „bolond” Joe Biden elnök miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amiért Washington cserébe semmit sem kapott.
„Volt egy elnökünk, aki egyszerűen bolond volt, és 350 milliárd dollárt adott nekik anélkül, hogy ezért cserébe bármit is kapott volna. Rengeteg pénzt és lőszert adott át nekik” – mondta Donald Trump.
[type] => post [excerpt] => Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1775412780 [modified] => 1775396176 ) [title] => Még csak meg sem említik Ukrajnát az USA következő költségvetésében [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69859&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 69859 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 47141 [image] => Array ( [id] => 47141 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [original_lng] => 410528 [original_w] => 768 [original_h] => 582 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa-300x227.jpg [width] => 300 [height] => 227 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg [width] => 768 [height] => 582 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1775385376:12 [_thumbnail_id] => 47141 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 769 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 808988698002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1542518 [1] => 716 [2] => 120 [3] => 246 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai költségvetés [1] => Donald Trump [2] => Ukrajna [3] => USA ) ) [9] => Array ( [id] => 69820 [content] =>
Csütörtökön az olajárak több mint 5 dollárral emelkedtek, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy országa folytatja az iráni támadásokat, konkrét háborúbefejezési időpont megadása nélkül, ami fokozta a befektetők aggodalmát a hosszabb távú ellátási megszakítások miatt.
A Brent olaj határidős ára 6,33 dollárral (6,3%-kal) emelkedett, elérve a 107,49 dollárt hordónként. A West Texas Intermediate (WTI) amerikai olaj határidős ára 5,28 dollárral (5,3%-kal) nőtt, 105,40 dollárra hordónként.
Ha a feszültség tovább nő vagy a tengeri kockázatok emelkednek, az olaj új csúcsokra törhet, mivel a piacok árazáskor figyelembe veszik az esetleges ellátási megszakításokat
