A nálunk is jól ismert Temunál is jóval nagyobb forgalmú kínai e-kereskedelmi óriás, a JD.com tárgyalásokat folytat a brit Argos megvásárlására, a tulajdonos Sainsbury’s ezt meg is erősítette a The Telegraph című brit lapnak. A JD.com befonja Európát, korábbi hírek szerint a kontinensen is megveti a lábát.
Az ügylet még nem végleges, és akár kútba is eshet, mindenesetre a Sainsbury’s – amely már majdnem egy évtizede irányítja az Argost – úgy látja, a JD.com megjelenése felgyorsítaná a leányvállalat átalakítását „a vásárlók, a kollégák és a partnerek javára”.
A tárgyalások a lap forrásai szerint már hónapok óta folynak, a Sainsbury’s részéről egy „titkos csapat” egyeztet az eladásról, a JD.comot állítólag az EY könyvvizsgáló cég képviseli (a lapnak ezt nem erősítették meg).
A kínaiak jobban szállhatnak be, mint annak idején a Sainsbury’s, amely kilenc éve 1,1 milliárd fontot fizetett a láncért, amely a könyveiben jelenleg 344 milliós értéken szerepel.
A Nasdaqon is jegyzett JD.com korábban a Currys elektronikai kiskereskedő lánc körül is sürgölődött, de a megvásárlásától tavaly elállt. Az Argosnak elkélne a vérátömlesztés, nincs túl jó állapotban, mert a háztartási készülékek piaca komolyan megsínyli a fogyasztói bizalom visszaesését. A JD.com, a világ egyik legnagyobb kiskereskedője számára ugyanakkor széles kaput nyitna a brit piacra.
A JD.com a briteknél: az egyik legnagyobb kínai sikertörténetre készülnek
A JD.com már saját online brandjével is megjelent a piacon: ez a Joybuy, amelynek az internetes oldala az Argoséhoz sok vonásban nagyon hasonlít. A Joybuy megkezdte a menedzserek elcsenését is az olyan versenytársaktól, mint a Tesco, Ocado, Amazon, Lidl és a Holland & Barrett.
A JD.com új kereskedelmi igazgatója, Matthew Nobbs egy LinkedIn-posztban az idén azt írta, hogy készül „a betörésre a UK-be Kína egyik legnagyobb sikersztorija kedvéért”.
A kínai óriás nem csak az Egyesült Királyságban keresi a sikertörténetet Európában.
A kontinensen is elkezdte épíeni bázisait, beleértve egy 2500 négyzetméteres automatizált raktárat Lengyelországban, a német határ közelében. A nyáron 2,2 milliárd eurós ajánlatot tett a német elektronikai lánc Ceconomyra – emlékeztet a lap.
A globális e-kereskedelmi piacon évente húsz százalékkal nő a bankkártya tulajdonosok által kezdeményezett visszaterhelési eljárások száma, 2020-ban több mint 30 milliárd dollárt tett ki az online értékesítő vállalkozások ezekből származó vesztesége. Az európai piacon már megjelent az első digitális fizetési szolgáltató, amely a vállalkozásokat teljes egészében mentesíti a visszaterhelésekhez kapcsolódó pénzügyi és adminisztrációs terhektől.
A Zen digitális fizetési szolgáltató piaci elemzése szerint évente 20 százalékot meghaladó mértékben nő a kártyás tranzakciók visszavonásakor felmerülő visszaterhelések száma, és a tavalyi évben a kapcsolódó járulékos veszteségek összege globálisan meghaladta a 30 milliárd dollárt. A fintech társaság szerint ez az összeg azért ilyen magas, mert a webáruházak nem fordítanak kellő figyelmet a fogyasztók tájékoztatására, valamint jelentős károkat okoznak a jogosulatlanul benyújtott visszaterhelési igények is.
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása a vállalkozás visszaküldési üzletpolitikájáról jelentősen csökkentheti a visszaterhelések kockázatát. Bár az európai fogyasztók átlagosan körülbelül fele kiemelten fontosnak tartja, hogy a webáruházak egyértelmű irányelveket tegyenek közzé, amelyekben tájékoztatást nyújtanak a megvásárolt termék visszaküldésének lehetőségeivel kapcsolatban, az európai áruházak kevesebb mint 30 százaléka rendelkezik világos útmutatásokat tartalmazó termék-visszaküldési szabályzattal. Amennyiben a webáruház nem rendelkezik egyértelmű visszaküldési irányelvekkel, a vásárlók nagyobb eséllyel fordulnak az ügyfélszolgálat helyett közvetlenük a bankjukhoz és nyújtanak be visszaterhelési követelést a kereskedővel szemben.
A visszaterhelésekkel kapcsolatos költségekre ugyancsak fontos hatással van, hogy visszaterhelési igényeket gyakran csalási szándákkal nyújtják be. Az online kereskedelem gyors ütemű bővülése az interneten elkövetett visszaéléseknek is új lehetőségeket teremt. A rosszindulatú visszaterhelési igények óriási összegekbe kerül a kereskedőknek – csak az Egyesült Államokban minden egyes jogosulatlanul visszaigényelt dollár 3,36 dollár költséget jelent az e-kereskedelmi vállalkozásoknak. A csalások mindemellett kimeríthetik a vállalkozások erőforrásait és elvonhatják az erőforrásokat az alapvető üzleti célkitűzések megvalósításától.
A tájékoztatási hiányosságok és a jogosulatlan visszatérítési követelések mellett, egyes vállalkozásoknak működési területtől függően magasabb visszaterhelési kockázatokkal kell szembenéznie. Az egyik legmagasabb visszaküldési arány a divatcikk kereskedelem területén tapasztalható.Mivel itt gyakrabban fordul elő, hogy a kiszállított termék, valamilyen oknál fogva – legyen szó a nem megfelelő méretről, vagy a ruha szabásáról – nem felel meg az elvárásoknak, illetve gyakran előfordul, hogy a vásárlók az adott terméket több méretben is megrendelik, és a nem megfelelőt visszaküldik.
Michal Boguslawski, a ZEN.com kereskedelmi igazgatója elmondta: „A kereskedelem digitalizációjának gyorsulása folyamatosan új kihívások elé állítja az e-kereskedelem szereplőit és a korábban marginális tűnő kérdések jelentősége felértékelődik.”
Hozzátette, hogy az e-kereskedelmi vállalkozások számára a tömeges visszaterhelési követelések több területen is negatív hatással vannak a vállalat teljesítőképességére: tervezhetetlenné teszik a pénzforgalmat, a kapcsolódó adminisztrációs terheket jelentős erőforrásokat vonnak el más területektől, és negatív hatással vannak az ügyfél-elégedettségre. A platform kereskedelmi igazgatója kiemelte: „Ha mindezt figyelembe vesszük, látható, hogy összességében jelentősen befolyásolják a vállatok versenyképességét.”
A vállalkozások számára a nem banki szolgáltatást nyújtó innovatív pénzügyi szolgáltatások kínálhatnak lehetséges megoldást – áll a vállalat szakértői közleményében.
Hosszú ideje próbál szerves kapcsolatot kiépíteni a luxusiparral az Amazon, a nagy márkák azonban eddig vonakodtak megjelenni a vállalat hatalmas e-kereskedelmi platformján. Az Amazon ismét tesz egy próbát, ám egyelőre nem tudni, számíthat-e sikerre, s ha igen, mekkorára.
Az elmúlt években a nagy luxusmárkák a saját márkaértéküket féltve vonakodtak megjelenni az Amazon weboldalán. A luxuscégek ugyanis úgy kalkuláltak, hogy ha felkerülnének a platformra, akkor egy szintre kerülnének az olcsóbb termékekkel, aminek következtében csökkenne a márkaértékük – írja a 24/7WallSt.
Az Amazon azonban nem adta fel a próbálkozást, és most újabb kísérletet tesz, hogy magához vonzza a luxuscégeket. Jeff Bezos óriáscége bejelentette, hogy elindít egy új luxusüzletet Luxury stores néven, bevonva olyan jelentős amerikai márkanevet is, mint Oscar de la Renta. Emellett hamarosan gyerekruházat is megjelenik majd az oldalon.
Miközben az Amazon jelezte, hogy a következő hetekben és hónapokban újabb márkák kerülnek majd föl a boltba, a vállalat azzal is igyekszik növelni az exkluzivitás benyomását, hogy először csak az amerikai Prime ügyfelek kapnak meghívót az oldalra.
Emellett a Luxury Stores márkái szinte teljesen szabad kezet kapnak az Amazon platformján. Ők határozhatják meg a kínált termékeket és az árazást is. Ezzel egy „bolt a boltban” modellt alkalmaz a vállalat.
Mindazonáltal izgalmas kérdés lesz, hogy mekkora sikerrel jön be az Amazon számítása. Múlt novemberben ugyanis a Nike például felfüggesztette a hasonló, „bolt a boltban” jellegű értékesítését az Amazon weboldalán. Noha a Nike nem olyan luxusmárka, mint a Louis Vuitton vagy a Tiffany, a sportszergyártó közölte, elsősorban a közvetlen értékesítésre fókuszálna.
A háttérben azonban fontos szempont volt, hogy a több száz dollárba kerülő nike termékek elég nehezen tudtak csak versenyezni az amazon felületén megtalálható olcsóbb termékekkel, időnként hamisítványokkal. Az Amazon egyébként hosszú ideje nem igazán tud megnyugtató politikát kidolgozni a hamisítványok forgalmazásával kapcsolatban – ami szintén inkább visszaveti a platform vonzerejét a luxusmárkák szemében.
Az Amazon folyamatos próbálkozása azonban az elemzők szerint is indokolt. A luxusipar ugyanis hatalmas lehetőséget jelenthetne a vállalatnak. A Bank of America egy elemzője szerint a nyugati luxusszektor kereskedelmi értéke nagyjából 120 milliárd dolláros lehet a következő 10 évben.
