A Naftohaz a Krím 2014-es orosz annektálása óta követeli a pénzét Moszkvától. Több tízmilliárd euró értékű Finnországban tartott orosz vagyon lefoglalását most azonban elrendelte egy finn bíróság, mivel egy pereskedés során az ukrán állami olaj- és gázipari vállalat, a Naftohaz javára döntött – írja a Euronews.
A döntés a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2023-as határozata nyomán született meg. A hágai testület jórészt választottbíráskodási és békéltetési eljárásokat folytat le, illetve vizsgálóbizottságokat állít fel 121 tagállama, magánfelek és kormányközi szervezetek közti vitákban a nemzetközi választottbírósági szabályzatok alapján.
A testület még 2023-ban arra kötelezte Oroszországot, hogy fizessen nagyjából 4,6 milliárd euró kártérítést a Naftogaznak, miután a Krím 2014-es annektálása során jogellenesen lefoglalta a vállalat ottani vagyonát.
Mivel Oroszország nem hajlandó önként kifizetni a Naftohaznak a hágai ítéletben előírt összegeket, továbbra is minden rendelkezésre álló lehetőséget felhasználunk a pénzösszegek behajtására – írta a Naftohaz az elnök-vezérigazgató, Olekszij Csernyiszov által az igazgatótanács nevében jegyzett közleményében, és hozzátették, hogy a döntésnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültek az igazság helyreállításához.
Hozzátették, aktív lépéseket tesznek a választottbírósági ítélet érvényesítésére más célországokban is, amelyekben orosz vagyonok érintettek.
Finn lapok szerint, hogy a lefoglalt ingatlanok között szerepel a helsinki Orosz Tudományos és Kulturális Központ, valamint négy másik orosz tulajdonú épület az Åland-szigeteken. A helyi média azonban kiemeli, hogy az Oroszországi Föderáció tulajdonában lévő, Kirkkonummi tengerparti településen lévő ingatlant is lefoglalt a finn állam, amelyet az orosz diplomaták eredetileg üdülésre használtak.
A Kreml közölte, hogy jogi úton megtámadják a finn bíróság döntését. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, hogy „az Oroszországi Föderáció az összes létező jogi mechanizmussal meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.”
A Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság (VAKSZ) kielégítette az igazságügyi minisztérium keresetét Miron Gorilovszkij orosz oligarcha és üzlettársai, Valentyin Bujanovszkij és Andrij Mensov vagyonának elkobzására vonatkozóan.
Gorilovszkij, Bujanovszkij és Mensov az orosz Poliplasztik cégcsoport alapítói, irányítói és felső vezetői – csúcstechnológiás polimer csövek és kompozit polimer anyagok gyártására specializálódtak. Tulajdonosai olyan intézkedéseket követtek el, amelyek célja az Oroszországi Föderáció agresszív politikájának támogatása.
A határozat még nem lépett hatályba, a kihirdetésétől számított öt napon belül fellebbezhetnek.
Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós hitelfelvételt javasolt Ukrajnának, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának – közölte a Financial Times.
Az Egyesült Államok több tízmilliárd eurós adósságfelvételre tett javaslatot Ukrajna számára, amelyet a nyugati országok által befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeli nyereséggel biztosítanának.
A G7 országok megosztottak azzal kapcsolatban, hogy mit kellene kezdeni a 260 milliárd euró értékű zárolt orosz vagyonnal. Az Egyesült Államok javasolta a teljes vagyon elkobzását és Ukrajnának való átadását, viszont európai tisztviselők szerint ez sérti a nemzetközi jogot és destabilizálhatja a pénzügyi piacokat, így az uniós országok inkább csak a mögöttes eszközökön termelt profit Ukrajnának való átadását támogatnák.
Az orosz tartalékok Kijev megsegítésére való felhasználásának kérdése az elmúlt hónapokban egyre sürgetőbbé vált, mivel a háború immár harmadik éve tart, és az amerikai kongresszusban elakadt az Ukrajnának nyújtott további támogatás kérdése. Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese hangsúlyozta Kijevben, hogy minden lehetséges módot meg kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy maximalizálják az Ukrajnának szánt tartalékok értékét.
Az amerikai javaslat szerint előrehoznák az immobilizált eszközök jövőbeli kamatbevételeinek jelenértékét kötvény vagy hitel formájában. Az európaiak már hajlandóságot mutattak arra, hogy a tartalékokból félévente kamatot utaljanak Ukrajnának.
Ahelyett, hogy csak a tartalékokból származó éves nyereséget utalnánk át, koncepcionálisan lehetséges a 10 éves nyereség vagy a 30 éves nyereség átutalása. Ezeknek a nyereségeknek a jelenértéke nagyon nagy számot tesz ki – mondta Singh.
A G7 pénzügyminiszterei a Világbank és IMF jövő heti washingtoni ülésén vitatják meg ezt a javaslatot, és Singh reméli, hogy a G7 vezetőinek júniusi csúcstalálkozóján döntés születhet az ügyben.
A befagyasztott orosz vagyon nagy része az EU-ban található, beleértve mintegy 190 milliárd eurót az Euroclear központi értéktárban. Ezek az eszközök már 3,85 milliárd euró nyereséget termeltek. Az uniós tagállamok egy még elfogadásra váró terv szerint a jövőbeli profitok nagy részét fegyverek vásárlására és Ukrajna újjáépítésére fordítanák.
Az amerikai javaslattal összekapcsolva egy lehetséges kompromisszum lehetne, hogy a nyereség egy része fegyvervásárlásra és újjáépítésre menjen, míg egy másik része adósságfinanszírozásra. Egy uniós diplomata szerint ez lehetőséget adna arra, hogy különböző célokra osszák el ezeket az összegeket. Az amerikai elképzelés egyik nagy előnye, hogy előre hozva több forrást teremtene Ukrajna számára.
Egy európai tisztviselő szerint egy kötvény az Euroclearben lévő orosz eszközök becsült nyeresége alapján a következő 10 évben 30-40 milliárd eurót, a következő 15-20 évben pedig 50-60 milliárd euró hozhatna. Figyelmeztett azonban arra, hogy ez nagymértékben függ a jövőbeli kamatlábaktól. Emellett az is kockázati faktort jelent, ha a háború néhány éven belül lezárul és a békeegyezmény értelmében fel kellene szabadítani a lefoglalt orosz eszközöket.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
