Újabb tízmilliárd eurós nagyságrendű állami tőkeinjekcióra szorul a legnagyobb németországi földgázimportőr, az orosz szállítások leállítása miatt megrendült Uniper.
A társaság szerdai közleménye szerint az állami forrásból eddig tervezett nyolcmilliárd eurós tőkeemelés „önmagában nem lesz elegendő az Uniper stabilizálásához”, ezért a december 19-re kitűzött rendkívüli közgyűlésen napirendre vesznek egy további, legfeljebb 25 milliárd eurós tőkeemelést új részvények kibocsátásával. A részvények jegyzésére kizárólag a szövetségi kormány, vagy valamely szervezete jogosult – írták.
Klaus-Dieter Maubach vezérigazgató a közlemény szerint kiemelte, hogy Oroszország brutális támadó háborúja Ukrajna ellen irányul, de közvetve a Nyugat Ukrajna iránti szolidaritását is próbára teszi.
A számos helyi önkormányzati közműszolgáltatót földgázzal ellátó Unipert is rendkívül súlyos mértékben megterhelik a háborúból adódó költségek, és ebben a helyzetben az állami tőkeemelés „az egyetlen módja annak, hogy a jövőben is biztosítani tudjuk az Uniper fennmaradását, és ezáltal hozzájáruljunk ügyfeleink energiabiztonságához” – fogalmazott a vállalatvezető.
Az Uniper azért került nehéz pénzügyi helyzetbe, mert Oroszország az Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozatosan visszafogta, majd augusztus végén beszüntette németországi földgázszállításait, noha az orosz földgázkereskedelmet nem érintik az EU-s szankciók.
A szállítások egyoldalú visszafogása miatt az Uniper arra kényszerül, hogy a Moszkva által nem betartott szerződésekben rögzítettnél jóval magasabb áron, a piacon szerezze be az ügyfelei ellátásához szükséges földgázt.
Az orosz szállítások leállása és a földgáz piaci árának meredek, éves összevetésben nagyjából hatszoros emelkedése révén a cég likviditási válságba jutott. Augusztus végén arról tájékoztatott, hogy százmillió eurónál is nagyobb veszteséget termel naponta.
A német sajtóban közölt adatok szerint a január-szeptemberi időszakban nagyjából 40 milliárd euró lehetett a vesztesége.
A szövetségi kormány az ország energiaellátásában rendszerszintű fontosságú vállalatnak tekinti a több mint 100 közműszolgáltatót, és így közvetve a németországi fogyasztók nagyjából 40 százalékát ellátó Unipert, és ezért nem engedte meg, hogy összeomoljon. Először hitelekkel támogatta az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül, majd szeptemberben megállapodott fő tulajdonosával, a Fortum finn állami energetikai vállalattal, hogy a helyére lép – 480 millió eurót fizetve részvényeiért – és stabilizálja.
Állami feltőkésítés jöhet a legnagyobb orosz légitársaságnál, az Aeroflotnál – írja a Reuters az Interfax információira hivatkozva.
Az Interfax úgy tudja, hogy az Aeroflot 107 milliárd rubelt, vagyis mintegy 1,3 milliárd dollárt kaphat az orosz nemzeti vagyonalapból egy intézkedéscsomag részeként, amit a nyugati szankciók miatt tervez bevezetni Moszkva.
Az állami alap az Aeroflot nyílt részvénykibocsátásában venne részt és nem csak az Aeroflotot segítené meg, de a többi orosz légitársaságot is mintegy 57 milliárd rubellel, megtámogatandó az adósságaik törlesztését.
Utoljára 2020-ban, a koronavírus-válság közepette szorult állami segítségre az Aeroflot, akkor 80 milliárd rubel értékben vásárolt részvényeket a vagyonalap a légitársaságban.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Több százezer háztartás áram- és gázszámláját készül támogatni a román kormány az energiahordozók drasztikus drágulása miatt. Az elektromos energia és a földgáz árának meredek emelkedése nyomán alacsony jövedelműek milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe az országban.
Kétféle intézkedéssel igyekszik a több lépcsős energiaárdrágulás folytán nehéz tél elé néző háztartások segítségére a bukaresti kormány. A jobbközép kabinet törvényben készül meghatározni a sérülékeny fogyasztó fogalmát, ezen túlmenően az állam be kíván szállni az alacsony és közepes jövedelmű polgárok energiaszámláiba. A témában Florin Citu miniszterelnök válságtanácskozást hívott össze a napokban az energiaár-szabályozó hatóság, a Transelectrica állami energiavállalat, az OPCOM villamosenergia-tőzsde, valamint a Versenytanács képviselőinek részvételével, szakértők ugyanis hónapok óta arra figyelmeztetnek, hogy Románia minden idők legköltségesebb tele elé néz az energiafogyasztás szempontjából.
Valós annak a kockázata, hogy a téli hónapokra növekedjen az energiahordozók ára – állapította meg Citu, hozzátéve: választ akar kapni arra is, miért mutatkozik jelentős különbség az energiaárak terén az ország energiapiacának idén januártól bekövetkezett teljes liberalizálása óta.
Első lépésben a kormány azt tervezi, hogy a parlamenti vakáció után, szeptemberben elfogadtatja a törvényhozással a sérülékeny fogyasztók védelméről szóló jogszabályt, ennek alapján pedig az érintettek már idén ősszel villany- és gázszámla-támogatásban részesülhetnek. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter szerint több mint 400 ezer kedvezményezettje lenne az intézkedésnek, ám nem fogyasztókról, hanem egész háztartásokról van szó. A tervezet értelmében az minősülne sérülékeny fogyasztónak, aki a havi jövedelme 16–20 százalékát alapvető energiaszolgáltatásokra – fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és áramellátás – költi.
A bukaresti statisztikai intézet (INS) adatai értelmében Romániában a háztartások több mint 20 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, vagyis energiaszegénységről beszélhetünk az esetükben, ami 1,4 millió háztartást jelent. Ezen túlmenően energiaszámla-támogatás bevezetését is mérlegeli a román kormány, és az intézkedés a sérülékeny fogyasztókon kívül nem csak az alacsony, hanem a közepes jövedelmű polgárokat is érintené, jelenleg vizsgálják a jogi besorolás lehetőségeit. Florin Citu miniszterelnök szerint a szubvenció erre a télre lenne érvényes, és megvan rá a szükséges fedezet a költségvetésben.
Romániában az év elején, az energiapiac liberalizálásakor beindult a drágulási spirál, januárban átlagosan 18 százalékkal emelkedett az elektromos áram lakossági ára.
A trend azóta folytatódott: a statisztikai hivatal adatai szerint júliusban az elektromos energia 24,65, míg a földgáz 20,5 százalékkal drágult tavaly júniushoz képest, és nagyjából ugyanekkora arányú emelkedést regisztráltak 2020 decemberéhez képest is. Miközben egy hónappal ezelőtt tízezer forintnak megfelelő lejbe került a villamos energia megawattóránként, mára megközelítette a 18 ezer forintnak megfelelő összeget.
Mugur Isarescu, a bukaresti jegybank kormányzója szerint az energiahordozók meredek drágulása okozza a nagy mértékű, a várakozásokat is meghaladó inflációt Romániában: júliusban évi 5 százalékos pénzhígulást mértek a júniusi 3,9-hez képest, év végére pedig a központi bank szerint 5,6 százalék körül alakul az infláció. Szakértők szerint az elsősorban szén- és földgáztermelésre alapozó Romániában a környezetkímélőbb energiatermelést elősegítő beruházásokkal lehetne kordában tartani az energiaárakat, ellenkező esetben az ország továbbra is kénytelen lesz megvásárolni a folyamatosan dráguló CO2-bizonylatokat, amelyek ára megjelenik a háztartási fogyasztók számláin.
