Az Ukrajnában előállított élelmiszerek árai továbbra is magas ütemben emelkednek, a hústermékek nagykereskedelmi árai emelkedtek a legnagyobb mértékben – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a statisztikai hivatal közölte, hogy 2025 augusztusában a hús és húskészítmények ára összességében 23,4%-kal emelkedett. A belföldi árak 23,8%-kal, míg az exportárak 12,7%-kal nőttek.
A tejtermékek ára összességében 17,7%-kal emelkedett, ezen belül a belföldi árak 18,7%-kal, az exportárak pedig 5,8%-kal nőttek.
A kenyér és pékáruk ára összességében 15,5%-kal emelkedett. Ukrajnán belül a növekedés 15,1%, az export esetében pedig 24,2% volt. Az italok ára 9,7%-kal emelkedett, ezen belül is belföldön 10,0%-kal, külföldön pedig 9,4%-kal.
Ugyanakkor kiemelkedik a cukor, amelynek ára augusztusban 8,8%-kal csökkent, ezen belül Ukrajnán belül 8,7%-kal.
A termékgyártók nagykereskedelmi árai több hónapos késéssel kerülnek át a boltok polcain lévő árakba.
Az élelmiszer-infláció Ukrajnában fokozatosan lassul. Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2025 augusztusában az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagárai Ukrajnában 20,5%-kal emelkedtek a tavalyi év augusztusához képest.
Augusztusban az ukránok spóroltak a zöldségeken és gyümölcsökön, amelyek jelentősen olcsóbbak lettek. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szezonális árcsökkenés a végéhez közeledik.
Az idei nyár folyamán jelentős mértékben emelkedtek a húsárak Ukrajnában. Az utóbbi két hónapban szinte minden kategória drágult: a marhahús ára több mint 20 százalékkal, a sertésé pedig 30 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A csirkehús, amely hagyományosan olcsóbb alternatívának számít, szintén drágább lett. A változások a lakosság mindennapi fogyasztását is közvetlenül érintik.
Az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) adatai szerint a sertésnyak átlagára 330 hrivnya volt kilogrammonként, ami 30 százalékkal haladta meg a tavalyi árszintet.
A marhahús ára elérte a 336 hrivnyát kilogrammonként, 22 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Makszim Hopka, az UKAB elemzője szerint az emelkedést egyszerre okozza a takarmány drágulása és az állatállomány zsugorodása. A kínálat szűkösebb lett, miközben a nyári szezonban a kereslet a szokásosnál is erősebb.
A csirkehús, amelyet sok ukrajnai fogyaszt alternatívaként, szintén drágult júliusban:
a csirkemell 224 hrivnyába került kilogrammonként,
a csirkecomb 151,5 hrivnyába,
egy egész csirke ára körülbelül 120 hrivnya volt.
A csirke-alsócomb ára 94,5 hrivnyára emelkedett, míg júniusban még 90,4 hrivnyát kellett fizetni érte.
Mi állhat a drágulás mögött?
A kiskereskedelmi láncok szerint az árakat több tényező mozgatja: a belső kereslet, a világpiaci árak, a takarmány, az energia és az üzemanyag költségei, valamint a munkaerő ára. Az EKO-market sajtószolgálata hozzátette, fontos szerepet játszik a külső piacokhoz való hozzáférés is.
Az exportlehetőségek korlátozottsága vagy éppen megnyílása közvetlenül befolyásolja a belső árakat.
Tapasztalataik szerint az év bizonyos időszakaiban – például a nyári szabadságok idején vagy a nagy ünnepek előtt – mindig megugrik a kereslet, ami rövid idő alatt erősen felfelé nyomja az árakat.
Májusban ugyan látszott némi javulás: Ukrajna 21 tonna friss vagy hűtött marhahúst exportált, amely több mint tízszerese volt az áprilisi mennyiségnek. Ám ez az ugrás csupán statisztikai hatásnak tekinthető, hiszen a tavaly májusi volumenhez képest így is 90 százalékkal alacsonyabb volt a kivitel.
Csökken az állatállomány
Sokkal meghatározóbb tényező azonban az állatállomány csökkenése. A vágóhidakra kerülő
szarvasmarha mennyisége 6 százalékkal,
a sertésé 11 százalékkal,
a baromfié pedig 1 százalékkal mérséklődött 2025 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
Az állattenyésztés válságának gyökerei nem új keletűek.
Már a kolhozrendszer összeomlása óta folyamatosan csökkent az állatállomány, a háború pedig súlyosbította a helyzetet. A tejtermelők egyesülete szerint több frontközeli régióban állatok tömege pusztult el közvetlenül az orosz támadások következtében.
A sertéstartók szövetsége arról számolt be, hogy a háztáji sertéstartás visszaszorulása mellett az ipari állományt is gazdasági nehézségek, valamint az afrikai sertéspestis terjedése sújtja. 2022-ben a háború miatt az ország állatállományának mintegy 10-12 százaléka veszett el.
Oleh Pendzin közgazdász szerint „a fő gond a takarmány árának folyamatos emelkedése. Csökken a szarvasmarha- és a sertésállomány, a termelés visszaesik, és a kereslet is zsugorodik a lakossági jövedelmek csökkenése miatt.”
Minél szegényebbek vagyunk, annál több kenyeret és burgonyát fogyasztunk, és annál kevesebb húst és tejterméket – mondta a szakértő.
A fogyasztói szokások is megváltoztak
A sertéshús iránti összkereslet valóban mérséklődött, részben a népesség csökkenése és migráció miatt. Ugyanakkor az egy főre jutó fogyasztás a háborús években még növekedett is: 2021-ben 20 kilogramm volt, míg 2022-ben és 2023-ban már 21 kilogramm jutott egy emberre. A baromfifogyasztás 2023-ban elérte a 27 kilogrammot fejenként, a marháé pedig 7,4 kilogrammot.
Egy 2024-es felmérés szerint az ukrán lakosság 64 százaléka olcsóbb élelmiszerekre váltott. A legfontosabb tényezők az árak növekedése, a jövedelmek csökkenése és a háborús stressz voltak.
Bár a termelés visszaesett, az önellátottsági szint továbbra is magas. Az elmúlt évtizedben a belső piac sertéshússal való ellátottsága nem esett 86 százalék alá, 2022 óta pedig stabilan 90 százalék fölött van.
Az import ugyan nőtt:
2025 első fél évében 7160 tonna sertés érkezett,
2024 egészében összesen 2300 tonna, de
a behozatal piaci részesedése így is 5 százalék alatt maradt.
Nem várható az ukrán húsárak csökkenése
A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a következő hónapokra. Az EKO-market szerint, ha nem következik be drasztikus árfolyam-emelkedés, rossz gabonatermés vagy energiaválság, az árak őszig viszonylag stabilak maradhatnak. Az UKAB szakértői azonban hozzátették, hogy kisebb drágulás reális.
A jelenlegi adatok alapján a húsárak magas szinten stabilizálódtak. A szakértők tehát nem számítanak gyors csökkenésre, inkább mérsékelt további emelkedésre van kilátás a nyár folyamán. A lakosság számára ez azt jelenti, hogy a húsfogyasztás költsége tartósan nagyobb terhet róhat a családi költségvetésre, és sok háztartás kénytelen lesz olcsóbb élelmiszereket fogyasztani.
Az ukrán élelmiszerárak az elmúlt években konvergáltak az európai uniós árakhoz, az ukrán árak már most is meghaladják a szomszédos országok, köztük Románia, Szlovákia és Törökország árait – számolt be pénteken az rbc.ua az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére (2025. július) hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU az okok között belső problémákat, mint amilyen az éghajlat, a háború, a termelési költségek, és külső tényezők – a globális árak és a kereslet – egyaránt megnevezte. Globálisan az élelmiszerárak gyorsabban emelkednek, mint más árak. 2020 óta az élelmiszerárak inflációja meghaladta a 35%-ot, míg az összesített infláció mindössze 25% volt.
Ez a helyzet több globális válság eredménye: világjárványok, háborúk, klímakatasztrófák, logisztikai zavarok és az emelkedő energiaárak. Mindez „tökéletes vihart” teremtett az élelmiszerárak gyors emelkedéséhez. Ez nagy jelentőséggel bír az ukránok számára, mivel az élelmiszerek aránya az ukránok fogyasztói kosarában körülbelül 40%.
2016 óta Ukrajnában a termékek euróban kifejezett ára 79%-kal, az EU-országokban pedig 46%-kal emelkedett. Az egyes termékcsoportok árdinamikája heterogén volt, akárcsak az egyes termékek ukrajnai árainak eltérése az EU-országok áraitól.
Például a kenyér és gabonafélék, a gyümölcsök és zöldségek, valamint az édesvízi halak ára továbbra is alacsonyabb, mint Európában, az EU-hoz képest alacsonyabb nyersanyag-, munkaerő- és logisztikai költségeknek köszönhetően. A napraforgóolaj pedig olcsóbb (20-25%-kal kisebb, mint Lengyelországban) a fejlett hazai termelés miatt.
Ugyanakkor a vaj ára Ukrajnában viszonylag magasabb, mint az átlagos európai árak (20-25%-kal magasabbak Lengyelországhoz képest), ami a magas termelési költségeknek és az uniós országok mezőgazdasági termelőinek nyújtott jelentős állami támogatásnak köszönhető.
Az állati termékek is hasonló ellentéteket mutatnak: a sertéshús és a tejtermékek drágábbak, mint a lengyelek az iparág strukturális problémái és az állami támogatások eltérései miatt, míg a baromfi és a tojás olcsóbb a nagytermelők hatékonysága, a vertikális integráció és a méretgazdaságosság miatt.
Az NBU szerint az ukrán élelmiszerárak uniós szinthez közeledésének trendje 2025 első felében is folytatódott. Miután a hrivnya 2023–2024-es leértékelődése miatt az euróban kifejezett élelmiszerárak átmenetileg csökkentek, az év eleje óta újra emelkedő tendencia indult be.
Az ukrán árakat a lakosság vásárlóereje korlátozza. Amint az ár megközelíti a pszichológiai küszöböt, a kereslet csökken, vagy az olcsóbb analógok felé tolódik el. Másrészt egyes ágazatok, például az állattenyésztés gyenge fejlődése felfelé hajtja az árakat. Az áfakülönbség is szerepet játszik – Ukrajnában 20%, Lengyelországban csak 5%, egyes helyeken pedig nulla kulcsú.
Az ukrán élelmiszerárakat mind belső tényezők (hozam, termelési költségek, fogyasztói kereslet stb.), mind külső körülmények befolyásolják, különösen a világpiaci árak, az ukrán termelők külföldi piacokhoz való hozzáférése, valamint a termékek exportjának és importjának volumene.
Különösen az Ukrajna és az EU közötti szabadkereskedelmi övezetről szóló megállapodás járult hozzá az élelmiszeripari termékek kereskedelmének növekedéséhez, és ezáltal az egyik tényező volt, amely az ukrán árakat közelebb hozta az európai árakhoz.
A magas árak és az alacsony kínálat miatt Ukrajna növeli az élelmiszer-importot. 2025 első felében a sertéshúsimport 4,4-szeresére, a tejimport 1,6-szorosára, a gabonaféléké 48%-kal, a zöldségeké megduplázódott, az almaimport pedig 8-szorosára nőtt.
Ukrajnában 2024 decemberében az élelmiszerek és az alkoholmentes italok átlagárai 15,2 %-kal nőttek tavaly decemberhez képest, minden termék drágult jelentette – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat jelentésére hivatkozva.
A statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt év során a termékek közül a vaj drágult a legnagyobb mértékben – 32,2 %-kal, a napraforgóolaj – 31,1 %-kal, a zöldségfélék – 29,4 %-kal.
A kenyér 20,6 %-kal, a tej 18,3 %-kal, a sajtok és lágysajtok 17,9 %-kal, a pékáruk 17,0 %-kal lettek drágábbak.
Az üdítőitalok ára 15,6, a gyümölcs 14,1, a tojás 13,2, a hal és haltermékek 13,1, a tészta 12,4, a hal és haltermékek 12,4 %-kal drágultak. A hús és húskészítmények 6,8, a cukor 4,3, a tojás 1,8 %-kal drágult.
Kárpátalja fogyasztói piacán 2025 januárjában 2024 decemberéhez képest 1,4%-kal, az élelmiszerek és alkoholmentes italok árai pedig 1,5%-kal emelkedtek.
Az élelmiszerek közül drágábbak lettek: a zöldségfélék 6,5%-kal, a hajdina 3,7%-kal, a búzadara 3,5%-kal, a napraforgóolaj 3,1%-kal, a vaj 2,6%-kal, a sajt és a lágysajt (túró) 2,0%-kal, a tej 1,8%-kal, a hal és a haltermékek 1,5%-kal. A tojás ára ugyanakkor 28,7%-kal csökkent.
A ruházati cikkek és lábbelik ára 4,1%-kal csökkent: a lábbeli – 4,3%-kal, ruházati termékek – 3,9%-kal.
A lakhatás, a víz, a villany, a gáz és egyéb tüzelőanyagok 0,9%-os drágulása főként a vízszolgáltatás 15,5%-os és a szennyvízrendszer 14,6%-os drágulásának köszönhető.
Az egészségügyben a 2,1%-os áremelkedés a járóbeteg-ellátás 3,1%-os drágulásából adódik.
A szállítási árak 1,0%-kal emelkedtek, elsősorban az üzemanyag- és kenőanyagárak 2,3%-os emelkedése miatt.
A hírközlési szektorban 10,5%-kal emelkedtek az árak a telefon- és faxszolgáltatások 12,8%-os drágulása miatt.
Az üdülés és kulturális rendezvények árai 0,7%-kal emelkedtek a rekreációs és kulturális szolgáltatások 3,5%-os drágulása miatt, számolt be a Kárpátaljai Statisztikai Főosztály.
2024-ben az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a termékek közül leginkább a borscskészlet hozzávalói drágultak meg.Ugyanakkor a sertéshús és a szalonna olcsóbb lett, közölte Danyilo Hetymancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke.
Mennyibe kerülnek az élelmiszerek?
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2024-ben az 54 élelmiszerből és szolgáltatásból álló termékkosár esetében az alábbiak esetében volt a legnagyobb mértékű áremelkedés:
káposzta (+204%);
sárgarépa (+150%);
burgonya (+96,6%);
alma (+71,9%);
cékla (+71,3%);
vaj (+40%);
import antibiotikumok (+25,9%);
búzaliszt (+25,7%);
tejföl (+25,5%);
szűrővel ellátott cigaretta (+25,1%).
Ugyanakkor vannak termékek, amelyek olcsóbbak lettek:
sertéshús (-4,6%);
köles (-4,4%);
disznózsír (-4,2%);
vodka (-1,6%);
gázolaj (-0,8%);
cukor (-0,4%).
Az inflációt befolyásoló tényezők
2024-ben a termények árai nagymértékben függtek a betakarítástól és az időjárási viszonyoktól, amelyek rosszabbak voltak az előző évhez képest. Emellett a piacra hatással volt a raktározás kapacitása, a vetőmagok minősége, valamint az export-import lehetőségei és árfeltételei, amelyek általában negatív hatással voltak, jegyezte meg Hetymancev.
Ami a húst, többek között a sertéshúst és a szalonnát illeti, a takarmányköltségek növekedése ellenére a termelők árcsökkentésre kényszerültek a belföldi kereslet csökkenése miatt. Ezen termékek exportlehetőségei azonban – a csirkehússal ellentétben – korlátozottak.
A legtöbb fogyasztási cikket és szolgáltatást érintő alapvető inflációt elősegítő tényezők között szerepelt az energiaköltségek, a munkaerőköltségek növekedése, valamint a hrivnya árfolyama gyengülésének hatásai, hangsúlyozta.
2024 novemberében az ukrajnai ipari termékek gyártóinak nagykereskedelmi árai 24,1%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A hazai piacon 24,8%-kal drágultak, míg az exportárak 15,7%-kal emelkedtek.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszeripari termékek drágultak a legnagyobb mértékben. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek ára 20,3%-kal emelkedett. Ukrajnában 18,0%-kal, az exportárak 30,2%-kal nőttek.
A gyártók árai gyakran több hónapos késéssel jelennek meg a boltok polcain. A jegybank szerint 2024 novemberében a fogyasztói árak 11,2%-kal emelkedtek, az élelmiszer infláció pedig 14,3%-ra gyorsult. Ez többek között a 2024-es nyári és őszi meleg időjárás befolyásolta, amely negatívan befolyásolta a terméshozamot, az érési időt és a termékek, többek között a zöldségek és gyümölcsök minőségét.
Áremelkedés egyes ágazatokban:
Tejtermékek: az árak 25,1%-kal emelkedtek, Ukrajnában – 23,6%-kal.
Hús: az árak 12,5%-kal, Ukrajnában – 12,6%-kal emelkedtek.
Kenyér és pékáruk: az árak 12,5%-kal, Ukrajnában 12,6%-kal emelkedtek.
Italok: az árak 5,2%-kal, Ukrajnában – 4,9%-kal emelkedtek.
Cukor: a árak 8,7%-kal csökkentek, Ukrajnában – 7,3%-kal.
Emlékeztetőül, novemberben az élelmiszer-infláció 14,3%-ra gyorsult.
Az inflációt egyhamar nem sikerül megfékezni
Ukrajnában 2024 novemberében az éves infláció elérte a 11,2%-ot, az árak pedig várhatóan még legalább hat hónapig 10% fölé emelkednek.
A Nemzeti Bank „Pénzügyi stabilitási jelentése” szerint az infláció felgyorsulását a nyári aszály és a terméskiesések miatti élelmiszerár-emelkedés okozta. Ez pedig a nyersanyagok és ennek következtében a késztermékek árának emelkedéséhez vezetett, különösen az élelmiszeriparban. Szintén az árszínvonalat a villamos energia drágulása, a munkaerőköltségek emelkedése és a hrivnya év közbeni leértékelése befolyásolta.
A jelentés szerint az infláció valószínűleg kétszámjegyű marad 2025 első felében. Az élelmiszerek drágulásából fakadó inflációs nyomás az új termés termékeinek piacra kerülését követően várhatóan mérséklődik. Az infláció mérsékléséhez hozzájárul a 2024-es magas összehasonlítási bázis, az energiaszektor stabilitása és a világpiaci energiaárak esetleges csökkenése is.
Ehelyett az árakra nehezedő további nyomás a magasabb bérek és a munkaerőhiány miatt a termelési költségek növekedését idézi elő, különösen a munkaerőköltségek tekintetében.
A Nemzeti Bank előrejelzése szerint az infláció csak 2026-ban tér vissza az 5%-os szintre.
Tavasz végén megváltoznak a zöldségek árai az ukrán szupermarketekben. Jelentősen drágult májusban a burgonya, a sárgarépa és a hagyma.
A Pénzügyminisztérium portálja közzétette a termékek aktuális árait, beleértve e három népszerű zöldség aktuális árát is. Leginkább a hagyma drágult.
Megjegyzendő, hogy ezeknek a zöldségeknek az ára észrevehetően ingadozott az elmúlt hónapokban.
Májusban egy kilogramm sárgarépa 23,43 hrivnyába került. Egy hónappal korábban 11,48 hrivnya volt az értéke. Így a költség 11,95 hrivnyával változott.
Egy kilogramm burgonya most átlagosan 34,90 hrivnya, áprilisban pedig 25,42 hrivnyába került. Az újburgonya 37,90 hrivnyába került a vásárlóknak, ami 4,57 hrivnyával több, mint egy hónappal korábban.
A hagyma ára most 36,50 hrivnya, korábban pedig 15,62 hrivnyába került.
Ukrajnában az áramszünetek és a mezőgazdasági termelők generátorra való átállása miatt növekedni fog a termékek ára – jelentette be Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterhelyettes. „Úgy gondoljuk, hogy az áremelkedés 3-5% körül lesz” – mondta.
Ami a termelőkre vonatkozó áramszüneteket illeti, Viszockij elmondása szerint sok esetben nagyon kritikus a helyzet.
„Több stratégiánk is van: az egyik a gyártás biztosítása generátorok alkalmazásával. A minisztériumba folyamatosan érkeznek a kérelmek, többek között az állattartó farmokról, hogy vegyék fel őket a kritikus infrastruktúrák listájára. Nagyon fontos számunkra, hogy minden termelési ciklust ellássunk árammal” – mondta a miniszterhelyettes.
Viszockij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebben a néhány hónapban jelentős termeléscsökkenés nem történt.
Az ukrán fogyasztói piaci árdinamikája jövőre több tényező hatására alakul – áll a 2023. évi állami költségvetés tervezetének értelmező dokumentumában. A mérsékelt fogyasztói kereslet visszafogja a fogyasztói árak dinamikáját. A fogyasztói árak 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzést 30%-ról 28%-ra csökkentették (decembertől decemberig mérve). A termelői árak növekedése 35,7%-ról 32,2%-ra mérséklődött (decembertől decemberig mérve).
Másrészt a kínálati tényezők és a költségtényezők jelentősen befolyásolják az árdinamikát: a mezőgazdasági termékek kínálatának csökkenése, a logisztikai útvonalak bonyolítása, valamint a termelői árak emelkedése.
Az export fokozatos élénkülése nyomást gyakorol a nyersanyagárakra.
A Gazdasági Minisztérium arról számolt be, hogy az elmúlt 9 hónap eredményei alapján az ipari termékek árai 25,8%-kal, az egy évvel korábbihoz képest 51,5%-kal emelkedtek.
„A jelenlegi áremelkedés elsősorban a háború hatásának tudható be – a területek ideiglenes megszállása és a termelői vállalkozások fizikai megsemmisülése befolyásolta a termékek értékének növekedését” – áll a dokumentumban.
A IV. negyedévben várhatóan az energiahordozók költsége miatt a termelői árakra nehezedő nyomás lesz a fő tényező, amely akár 10 százalékos áremelkedést is eredményezhet a negyedév során – áll az értelmező dokumentumban.
