Ha kíváncsi volt, összesen hány iPhone-t adtak el eddig, most megérkezett a válasz, méghozzá közvetlenül az Apple-től. Tim Cook, az Apple vezérigazgatója pénteken a vállalat negyedéves eredménybeszámolóján közölte: augusztus 1-jével bezárólag több mint 3 milliárd darabot értékesítettek az okostelefonokból.
Az Apple 2016-ban érte el az egymilliárd eladott iPhone-t, és becslések szerint 2021 környékén léphette át a kétmilliárdos határt – bár ezt hivatalosan eddig nem erősítették meg – írja a GSMArena.
Mostanra, négy évvel később, újabb egymilliárd készülék kelt el.
Cook szerint az iPhone-eladások kétszámjegyű növekedést mutattak az idei második negyedévben (április–június), és az Apple 94 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el, ami 10 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Érdekesség, hogy a Bloomberg Apple-szakértője, Mark Gurman szerint az eladások megugrását részben az is okozhatta, hogy sokan pánikvásárlásba kezdtek, mivel az interneten elterjedt jóslatok szerint az iPhoneok ára 3000 és 25 000 dollár között lesz a Trump-kormány által bevezetett új vámok miatt.
Az Apple szerint az új tarifák 800 millió dollárjába kerültek a második negyedévben, és várhatóan 1,1 milliárdra nőnek a harmadik negyedévben (július–szeptember).
A vállalat szeptemberben mutatja be a 17-es iPhone-sorozatot, amelynek egyik legnagyobb dobása a rendkívül vékony iPhone 17 Air lehet, amely a gyengén teljesítő Plus változatot válthatja fel. A bemutatót szeptember 8-ára, 9-ére vagy 10-ére várják.
Az amerikai elnök elújságolta, hogy „nagyon gazdag emberek” egy csoportja megvenné a Bytedance videoalkalmazását. Donald Trump reméli, hogy a megállapodást jóváhagyja a kínai elnök.
Donald Trump amerikai elnök a Fox News vasárnap sugárzott interjújában bejelentette, hogy talált vevőt a TikTok videómegosztó szolgáltatás amerikai vállalatára. Egy csoport vagyonos emberről van szó, akik megvásárolnák az Egyesült Államok területén használt TikTok-fiókok működtetéséért felelős céget.
Hogy pontosan kik a vásárlók, akiket „nagyon gazdag emberek” csoportjaként jellemzett, azt nem árulta el, de ígérete szerint kilétüket körülbelül két héten belül felfedi– adta hírül a Reuters.
Donald Trump a „Sunday Morning Futures with Maria Bartiromo” című műsorban azt is elmondta, hogy az általa kidolgozott megállapodáshoz vélhetően Kína jóváhagyására is szükség lesz. Azt jósolta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök valószínűleg rábólint az egyezségre.
„Azt hiszem, valószínűleg Kína jóváhagyására lesz szükségem. Szerintem Hszi elnök ezt valószínűleg meg fogja tenni”– fogalmazott.
Az amerikai törvényhozás még 2024-ben fogadott el törvényt, amelyben amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a kínai tulajdonos ByteDance-t arra kötelezték, hogy adja el amerikai érdekeltségét, melynek elmulasztása esetén a videómegosztó szolgáltatás az Egyesült Államokon belül elérhetetlenné válik. A TikTok eladására vonatkozóan Donald Trump hivatalba lépését követően több alkalommal halasztott határidőt, harmadjára szeptember 17-ig adott haladékot az üzlet lebonyolítására.
Tavasszal már készülőben volt ugyan egy olyan megállapodás, amely a TikTok amerikai tevékenységét egy új, amerikai székhelyű, amerikai befektetők többségi tulajdonában lévő és által működtetett amerikai cégbe szervezte volna ki, de ezt felfüggesztették. Kína ugyanis jelezte, hogy nem fogja az egyezséget jóváhagyni, miután Trump hatalmas vámokat vetett ki a kínai árukra.
Az OnlyFans ukrán–amerikai állampolgárságú tulajdonosa tárgyalásokat folytat egy befektetői csoporttal az oldal eladásáról. Az üzlet értéke 8 milliárd dollár lehet – írja a Reuters.
A potenciális vevőket a Forest Road Company vezeti, azonban a többi befektető kiléte ismeretlen. Az egyeztetések március óta zajlanak, a cég más érdeklődőkkel is egyeztet. A források szerint az ügylet a következő hetekben megvalósulhat.
Az OnlyFans eredetileg előadóknak, művészeknek készült, hogy előfizetéses rendszerben közvetlenül megosszák tartalmaikat a rajongóikkal. Már a kezdetektől engedélyezett volt a meztelen és pornográf anyagok megosztása, napjainkban főleg a felnőttfilmes tartalmak miatt ismert.
A platform a koronavírus-járvány alatt vált rendkívül népszerűvé, a kijárási korlátozások miatt ugrásszerűen megnőtt az előfizetők és a tartalomgyártók száma. Az oldalt kritikák érték, mivel a bűnözők illegális pornográf tartalmak megosztására is használták.
A Forest Road Company 2022-ben már próbálkozott a felvásárlással, de nem járt sikerrel. A platform mögött álló Fenix International tulajdonosa az Egyesült Királyságban élő ukrán–amerikai üzletember, programozó és vállalkozó, Leonid Radvinski.
2025-ben Ukrajnában új szabályok léptek hatályba az ingatlanértékesítési tranzakciók adózására vonatkozóan, amelyeket az ukrán Adótörvénykönyv módosításáról szóló törvény írt elő.
Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, jelenleg az adók összegét vagy a kedvezmény lehetőségét az eladó tulajdonában lévő lakóingatlanok száma befolyásolja.
Mint korábban, az első lakóingatlan egy éven belüli eladása mentes az adó alól, feltéve, hogy annak tulajdonjoga több mint három éve fennáll. Ugyanakkor 2025-ben szigorodtak a második és az azt követő eladásokra vonatkozó szabályok: ha valaki év közben elad egy második lakást vagy házat, akkor a teljes adókulcs szerint köteles adót fizetni.
Ami az ingatlanadó mértékét illeti:
első ingatlan eladása, feltéve, hogy az több mint három éve van tulajdonban – 0% személyi jövedelemadó (SZJA) és 0% katonai illeték.
első ingatlan eladása 3 éves tulajdonjoggal – 5% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
második és minden további objektum eladása egy év alatt – 18% személyi jövedelemadó és 5% hadiadó.
A szakértő külön kiemelte, hogy kereskedelmi ingatlanok eladásakor az adókulcsok változatlanok maradnak: 5% személyi jövedelemadó, 5% hadiadó és 1% állami illeték, függetlenül a tulajdonjog időtartamától.
Ingatlan eladásakor, ha az eladó dokumentálni tudja az eredeti vételárat, az adót csak a vételár és az eladási ár közötti különbözet után kell fizetni. Például, ha egy ingatlant 1 millió hrivnyáért vettek és 1,5 millió hrivnyáért adtak el, akkor csak a különbség, 500 ezer hrivnya után kell adót fizetni.
Ha nincsenek dokumentumok az elsődleges vételárról, az adót a teljes eladási összeg alapján számítják ki. Minden egyes ingatlaneladáshoz új értékbecslés szükséges.
Így lakóingatlanok 2025-ös viszonteladásakor a teljes adóteher elérheti a 23%-ot.
Az Adótörvénykönyv rendelkezik a kivételekről is, amelyek alapján az ingatlanértékesítés nem adóköteles. Ha az ingatlant elsőfokú rokonoktól, például szülőktől vagy gyermekektől öröklik, és a hároméves tulajdonjogi időszak lejárta előtt eladják, előfordulhat, hogy nem kell jövedelemadót fizetni.
Olena Bondaruk az RBC-Ukrajinának adott kommentárjában kifejtette, a több mint három éves tulajdonjogos vagy örökölt ingatlanok nem adókötelesek. Ugyanakkor az adományozás nem egyenlő az örökléssel, és abban az esetben általános alapon adóköteles.
Bizonyos kategóriájú állampolgárok mentesülhetnek az adófizetés alól, beleértve az I. csoportú fogyatékkal élőket, a háborús veteránokat és a belföldi menekülteket, akik kártérítést kaptak a lakásuk elvesztése miatt.
Mennyi adót fizet az ingatlan vevője és az eladója?
Ingatlan eladásakor a többletköltségeket mindkét fél viseli. Az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítéséért az állami illeték kötelező, függetlenül a megállapodás feltételeitől. Összege a tárgy becsült értékének vagy a szerződésben meghatározott összegnek 1%-a, hangsúlyozta Olena Bondaruk ingatlanszakértő az RBC-Ukrajinának adott interjújában.
A vevőnek az ingatlan költségének megfizetésén felül kötelező állami nyugdíjbiztosítási díjat is kell fizetnie, amely az ingatlan becsült értékének 1%-át teszi ki. Ez a befizetés a tranzakció közjegyzői hitelesítését megelőzően történik.
A költségek megosztása az eladó és a vevő között a felek megállapodásától függ, azonban a törvény szerint mindegyikük felelős a kötelezettségeiért. A tranzakció megkötésekor felmerülő további költségek magukban foglalhatják a közjegyzői szolgáltatásokat, a Tulajdonjogok Állami Nyilvántartásában történő módosítások díjait, valamint az esetleges banki vagy biztosítási illetékeket.
Ha egy szerződést alacsony áron kötnek meg, az eladó adóellenőrzéssel néz szembe: az adóhatóság a szerződésben foglalt összeget a piaci árnál alacsonyabbnak ismerheti el, és a különbözetre további adókat számíthat fel.
Ezenkívül 2025-től tervezik bevezetni az ingatlanok piaci árainak elektronikus monitorozását, ami megnehezíti a mesterségesen alacsony áron történő tranzakciók végrehajtását.
Óriásit zuhantak éves alapon a többek között a Lada márkát is gyártó AvtoVaz eladásai márciusban, noha a vállalat a februárinál több autót értékesített. Az orosz autógyártó 28 699 személyautót és kishaszonjárművet adott el Oroszországban a múlt hónapban, ami 33 százalékos zuhanás az egy évvel korábbihoz képest.
Az AvtoVaz szerdai közleménye szerint ugyanakkor az orosz autópiac még ennél is nagyobbat, 44 százalékot zuhant az egy évvel korábbihoz képest.
A legkeresettebb Lada-modell a Lada Granta volt, amelyből 11 ezer 800-at adtak el, 22,5 százalékkal többet februárral összevetve.
Kishaszonjárművekből az orosz autógyártó 1470-et adott el márciusban, ami 12,7 százalékos növekedés februárhoz képest. Az AvtoVaz összesen 76 200 Lada járművet értékesített az idei első negyedévben. Autópiaci részesedése 28,7 százalékra emelkedett Oroszországban az egy évvel korábbi 27,3 százalékról.
A Lada számíthat a kormány védelmére
A Lada térnyerését segíthette, hogy mára már Oroszország is megelégelte a kínai autók dömpingjét és különböző intézkedésekkel igyekszik annak gátat vetni. Az orosz–ukrán háború árnyékában kivonuló nyugati márkákat kiváltó kínai gyártókat kezdetben üdvözölték az országban, ám időközben azok szinte teljesen letarolták az orosz piacot, ami már Moszkvának is sok volt.
Míg a kínai gyártókat Európában az elektromos autók miatt igyekeznek kiszorítani, a benzines hajtású járművek exportjának az egyik legfontosabb célpontja Oroszország.
Elon Musk xAI nevű mesterségesintelligencia- (MI) startupja felvásárolta a szintén Musk-érdekeltségű X platformot – 33 milliárd dollárra értékelve ezzel a közösségi platformot. Váratlanabb fordulatot nehéz lett volna elképzelni a korábbi Twitterként ismert közösségi oldal történetében – írja a Bloomberg.
Az egyesített vállalat értéke 80 milliárd dollár az xAI és 33 milliárd dollár az X esetében – írta a milliárdos pénteken egy X-posztban. Hozzátette, hogy az X értéke 45 milliárd dollár, ha figyelembe vesszük a 12 milliárd dolláros adósságot is. Az üzlet kizárólag részvényekkel történt tranzakcióként valósult meg.
A megállapodás szerint az újonnan létrejött egyesített entitás, az XAI Holdings több mint 100 milliárd dolláros értéket képvisel, ha nem számoljuk az adósságot – mondta egy az ügyet ismerő személy.
Musk számára egyszerűbb így az egész
Musk számára ez leegyszerűsíti üzleti tevékenységeit, és megszilárdítja a kapcsolatot az egykori Twitter és az xAI között, amely a közösségi hálózat adatait használta chatbotjának fejlesztésére. Az üzlet egyben megoldást is kínál az X befektetőinek, akik hónapokig bizonytalanságban voltak befektetésük jövőjét illetően, mivel Musk változtatásai a felhasználók és hirdetők tömeges távozásához vezettek.
Az xAI és az X jövője összefonódik – írta Musk. „Ma hivatalosan is megtesszük a lépést, hogy egyesítsük az adatokat, a modelleket, a számítási kapacitást, a terjesztést és a tehetséget. Ez a kombináció hatalmas lehetőségeket nyit meg azáltal, hogy ötvözi az xAI fejlett mesterségesintelligencia-képességeit és szakértelmét az X óriási elérésével.”
@xAI has acquired @X in an all-stock transaction. The combination values xAI at $80 billion and X at $33 billion ($45B less $12B debt).
Since its founding two years ago, xAI has rapidly become one of the leading AI labs in the world, building models and data centers at…
Musk, a világ leggazdagabb embere 2022 végén 44 milliárd dollárért vásárolta meg a Twittert, egy olyan tranzakció keretében, amely adósságot is tartalmazott. Miután átvette az irányítást a platform felett, gyorsan lépett a költségek csökkentése érdekében:
több ezer munkahelyet megszüntetett,
irodákat zárt be
és újratárgyalta a szerződéseket.
Emellett arra törekedett, hogy a Twittert közelebb hozza ahhoz, amit ő „a szólásszabadság abszolutizmusának” nevez, ennek érdekében eltörölt bizonyos tartalmi korlátozásokat, és visszaengedett korábban kitiltott fiókokat.
Tömegesen távoztak a hirdetők és a felhasználók is
Ugyanakkor Musk ezzel jelentős mértékben aláásta a hálózat hirdetési üzletágát. A hirdetők tömegesen hagyták el a platformot, attól tartva, hogy reklámjaik nemkívánatos tartalmak mellett jelennek meg. Bár 2025-re bevételnövekedést várnak, az X hirdetési üzletága még így is csak nagyjából a fele lesz annak, mint amikor Musk felvásárolta a vállalatot.
Az elmúlt évben Musk az X platformot használta a Grok népszerűsítésére – ez egy az xAI által fejlesztett chatbot, amelyet részben az X felhasználóinak bejegyzéseivel képeztek ki. A startup olyan MI-vállalatokkal versenyez, mint az OpenAI, amelynek Musk társalapítója volt, mielőtt ellentmondásos körülmények között elvált a cégtől.
Az összevonás nagyszerűen integrálja a rendszert, egyedülálló előnyt biztosít a Grok számára „azáltal, hogy hatalmas mennyiségű képzési adathoz fér hozzá, miközben lehetőséget ad az xAI-nak arra is, hogy ellenőrizze – vagy akár teljesen leállítsa – az adatokhoz való hozzáférést más vállalatok számára” – kommentálta a helyzetet Shweta Khajuria, a Wolfe Research elemzője.
A Gazprom oroszországi iroda- és üdülőhelyi ingatlanokat szeretne eladni, beleértve egy üzleti központot a főváros Gazoprovod településén – jelentette be a cég.
A PAO Gazprom bejelentette, hogy iroda- és üdülőingatlanokat kíván eladni Moszkva és Tver régióban – közölte a társaság a Telegram csatornán megjelent közleményében. A RIA Novosztyi híre szerint két moszkvai objektumról van szó: egy 91,9 ezer négyzetméter összterületű üzleti központról Gazoprovod településen, és a Zimenki képzési és termelési központ ingatlankomplexumáról Szosenszkoje településen.
A Gazprom a moszkvai régióban található Priokszkije Dali szanatóriumot és a tveri régióban található Szeligerszkije Zori rekreációs központot is el kívánja adni. Az ingatlanokat külön tételekben értékesítik, nyílt aukciókon a GPB Elektronikus Kereskedelmi Platformján, egy aukciószervező részvételével.
Ebben az epizódban az emberiség elsődleges fehérjeforrásának, a hús új előállítási módjairól beszélgetünk. Hollandia, Spanyolország és Németország élen jár a sejtalapú húsok fejlesztésében, de Olaszországban már betiltották.
A laboratóriumokban történő hústermesztéshez élő állatoktól gyűjtik be a sejteket, és bioreaktorokban szaporítják őket. A kapott anyagot ezután rostokkal és más elemekkel gazdagítják a megfelelő textúra és tápanyagok érdekében. Mivel a mesterséges hús csont és bőr nélküli, felhasználását elsősorban hamburgerek, falatkák és kolbászok készítésére tervezik.
Bár az e területen végzett kutatások mintegy 40%-át magánszervezetek végzik Európában, az Európai Bizottság az új élelmiszerekről szóló rendelet keretében még mindig nem határozta meg az Unióban történő forgalmazásra vonatkozó közös szabályokat.
„Ha egy vállalat kérelmet akar benyújtani és forgalomba hozatali engedélyt akar kérni egy új élelmiszerre, jelen esetben a sejtalapú húsra, akkor kérelmet kell benyújtania, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) pedig tudományos véleményt ad” – mondta az Euronewsnak Gerardo Fortuna.
Fortuna szerint az Európai Bizottság, amely dönt a jóváhagyásról, általában az EFSA tudományos véleményét követi.
Olaszország volt az első uniós ország, amely betiltotta az új élelmiszert, de az EU csaknem fele, köztük Franciaország, Görögország és Románia is aggodalmát fejezte ki a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt lehetséges hatása miatt.
Tizenkét tagállam közösen küldött levelet idén az Európai Bizottságnak, amelyben nyilvános vitát és társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatot kértek.
„Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és állatokkal való kapcsolatukat illetően”– Céline Imart Európai parlamenti képviselő; jobbközép, Franciaország
Hagyományok és etika kérdése? A mesterséges húst ellenzők attól tartanak, hogy kiszoríthatja a hagyományos állattenyésztést, valamint hogy a gyártási folyamat energiaigényes és sok vizet használ.
A támogatók az állatok jólétére és az állattenyésztés visszaszorításának előnyeire hivatkoznak, többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Megkérdeztünk néhány embert Róma és Berlin utcáin, hogy mit gondolnak erről az új ételről.
„Szerintem van értelme bizonyos csoportok számára, akik szeretik a hús ízét és állagát, de nem akarnak állatokat ölni” – mondta egy berlini lakos. „Ellenzem a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszereket. Nem tudom, hogy a szintetikus hús feldolgozott élelmiszernek számít-e, de szerintem igen” – tette hozzá egy római lakos.
Ez az innováció azonban nemcsak gazdasági, hanem etikai kérdéseket is felvet – érvelt Céline Imart jobbközép francia politikus, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja.
„Szerintem nagyon fontos, hogy tájékozódjunk, valamint vitát és párbeszédet kezdeményezzünk olyan elemekkel, amelyek valóban tudományos alapokon nyugszanak. Az európai állampolgároknak tudniuk kell, hogy mire vállalkoznak és mi forog kockán etikai szempontból az emberekkel és az állatokkal való kapcsolatukat tekintve, ha elkötelezzük magunkat a mesterséges hús bioreaktorokkal történő előállítása mellett” – mondta az EU DECODED-nek.
Mi a helyzet a címkézéssel? Számít-e, hogy szintetikus húsnak, laboratóriumban termesztett húsnak vagy vágásmentes húsnak nevezzük? A szakértők szerint igen. De van még egy nagy kérdés: vajon tényleg meg akarnánk enni?
A Nemesfémek és Drágakövek Állami Értéktára 131 aukciót tartott borostyán értékesítésére, mely több mint 31,7 millió hrivnya bevételt hozott. A hírt a Prozorro közölte.
„A borostyán értékesítését célzó online aukciók több mint 31,7 millió hrivnyát hoztak a Nemesfémek és Drágakövek Állami Értéktárának, mint szervezőnek. Ez a Prozorro.Prodazsi rendszerben 131 sikeresen lezárt aukció eredménye” – áll az üzenetben.
Az Állami Raktár összesen több mint 18,8 ezer kilogramm borostyánt adott el elektronikus aukciókon.
Rengeteg, a betongyártás fontos alapanyagául szolgáló homokot termelnek ki Észak-Korea egyik legfontosabb folyójának partjairól. A homokból jut Kínába is, így a latorállam az ellene érvényben lévő szankciókat megkerülve juthat értékes devizához.
Intenzíven folyik az építési, betongyártáshoz használható homok kitermelése a Tedong-folyó medréből – számolt be arról a Daily NK-nak egyik észak-koreai, biztonsága érdekében névtelenül maradó forrása. A Tedong Észak-Korea egyik legjelentősebb folyója, áthalad a fővároson, Phenjanon is, a folyó medréből kitermelt homokot a nagy állami építkezéseken használják, egy részét pedig Kínába adják el.
Rengeteg építkezéshez kell a homok
A források szerint a Tedong homokját részben közvetlenül a fővárosban, Phenjanban használják fel, ahol jelenleg is nagy állami építkezések zajlanak: közfeladatokhoz építenek létesítményeket, valamint mintegy 10 ezer lakóházat a főváros egyik kerületében. Emellett új kampuszt kap egy, a politikai kádereket képző egyetem is, így a homok kitermelése különösen intenzívvé vált a folyó egyik fővárosi szakaszán. Az alábbi műholdfelvételen megjelölték azt a helyszínt, amely az elemezők szerint a homokkitermelés elsődleges színtere jelenleg a folyó fővárosi szakaszán: ha pontosak a rendelkezésre álló információk, naponta több ezer tonna homokot emelnek ki a mederből.
A munkában építőipari munkások, valamint – valószínűleg utasításra kivezényelt – civilek is részt vesznek.
A kitermelt homok egy részét zsákokban rögtön a felhasználási helyszínre szállítják. A mennyiség másik felét kiszárítják majd teherautókra lapátolják, hogy a fővároson kívüli végső felhasználási helyszínére kerüljön.
Az észak-koreai homokbányászat szigorú, és lényegében közvetlen kormányzati felügyelet alatt áll, legalább két minisztérium ügyel arra, hogy a kitermelés körül ne legyen semmiféle probléma, és a kívánt mennyiségű homok a meghatározott helyekre jusson.
Homokot külföldi pénzért
A nagyon közeli kormányzati felügyelet aligha véletlen, és könnyen lehet, hogy túlmutat a rezsim egyébként rutinszerű, mindent ellenőrizni szándékozó kontrollján. A kitermelt homok egy részét ugyanis Kínának adják el.
Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsa által még 2017-ben hozott szankciós határozat egyértelmű megkerülése: a testület ugyanis akkor nevesítette is az építőipar számára nagyon fontos homokot azok között az áruk között, melyet Phenjan nem adhat el külföldre.
Ez azonban Phenjant nem akadályozza abban, hogy a homok egy részét feltűnés nélkül Kínának eladja. Az építőiparban használható finomhomokra ugyanis az egész világon óriási szükség van, ráadásul egyre kevesebb van abból. A sivatagi homok viszont szinte teljesen alkalmatlan építőipari felhasználásra, így a folyókból eltűnő homokot nem lehet például a Szahara homokdűnéiből pótolni.
Az Észak-Korea és Kína közötti homokértékesítési ügylet bizonyosan nem most kezdődött: egy jelentés szerint 2019-ben 3 millió dollár értékben kötöttek szerződést homokeladásra.
A rezsim számára pedig fontos a homokeladások fenntartása, mivel minden bizonnyal azzal is képes devizabevételeit növelni. Ahogy megírtuk, nemrég a rezsim új módszerekkel kezdett próbálkozni ebből a célból: varrónőket küld Kínába, és növelni kívánja sörexportját, valamint szélesítené sörkínálatát.
