A Hormuzi-szoros lezárása miatti energiaellátási zavarok elkezdték befolyásolni a globális élelmiszerárakat, közölte a FAO, írta a Korrespondent.net.
Az ENSZ adatai szerint a márciusi élelmiszerár-index a második hónapja egymás után emelkedett, és 128,5 pontot tett ki, ami 2,4%-kal több, mint februárban, és 1%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az áremelkedés minden főbb árucsoportban – gabonafélék, hús, tejtermékek, növényi olajok és cukor – megfigyelhető volt.
Az elemzők szerint ez mind a piaci tényezőknek, mind az egyre súlyosbodó közel-keleti konfliktus közepette emelkedő energiaáraknak tudható be.
Az FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero arra figyelmeztetett, hogy ha a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózás hosszú időre blokkolva lesz, a világ egy éven belül az élelmiszer-infláció hirtelen felgyorsulásával szembesülhet. Elmondása szerint ez a Covid–19 világjárvány következményeihez hasonló láncreakciót válthat ki.
Azt is hangsúlyozta, hogy az emelkedő energia- és műtrágyaárak csökkentik a mezőgazdasági termeléshez szükséges erőforrásokat, ami befolyásolhatja az idei és a jövő évi hozamokat. Az FAO jelentése szerint a kulcsfontosságú mezőgazdasági inputok exportjának 20-45%-a tengeri úton halad át a Hormuzi-szoroson. Ha ezek az ellátások csökkennek, a hozamok csökkenhetnek, a termékárak pedig tovább emelkedhetnek.
Ezenkívül az Öböl-menti országok adják a világ olaj- és cseppfolyósított földgázkészletének mintegy 20%-át, valamint a műtrágyatermelés jelentős részét.
Ugyanakkor az emelkedés ellenére az FAO élelmiszerár-indexe továbbra is a 2022. márciusi csúcsértékek alatt marad, amely Ukrajna teljes körű orosz inváziója után volt.
Az éhínség a Földön idén és jövőre valósággá válhat – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár június 24-én a berlini nemzetközi élelmiszer-biztonsági konferencia résztvevőihez intézett videóüzenetében.
„Példátlan, éhínség okozta válsággal nézünk szembe… 2022-ben nagyon is reális az éhínség veszélye, 2023-ban még rosszabb lehet” – közölte a főtitkár.
Elmondása szerint az ukrajnai háború súlyosbította az évek során felgyülemlett problémákat, többek között amit a klímaváltozás, a Covid–19 világjárvány, valamint a különböző országok gazdasági válsága okozott.
Az energia és a műtrágya árától függnek a mezőgazdasági termelők. Ez kivétel nélkül valamennyi gabonaféle terméshozamának csökkenését jelenti. Egyetlen ország sem marad „immunis” az ilyen társadalmi és gazdasági megrázkódtatásokkal szemben – hangsúlyozta Gutteres. A humanitárius segély önmagában nem elég, mivel többről van szó, mint az élelmiszer – hangsúlyozta az ENSZ főtitkára és a kihívásokra válaszul összehangolt, többoldalú megoldásokra szólította fel az illetékeseket.
A politikus megjegyezte, az élelmiszerválságot nem lehet hatékonyan megoldani az ukrán gabona, valamint az orosz műtrágya nélkül. Az ENSZ-főtitkár elmondta, ebben a kérdésben szoros kapcsolatban áll Ukrajna, Oroszország, Törökország, az Egyesült Államok, az EU és más szervezetek képviselőivel.
„Intézkedéscsomagot próbálunk elérni, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy exportálja termékeit – nemcsak szárazföldön, hanem tengeren is” – mondta, egyben hozzátette, nem árul el részleteket, mivel az akadályozhatja a megállapodást.
Guterres elmondta, az élelmiszerválság nem oldható meg a pénzügyi válság megoldása nélkül. A gazdag államoknak és a nemzetközi pénzintézeteknek segíteniük kell az elszegényedés szélén álló országokat gazdaságuk életben tartásában – mondta. „A XXI. században nem engedhetjük meg a tömeges éhínséget” – összegezte felszólalása végén az ENSZ-főkapitány.
A FAO (az ENSZ Élelmiszerprogramja) adatai szerint az elmúlt két évben az élelmiszerhiány okán közvetlen veszélyben lévők száma több mint kétszeresére, 276 millióra nőtt.
A három német – külügyi, élelmiszer- és mezőgazdasági, valamint gazdaságfejlesztési – minisztérium által közösen szervezett berlini konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatta. A rendezvényen 50 delegáció, valamint 40 miniszter vesz részt, többek között Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztere.
