Az olajárak november 6-án, csütörtökön emelkedtek, miután a nagyobb orosz olajtársaságok elleni szankciók közepette kissé enyhültek a kínálati túlkínálattal kapcsolatos aggodalmak, számolt be a Reuters.
A Brent nyersolaj határidős ára 17 centtel, azaz 0,27%-kal, hordónként 63,69 dollárra, míg a West Texas Intermediate nyersolaj határidős ára 18 centtel, azaz 0,3%-kal, 59,78 dollárra emelkedett az ügynökség adatai szerint.
Az olajárak harmadik egymást követő hónapban estek a túlkínálattal kapcsolatos aggodalmak miatt, mivel az OPEC és szövetségesei növelték a termelést, és az OPEC-en kívüli országok is növelték a termelést. Az elemzők véleménye szerint az Oroszország legnagyobb olajtársaságai ellen két héttel ezelőtt bevezetett legújabb szankciók aggodalmat keltenek az ellátási zavarok miatt, annak ellenére, hogy az OPEC és szövetségesei termelése növekszik.
„A szankciók hatással vannak az árakra, de nem túl nagy mértékben. A számok alapján ítélve a hatásnak erősebbnek kellene lennie, de a piac még nincs meggyőződve arról, hogy így is lesz” – mondta Jorge Montepeque, az Onyx Capital Group munkatársa.
A csökkenő olajkereslet miatti piaci aggodalmak azonban továbbra is fennállnak.
Megjegyzendő, hogy az év eleje óta november 4-ig a globális olajkereslet napi 850 000 hordóval nőtt, ami valamivel alacsonyabb, mint a J.P. Morgan által előrejelzett 900 000 hordó.
Németországban soha nem látott mértékben emelkedtek a termelői árak júliusban éves összevetésben.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken azt közölte, hogy júliusban a termelői árak 37,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Júniusban 32,7 százalékos, májusban 33,6 százalékos, áprilisban 33,5 százalékos, márciusban 30,9 százalékos, februárban 25,9 százalékos, januárban pedig 25 százalékos éves szintű emelkedést jegyeztek fel. A havi áremelkedés júliusban 5,3 százalékos volt a júniusi, 0,6 százalékos emelkedést követően. Az elemzők szerényebb, 32 százalékos éves, és a júniusival megegyező, 0,6 százalékos havi termelői áremelkedésre számítottak júliusra. Júliusban az energiaárak évi 105 százalékkal, havi összevetésben pedig 14,7 százalékkal nőttek. Az éves növekedésen belül az elosztóhálózati földgáz ára 163,8 százalékkal, az elektromos áramé pedig 125,4 százalékkal emelkedett. Tavaly átlagosan 10,5 százalék volt a termelői áremelkedés Németországban, miután 2020-ban 1 százalékos csökkenést jegyeztek fel 2019-hez viszonyítva. Tavaly átlagosan 24,8 százalékkal nőttek az energiaárak az előző évi 4 százalékos csökkenés után, a földgáz ára 41,7 százalékkal emelkedett, míg az elektromos áram 25,1 százalékkal drágult 2021-ben.
Elszálltak az árak, és csak némi vigaszt nyújthat, hogy egy év alatt a sör csupán 4,3 százalékkal drágult.
Szlovákiában júliusban az éves infláció elérte a 13,6 százalékot, ezzel már 18 egymást követő hónapja nő a pénzromlás mértéke – jelentette hétfőn a szlovák statisztikai hivatal. Az úgynevezett nyugdíjas-infláció mértéke pedig 14,7 százalékon áll. Az utóbbi húsz évben nem mértek ilyen magas arányú inflációt, igaz, a pénzromlás üteme némileg mérséklődik.
Júniushoz viszonyítva ugyanis „csak” 0,8 százalékal nőttek a fogyasztói árak, míg az év korábbi hónapjaiban minden egyes esetben legalább 1 százalékos volt a havi drágulás.
Különösen fájdalmasan érinti a lakosságot, hogy az élelmiszerek kategóriájában éves szinten 19,9 százalékos áremelkedést mértek, ezen belül a kenyér 23,4 százalékkal, a tej és tejtermékek 21,8-del, a hús 20,1 százalékkal drágult. Az étolaj külön kategóriát képvisel, az árugrás mértéke az 50 százalékot is meghaladja, ezért a szlovák polgárok tömegesen vásárolják fel a határközeli magyar boltokban az ársapkás étolajat.
Talán némi vigaszt nyújt, hogy a vizsgált időszakban a sör csupán 4,3, a bor pedig 6,1 százalékkal drágult. Összességében az élelmiszerek ára 27,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ugyan júliusban valamelyest csökkent az üzemanyag ára (a 95-ös benzin literje az 1,95 eurós szintről 1,75 euróra csökkent), ezzel együtt éves egybevetésben az üzemanyag 36,5 százalékkal drágult (júniusban az idevágó adat még 40 százalék volt).
Az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások ára egy év alatt valamivel több, mint 20 százalékkal emelkedett. A lakhatással kapcsolatos kiadások 16,1 százalékkal nőttek. Lubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője szerint éppen júliusban tetőzött Szlovákiában a pénzromlás üteme, azonban az év végéig sem bukik 12 százalék alá. Jövőre 10 százalék körüli éves inflációt vár, különösen az év kezdete lesz rázós, amikor látványosan emelkedik majd a lakossági vezetékes földgáz és a villany ára.
Szlovákiában az átlagos árszint már eléri a 27 tagú Európai Unió átlagának 90 százalékát.
Az étolaj, a tej, a tejtermékek, a tojás, az alkoholmentes italok kategóriájában a szlovák árszint már meghaladja az uniós átlagot. Ebből adódóan a 400 forint körüli euróárfolyamnak köszönhetően a szlovák polgárok számára a magyarországi élelmiszerárak még mindig elfogadhatók, esetenként szinte alacsonynak tűnnek. A ruhanemű és a lábbeli kategóriájában a szlovák árszint az uniós átlag 97 százalékán mozog, azaz a magyarországi textilipari termékek is kedvező árfekvésűek a szlovák polgárok számára.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Jelentős indexemelkedéssel indult pénteken a kereskedés az európai értékpapírpiacokon.
Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,90 százalékos emelkedéssel kezdte a pénteki kereskedést.
A londoni FTSE-100 index 0,59 százalékkal nyitott magasabban. A pénteki kezdés előtt hónap eleje óta mintegy fél százalékkal emelkedett az index, a heti eredménye pedig a fél százalékos veszteség volt.
A frankfurti DAX 0,84 százalékos emelkedéssel nyitott. A pénteki kezdés előtt hónap eleje óta 5,7 százalékos mínuszban állt a mutató, a heti vesztesége közel három százalék volt.
A párizsi CAC-40 index 0,78 százalékkal erősödött a pénteki nyitásban. Milánó a tőzsdei kereskedés 1,03 százalékos, Madridban 0,68 százalékos indexemelkedéssel indult pénteken.
A hónap folyamán az olajár emelkedett, a WTI öt százalékkal, a Brent pedig két százalékkal emelkedett és mindkét olajtípus már az ötödik egymást követő hónapot zárhatja emelkedéssel.
Az európai piacok nyitásakor a WTI ára hordónként 105,68 dolláron állt 0,30 százalékos napi emelkedéssel, a Brent ára pedig 0,55 százalékkal ment fel 108,18 dollárra – írta az MTI.
Az arany spot ára unciánként 1912,30 dollár 0,95 százalékos napi emelkedéssel. Az arany ára áprilisban egy százalékkal emelkedett és közel nyolc százalékkal az elmúlt két hónapban
Az eurót 1,05444 dolláron jegyzik 0,08 százalékos gyengüléssel. Az euró árfolyama 2017 áprilisa óta a legalacsonyabb szintnél tart.
A dollárindex 2002 decembere óta az első alkalommal emelkedett 104 pont fölé, az európai piacok pénteki nyitásakor 0,40 százalékkal állt alacsonyabban 103,20 ponton.
Több, a pénzpiacokat potenciálisan befolyásoló esemény is történt az utolsó kereskedési nap, azaz a múlt szerda zárása óta, többek között sikerült végre tető alá hozni a Brexit-megállapodást: az Egyesült Királyság és az Európai Unió megegyezett a jövőbeni kereskedelmi, üzleti és gazdasági kapcsolatrendszerükről még múlt csütörtökön, a bejelentés alapján vám- és illetékmentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás jött létre a felek között.
Eközben az Európai Unió országaiban hivatalosan tegnap vette kezdetét a lakosság beoltása a koronavírus elleni vakcinával, a kontinensen először feltehetően Magyarországon kezdhették el az oltásokat, itthon először az egészségügyi dolgozók kaphatnak az ellenszerből. A karácsony előtti utolsó kereskedési napot mind Amerika, mind Európa remekül zárta, az európai piacok feltehetőleg a Brexit-megállapodás közeledtének örültek – ennek megfelelően a határidős indexek is emelkedtek ma reggel, pozitív piacnyitást várhatunk ma Európában, a határidős DAX 0,6 százalékos pluszt mutat.Az űrlap teteje Mindeközben az ázsiai tőzsdék is kifejezetten jól teljesítettek ma, miután Donald Trump néhány nap halogatás után tegnap mégis aláírta a kormányzati intézmények 2021-es finanszírozásáról szóló, jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó törvényt.
Jól zárták a karácsony előtti utolsó kereskedési napot a vezető amerikai részvényindexek: az S&P 500 0,1 százalékkal, a Dow Jones 0,4 százalékkal került feljebb, míg a Nasdaq 0,2 százalékos pluszban fejezte be a napot. A befektetőket továbbra is a mutálódott koronavírus törzs aggaszthatja, a hírek szerint az új, agresszívabb törzs már az északi szomszédban, Kanadában is megjelent. Negatívan befolyásolhatja még a hangulatot Trump lépése, a leköszönő elnök ugyanis a napokban megvétózta Amerika jövő évi védelmi költségvetési tervezetét, miután a kongresszus azt jóváhagyta. Ezzel szemben optimizmusra adhat okot a tengerentúlon, hogy sikerült végre pontot tenni a Brexit-tárgyalások végére, ezzel jelentősen csökkenhet a bizonytalanság a piacokon, továbbá a héten kiküldhetik az amerikai állampolgároknak járó 600 dolláros csekkeket is, ami része a nagyobb 900 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagnak – ezt persze nem kizárt, hogy már beárazták a tőzsdék.
Kifejezetten jól teljesítettek ma az ázsiai tőzsdék, ez leginkább annak volt betudható, hogy Donald Trump néhány nap halogatás után tegnap mégis aláírta a kormányzati intézmények 2021-es finanszírozásáról szóló, jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket tartalmazó törvényt. Mindegyik fontosabb vezető index feljebb került a mai kereskedésben: a dél-koreai Kospi 0,8 százalékkal került feljebb, 0,7 százalékot emelkedett a japán Nikkei is, továbbá 0,9 százalékot került feljebb a shanghaji börze. A Hong Kong-i börze korábbi záróértéke környékén fejezte be a kereskedést, míg az ausztrál piacok nem nyitottak ki ma.
A határidős amerikai indexek feljebb kerültek, a határidős DAX szintén emelkedést vetít előre az európai piacnyitásra. Makroadatok szempontjából eseménytelenül indul a hét, Japánból érkezett korábban ipari termelési adat, emellett a francia munkanélküliségi adat lehet lényeges. Az olaj árfolyama csökken a mai kereskedésben, a februári határidős WTI árfolyama 0,52 százalékkal került lejjebb hordónként 48,17 dollárra, míg az arany jegyzése 0,4 százalékkal feljebb került, jelenleg 1887,15 dollárt kell fizetni egy uncia aranyért. A forint enyhe erősödés jeleit mutatja, jelenleg 362 forint 90 fillért kell adni egy euróért, a dollárral szemben pedig a 296 forint 90 filléres szinten állnak a jegyzések.
A válság ellenére az ingatlanárak tovább emelkednek. És ez a tendencia nemcsak Ukrajnában, hanem az amerikai piacon is megfigyelhető, vagyis a folyamat globális, nem pedig spekulatív jellegű. Mi a baj a jelenlegi válsággal, miért nem olcsóbb a lakhatás, hanem ellenkezőleg, az árak folyamatosan kúsznak felfelé, mi hat rájuk, és ami a legfontosabb – mire lehet számítani a következő hónapokban?
Miért kúszna fel a lakásárak?
Nyár eleje óta az ukrán építtetők fokozatosan emelik a lakóingatlanok négyzetméterenkénti árát. Nem számít, hogy átlag-lakásról vagy elit, extra házról van szó. A szakértők azzal magyarázzák, hogy az építtetők ily módon a biztosítják be magukat a hrivnya esetleges esése ellen. Végül is az építési vállalat, miután bevonzotta a befektetési pénzösszeget, nem azonnal fekteti be azt építkezésbe, ezért a következő 6-9 hónapban meg kell védenie magát az esetleges devizaingadozásoktól. Ez a stratégia segíti a vállalatot talpon maradni és folytatni az építkezést, még akkor is, ha a lakásokat egyáltalán nem tudja eladni. Természetesen a vállalat elveszíti az összeg néhány százalékát, mivel nagy mennyiségű szabad tőke egyszerűen „fekszik” és nem működik. Ez azonban egyfajta pénzügyi párnává válik olyan helyzetekben, mint a jelenlegi koronavírus-válság.
És azok a vállalatok, amelyek nem rendelkeztek pénzügyi támogatással, egyszerűen leállították az építkezést, mivel a lakások értékesítése leállt. Végül is, amikor a pénzügyi források beáramlása leáll, nincs miből folytatni az építkezést.
Néhány hónap múlva megújul a kereslet, és azok a vállalatok, amelyek a válság idején is folytatták az építkezést, a négyzetméterárak emelésével megtérítik összes vele járó költséget. Ma ez a tendencia figyelhető meg a már megkezdett építkezéssel kapcsolatban. Az építtetők azonban nem sietnek új objektumokkal jelentkezni a piacon. A vállalatok számára biztonságosabb a meglévő létesítmények befejezése, mint újakba belefogni.
Mi a helyzet a lakásvásárlással?
Augusztusi adatok szerint, a lakások iránti kereslet visszatért a 2019-es szintre, és tovább növekszik. Ennek oka a karantén alatti szünet, amely létrehozta az úgynevezett „halasztott igényt”. Egyszerűen fogalmazva, azok a vásárlók, akik házat akartak vásárolni, elhalasztották a vásárlást addig az időig, amikor többé-kevésbé stabilizálódott a helyzet.
Ha a kereslet ilyen mértékű növekedése folytatódik, az építtetők majd el akarják érni a lakások eladásával kapcsolatos céljaikat akár a tervezettnél magasabb négyzetméterárak árán is.
Viszont a vásárlók számára az ideális helyzet a karantén kezdete idején volt. Végül is a dollár növekedése ellenére az építtetők még nem tudtak semmilyen adminisztratív korlátozásról, ezért nem emelték az árakat. Tehát az ingatlanba való befektetés során meg lehetett „spórolni” az összeg 5-7%-át. Ezen kívül az építtetők bónuszt és kedvezményt is kínáltak a vásárlóknak.
Mi lesz a lakásárakkal Ukrajnában?
A helyzet mára stabilizálódott. A kereslet ugyan megvan, de nem lett több új létesítmények. Emiatt aktívan vásárolnak meg olyan lakásokat is, amelyekre korábban nem volt kereslet – tervezési jellegzetességekkel rendelkező vagy nagy területűt. Az új lakáskomplexumok építésének halasztása miatt az elkövetkező hónapokban hiány lesz az újépítésű ingatlanokból a piacon. Ha pedig nem lesznek korlátozások az építési munkálatokra, akkor az újépítésű lakásárak Ukrajnában elérik a maximumot az elmúlt 5 évhez viszonyítva.
És mi van a globális piaccal?
Paradox helyzet alakult ki az amerikai ingatlanpiacon – a lakásárak elérték minden idők legmagasabb szintjét, miközben az ország történelmének egyik legmélyebb recesszióját éli. A munkanélküliség nagyobb, mint a Nagy gazdasági világválság idején, a gazdasági visszaesés rekordjellegű – 32,9% . Ugyanakkor az ingatlanárak növekedése elérte a havi 8,5%-ot, az Egyesült Államokban egy ingatlan átlagára 349 ezer dollárt ért el.
Miért ugrottak meg így a lakásárak?
A szakértők az ilyen gazdasági paradoxonokat több tényező egybeesésével magyarázzák. Először is, a piacon csökkent a kínálat. A válság miatt az építtetők nem fektettek be új létesítmények építésébe, mert nehéz volt megjósolni, hogy mi lesz az ingatlanárakkal. Az ingatlanértékesítők pedig úgy döntöttek, hogy az eladó ingatlanokat jobb időkig megtartják. A harmadik tényező a jelzálog kamatlábak rekord legalacsonyabbra, évi 3%-ra történő csökkentése volt. Emellett a polgárok kezében lévő pénzkészlet nőtt, mivel a kormány nagyvonalú pénzügyi támogatást kezdeményezett az amerikaiak számára a válság során. Tehát azok az amerikaiak, akik nem vesztették el az állásukat, úgy döntöttek, hogy igénybe veszik a megfizethető jelzálogkölcsönöket. Ez pedig még nagyobb kereslethez vezetett az amúgy is szűkös lakáspiacon. Ez magyarázza az amerikai piacon tapasztalható meredek ingatlanár-emelkedést a válság idején.
Mint látható, Ukrajnában és az Egyesült Államokban a folyamat meglehetősen hasonló jellegű. Tehát az ősszel még nagyobb áremelkedésre készülhetünk az ingatlanpiacon.
