A majomhimlő (mpox) új vírusvariánsának elterjedését meg lehet fékezni – hangsúlyozta pénteken Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója.
Mint mondta, globálisan összehangolt erőfeszítésre van szükség a majomhimlő vírusának új változatával, a Klád Ibvel szembeni fellépéshez. Egyben egy erre vonatkozó tervet jelentett be, amelynek megvalósításához fél év alatt legalább 135 millió dollárra (48 milliárd forint) lesz szüksége az Egészségügyi Világszervezetnek.
„Hadd legyek világos: ezt az új mpoxjárványt kordában lehet tartani és meg is lehet állítani” ‒ mondta Tedrosz a WHO tagállamaihoz intézett beszédében, amelyet később az X-en is közzétettek. „Átfogó és összehangolt nemzetközi fellépést igényel a válasz e komplex problémára” – tette hozzá.
A WHO augusztus 14-én nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzetet rendelt el a Klád Ib terjedése miatt, mert a szakemberek szerint ez a változat fertőzőbb és súlyosabb megbetegedést idézhet elő a korábban ismerteknél. Európában eddig mindössze egy behurcolt esetről tudnak, a kontinensen továbbra is a Klád II változat a domináns.
Eközben a Reuters arról írt, hogy a WHO pénteken engedélyezte partnereinek, a Gavinek és az UNICEF-nek, hogy azelőtt vásároljanak majomhimlő-vakcinákat, mielőtt az egészségügyi világszervezet engedélyét megkapják. Korábban erre csak a WHO-engedély után volt lehetőség, de most enyhítettek a szabályozáson, hogy megakadályozhassák az elsősorban Afrikát veszélyeztető vírus terjedését.
A Qantas ausztrál légitársaság főnöke a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy „a kormányok ragaszkodni fognak” a nemzetközi utazók beoltottságához. A koronavírus-vakcinákat kulcsfontosságúnak tekintik egy olyan iparág újjáélesztésében, ahol az utasok száma tavaly 75,6 százalékkal csökkent világszerte.
Alan Joyce vezérigazgató elmondta, hogy sok kormány úgy beszél az oltásról, mint „a belépés feltételeiről”.
Kötelességünk gondoskodni az utasainkról és a legénységről, hiszen a repülőgépen mindenkinek biztonságban kell lennie – mondta Joyce, s szerinte emiatt változtatni kéne a jegyvásárlási feltételeken.
Joyce úgy gondolja, hogy az utasok hajlandóak lennének elfogadni a változást. „Ügyfeleink döntő többsége szerint ez egy remek ötlet – az általunk megkérdezett emberek 90 százaléka szerint a beoltottságnak követelménynek kellene lennie, ha nemzetközi utazásról van szó.”
Ezzel a jelenséggel azonban egyáltalán nem ért egyet a WHO. Digitális egészségügyi és innovációs igazgatójuk, Bernardo Mariano a BBC-nek elmondta: „Nem támogatjuk azt az ötletet, hogy a nemzetközi utazásokat kizárólag oltási útlevéllel lehessen igénybe venni.”
Hozzátette, hogy – függetlenül attól, hogy mit akar a magánszektor – a kormányok egységes megközelítésére van szükség ahhoz, hogy egy ilyen változás működni tudjon.
A repülés létfontosságú a globális gazdaság szempontjából. A kormányzati korlátozások és a koronavírustól való félelmek azonban soha nem látott mértékben csökkentették az utasok számát egy olyan iparágban, amely 2019-ben már 4,5 milliárd embert szállított.
Ha csak a Qantast nézzük, 2020 utolsó hat hónapjában a cég 800 millió dollárt veszített.
Ugyanebben az időszakban a vállalat 2019-ben 596 millió dolláros nyereséggel könyvelt el.
A múlt hónapban a Qantas módosította azt a dátumot, amikor – véleményük szerint maximum október – a nemzetközi járatok újraindulhatnak. Ez az a dátum, amikorra az ausztrál kormány azt reméli, hogy beoltották az összes felnőttet, és a jegyeik nagy részét is erre az időszakra kezdték el értékesíteni.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója kijelentette, hogy támogatja a gyógyszergyártók lemondását a koronavírus elleni oltóanyagok szabadalmairól – számolt be a The Guardian.
Gebrejeszusz is kihangsúlyozta, fel kell függeszteni az oltóanyag-gyártók nyereségét védő szokásos üzleti szabályokat, ha ez szükséges ahhoz, hogy mindenki számára biztosítsuk a koronavírus elleni oltást.
„Rendkívüli történelmi pillanatokat élünk meg, el kell fogadnunk a kihívást. Vészhelyzet esetére vannak rugalmas feltételei a kereskedelem szabályzásának” – mondta a WHO vezetője. A tisztviselő hozzátette, hogy a globális világjárvány, amely „karanténba kényszerítette a társadalmat és ekkora kárt okozott az üzleti életben”, pontosan ilyen vészhelyzet.
Gebrejeszusz véleménye szerint a szabadalmakról való lemondás segíti a gyógyszergyárakat olcsóbb oltóanyagok kifejlesztésében. A tisztviselő kihangsúlyozta, ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyártók nem kapnak kompenzációt a termékeikért. „A szabadalmakról való ideiglenes lemondása nem jelenti azt, hogy a felfedezők veszíteni fognak. Akárcsak az AIDS-válság idején, akár a háborúban, a társaságoknak honoráriumot fizetnek az általuk gyártott termékekért” – mondta Gebrejeszusz.
A The Guardian azonban megjegyzi, hogy a gyógyszergyárak, az amerikai kormány és számos európai ország határozottan ellenzi a szabadalmakról való lemondást – akár ellenszolgáltatással, akár anélkül. Úgy vélik, hogy a csökkenő vállalati nyereség akadályozza az innovációt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megnevezte azokat a gyógykészítményeket, amelyek hatástalanok a koronavírusra – közölte az Ukrinform.
A kutatások alapján a Remdesivir, a Hidroxiklorokin, a Lopinavir/Ritonavir, valamint az Interferon jelentéktelen hatással voltak a halálozási mutatóra és a betegség lefolyására. A kutatásban több mint 30 ország egészségügyi intézményei vettek részt.
A 24-es tévécsatorna egyik adásában arról számoltak be, hogy Ukrajna röbb 46 millió hrivnyát költött a Remdesivir beszerzésére.
