A kávé, a tea és a kakaó ára is jelentősen megemelkedhet. A klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek miatt hamarosan luxustermékekké válhatnak ezek az élelmiszerek.
Bár az infláció miatt a boltok polcain egyre magasabbak az élelmiszerek és az italok árai, a közeljövőben az ellátási láncok törékenysége sokkal nagyobb fenyegetést jelenthet a pénztárcánkra, kedvenc reggeli italaink, a kávé, a tea vagy a kakaó pedig akár luxussá is válhatnak az átlagember számára – írta a Financial Times.
Könnyű elfelejteni a modern, globalizált világban, hogy az olyan egyszerű, hétköznapi alapélelmiszerek, mint a kávé, a tea vagy a kakaó milyen bonyolult útvonalon jut el a bögrénkig. Népszerűségük nem újdonság – az Ázsiából és Afrikából származó forró italokat évszázadok óta fogyasztják Európában, megszerzésükre pedig teljes gyarmatbirodalmak épültek fel.
Az ellátási láncok azonban egyre törékenyebbek, és félő, hogy a globális kereskedelem összeomlásával a naponta fogyasztott italaink hamarosan luxustermékekké fognak válni.
A tea, a kávé és a kakaó is konténerszállító hajókon érkezik Európába, amelyek útvonalai az izraeli-Hamász háború kirobbanása, valamint a palesztinokat támogató jemeni húszik támadásai következtében felborultak. A Szuezi-csatorna bejáratában, a Vörös-tengeren mindennaposak a támadások, Szomáliában pedig újra megjelentek a kalózok, így a fuvarozók kénytelenek biztonságosabb, de sokkal hosszabb és drágább utakra térni, például megkerülve Afrikát.
Az Atlanti-óceán másik oldalán a Panama-csatorna járhatósága is veszélybe került – itt nem iszlamista fegyveresek, hanem az aszály nehezíti meg a közlekedést, tovább bonyolítva a globális ellátási láncok működését.
Terrorszervezetekkel és kalózokkal azonban a Nyugat könnyen le tud számolni – a klímaváltozás sokkal veszélyesebb ellenség, a termelőknek pedig a közelmúltban egyre többször kellett szárazsággal, áradással vagy más természeti katasztrófákkal szembenézniük.
Luxus lesz a hétköznapi élelmiszerekből A mezőgazdasági termények mindig is veszélyeztetett áruk voltak, hiszen a szeszélyes időjárás, a betegségek vagy a túlságosan hosszú szállítási útvonalak könnyen tönkretehetik a gazdák többhavi munkáját. Az éghajlatváltozás ezt tovább fokozza, a kávé, a tea és a kakaó termelése pedig elsősorban szegény országokban zajlik, ahol a földtulajdonosok nem kapnak megfelelő támogatást a kormányoktól a védekezéshez.
A külső beavatkozás pedig gyakran előre nem látott következményekkel járhat: az erdőirtás visszaszorítását célzó új uniós törvény például az európai raktárakban tárolt kávé és kakaó megsemmisüléséhez vezethet, mivel azok nem felelnek meg az EU etikai és környezetvédelmi szabályainak.
Elszállhat a rizs ára, India leállította a kivitelét. India ezzel a lépéssel igyekszik mérsékelni az emelkedő hazai árakat, és szavatolni az élelmezésbiztonságot.
Az indiai kormány a basmati rizs minimális exportárát tonnánként 1200 dollárban határozza meg a Kereskedelmi Minisztérium közleménye szerint. Ez megakadályozza, hogy egyes kereskedők az exportra tiltott basmati kivételével az összes fehér rizst megpróbálják a vámon keresztül a drágább aromás fajta leple alatt becsempészni – közölte a kormány vasárnap.
A közgazdászok szerint a tilalom megzavarhatja a globális élelmiszer-ellátást, ugyanis a rizs több mint hárommilliárd ember kulcsfontosságú élelmiszere. Továbbá figyelmeztetnek arra, hogy az indiai kormány döntésének jelentős piaci következménye lehet, hiszen másfél milliárd lelket számláló ország termeli a világ exportra szánt rizsének 40 százalékát. Ugyan a nem basmati fehér rizs India rizstermelésének csak 25 százalékát teszi ki, Újdelhi a napokban bevezetett egy 20 százalékos vámot az összes rizstermékre (így a basmati rizsre is), ami arra fogja sarkallni a termelőket, hogy inkább a belföldi piacon adják el a terményeket.
Amíg az északi féltekén ez drágulást okozhat, a rizshiány a Föld déli részén akár éhínséggel is fenyegetheti a fejlődő világ már most is alapvetően is élelmiszer-biztonsági gondokkal küzdő részét, miután tavaly Oroszország felmondta a gabonamegállapodást, valamint a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt is egyre drágábbak az élelmiszerek.
Az indiai döntés pánikvásárlást idézett elő az Egyesült Államokban, ami miatt jelentősen növekedett a rizs ára. A lépés az élelmiszerárak világszintű emelkedését okozhatja szakértők szerint. Az indiai gazdák megélhetését már most veszélybe sodorta, ugyanis a rizsbehozatalra szoruló országok hiába lennének hajlandók drágábban megvenni a terméküket, ha nem exportálhatják azt, vagy nem éri meg nekik exportálni az új vámok mellett.
A legutóbbi lépés a párolt rizsre kivetett 20%-os exportadó pénteki következménye, megerősítve a Bloomberg News korábbi jelentését. India, amely tavaly a világ rizskereskedelmének mintegy 40%-át adta, mostanra vagy betiltotta, vagy bizonyos korlátozásokat vezetett be az összes gabonafajta exportjára vonatkozóan.
Az állati eredetű termékek árának világpiaci emelkedése világszerte sok embert kényszerít arra, hogy lemondjon a húsevésről. Ennek eredményeként a vegetarianizmus egyre népszerűbb, mivel a hústermékek egyes kategóriái jelentősen megdrágultak, közel 60%-kal. Tehát konstatálhatjuk, hogy a vegetarianizmus egyesek számára kényszerű megoldás, míg másoknak egyfajta életmódváltozás.
Emellett a környezetvédők és a Zöld Párt képviselői már évek óta világszerte arra buzdítják az embereket, hogy kevesebb húst egyenek, mindezt azzal indokolva, hogy annak termelése jelentős hatással van a globális felmelegedésre. Egyrészt rengeteg metánt bocsát ki, másrészt a legelőknek kijelölt területek káros hatással vannak a természetre.
Szem előtt kell tartani azt is, hogy az élelmiszerválság az orosz–ukrán háború kezdete óta még kiélezettebbé vált. Maga a krízis éhezéssel és az inflációval fenyeget a világszerte. Ennek egyik oka az ukrán gabona már gyakorlatilag kritikus hiánya a világpiacon.
Általánosságban elmondható, hogy a világ országaiban sok gabonát termesztenek, de ezek jelentős részét (több mint 50%-át) nem használják fel liszt előállítására és exportálásra, hanem takarmányként használják főleg sertés és szarvasmarha etetésére. Vagyis újra azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ország összes szántóföldjének több mint felét hústermelésre használják.
Emiatt a környezetvédők és a politikusok egyaránt a hús fogyasztásának korlátozását szorgalmazzák. Emellett úgy vélik, hogy több gabonát kell termelni exportra, és ezzel lehet támogatni a világméretű éhínség problémájának megoldását.
Az infláció szintén a „zöldeknek” és a vegetáriánusoknak kedvez, mert az elmúlt hónapban a marhahús körülbelül 55-60%-kal drágult, és ez rekord szintű mutatónak számít. Ez nem egy adott régió vagy ország problémája, hanem globális méretű.
Egyébként a jó minőségű, farmokon nevelt szarvasmarha korábban is a legdrágább termék volt, de ma már gyakorlatilag a luxus kategóriába tartozik. Így természetesen ritkábban vásárolnak húst, kolbászt és egyéb húskészítményeket.
Ezen tények okán nő a hús pótlása iránti igény. Ezek elsősorban növényi eredetű húsgombócok, hamburgerek, fasírtok stb. Emiatt ma sokan inkább flexitáriusnak, és nem vegetáriánusnak nevezik magukat. Ez azt jelenti, hogy a húsevéshez való hozzáállásuk rugalmas: igyekeznek kevesebbet fogyasztani belőle, de nem utasítják vissza vagy nem hajlandók teljesen lemondani róla.
Valószínű, hogy a húsárak további emelkedése és az orosz „humanitárius” politika okán csak nőni fog az állati fehérjét elutasítók száma.
