Az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg az Ukrajnának biztosított kivételeket, amik lehetővé tették, hogy termékeiket alacsony áron értékesíthessék az unió egységes piacán. Bár az EU berkein belül egy szélesebb kereskedelmi megállapodáson dolgoznak, úgy tűnik ennek részleteit okkal tartják vissza az ukrán fél elől.
Június 5-re kifutnak az Ukrajnára vonatkozó, úgynevezett Autonóm Kereskedelmi Intézkedések (ATM-ek), amelyek a háború kitörését követően díjmentes utat biztosítottak az ukrán árucikkeknek. Az EU egy kiterjedtebb kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, de az is kérdéses, hogy mikorra készülhet el a tervezet, írja a Financial Times.
Oroszország 2022-es támadása után a támogatásokon túl, az unió különböző kereskedelmi kivételekkel próbált segíteni életben tartani az ukrán gazdaságot. Az országgal határos tagállamok, köztük Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia azonban egyre inkább ellenezni kezdték ezeket, mivel az ukrán import lenyomja a hazai árakat és pánikhangulatot kelt a saját gazdáik között.
Erre válaszul az Európai Bizottság „vészfékeket” vezetett be, amelyek egy bizonyos mennyiség felett, korlátozzák olyan élelmiszerek importját, mint a tojás, baromfi, cukor, zab, kukorica, gabonadara és méz.
A jelenleg is életben lévő kivételek azonban június elején lejárnak, és ezúttal nem hosszabbítják meg őket. A lengyel EU-s ügyekért felelős miniszter, Adam Szłapka már előző héten bejelentette, hogy az erről szóló döntés végleges.
A kérdés az, hogy mi lép a helyükbe. A Bizottság tavaly ígéretet tett arra, hogy egy szélesebb körű, kétoldalú kereskedelmi megállapodást fognak létrehozni az ukrán társulási megállapodás keretében, de a folyamat még nem kezdődött el, ami meglehetősen aggasztja Ukrajna vezetését.
Az EB tudatosan késleltetheti a tárgyalásokat, ugyanis nem akarnak kellemetlen környezetet teremteni a május 18-án esedékes lengyel köztársasági elnökválasztás előtt – árulták el a lapnak nyilatkozó diplomaták.
A választáson gyakorlatilag az dől el, hogy a Donald Tusk vezette kormány képes lesz-e átvinni azokat a jogállamisági reformokat, amiket az uniós források feloldásáért cserébe ígértek, ugyanis a lengyel államfő érdemben blokkolni tudja a jogszabályi változtatásokat, nem csupán formális hatalommal bír.
A Bizottság elkötelezett az Ukrajnával folytatott konzultációk mellett… és célunk a kölcsönös vámliberalizáció kezelése. Véglegesítjük a munkát, és amint lehet, bemutatjuk Ukrajnának – mondta tegnap Olof Gill, a Bizottság kereskedelemért és vámügyekért felelős szóvivője.
A „zökkenőmentes átmenethez” még június 5. előtt megállapodásra kéne jutni, azonban az ukrán vezetés nyílt kommunikációja az ügyben azt jelezheti, hogy valóban nem került még komolyan vehető javaslat az asztalukra.
A lap forrása szerint a Bizottság inkább egy „jogi áthidaláson” dolgozik, ami megakadályozná, hogy visszaálljanak a háború előtti magas vámok, abban az esetben, ha nem tudnának időben kiegyezni, a várhatóan csak a lengyel választások után prezentálható tervezetről.
Az elmúlt év fontos mérföldkőnek számított az ország gazdasági történetében: a külkereskedelmi mutatók rekordokat döntöttek, különösen az export terén. Ukrajna 41,6 milliárd dollár értékben exportált termékeket, ami 16 százalékos növekedés a korábbi évhez képest.
Az állami vámszolgálat friss adatai szerint Ukrajna teljes tavalyi külkereskedelmi forgalma 112,3 milliárd dollár volt, ami 13 százalékos javulás 2023-hoz képest. Habár ezek a számok optimizmusra adhatnak okot, a részletes vizsgálatok és az elemzések arra utalnak, hogy Ukrajna gazdasági helyzete távolról sem olyan rózsás, mint azt az első pillantásra gondolhatnánk.
Ukrajna exportösszetételét tekintve megállapítható, hogy a növekedés döntő többségét az agrárszektor generálta, amely a teljes kivitel 60 százalékát adta. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium statisztikái szerint a mezőgazdasági termékek 78,3 millió tonnás mennyisége 24,5 milliárd dollár értékű bevételt generált, ami szinte elérte a 2021-es háború előtti szintet. Az agrártermékek közül is kiemelkedett a napraforgóolaj, amelyből közel 6 millió tonnát értékesítettek 5,1 milliárd dollár értékben.
A kukoricaexport volumene 29,6 millió tonnára nőtt, ugyanakkor a bevétel az alacsony árképzés miatt csupán 2,3 százalékkal lett több.
Tarasz Kacska, az ukrán gazdaságfejlesztési minisztérium helyettes minisztere és kereskedelmi képviselője kifejtette:
„Az agrárszektor még mindig az ország motorjának számít, bár a hozzáadott érték növelése nélkül a bevételek korlátozottak maradnak.”
A feldolgozott élelmiszerek exportjának növekedése azonban arra utal, hogy bizonyos ágazatok képesek elmozdulni a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába. Így például a csokoládéból származó bevétel 38 százalékkal, 264 millió dollárra emelkedett, a keksz és a cukorkaértékesítés pedig 27, illetve 15 százalékos növekedést mutatott. A cukorexport húszéves rekordot döntött meg, 746 ezer tonnát értékesítettek 419 millió dollárért.
A húspiac viszont teljesen más dinamikát mutatott. A baromfihús exportja mindössze 5,6 százalékkal nőtt, azonban a bevétel 20 százalékkal emelkedett, és elérte a 958 millió dollárt. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 2024-ben 447 ezer tonna baromfihúst exportált Ukrajna, ami azt jelzi, hogy még szerény exportvolumen-bővülés mellett is elérhető a bevétel növekedése.
Vegyes teljesítmény az ipari exportban
Az ipari termékek exportjának helyzete már sokkal vegyesebb képet mutat. A 33,7 millió tonna vasérc kiviteli volumene kétszerese volt a 2023-as értéknek, ám a bevétel mindössze 58 százalékkal nőtt, így nem tükrözi a kivitel mennyiségi növekedését.
A fémipar továbbra is küszködik a mariupoli Azovsztal és az Illics Metallurgiai Kombinát elvesztése miatt, ami jócskán visszavetette Ukrajna globális pozícióit.
Ennek ellenére bizonyos termékkategóriák, mint az acélcsövek (125 százalékos növekedés) és a melegen hengerelt termékek (38,9 százalékos növekedés) exportja, jelentős fejlődést értek el, elsősorban a helyreállított tengeri útvonalaknak köszönhetően. A textilipar is váratlan fejlődést mutatott: például a férfiöltönyök exportja 646 százalékkal nőtt, bár az összbevétel még így is csak 99 millió dollár volt.
Ukrajna legnagyobb külkereskedelmi partnere az EU
2024-ben az ukrán export legnagyobb célpiaca az Európai Unió volt, amely az összes kivitel 59,5 százalékát fogadta. A legfontosabb kereskedelmi partnerek közül kiemelkedett
Lengyelország (4,7 milliárd dollár),
Spanyolország (2,9 milliárd dollár) és
Németország (2,8 milliárd dollár).
Az EU-val fennálló szabadkereskedelmi megállapodás kulcsszerepet játszott ezekben az eredményekben, ami a további együttműködés terén is hosszú távú stabilitást ígér.
Ugyanakkor az import összetétele és dinamikája azt mutatja, hogy az ország mélyen függ a magas hozzáadott értéket képviselő termékektől. Az import fő kategóriái
a gépek, felszerelések és szállítási eszközök (25 milliárd dollár),
a vegyipari termékek (11,7 milliárd dollár) és
az energiaipari termékek (8,9 milliárd dollár) voltak.
Ez az ukrán gazdaság sebezhetőségét és a modern technológiai infrastruktúra hiányát tükrözi.
Elkerülhetetlen a szerkezeti átalakulás
A háború árnyékában elért exportrekordok ellenére Ukrajna gazdasági modellje továbbra is túlzottan függ a nyersanyagok exportjától. A magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok, különösen a technológiai és ipari termelés, még mindig alulreprezentáltak.
Míg más államok, például Kína vagy Törökország, exportpolitikájukat stratégiai prioritásként kezelik, Ukrajnában továbbra is hiányzik az átfogó kormányzati támogatás.
Ukrajna továbbra ellenálló képességét és hatékonyságát tanúsítja az orosz megszállók állandó támadásai ideje alatt. Az elmúlt kilenc hónapban 50 millió tonna rakományt exportáltak az ukrán tengeri folyosón keresztül, számolt be az ukrán tengeri kikötők adminisztrációjának sajtószolgálata.
„Az első Joseph Shulte hajótól kezdve, amely 2023. augusztus 16-án hagyta el az ukrán folyosót, az ukrán fekete-tengeri kikötők rekordmennyiségű rakományt dolgoztak fel annak ellenére, hogy az ellenség folyamatosan támadja kritikus infrastruktúránkat” – áll az adminisztráció közleményében.
Hány hajó ment át a folyosón
A hatóság megjegyezte, hogy ebben az időszakban az ukrán kikötők alkalmazottai 1737 hajót kezeltek. Elsősorban gabonát és egyéb termékeket exportáltak.
„Ukrajna továbbra is a mezőgazdasági termékek legnagyobb exportőre, és az élelmezésbiztonság garantálója a világon” – jegyezte meg az ukrán tengeri kikötők adminisztrációja.
Ukrajna a következő napokban megkezdi termékeinek Dunán keresztüli exportját, miután a lengyel gazdák megszigorították a határzárat – jelentette be szerdán Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter, újjáépítési miniszterelnök-helyettes az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kubrakov elmondta, hogy Ukrajna fő exportútvonala – a Fekete-tenger – a védelmi erőknek köszönhetően működik. Ukrajna idén januárban 6,7 millió tonna mezőgazdasági terméket szállított a Fekete-tengeren és a Dunán keresztül – tette hozzá. Megjegyezte, hogy csak 370 ezer tonna tranzitrakomány ment Lengyelországon keresztül, ami a teljes mennyiség körülbelül 5 %-a.
A miniszter szerint Ukrajna legfontosabb folyosója a Fekete-tenger és a Duna klaszter, ezek fejlesztése tervben van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hozzáadott értéket képviselő termékeket többnyire szárazföldi folyosókon, elsősorban Lengyelországon keresztül exportálták. „Mire készülünk most? A következő napokban uszályokat indítunk konténerekkel a Dunán Románia kikötőibe, Konstanca kikötőjébe. Az első két hajó a következő napokban indul. Arra is számítunk, hogy a következő napokban Németország és Ausztria piacait a Dunán tudjuk majd ellátni Lengyelország megkerülésével” – mutatott rá Olekszandr Kubrakov.
A háborúban aratott győzelem után Ukrajna 10 év alatt 200 millió tonnára tudná növelni a mezőgazdasági termékek termelését, és évente 600 millió embert láthatna el élelemmel a bolygón – jelentette ki csütörtökön Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmiszerügyi első miniszterhelyettes, számolt be az rbc.ua hírportál az Agrárpolitikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Viszockij elmondta: „Céljaink: bolygónk 600 millió lakosának élelmiszertermékekkel való ellátása, importhelyettesítési politika kialakítása és saját mezőgazdasági termékeink hazai fogyasztásának akár 90%-ra növelése, a verseny fokozása a feldolgozó szektorban és ennek megfelelően a termés 50%-ának saját feldolgozása.” Szerinte Ukrajna a következő 10 évben 200 millió tonnára növelheti a mezőgazdasági termékek termelését, de ehhez meg kell művelnie mind a 32 millió hektárt, és meg kell nyernie a háborút.
„Sok ország már most is súlyos élelmiszerhiánnyal néz szembe, 350 millió emberről beszélünk, miközben a bolygó lakossága egyre növekszik, és az éghajlati viszonyok sem változnak jó irányba a mezőgazdasági szektor számára, így Ukrajna szerepe az agráripari világtérképen jelentős, és növekedhet” – mutatott rá Tarasz Viszockij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter első helyettese azt mondta, hogy Ukrajnában 2023-ban 10%-kal csökken a mezőgazdasági termelés. Tavaly a veszteség közel 30%-ot tett ki.
Bulgária ideiglenes tilalmat vezet be az Ukrajnából származó élelmiszerimportra, de ez nem vonatkozik a tranzitárukra – jelentette be szerdán Galab Donev bolgár miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál a BNR című bolgár kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a bolgár kormányfő elmondta: „A fő ok az, hogy az elmúlt évben az úgynevezett „szolidaritási folyosók” elképzelésével ellentétben jelentős mennyiségű élelmiszer maradt az országban, és megzavarta a fő termelési és kereskedelmi láncokat. Ha ez a tendencia folytatódik, vagy ha még növekszik is, ami más országok hasonló tilalmainak bevezetése után teljesen reális, rendkívül súlyos következményeket vonhat maga után a bolgár üzleti életre nézve.”
Donev reméli, hogy Brüsszel meghallja és megérti az olyan uniós tagállamok álláspontját, mint Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, és átgondolja álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Bulgária továbbra is szolidáris Ukrajnával, de „a bolgár mezőgazdasági termelők csődje nem járul hozzá az ügyhöz”.
Arról egyelőre nincs információ, hogy meddig lesz érvényben az Ukrajnából származó élelmiszerimport ideiglenes tilalma. Ilyen irányú döntést a bolgár kormánynak a mai ülésen kell hoznia.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Az ukrán Földművelésügyi minisztérium adatai szerint Ukrajna január első 15 napjában 2,3 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált, ami jelentősen elmarad a decemberben kiszállított 3,6 millió tonnától.
Így januárban az export volumene az alábbiak szerint alakult:
kukorica – 500 ezer tonnával csökkent 1,1 millió tonnára,
búza – 437 ezer tonnára csökkent,
árpa – 26 ezer tonnával csökkent 72 ezer tonnára,
napraforgóolaj – 303-ról 148 ezer tonnára esett,
napraforgó – 230-tonnáról 93 ezer tonnára zsugorodott,
repce – 44 ezer tonnáig esett,
liszt – 53 ezer tonnával 199 ezer tonnára mérséklődött.
Ugyanakkor a szójabab exportja 39 ezer tonnás emelkedést produkálva 199 ezer tonnára nőtt, a szójabab-olajé pedig stagnált 11 ezer tonnán.
Az ukrán Földművelésügyi minisztérium adatai szerint Ukrajna január első 15 napjában 2,3 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált.
Az export általános szerkezetében a különböző mezőgazdasági termékek részaránya a következőképpen oszlott meg:
kukorica – 48,29 százalék,
búza – 18,76 százalék,
szója – 8,54 százalék,
napraforgóolaj – 6,36 százalék,
napraforgó – 4 százalék,
árpa – 3,11 százalék,
repce – 1,89 százalék,
szójabab olaj – 0,47 százalék.
Emellett januárban 1,7 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak tengeri és folyami kikötőkön keresztül, 486 ezer tonnát vasúton, 166 ezer tonnát közúton, és 18 ezer tonnát kompokon.
Összességében a háború kezdete óta Ukrajna 41,3 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált, ebből 16,7 millió tonna kukoricát, 9 millió tonna búzát és 3,4 millió tonna napraforgóolajat.
Az exportráták csökkenése annak tudható be, hogy az orosz ellenőrök szándékosan késlekedtek az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkbe tartó hajók ellenőrzésével. Január 9 és 15 között (a gabonafolyosó működésének 24. hetében) 491 000 tonna mezőgazdasági terméket exportáltak az odesszai tengeri kikötőkből, ami 20 százalékkal kevesebb az előző heti adatnál és 2,4-szerese a heti maximális értéknek. A gabonafolyosón keresztül mindösszesen 17,4 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak 2022. augusztus 1-től 2023. január 15-ig.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
