Nagy-Britannia 25 millió dollárt fektet be az ukrán export és import blokkolásának feloldására, beleértve a létfontosságú élelmiszerellátást, számolt be a brit külügyminisztérium.
A kétnapos program keretében a külügyminiszter találkozik Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, Bill Gatesszel és másokkal, hogy megvitassák a további együttműködés szükségességét, és megoldást találjanak az aktuális konfliktusok megoldására.
A brit külügyminisztérium vezetője megerősíti Ukrajna támogatását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén, amelynek középpontjában az egység szükségessége lesz Ukrajna hosszú távú jövőjének megalapozása és a háború.
Az ukrajnai háború alakulásáról és az élelmiszerválság elkerüléséről egyeztetett Mario Draghi olasz kormányfő bolgár kollégájával, Kiril Petkovval, akivel Rómában találkozott hétfőn.
A római kormánypalota közleménye szerint a több, mint egyórás találkozón a felek az ukrajnai háború miatti globális élelmiszerválság megoldásairól beszéltek.
Mario Draghi és Kiril Petkov találkozóján szó volt a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásáról is, valamint arról az olasz javaslatról, amely árplafon bevezetését kezdeményezi az európai földgázpiacon.
Korábbi sajtértesülések szerint Mario Draghi diplomáciai együttműködésen dolgozik Bulgáriával és Törökországgal az ukrajnai kikötők megnyitása, és az ott felhalmozódott gabona- és élelmiszer-szállítmányok elindítása érdekében.
A Corriere della Sera című napilap hétfőn arról írt, hogy Bulgária két kikötőt ajánl fel tranzitállomásként: a szintén fekete-tengeri Várnát és Burgaszt.
Utóbbiakból a szállítmányok Görögországba mehetnek tovább, majd Afrikába és a Közel-Kelet irányába, melyek az ukrajnai gabona két legfőbb számú importőrének számítanak.
Mario Draghi az ukrajnai elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel szombat este telefonon egyeztetett arról a 22 millió tonna gabonáról és más élelmiszerről, amely hetek óta mindenekelőtt Odessza kikötőjében várakozik indulásra. A szállítmányok elindítási tervéről – a Corriere della Sera napilap értesülései szerint – a római kormányfő Joe Biden amerikai elnökkel is egyeztetett. Draghi minden diplomáciai eszközt megmozgat az „élelmiszer-folyosó” életbe léptetéséhez, amelyhez Moszkvának is hozzá kell járulnia. Az olasz kormányfő úgy látja, hogy ez lehet az első lépés a kapcsolattartásban Oroszországgal – írta a Corriere.
A fekete-tengeri áthaladáshoz Ankara beleegyezésére is szükség van. A 2020-2021-es időszakban Ukrajna közel 45 millió tonna gabonát exportált. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta a világban 45 millióval emelkedett az éhezők száma, részben éppen az ukrajnai gabona blokádja miatt.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
A németországi Stuttgartban találkoztak a G7-országok mezőgazdasági miniszterei, hogy megvitassák az orosz invázió globális élelmiszerellátásra gyakorolt hatását.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint Oroszországnak a gabonaexport blokkolására irányuló lépései nagy veszélyt jelentenek: „A hibrid háború nem csak tankokkal és légi rakétákkal, nem csak álhírekkel és propagandával zajlik. Ez egy élelmiszerháború is, ami már világszerte zajlik.”
Oroszország szerinte nem engedi át az Ukrajnában tárolt több millió tonna kukoricát, amelyet a világpiacra szánnának. Ez óriási veszélyt jelent számos ország élelmiszer-ellátására. Az ülés célja a kialakuló katasztrófa megelőzése.
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A szegény országokat gazdasági összeomlás fenyegeti az ukrajnai háború következtében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság nyomán – közölte szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár.
Oroszország a világ egyik legnagyobb gáz- és kőolajexportőre, ezenkívül Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelő, együttesen a globális export harmadát adja. A nyersanyagok rekordokat döngető világpiaci árának az importra szoruló országok látják kárát – fogalmazott sajtótájékoztatóján Guterres.
„A háború felpörgeti a hármas – élelmezési, energetikai és pénzügyi – válságot, amely a világ legkiszolgáltatottabb népeit, országait és gazdaságait sújtja” – emelte ki az ENSZ-főtitkár a sajtótájékoztatón, amelyen az Ukrajna elleni, február 24-i orosz támadás után létrehozott válságkezelő munkacsoport jelentését ismertette.
„Mostanra igazi viharral vagyunk kénytelenek szembesülni, amely számos fejlődő ország gazdaságának romba döntésével fenyeget” – fogalmazott az ENSZ főtitkára. Guterres felhívta a figyelmet, hogy mintegy 1,7 milliárd ember, akinek harmada már most szegénységben él, „jelentős mértékben kiszolgáltatott” az élelmezési, energetikai és pénzügyi válságok okozta zavaroknak, amelyek viszont tovább növelik a szegénységet és az éhezők számát. „A világ legkiszolgáltatottabb emberei nem válhatnak járulékos áldozataivá egy újabb olyan tragédiának, amelyről nem is tehetnek” – tette hozzá.
Mint mondta, 36 állam fedezi gabonaimportja több mint felét Oroszországból, illetve Ukrajnából, s köztük vannak a világ legszegényebb országai. A válságkezelő munkacsoport a jelentésében az élelmiszerek és az energiahordozók világpiaci kereskedésének folyamatos fenntartását javasolta, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját sürgette. Hozzátette, hogy az egyes országok a válságot kihasználva kivonhatják a forgalomból a szenet és a fosszilis energiahordozókat, felgyorsítva ezzel a megújuló energiaforrások bevezetését.
„Mindenekelőtt véget kell vetni ennek a háborúnak” – szögezte le António Guterres. Mindazonáltal elismerte, hogy egyelőre még humanitárius tűzszünet sem tűnik lehetségesnek. Felidézte, hogy nemrégiben Martin Griffiths-t, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét küldte Moszkvába kipuhatolni a humanitárius fegyvernyugvás lehetőségeit. A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerdán összehangolt nemzetközi fellépést szorgalmazott az élelmiszerellátás biztosításának szavatolására és felszólította az egyes országokat, hogy kerüljék el az élelmiszerekre és műtrágyákra vonatkozó exporttilalmakat.
A négy nemzetközi szervezet vezetője közös nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború tovább súlyosbítja a koronavírus-járvány és a klímaváltozás teremtette válságokat és fokozza a bizonytalanságot, valamint a konfliktusok lehetőségét emberek millióit fenyegetve világszerte. Hangsúlyozták, hogy az alapvető élelmiszerek jelentősen megnövekedett ára, illetve az élelmiszerek hiánya komoly terhet jelent a háztartásoknak, s nemcsak a szegény országokban, hanem egyre inkább a közepes jövedelmű országokban is.
