Az energetikai helyzet romlása és a gazdasági viszonyok lassú normalizálódása a korábban vártnál nagyobb menekültáramlást eredményez 2024–2025-ben Ukrajnából, és a fokozatos visszatérés 2026-tól kezdődik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
A jelentés szerint 2024–2025-ben további menekültek külföldre áramlása várható (mintegy 400, illetve 300 ezer fő). Ezt a feltételezést az áprilisi előrejelzéshez képest rontja az ukrán energiarendszer jelentős tönkretétele, amely hosszú áramkimaradásokkal jár, és növeli a fűtési szezon kockázatait. „A mindennapi nehézségek mellett a gyakori áramkiesések negatívan érintik a termelési folyamatokat, ami csökkenti a gazdasági aktivitást és a munkaerő-keresletet, tovább serkenti a migrációt. A migrációt ráadásul a gazdasági feltételek magas biztonsági kockázatok miatti lassú normalizálódása fogja okozni” – áll a beszámolóban.
„Várhatóan 2026-ban megkezdődik a migránsok nettó visszatérése Ukrajnába, és fokozatos lesz (kb. 400 000 fő), mivel az új helyhez való alkalmazkodás fokozódik a hosszú külföldi tartózkodás, valamint az ukrajnai körülmények, többek között az áramszünetek miatt, bonyolultabb lesz, mint korábban gondolták. A belső menekültek száma is jelentős marad, mert a felmérések szerint jelentős részüknek nincs hova visszatérnie a jelentős pusztítások miatt” – jósolta az NBU.
„A gazdaság szerkezetében bekövetkező jelentős változások és a szakképzett munkaerő iránti igény növekedése a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek további erősödését vonja maga után, ami egyes ágazatokban a termelékenység növekedését meghaladó bérnövekedést ösztönöz majd a lakhatás, az infrastruktúra és a gazdaság élénkülése miatti munkahelyszám növekedése a menekültek aktívabb visszatéréséhez vezethet” – olvasható az NBU jelentésében.
Munkaerőhiány kezd kialakulni Ukrajnában. A folyamatban lévő mozgósítás, amely az orosz agresszorral való ellenálláshoz szükséges, egyúttal aláássa a hátországban működő vállalkozások termelékenységét.
A munkaerőhiány vált a munkavállalót alkalmazni próbáló cégek egyik fő problémájává.
A múlt hónapban hatályba lépett mozgósítási törvény célja, hogy több százezer katonával egészítse ki az ukrán hadsereg sorait. De a munkaképes férfiak és nők hiánya a háborús gazdaság alapját képező nagy- és kisvállalkozások terhére válik.
Ez egy rejtély Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki kétségbeesetten szeretné feltölteni a hadsereget, miközben gondoskodik arról, hogy a hiány ne okozzon kárt az ország gazdaságának, hogy az talpon maradhasson.
„Most a kimerültség háborújában állunk” – mondta Szerhij Nyikolajcsuk, a jegybank elnökhelyettese egy interjújában.
A probléma csak súlyosbodik, amikor Oroszország teljes körű inváziója a harmadik évbe lépett, és az ukrán kormány kénytelen lesz betölteni azt az űrt, amelyet több millió ember hagyott hátra, akik elmenekültek az országból, csatlakoztak a hadsereghez vagy meghaltak a harcokban.
Miközben Ukrajna hadserege azért küzd, hogy megtartsa a frontvonalat az újabb orosz offenzíva során, az invázió kezdete óta termelésének negyedét elvesztett gazdaságban fennáll a veszélye annak, hogy azt tovább gyengíti a munkaerő csökkenése.
Nyikolajcsuk elmondta, hogy a gazdasági teljesítmény 2021-hez viszonyított visszaesése annak tudható be, hogy a rendelkezésre álló munkaerő mintegy 27%-kal csökkent a háború előtti szinthez képest. A becslések szerint a háború elől elmenekült 6 millió ember okozta vákuumot tetézi a nem regisztrált munkavállalók árnyékgazdasága, akik kibújnak a mobilizáció elől.
Ez egy olyan politikai kihívás, amelyet nem lehet megoldani a szövetségesek segítségével, akik lőszereket és légvédelmi eszközöket szállítanak. A munkaerő korlátozott probléma, amely előnyt jelent Oroszországnak és hatalmas erőforrásainak.
A Metinvest BV kohászati és bányászati konglomerátum ukrán részlege, amely csaknem 60 000 embert foglalkoztat, és 4000 megüresedett állás betöltésére törekszik, nehezen talál munkaerőt a martenivi acélkemencéhez a zaporizzsjai üzemében.
Tetyana Petruk, a Metinvest fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy három hónapig tartó intenzív kutatásba telt, hogy a 89 munkás találjanak, míg békeidőben egy hónapba tellett. Mielőtt elkezdené a háború által megrongálódott létesítmények újjáépítését, a cégnek először munkaerőt kell találnia.
„Nem nyersanyag, nem berendezés, nem technológia kérdése – az elsődleges kérdés, hogy ki fog dolgozni, és tudunk-e szállítani” – mondta Petruk.
A munkaerő felvételének folyamata nehéz feladattá válik, mivel a férfi alkalmazottak nem szívesen csatlakoznak a katonai toborzók által megcélzott nagyvállalatokhoz. Korábban a rendfenntartók „a bejáratnál az állásra jelentkezőknek is behívót osztogattak” – mondta Petruk. Elmondása szerint a Metinvest alkalmazottainak körülbelül 15%-át mozgósították.
A Kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet idei felmérése szerint ez a kérdés a költségnövekedés után a második helyen áll az ukrán cégek körében. Körülbelül a fele nyilatkozott úgy, hogy munkaerőhiánnyal küzd.
Ukrajna Gazdasági, Pénzügyi és Védelmi Minisztériuma nem kívánta kommentálni az ügyet.
A munkaerőhiány miatt sok cég béremelést hajt végre, hogy valahogyan megtartsa a megmaradt dolgozókat.
Volodimir Landa, a kijevi székhelyű Gazdasági Stratégiák Központjának vezető közgazdásza szerint a kormánynak figyelemmel kell kísérnie az üzleti élet igényeit, még akkor is, ha amikor a hadsereget erősíti.
„Az ok egyszerű: Ukrajnának nincs elég forrása hadserege jelentős növelésére” – mondta Landa.
A mozgósítási jogszabályok lehetővé teszik a gazdaság kulcsfontosságúnak tartott vállalkozásai számára, hogy munkaerőt tartalékoljanak, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy a besorozott férfi munkaerő 50%-át tartalékba helyezik.
A hétköznapi ukránok is megérzik a munkaerőhiányt. A kijevi metró arra figyelmeztetett, hogy hamarosan kevesebb vonat fog közlekedni, mivel a migráció és a hadkötelezettség „jelentős munkaerőhiányt” okozott, ami várhatóan tovább fog romlani, ahogy egyre több munkavállaló csatlakozik a hadsereghez.
A déli frontvonalbeli Mikolajiv a sofőrök mozgósítása miatt csökkentette a buszjáratokat – mondta Olekszandr Szienkovics polgármester a Szuszpilne-nek.
Hilarion Szauk, több kijevi étterem társtulajdonosa számára a személyzet kérdése a problémák listájának élére került. Először is, munkaerőhiány van az olyan munkákra, mint a főzés és a takarítás, amelyek közül sokat olyan nők végeztek, akik már elhagyták az országot.
A másik – a katonai szolgálatra való behívás, amely mintegy tizedére csökkentette a létszámot. Szerinte „sok férfi nem akar az otthonától távol dolgozni, mert óvakodik a toborzó központtól.”
„Néha a tulajdonosoknak maguknak kell mosogatniuk” – mondta Szauk egy interjúban.
Julija Kuzenkova, a Resorcer, egy kijevi székhelyű munkaerő-közvetítő iroda projektmenedzsere szerint a cégek egyre gyakrabban vesznek fel férfiakat kivitelezőknek vagy értékesítőnek, mert sokan nem akarnak megfelelni a személyes adatok frissítésére vonatkozó követelményeknek.
Elmondása szerint sokan nőket is felvesznek olyan állásokra, amelyeket korábban többnyire férfiak töltöttek be. Például diákokat vagy külföldieket, többek között Törökországból érkező migránsokat toboroznak a bányákba.
„A vállalatok vagy a meglévő személyzet képzésére és fejlesztésére, vagy diákok felvételére összpontosítanak. Kialakítják a személyzeti tartalékukat” – mondta Kuzenkova egy interjújában.
Petruk a Metinvest-ből elmondta, a munkaerő deficit dominóhatást válthat ki, erodálhatja az adóalapot, végső soron pedig károsíthatja a katonai célokat. A vállalkozások a termelés csökkentésére kényszerülhetnek.
„Ha a behívás ebben az ütemben folytatódik, kénytelenek leszünk leállítani néhány folyamatot vagy gyártást, mivel fizikai munkaerőhiány lesz” – mondta.
Az Európai Unió más országokkal szembeni, július 1-jén várható határnyitását követően újabb munkaerő-kiáramlási hullám várható. De valószínűleg nemcsak pénzkeresés céljából, hanem hogy ott maradjanak családjukkal együtt. Ezt Vaszilij Voszkobojnyik mondta, az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke, közölte az UNN.
„Megszületett a döntés arról, hogy az EU külső határait július 1-jétől nyitja meg. Vagyis július elejéig a határok még zárva lesznek. Nincs közlekedési forgalom, buszjárat, vonatok sem közlekednek. Valójában csak a segini gyalogos átkelőhely működik, az határlépés személygépkocsin vagy kisbuszokon lehetséges. Ezért nem lehet azt mondani, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy az emberek szabadon mozoghassanak” – mondta a szakértő. Voszkobojnyik szerint az emberek keresik a lehetőségét annak, hogy kiutazhassanak, de ez még nem jelent migrációt.
„ A »Rejting« szociológiai csoport februárban felmérést készített, csaknem 19 400 embert kérdezett meg, és az egyik kérdés a következő volt: »Gondolt már arra, hogy külföldre megy dolgozni?« – 18–9 éves fiatalok – 61%, a 30–39 év közötti emberek – 52% és a 40–49 éves emberek – 42%-a mondta, hogy külföldön szeretne munkát vállalni. Ezen túlmenően a válaszadók 45%-a, életkortól függetlenül, mondta azt, hogy külföldre kell mennie azért, hogy biztosítsa családjának a megélhetést” – tette hozzá a szakértő. Az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke kiemelte, hogy sokan szerettek volna külföldre menni dolgozni a karantén bevezetés és a gazdasági válság előtt. „Biztos vagyok benne, hogy ha most végeznék el a felmérést, a számok sokkal magasabbak lennének. Az emberek tudják, hogy nőtt a munkanélküliség, ha 2019 végén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérése szerint másfél millió munkanélküli volt, egyes szakértők szerint manapság 2,5 és 2,8 millió munkanélküli van nálunk. Gazdaságunk, enyhén szólva sántít” – mondta. „Az előrejelzés szerint hazánk GDP-nek körülbelül 4 trillió hrivnyának kell lennie, átlagos 29,5 UAH éves dollárárfolyammal. Ha az UAH-t dollárra váltjuk, akkor kiderül, hogy hazánk GDP-je 135 milliárd dollár lesz. Ukrajnában ez a GDP szint volt 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban volt, és 2020-ban ugyanazt a szintet érjük el, és ez azt jelenti, hogy gazdasági szempontból körbe-körbe járunk, nincs gazdasági fejlődés” – foglalta össze a szakértő. Voszkobojnyik megjegyezte, hogy emiatt az emberek elgondolkodtak – hol fognak dolgozni, hol fognak élni, hol fognak gyermekeik élni. „Ezért úgy gondolom, hogy egy új munkaerő-kivándorlási hullám indul el a határok teljes megnyitása után, és nemcsak pénzkereső kivándorlás lesz, hanem az emberek az ország elhagyásának lehetőségeit fogják keresni, hogy kivigyék családjukat és külföldön maradjanak” – mondta. Sok európai országnak van szüksége ukrán idénymunkásokra, köztük van Németország, amely 300 000 Franciaország 200 000 és az Egyesült Királyság 80 000 munkavállalót fogadna. Európa kész bármilyen mennyiségű ukrán idénymunkás meghívására, 5–6 millió ukrán állampolgár készen áll külföldön dolgozni, ami európai szinten nem sok.
