Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) további drágulást regisztrált, a termékek, szolgáltatások, üzemanyag és minden drágul, de az infláció fokozatos lassulása várható – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál NBU makrogazdasági és monetáris felülvizsgálatára (2025 április) hivatkozva.
A jelentés szerint amint az áttekintésben szerepel, a fogyasztói infláció várhatóan 13,4 %-ra nőtt februárban éves szinten. Az NBU becslései szerint márciusban is folytatódott az infláció emelkedése. Az NBU nem közöl számokat az árak növekedéséről, de a közzétett tájékoztatás szerint az éves infláció márciusban meghaladta a 14 %-ot. Az Állami Statisztikai Szolgálat április 9-én teszi közzé a hivatalos tájékoztatást.
Az NBU szerint az infláció felgyorsulásának fő tényezői a nyers és feldolgozott élelmiszerek árának növekedése a tavalyi rosszabb termés miatt, az üzleti költségek további növekedése, beleértve a munkaerő és az energiaforrások költségeit, valamint a meglehetősen élénk fogyasztói kereslet fennmaradását.
Amint azt az NBU megjegyezte, a nyers termékek árának éves növekedése felgyorsult. A feldolgozott termékek ára tovább emelkedett. A fundamentális nyomás stabilitásának bizonyítéka a nem élelmiszer jellegű áruk és szolgáltatások árnövekedésének felgyorsulása. Így gyorsabban emelkedtek az egészségügyi szolgáltatások, a közlekedési szolgáltatások, a kommunikáció, a rekreáció és a kultúra árai. Ezzel szemben a testápolási szolgáltatások, a biztosítás és a pénzügyi szolgáltatások árai lassabban emelkedtek. A ruhák és cipők árai ugyanakkor alacsonyabbak maradtak, mint tavaly – magyarázta az NBU.
Februárban az üzemanyagárak növekedése elsősorban az autógáz magas drágulása miatt gyorsult fel. Ugyanakkor a többletbenzinkínálat, a benzinkút-láncok közötti verseny és az importellátás logisztikájának optimalizálása visszafogta az üzemanyagárak emelkedését – áll a beszámolóban.
Februárban gyorsabban nőtt a jövedéki termékek ára. A termelési költségek oldaláról érkező nyomás a gyógyszeripari termékek, gyógyászati cikkek és berendezések árának növekedéséhez vezetett. Ugyanakkor az egyes lakhatási és lakossági kommunális szolgáltatások tarifáinak emelésére vonatkozó moratórium visszafogta az adminisztratív inflációt – fejtette ki az NBU.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint a fogyasztói árak Ukrajnában 0,8 %-kal nőttek 2025 februárjában. Az éves infláció 13,4 %-ra gyorsult.
Az NBU előrejelzése szerint az infláció az első negyedév végén, azaz márciusban elérte a 14,3 %-ot, a második negyedév végén pedig 13,6 % lesz, a harmadik negyedév végén 12 %, a negyedik negyedév végén pedig 8,4 %.
A tényleges infláció kismértékben meghaladta a Nemzeti Bank 2025. januári Inflációs jelentésben közzétett előrejelzéseit.
Ukrajnában az infláció januári 12,9%-ra gyorsulását az előző év azonos időszakához képest az adminisztratívan szabályozott árak emelkedése és a költségek növekedése okozta, különös tekintettel az energiaellátásra és a munkaerőköltségekre, számolt be az Ukrán Nemzeti Bank február 12-én, szerdán a 2025. januári inflációs rátával kapcsolatban adott interjújában.
„Az árak dinamikájának az előrejelzéstől való eltérésének fő oka az áruk és szolgáltatások szabályozott árának, valamint a piaci szolgáltatások költségének jelentősebb növekedése a termelési költségek, többek között az energiaellátás és a munkaerőköltségek további emelkedése, valamint az adó- és szabályozási változások volt” – áll a kommentárban.
A jegybank megjegyezte, hogy a nyers élelmiszerek árai 11,8%-kal emelkedtek éves szinten, a feldolgozott élelmiszerek 15,9%-kal. A nem élelmiszertermékek ára 4,3%-ra gyorsult, a szolgáltatások költségeinek növekedési üteme 14,2%-ot tett ki.
Az árak növekedésének felgyorsulása a nyersanyagok beszerzési árának, valamint a vállalkozások villamosenergia-, munkaerő- és logisztikai termelési költségeinek növekedésével magyarázható.
Januárban a szabályozott árak éves szinten 17,5%-kal emelkedtek. Ezzel párhuzamosan az alkohol árának további kiigazítása miatt a jövedéki termékek ára is emelkedett, a dohánytermékek pedig valószínűleg a jövedéki adók várható emelése miatt drágultak.
Az üzemanyagárak 12,1%-kal emelkedtek éves szinten.
Emellett drágultak a gyógyszerek, a gyógyászati kellékek és a felszerelések. A helyi telefonhívások ára is emelkedett. A Nemzeti Bank a januári áremelkedést decemberhez képest az alapanyagok drágulásával, a jövedéki adók emelkedésével és a logisztikai problémákkal magyarázza.
A cigarettaárak 2024-ben 25%-kal emelkedtek, de az alkohol nem drágul olyan gyorsan, sőt a vodka még olcsóbb is lett – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat weboldalára hivatkozva.
A statisztikai hivatal 2024-es adatai szerint a vodka ára 1,6%-kal 116,5 hrivnyára csökkent egy 0,5 literes palackért, az ukrán márkájú asztali borok 4,4%-kal drágultak 113,9 hrivnyára egy 0,7 literes palackért, a sör 7,0%-kal drágult, 34,0 hrivnyára került egy 0,5 literes palack, a prémium cigaretták ára 23,4%-kal 118,7 hrivnyára drágult csomagonként.
Ukrajna vállalta, hogy 2028-ra eléri az EU-ban megállapított cigarettaadó-szintet. Ebben a tekintetben a cigarettaárak évente 15-25%-kal emelkednek.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2023-ra a vodka 1,1%-kal drágult 118,3 hrivnyára 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok 14,1%-kal drágultak, 109,1 hrivnyára 0,7 literes üvegenként, a sör 11,4%-kal drágult 31,8 hrivnyára 0,5 literes üvegenként, cigaretta a prémium osztályú termékek ára 16,4%-kal 96,2 hrivnyára emelkedett csomagonként.
A háború teljesen átalakította a lakáspiacot. Az ukrán ingatlanpiac kettészakadt: az albérletárak a biztonságosabb területeken az egekbe szöktek, a frontvonalhoz közeli régiókban stagnálnak vagy alacsonyak maradtak.
Az ukrán ingatlanpiac az idén jelentős átalakulásokon ment keresztül. A változásokat a háborús helyzet, a belső migráció és a gazdasági kihívások formálták, amelyek együttesen felborították a kereslet és kínálat közötti egyensúlyt. Ennek következményeként az albérletárak számos régióban az egekbe szöktek, különösen a biztonságosabb területeken, miközben a frontvonalhoz közeli régiókban a bérleti díjak stagnálnak vagy alacsonyak maradtak.
Az ukrán albérletpiac drámai áremelkedésen ment keresztül 2024-ben, ami elsősorban a belső menekültek áramlásának és a gazdasági instabilitásnak a következménye. Országos szinten az átlagos albérleti díj 2024 októberében 7148 hrivnyára emelkedett, ami 8,2 százalékos növekedés a 2023. decemberi 6605 hrivnyás átlaghoz képest.
Kárpátalján a legdrágább az albérlet
A legmagasabb árakat a nyugati és központi régiókban jegyezték.
Kárpátalján az egyszobás lakás bérleti díja elérte a 11 822 hrivnyát, míg
Lemberg megyében 10 659 hrivnyára,
Kijev városában pedig 9580 hrivnyára emelkedett.
Ezekben a régiókban a lakások iránti kereslet továbbra is magas, elsősorban a biztonságos környezet miatt. Ezzel szemben a frontvonalak közelében lévő régiók, mint
Herszon (2900 hr.),
Szumi (3700 hr.) és
Harkiv (3900 hr.), alacsony bérleti díjakat mutatnak.
Különösen jelentős áremelkedés tapasztalható
Rivne megyében, ahol 37,4 százalékkal drágult a lakásbérlés,
valamint Voliny (plusz 33,8 százalék)
és Kirovohrad (plusz 30,1 százalék) megyékben is viszonylag drasztikusan emelkedtek az árak.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a frontvonaltól való földrajzi távolság és a relatív biztonság közvetlenül befolyásolja az albérleti árakat.
Kijevben pillanatok alatt találni bérlőt
A háború következtében milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, ami lényegesen megváltoztatta az ingatlanpiacot. A belső menekültek a biztonságosabb régiókban próbálnak új életet kezdeni, ami jelentős nyomást gyakorol ezeknek a területeknek a lakáspiacára. Ezekben a régiókban a lakások gyorsan bérlőre találnak: Kijevben például egy lakás átlagosan öt nap, de egyes esetekben akár egy nap alatt kiadható, szemben a 2024 januárjában még 11 napos átlagos bérbeadási idővel. Ez a magas kereslet tovább növeli az albérleti díjakat, miközben a kínálat mindezzel nem tud lépést tartani.
Az albérletpiac szezonális jellegét is átalakította a háború.
A nyár végi és ősz eleji élénkülés, amelyet általában a diákok és szezonális munkások migrációja okoz, tovább erősödött, és a kereslet egész évben magas maradt. Az elemzések szerint az albérletárak az elmúlt évhez képest átlagosan 25 százalékkal emelkedtek, különösen a kisebb méretű, egy- vagy kétszobás lakások esetében.
Új bérlői preferenciák: fő a biztonság
A háborús helyzet új megközelítést hozott a lakásválasztásban. A bérlők már nem csak az árra és a lakás kényelmére figyelnek, hanem olyan biztonsági tényezőket is keresnek, amelyek a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságúvá váltak. Az alsóbb emeleteken található lakások előnyt élveznek, mivel ezek könnyebb menekülést tesznek lehetővé. Hasonlóképpen a gáztűzhely megléte és az alternatív áramforrások, például generátorok vagy napelemek is kiemelkedő szempontokká váltak.
Az óvóhelyekkel rendelkező épületek, valamint a stratégiai objektumoktól távolabb eső ingatlanok szintén különösen népszerűek. Egyes városokban már kialakultak új fogalmak, mint például a „dróntámadás-veszélyes” vagy „nem veszélyes” oldal. Ezek a tényezők jelentős hatással vannak a bérleti díjak alakulására, hiszen a biztonságosnak ítélt lakások magasabb áron kelnek el.
A Kárpátokban is drágul az üdülés
Az albérletárak emelkedése nemcsak a mindennapi lakhatásban, hanem a turizmusban is érzékelhető. A Kárpátok, mint Ukrajna legnépszerűbb téli turisztikai célpontja, szintén jelentős áremelkedéseket eszközölt. Bukovel térségében egy ház napi bérlete átlagosan 4750 hrivnya, 19 százalékkal több, mint az előző évben. Hasonló áremelkedés figyelhető meg Tatarivban (3200 hr.) és Vorohtában (1800 hr.).
Az olcsóbb szálláshelyek, például panziók és szállodák továbbra is népszerűek. Az üdülőhelyeken az árak különösen a decemberi és januári szezonban szöknek majd magasra, ami további terhet ró a belföldi turistákra.
Ukrán ingatlanpiac: marad a lakhatási válság
Az albérleti díjak emelkedése különösen a belső menekülteknek okoz nehézséget, akik gyakran korlátozott anyagi lehetőségekkel próbálnak új életet kezdeni. Bár az ukrán kormány bérleti támogatásokat ígért, ezek kizárólag hivatalosan kiadott lakásokra vonatkoznak. Az ingatlanok jelentős részét azonban informálisan adják ki, így sok bérlő nem részesülhet a támogatásokból.
Összességében tehát a lakhatási válság tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket és növeli a gazdasági bizonytalanságot. A folyamatosan emelkedő albérleti díjak arra kényszerítik a háztartásokat, hogy jövedelmük egyre nagyobb részét fordítsák lakhatásra, miközben a háború más területeken is súlyos terheket ró a lakosságra.
Az ukrán albérletpiac jelenlegi helyzete világosan tükrözi a háború és a gazdasági bizonytalanság mélyreható hatásait.
Az árak emelkedése, a bérlői preferenciák változása és a biztonságra helyezett hangsúly új kihívások elé állítja a bérlőket és a tulajdonosokat egyaránt. A piac alakulása továbbra is a háborús helyzet és az állami intézkedések hatékonyságának függvénye, amelyek nélkülözhetetlenek a lakhatási válság enyhítéséhez. A jelenlegi tendenciák azonban arra utalnak, hogy a lakhatási költségek további növekedésére lehet számítani, ami hosszú távú és átfogó megoldásokat igényelne.
Ukrajnában holnaptól nő a személyi okmányok kiállításának és a migrációs jellegű szolgáltatások ára öt dokumentum esetében – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Paszportnij Szervisz portálra hivatkozva.
A jelentés szerint árkorrekció után a szabvány szolgáltatáscsomag tarifája a következő lesz: útlevél-okmányok kiállítása Ukrajna állampolgárai számára – 650 hrivnya; migrációs okmányok kiállítása külföldiek és hontalanok számára – 1250 hrivnya; jogosítványcsere – 950 hrivnya; gépjármű forgalmi engedélyének cseréje – 950 hrivnya, hitelesítő pecsét beütése – 650 hrivnya.
A Paszportnij Szervisz szolgáltató központok szakemberei online és telefonon is tanácsot adnak. „Akinek bármilyen kérdése van a szolgáltatásokkal kapcsolatban, írja meg privát üzenetben a hivatalos Facebook- vagy Instagram-oldalakon, vagy hívja a kapcsolattartó központot a +38 044 597-87-77 telefonszámon” – tájékoztatott a Paszportnij Szervisz.
A tényleges fogyasztói infláció augusztusban éves viszonylatban 7,5%-ra gyorsult, a növekedés egyik fő tényezője az élelmiszerinfláció felgyorsulása volt az aszály miatti kínálatcsökkenés következtében – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) makrogazdasági és monetáris jelentésére hivatkozva (2024 október).
A jelentés szerint az NBU becsléseinek megfelelően szeptemberben emelkedett az infláció. A közzétett adatok szerint az éves infláció 8,0% körüli szintre gyorsult. Ahogy az NBU megjegyezte, augusztusban az alapvető inflációs nyomás is nőtt. A maginfláció éves szinten 6,5%-ra nőtt a júliusi 5,7%-ról éves szinten. Ez a dinamika megelőzte az NBU júliusi előrejelzésének pályáját, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek gyors drágulása miatt, ami a nyersanyagok drágulásának másodlagos hatásai az energiaellátásra és a fizetésekre a termelési költségek növekedése miatt következett be. Az inflációs várakozások azonban általában stabilak maradtak.
Augusztusban az élelmiszer-infláció a nyerstermékek árának emelkedése következtében, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatti élelmiszer-kínálat csökkenése miatt jelentősen felgyorsult. A feldolgozott élelmiszerek ára is gyorsabban nőtt, mind az élelmiszer-alapanyagok drágulása, mind a vállalatok energiaellátási és a munkaerő bérköltségeinek további emelkedése miatt – derült ki az NBU jelentéséből.
Az NBU szerint a legtöbb nem élelmiszertermék ára gyorsabban emelkedett, elsősorban az árfolyamtényező hatására. A ruhák és cipők ára viszont gyorsabban csökkent, valószínűleg az import és az ukrán gyártású termékek közötti verseny fokozódása miatt. A szolgáltatások áremelkedési üteme az üzleti termelési költségek nyomására némileg gyorsult.
Az üzemanyagárak növekedése mérséklődött augusztusban a bőséges üzemanyagkészletek és a világpiacon a vártnál alacsonyabb olajárak közepette. Az alkoholos italok árai egyre lassabban csökkentek. A dohánytermékek drágulása némileg mérséklődött, de áraik – többek között az árnyéktermékek elleni küzdelem hatására is – meglehetősen nagy ütemben növekedtek. Emellett felgyorsult a gyógyszeripari termékek, gyógyászati cikkek és berendezések árnövekedése, valószínűleg az árfolyamtényező miatt – áll az NBU beszámolójában. A korábbiakhoz hasonlóan az inflációt az egyes lakossági lakás- és kommunális szolgáltatások díjemelési moratóriuma korlátozta.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában a fogyasztói árak 0,6%-kal nőttek 2024 augusztusában. Az éves infláció 7,5%-ra gyorsult. Az éves infláció csak tavaly augusztusban volt magasabb (8,6%).
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Jelentősen emelkedik 2025-ben a cigaretták jövedéki adója Ukrajnában, ráadásul az árakat nem hrivnyában, hanem euróban rögzítik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a 2025-ös 12000 számú költségvetési törvénytervezet indokolására hivatkozva.
A jelentés szerint 2025-ben a füstszűrős és füstszűrő anélküli cigaretták fajlagos jövedéki adója 23,4 %-kal 47-ről 58 euróra emelkedik 1000 darabonként. Ezenkívül 23,9 %-kal 63,45 euróról 78 euróra emelkedik a jövedéki adó fizetési kötelezettségének minimuma 1000 egységenként. Ráadásul 2024. október 1-től nem hrivnyában, hanem euróban történik a számítás.
Az alkohol és a sör jövedéki adója változatlan marad. Amint a dokumentumban szerepel, az ukrán adótörvénykönyvnek a dohánytermékekre kivetett jövedéki adókulcsok felülvizsgálatára vonatkozó módosításai 27,1 milliárd hrivnya többletbevételt irányoznak elő (a dohánytermékek jövedékiadó-kulcsának emelése – 22,6 milliárd hrivnya; hozzáadottérték-adó az adóalap emeléséből (jövedéki kulcs) – 4,5 milliárd hrivnya).
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2024 augusztusában: a vodka ára 3,8 %-kal 118,3 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok 0,8 %-kal drágultak 121,0 hrivnyára 0,7 literes palackonként, a sör ára 0,3 %-kal 31,5 hrivnyára csökkent 0,5 literes palackonként, a prémium cigaretták 1,5 %-kal 108,3 hrivnyára drágultak csomagonként.
Az arabica kávé ára megugrott New Yorkban, miután Brazíliában, a világ legnagyobb termelőjének egyes részein enyhe fagy okozott aggodalmat az ellátás miatt.
A kávészerződések ára akár 7%-kal is emelkedett napközben, ami a legnagyobb növekedés július 9. óta. Bár Brazília déli részein a hétvégén előfordultak fagyos területek, a hőmérséklet nem csökkent olyan mértékben, hogy károkat okozzon a cukornád-, kávé- vagy gabonatermésben, mondta Michael McDougall, a Paragon Global Markets ügyvezető igazgatója a Bloombergnek.
A hideg időjárás ezen a héten ismét eléri a déli Rio Grande do Sul, Santa Catarina és Paraná államokat. Bár úgy tűnik, hogy ez nem jelent nagy kockázatot a kávétermesztő területekre, a piaci volatilitás miatt a kereskedők gondosan figyelik az időjárást, hogy felmérjék a kockázatokat és a lehetséges károkat. „A Cerrado/High Mogiana egyes részein előforduló minimális fagy is elegendő volt ahhoz, hogy új félelmeket keltsen az ellátással kapcsolatban” – mondta Thiago Cazarini, a Cazarini elnöke.
A fagy tovább növelheti a Brazíliában már száraz időjárás miatt keletkezett terméskárokat, amely már most is veszélyezteti a jövő évi betakarítást is.
A lakosságot arra figyelmeztették, hogy a közeljövőben emelkedhet a kenyér ára. A termelők arra számítanak, hogy az árak 30%-kal emelkedhetnek– nyilatkozta Jurij Ducsenko a pékek Országos Szövetségének elnökeaz AgroPortalnak adott kommentárjában.
Kifejtette, hogy az áramkimaradások az ukrajnai kenyériparban rossz minőségű termékek előállításához és berendezések meghibásodásához vezetnek, ami a kenyér árának emelkedéséhez vezet.
A legtöbb vállalkozás a kenyériparban kritikus infrastruktúra státuszt kapott, és a törvény szerint nem szabad lekapcsolni az elektromos hálózatról. A gyakorlatban azonban a vállalkozásokat rendszeresen lekapcsolják a rendszerről. Akinek van rá lehetősége, váltson elektromos generátorra, ami elsősorban a munkavégzés stabilitását és az árakat befolyásolja.
Jurij Ducsenko hangsúlyozta, hogy a kenyéripar viszonylag kis mennyiségű áramot fogyaszt. „A tervezett és a nem tervezett áramszünetek hibás termékek gyártásához és a berendezések meghibásodásához vezetnek. Nem minden üzem tud generátorral dolgozni, és azokat, amelyek tudnak, előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a termelést maximum 2-3 órára állítsák át vészüzemmódra” – magyarázta. A helyzet már kapacitáshiányhoz vezetett, mivel egyes üzemek az áramkimaradások miatt nem tudják helyreállítani a berendezéseket. „Nem értem, hogyan fogunk dolgozni az új aratásig. Sürgősen beszélnünk kell a folyamat minden résztvevőjével, memorandumot kell aláírnunk a gazdákkal és az exportőrökkel az illetékes minisztérium égisze alatt, mert ma a malmok nem találnak gabonát az őrlési tételek kialakításához” – tette hozzá Ducsenko.
Ugyanakkor az áramszünet ütemezése sem alkalmas a kenyéripar számára, mivel megszakítja a technológiai ciklust. A szakember szerint ha az áramszünet két óráig tart, nyolc órával tolódik el a kenyér- és pékáruk gyártásának ütemezése.
Emellett a kenyéripar másik kihívása – a hadkötelesek a szolgálat alóli felmentés. A létszámhiány miatt egyes vállalkozások változtatnak a munkarendjükön, csökkentik a termelés mennyiségét és a kínálatot. „A dokumentumokat benyújtják, de akár egy technikai hiba miatt megvan az esélye annak, hogy magyarázat nélkül visszaküldik. És ismét készül egy dokumentumcsomag. A folyamat egy héttől egy hónapig tart. Ez idő alatt a személyt mozgósíthatják” – magyarázta Ducsenko. A kenyér drágulása a liszt drágulásával is összefügg. „Maga a liszt 25-30%-kal drágult” – tette hozzá Jurij Ducsenko.
Az áram árának emeléséről még május végéig dönt a kormány, de valószínűleg a növekedés nem lesz mindenki számára egyforma, hanem a fogyasztás mértékétől függ majd – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko a képviselők kérdéseire válaszolva elmondta: „Ez a kérdés mérlegelés alatt van, ma végezzük a végső számításokat, a döntés a jövő héten, azaz május végéig megszületik. Jelenleg differenciált megközelítést mérlegelünk. Nem hiszem, hogy az egy tarifát egyszerűen egy másikra cseréljük, az áramfogyasztás mértékétől függő differenciálás lesz.”
Ahogy a miniszter kifejtette, ma a lakossági áramdíj nem fedezi az áramtermelés költségeit. „Az olyan cégek, mint az Enerhoatom és az Ukrhidroenerho fizeti a kilowattóra piaci ára és a lakossági tarifák közötti különbséget” – mutatott rá Herman Haluscsenko.
