Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja kedden elindította 10 ezer munkatárs elbocsátását az amerikai egészségügyi intézményekben, ami része Trump és Elon Musk tervének a szövetségi kormány csökkentésére. Erről több forrás számolt be a Reutersnek.
Az elbocsátások érintették az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériuma alá tartozó ügynökségeket, beleértve az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságot (FDA), a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központokat (CDC) és az Országos Egészségügyi Intézeteket (NIH).
A lap megjegyzi, hogy az elbocsátások között vezető tudósok is szerepelnek, akik a közegészségügy, a rákos kutatások, valamint a vakcinák és gyógyszerek engedélyezésének felügyeletéért feleltek.
A Google bejelentette, hogy a költségek csökkentése érdekében végrehajtott belső átszervezés részeként csökkenti az emberi erőforrások és a felhőtechnológiai részlegek létszámát, számolt be a CNBC.
Fiona Cicconi HR-vezető levele szerint a cég önkéntes felmondást ajánlott fel humánerőforrás-állománynak. A program 2025 márciusában indul. A közép- és felső beosztású alkalmazottak végkielégítésben részesülhetnek, amely 14 heti fizetés, plusz egy további hét minden teljes év munkaviszony után.
Ezek a változtatások annak a stratégiának a részét képezték, amelyet Anat Ashkenazi pénzügyi igazgató jelentett be, aki szerint 2025-ben a vállalat a költségek csökkentésére és a mesterséges intelligenciába való befektetések növelésére fog összpontosítani. Ashkenazi szerint az AI-termékek iránti kereslet jóval meghaladja a kínálatot, annak ellenére, hogy a cég a vártnál alacsonyabb nyereséget mutat.
Ezzel egyidejűleg a Google csökkentette a felhő-részlegének létszámát, főként az üzemeltetési támogatást nyújtó személyzet körében. Az elbocsátott alkalmazottak értékesítési, felhasználói tapasztalat és egyéb részlegeken dolgoztak. Egyes szerepkörök Mexikóba és Indiába kerülnek, de a legtöbb alkalmazott az Egyesült Államokban marad.
Bár az elbocsátott alkalmazottak pontos számát nem hozták nyilvánosságra, a vállalat szerint ezek a változások csak az alkalmazottak kis százalékát érintik, és a Google továbbra is új alkalmazottakat vesz fel az értékesítés és fejlesztés kritikus pozícióira. A cég szóvivője szerint ezek a lépések hozzájárulnak a cég hosszú távú sikerének és hatékonyságának biztosításához a jövőben.
Oroszország legnagyobb vállalatának központi irodájában rendkívül komoly tisztogatásra készülnek egy kiszivárgott belső Gazprom-dokumentum szerint.
Jelena Iljuhina, a Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese azt javasolta Alekszej Millernek, az igazgatótanács vezetőjének, hogy közel 1500 fővel csökkentsék a dolgozók létszámát a gázkitermelő óriáscég irodáiban. Egész konkrétan 4100-ról 2500-ra: az elbocsátási hullám pedig a központi moszkvai irodát és a szentpétervárit is érintené.
Az információ egy Jelena Iljuhina által december végén elküldött dokumentum alapján szivárgott ki, amelyet a Lettországból szerkesztett, független orosz oknyomozó portál, a Meduza idéz.
A Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese ebben többek között azt is kifejti, hogy az elmúlt húsz évben a többszörösére nőtt a munkavállalók száma, a bérköltség pedig így évi 50 milliárd rubel, és most optimalizálásra van szükség „a vezetési és a termelési folyamatok minden szintjén”. Mindez pedig azért kell érvelése szerint, hogy források szabaduljanak fel a (megmaradó) dolgozók motivációjának növelése érdekében.
Jelena Iljuhina levelében utal a cégcsoport előtt álló kihívásokra is, amelyek többek között megkövetelik a döntések előkészítéséhez szükséges idő csökkentését, a párhuzamos funkciók megszüntetését és a kulcsfontosságú folyamatok végrehajtásában részt vevő alkalmazottak eredményorientáltságának növelését.
A javaslatban szerepel egy február 15-ig végrehajtandó átvilágítási folyamat is, ahogy a határidőig konkrét megoldások bemutatását is várja a Gazprom igazgatótanácsának elnökhelyettese.
A levél és a benne foglaltak hitelességét Szergej Kuprijanov, a Gazprom igazgatótanácsának egy másik elnökhelyettese, egyben PR-vezetője megerősítette a Forbesnak, azonban bővebb tájékoztatást nem adott az orosz óriáscégnél kilátásba helyezett leépítésekről.
Péntek este bejelentette a Volkswagen és az IG Metall szakszervezet, hogy megállapodásra jutottak a cégcsoportot érintő gyárbezárások és elbocsátások ügyében – írja a német Handelsblatt.
A megegyezés értelmében gyárbezárás végül nem lesz Németországban, ellenben fokozatosan, az évtized végéig mintegy 35 ezer munkavállalót építenek le. Ezzel párhuzamosan 700 ezer darabbal csökkentik a legyártott kocsik számát.
A megmaradt dolgozók 2030-ig szóló foglalkoztatási garanciát kapnak. Mindemellett a dolgozók nem kapnak fizetésemelést, az így megmaradt pénz egy olyan alapba került, amiből a munkaerő egy részének rugalmas munkaidő-csökkentését finanszírozzák majd (ezt a megoldást egyébként a szakszervezet és az üzemi tanács javasolta novemberben).
A drezdai gyárban 2025-től autókat nem gyártanak, de a telephely megmarad más célokra. Az osnabrücki gyár működtetéséhez még befektetőt keresnek 2027-ig, addig is a T-Roc modellt gyártják majd itt. A többi üzemről nem esett szó. A Handelsblatt megjegyzi, mintegy 70 órás tárgyalás végén egyeztek meg a felek, a tárgyalás egy hannoveri hotelben zajlott currywurst, füstölt disznóhús és sok kávé jelenlétében.
Ez volt a VW történetének leghosszabb tárgyalása.
A szakszervezet nem örül, de valamelyest elégedett lehet a fájdalmas intézkedések ellenére is, ugyanis a cég eredetileg 55 ezer munkavállalót akart elbocsátani.
A Volkswagen a fennállása óta a legnagyobb válságot éli át, az eredeti tervek szerint három gyárat akart megszüntetni a cég. A krízis okai közé tartozik a cégvezetés megalomán álmodozása, a 2015-ös dízelbotrány és a kínai autópiac berobbanása is.
Tömeges elbocsátások és akár teljes szövetségi ügynökségek megszüntetésének tervét közölte az alakuló amerikai Trump-adminisztráció kormányzati hatékonyságért felelős minisztériumának kijelölt társvezetője vasárnap.
Az egykori republikánus elnökjelölt Vivek Ramaswamy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban vázolta elképzeléseit. Ezek közül kiemelte, hogy a szövetségi kormány működésének racionalizálása nagymértékben lehetséges elnöki rendeletek révén, amelyek megalapozhatják a kongresszusi jóváhagyást igénylő, további költségvetés-csökkentési lépéseket.
Az üzletember, aki Elon Muskkal közösen kapott felkérést Donald Trumptól a feladat ellátására és egyben a Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma (Department of Government Efficiency, DOGE) vezetésére, kijelentette, hogy a munkaerő jelentős visszavágása jöhet olyan szövetségi területeken, ahol jelentősen felduzzadt a létszám. Hangsúlyozta, hogy felülvizsgálják a szövetségi kormány külső szereplőkkel kötött szerződéseit is, melyek terén szintén lesznek csökkentések, valamint azt ígérte, hogy megszüntetik a „felülszámlázás” gyakorlatát.
Ramaswamy megállapítása szerint az amerikai központi kormányzat évente több mint 500 milliárd dollárt (mintegy 190 ezer milliárd forintot) költ el a kongresszus jóváhagyása nélkül.
Célunk kegyetlennek tűnhet az egyéni munkavállalói szempontból, és legtöbben egyénileg jó emberek, ezért könyörületesen és nagyvonalúan akarjuk kezelni ezt az átmenetet
– fogalmazott a kijelölt miniszter, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 4 millió kormányzati alkalmazottra nincs és nem is lehet szüksége az országnak. A DOGE a tervek értelmében javaslatokat fogalmaz majd meg a leendő elnök, Donald Trump számára a változtatások végrehajtására.
Vivek Ramaswamy szavai szerint a szövetségi kormány működésének racionalizálását és a működési költségek csökkentését célzó munka 2026. július 4-én zárul. Az Egyesült Államokban 2026. július 4-én ünneplik majd az ország alapításának 250. évfordulóját.
Egyre jobban elhúzódik a Boeing-sztrájk, ugyanis a tárgyalóasztalnál patthelyzet alakult ki, egyik fél sem mutatott hajlandóságot a megegyezésre, így már negyedik hetéhez közeledik a munkabeszüntetés. A Boeing Commercial Airplanes vezetője néhány napja azt mondta, a szakszervezet nem vette komolyan a javaslataikat, ugyanakkor az érdekvédők szándékai sem megtárgyalhatóak.
Hozzáfűzte, hogy a Boeing lépéseket tett a fizetési képessége megőrzése érdekében. Részvényeket és értékpapírokat dob majd piacra, ugyanakkor repülőgépgyártó üzemeit bezárják, az alkalmazottakat ideiglenes szabadságra küldik. Most pedig a BBC arról ír, a repülőgépgyártó dolgozóinak tizedét (17 ezer embert) tervezi elbocsátani a következő hónapokban.
Kelly Ortberg vezérigazgató az alkalmazottak számára kiküldött emailben azt tudatta, hogy a leépítés a vállalatvezetői, középvezetői kört is érinteni fogja. „Üzleti helyzetünk és a jövőbeni fellendülésünk komoly lépéseket igényel” – jelentette ki. Mindemellett arra is fény derült, hogy az új, 777X nevű modelljük megjelenését is elhalasztják.
„Értesítettük a vásárlásokat, hogy 2026-tól kezdjük meg az első kiszállításokat” – jegyezte meg a vezérigazgató. A cikk szerint a 777X gyártásának késleltetése mögött „a fejlesztés során felmerült kihívások, a repülési tesztek szüneteltetése és a folyamatban lévő munkabeszüntetés áll”, amelyek több szempontból megnehezítik a helyzetet.
A Legfelső Tanács által elfogadott munkatörvénykönyvi módosítások további lehetőségeket adnak a kritikus infrastruktúra vállalatainak az alkalmazottaik kollaboráció miatti elbocsátására – jelentette ki Tarasz Taraszenko, a szociálpolitikai és veteránjogi bizottság tagja, számolt be hétfőn a Legfelső Tanács sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a parlamenti képviselő elmondta: „Háborús körülmények között új kereteket kell kialakítani, hogy a munkáltatók biztosíthassák a vállalatuk biztonságát, ez különösen fontos a kritikus infrastruktúra vállalatai esetében.” Szerinte a törvény olyan feltételeket ír elő, amelyek mellett a kormány szabályokat dolgozhat ki a munkáltató általi elbocsátásra, ha a vizsgálat során olyan tényeket tártak fel, amelyek a céget vagy az országot károsíthatják. A törvény előírja, hogy a kollaboránsok elbocsátására csak a szakszervezetek hozzájárulásával kerülhet sor.”
Idén április 25-én a Legfelső Tanács elfogadta a munkatörvénykönyvet módosító 7731. számú törvénytervezetet. A jogszabály előírja a magatartási szabályok kötelező bevezetését az állam szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatoknál, intézményeknél, szervezeteknél és a kritikus infrastrukturális létesítményeknél.
A Tesla a dolgozóinak több mint 10 százalékának elbocsátását tervezi – számolt be a Reuters egy belső feljegyzésre hivatkozva, amit az Electrek oldal szerzett meg.
A cikkben idézik Elon Musk levelét is, aki azt írta, eddig nagyon gyorsan növekedtek, és több helyen megkettőződöttek a munkakörök. A termelékenység növelése érdekében viszont most meg kell lépni az elbocsátásokat – írta Musk, aki meg is köszönte az eddigi kemény munkát az érintetteknek.
A vezetésnek állítólag azonosítania kellett a kritikus munkaerőt. A jelentés szerint az autógyártó a sanghaji Gigafactory-gyárban már csökkentette is a termelést.
A világ legnagyobb piaci értékű autógyártója a legutóbbi éves jelentése szerint 2023 decemberében 140 473 alkalmazottat foglalkoztatott világszerte. A bejelentett leépítések mintegy 15 000 dolgozót érintenének.
A Tesla korábban, tavaly februárban, a teljesítményértékelési ciklus részeként és a dolgozók szakszervezeti kampányának megkezdése előtt már elbocsátotta alkalmazottai 4 százalékát New Yorkban. A mostani híresztelés kapcsán megjelent információkat egyelőre nem kommentálták hivatalosan.
Az AP értesülései szerint az Apple bejelentette, hogy több mint 600 dolgozót bocsát el Kaliforniában. Ez a gigavállalat első nagyobb létszámleépítési hulláma. Az Apple március 28-án összesen 614 dolgozót értesített arról, hogy elveszítik állásukat, s az elbocsátások május 27-én lépnek életbe.
A munkavállalók nyolc Santa Clara-i irodából kerültek ki, az azonban nem világos, hogy az alkalmazottak mely osztályokon vagy projektekben dolgoztak. Az AP megkereste a vállalat a létszámleépítés kapcsán, ám egyelőre nem kaptak választ.
A vállalat egészen eddig figyelemre méltó kivételnek számított, ha leépítésekről volt szó, hiszen más technológiai cégek az elmúlt két évben csökkentették munkaerő-állományukat.
668 dolgozójától válik meg a világ legnagyobb munkaerőkereső portálja, a Linkedin – jelentette be az anyavállalat, Microsoft. A cégnél eddig 20 ezren dolgoztak, így ez 3 százalékos leépítést jelent, de sok mérnök és pénzügyes elveszíti a munkáját.
Idén ez már a második csoportos elbocsátás, májusban több mint 700 embertől vált meg a Linkedin. A vállalat idén nőni tudott, bevétele elérte a 15 milliárd dollárt, sok pozíció azonban feleslegessé vált a mesterséges intelligencia miatt.