A francia elnök ellenintézkedéseket helyezett kilátásba Kínával szemben, ha Peking nem változtat kereskedelmi politikáján. Emmanuel Macron három napos kínai látogatásáról visszatérve minderről a Les Echos című francia gazdasági lapnak adott interjújában beszélt.
„Megpróbálom a kínaiak értésére adni, hogy fenntarthatatlan a kereskedelmi többletük, mert így azon vannak, hogy tönkre tegyék saját ügyfeleiket, mindenekelőtt azzal, hogy már alig importálnak tőlünk” – hangoztatta a francia elnök.
„Elmondtam nekik, hogy amennyiben nem reagálnak, úgy mi, európaiak a következő hónapokban arra fogunk kényszerülni, hogy hatékony intézkedéseket tegyünk és az együttműködés szintjét mérsékeljük, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt az Egyesült Államok tette, például kínai termékekre kivetett vámokkal” – mutatott rá Macron.
Kína Franciaország legfontosabb ázsiai kereskedelmi partnere. A francia gazdaság ugyanakkor jelentős kereskedelmi hiányt mutat fel Kínával szemben, vagyis a kínai import jóval túlszárnyalja a Kínába irányuló francia exportot. 2024-ben a hiány meghaladta a 46 milliárd eurót. Az Európai Unió egészét tekintve a hiány több mint 300 milliárd euró. Az európai cégeknek egyebek között nagy gondot okoz a termékek iránti gyenge kereslet Kínában, miközben Peking az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi viszálya miatt áruit egyre inkább az EU-ban próbálja értékesíteni.
Macron hangsúlyozta, hogy Kína az európai ipari- és fejlesztési modell elevenébe vág ezzel. Az amerikai protekcionizmus csak tovább ront a helyzeten, mert a kínai áruk folyamát az európai piacra irányítják át. Európa így két tűz között áll, az európai ipar túlélése a tét – emelte ki. Mi lettünk a kiegyenlítő piac, és ez a legszörnyűbb forgatókönyv, tette hozzá.
A francia elnök ezért azt követelte Kínától, hogy emelje fogyasztásának szintjét, és nyissa meg belső piacát. Mindemellett szorgalmazta, hogy kínai cégek jöjjenek Európába, ahogy ezt fordítva például az EDF energetikai konszern, vagy az Airbus repülőgépgyártó vállalat tette, és teremtsenek munkahelyeket az EU-ban.
„Elismerjük, hogy egyes ágazatokban nagyon jók, de nem tudunk tartósan importálni” – húzta alá. Macron szerint a kínai befektetések Európában nem okoznának függőségi viszonyt.
Párhuzamosan az EU-nak növelnie kellene versenyképességét, beruháznia a fejlesztésekbe és elmélyítenie a belső piacát. Macron mindemellett felszólított arra, hogy mindkét félnek fel kellene hagynia az olyan agresszív politikával, mint például az exportkorlátozások. (MTI)
Emmanuel Macron francia elnök reagált azokra a médiában megjelent hírekre, amelyek szerint befagyasztott orosz vagyonból 140 milliárd eurós hitelt nyújthatnának Ukrajnának.
Az informális EU-csúcs egyik kérdése, hogy felhasználják-e az Európában befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna segítésére – Ursula von der Leyen ugyanis nemrég állt elő egy 140 milliárd eurós tervvel, miszerint azt felhasználva nyújtanának hitelt Ukrajnának.
Emmanuel Macron francia elnök azonban nem teljesen ért egyet az Európai Bizottság javaslatáról az orosz vagyonok kapcsán. Szerinte ez a javaslat több jogi kérdést is felvet, és úgy véli, nem olyan egyszerű csak úgy elvenni egy másik országhoz tartozó vagyont.
Macron azért hozzátette, hogy minden javaslatnak örülnek, de először szerinte abban kell biztosnak lenni, hogy az a gyakorlatban is működne-e.
A francia elnök szerint elriaszthatja a külföldi befektetőket Európából, ha elkoboznák az orosz vagyonokat. Ugyanakkor szerinte ő is úgy látja, Oroszország veszélyt jelent Európára.
Konfrontációban állunk Oroszországgal, amely évek óta nagyon agresszív az információs térben, többek között a választások alatt is, és fokozza kibertámadásait – mondta a francia elnök, aki a finn és a dán miniszterelnökhöz képest nem merészkedett odáig, hogy háborúról beszéljen, helyette a konfrontáció szót használta.
Macron nagyszabású magánberuházásokat jelentett be az AI szektorban Brookfieldből és az Egyesült Arab Emírségekből. Az elnök a technológia képességeit azzal mutatta be, hogy hamisítványokat tett közzé magáról a közösségi hálókon.
Franciaország 109 milliárd eurós magánbefektetést jelent be a mesterséges intelligencia szektorába a hétfőn nyíló párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, írta a BBC.
Az összeg magában foglalja azt a 20 milliárd eurót, amelyet a kanadai befektetési társaság, a Brookfield francia mesterséges intelligencia projektekbe kíván befektetni, valamint az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi befektetései, amelyek a következő években várhatóan 50 milliárd eurót tesznek ki – mondta Macron a TF1 műsorszolgáltatónak adott vasárnapi interjújában.
Az Elysee Palota szerint az Egyesült Arab Emírségek beruházása egy adatközpont finanszírozását is magában foglalja. A La Tribune de Dimanche című újság szerint a Brookfield beruházásainak nagy része egy adatközpont építésére irányul.
Elemzők véleménye szerint Európa továbbra is le van maradva a „mesterséges agyak” versenyében nemcsak az USA-tól, hanem Kínától is, amely nemrégiben meglepte a világot, és sokkolta a tőzsdéket a gyanúsan olcsó, ha hinni a kínai adatoknak, a DeepSeek chatbottal, amely sok tekintetben nem alsóbbrendű, sőt esetenként a nyugatiakat is felülmúlja.
Január végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az OpenAI, a SoftBank Group és az Oracle a következő négy évben 500 milliárd dollárt fektet be a Stargate projektbe – egy mesterséges intelligencia infrastruktúrába – annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Kína és más riválisok előtt maradjon.
Macron elmondása szerint 109 milliárd euró Európa számára egy olyan összeg, amely eléggé összemérhető a Stargate-be való félbillió dolláros beruházással, főleg, hogy az amerikai projekt első szakaszába mindössze 100 milliárd dollárt fektetnek be.
A csúcstalálkozó előtt Macron reklámként hamisításokat tett közzé a közösségi hálókon saját magával a főszerepben, amelyet mesterséges intelligencia generált. Az egyikben Desireless francia énekesnő 1980-as évekbeli „Voyage Voyage” című slágerére táncol, a másikban egy kémvígjátékban szerepel Jean Dujardinnel, a harmadikban pedig Nekfeu francia művész stílusában rappel és táncol.
Bizonyos momentumokban az igazi Macron megjelenik a képben öltönyben és nyakkendőben, és azt mondja: „Kiválóan sikerült”. „Komolyan szólva, a mesterséges intelligencia segítségével több nagyon fontos dolgot tehetünk: megváltoztathatjuk az egészségügyet, az energiát, társadalmunk életét”, közölte. „Franciaországnak és Európának ennek a forradalomnak a középpontjában kell állnia, hogy megragadjon minden lehetőséget, és előmozdítsa elveinket”.
A klip végén feltűnik a mesterséges Macron a jó megjelenéséről és találékonyságáról ismert amerikai televíziós akcióhős, MacGyver képében. „Nos, ez határozottan én vagyok” – kommentálta az igazi Macron.
Macron Instagram-bejegyzését több mint 73 ezren lájkolták, néhány felhasználó pedig csodálatát fejezte ki az elnök laza viselkedése miatt.
A következő G7-es csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök erről a kérdésről is tárgyalni akar. Szeretné, ha az Egyesült Államok és Norvégia olcsóbban adná a gázt, és úgy látja, hogy érdemes lenne Európának Ázsia felé is nyitnia az energiapiacon.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az európai nemzeteknek szorosabbra kellene fűzni a viszonyt az ázsiai gazdaságokkal, hogy ezzel rávegyék az Egyesült Államokat és Norvégiát arra, hogy olcsóbban adják az energiahordozókat – írja a Bloomberg.
Macron erről egy október eleji, párizsi konferencián beszélt. A francia elnök szerint az Oroszországot szankcionáló országok „szabadságharcosok”, de megoszlanak fogyasztókra és termelőkre, ami a fosszilis energiahordozókat illeti.
„A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti” – szögezte le Macron.
A francia államfő hozzátette, hogy a kérdést Franciaország szeretné megvitatni a következő G7-csúcstalálkozón. A francia elnök szerint a gázpiac jelenleg nem nagyon létezik, ezért a világ vezető gazdaságainak érdemes lenne visszatérnie az észszerű energiaárakhoz.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
A brit sajtónak szivárogtatták ki az Uber 124 ezer online dokumentumát, mely érdekes képet fest az európai lobbitevékenységről, melyben Emmanuel Macron és Neelie Kroes jelentős szerepet játszott.
Emmanuel Macron jelenlegi francia köztársasági elnök és a holland Neelie Kroes, az Európai Bizottság korábbi alelnöke nyakig belebonyolódott a kíméletlen és sokszor törvénytelen üzleti módszereiről ismert, amerikai Uber fuvarmegosztó cég titkos megsegítésébe – derül ki a most nyilvánosságra hozott, összesen 124 ezer online aktából, amelyek között 83 ezer – 2013 és 2017 között elküldött – e-mail is található.
Az aktákat a The Guardian szivárogtatta ki, majd megosztották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával és számos más médiaszervezettel, köztük a BBC-vel. Az akták első alkalommal tárják fel, hogy az évi 90 millió dolláros büdzséjű lobbizással és PR-tevékenységgel miként toboroztak baráti politikusokat, hogy azok segítsenek az európai taxisipart a tönk szélére sodró kampányban.
Travis és Emmanuel hamarosan keresztnéven szólították egymást
Mint ismert, Európában először Párizsban indult el az Uber bevezetése, ám a cég a taxisok kemény ellenállásába ütközött, ami erőszakos utcai tüntetésekben csúcsosodott ki. Az Uber segítségére sietett azonban egy Emmanuel Macron nevű, 2014 augusztusában gazdasági miniszternek kinevezett ambiciózus bankár, aki éppen ebben a vállalatban látta a gazdasági növekedés lehetőségét és az égetően fontos új munkahelyeket, ezért szívesen segített.
Macron még 2014 októberében találkozott Travis Kalanick vezérigazgatóval, illetve más vezetőkkel és lobbistákkal, ez volt a kezdete annak a hosszú – de kevéssé nyilvánosságra hozott – munkának, amelynek során a kormányon belül a vitatott cég érdekeit képviselte.
Mark MacGann, az Uber lobbistája „látványosnak” nevezte a találkozót – derül ki az aktákból. „Hamarosan táncolni fogunk egymással” – tette hozzá.
„Emmanuel” és „Travis” rövidesen a keresztnevükön szólították egymást, és az akták szerint legalább négyszer találkoztak Párizsban és a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.
Az Uber egy alkalommal azt írta Macronnak, hogy „rendkívül hálás”. A nyitottság és a fogadtatás, amelyben részesülünk, szokatlan a kormány és a gazdaság kapcsolatában.
A francia taxisofőröket abban az időben jócskán feldühítette az UberPop alkalmazás 2014-es elindítása, hiszen ez egy olyan szolgáltatás volt, amely lehetővé tette az engedély nélküli sofőrök számára, hogy jóval alacsonyabb áron fuvarozzanak.
A bíróságok és a parlament betiltotta, ám az Uber fenntartotta a szolgáltatást, miközben megtámadta a törvényt. Macron úgy vélte, hogy az UberPopnak nincs jövője, de beleegyezett, hogy együttműködik a céggel a többi szolgáltatását érintő törvények átdolgozásában.
Az Uber vázlatot ad a fuvarmegosztás szabályozási keretére. Összekapcsoljuk a csapatainkat, hogy elkezdjünk dolgozni egy megvalósítható javaslaton, amely hivatalos keretrendszerré válhat Franciaországban – olvasható Travis Kalanick Macronnak küldött e-mailjében.
Aztán 2015. június 25-én a tüntetések erőszakba torkolltak, és egy héttel később Macron SMS-t küldött Kalanicknek, amelyben nyilvánvalóan segítséget ajánlott. A jövő héten mindenkit összehívok, hogy előkészítsük a reformot és módosítsuk a törvényt– írta. Ugyanezen a napon az Uber bejelentette, hogy Franciaországban felfüggesztette az UberPop szolgáltatást.
Hónapokkal később Macron aláírta az Uber-sofőrök engedélyezésére vonatkozó követelményeket enyhítő rendeletet.
Az, hogy a jelenlegi francia elnök milyen mértékben állt kapcsolatban az országa törvényeit megszegve működő, ellentmondásos globális céggel, most derült ki először. Macron szóvivője a BBC-vel levélben közölte: Feladatai természetesen oda vezettek, hogy találkozott és kapcsolatba került számos olyan céggel, amelyek részt vettek abban a változásban, amely ezekben az években a szolgáltatási szektorban ment végbe, és amelyet az adminisztratív és szabályozási akadályok feloldásával kellett megkönnyíteni.
Színre lépett az Európai Bizottság alelnöke is
Az aktákból az is kiderül, hogy az Uber kapcsolata Európa egyik vezető tisztségviselőjével, az Európai Bizottság alelnökével, Neelie Kroesszal is jóval korábban kezdődött, és mélyebbre nyúlt, mint az ismert volt, nyilvánvalóan megsértve az uniós biztosok magatartására vonatkozó szabályokat.
Egyértelművé vált, hogy már azelőtt tárgyalt az Uber tanácsadó testületének tagjaival, hogy 2014 novemberében távozott utolsó európai posztjáról. Az uniós szabályok szerint ráadásul a biztosoknak be kell tartaniuk egy 18 hónapos türelmi időszakot, amely alatt az új munkába álláshoz a bizottság jóváhagyása szükséges.
Biztosként Neelie Kroes a digitális és versenypolitikát felügyelte, és a nagyvállalati technológia egyik fő ostorozója volt, vezető szerepet játszott abban is, hogy a Microsoftot és az Intelt hatalmas bírságokkal sújtották. Ezért az, hogy éppen az Ubert választotta távozása után, a BBC szerint különösen ellentmondásos.
Hazájában, Hollandiában ugyanis az UberPop fuvarmegosztó szolgáltatása jogi és politikai problémákat is okozott. Az Uber sofőrjeit 2014 októberében letartóztatták, decemberben pedig egy hágai bíró betiltotta az UberPopot, és százezer eurós bírságot helyezett kilátásba, ha a jogsértéseket folytatják. A következő év, azaz 2015 márciusában a holland rendőrség rajtaütött az Uber amszterdami irodáján is.
Az e-mailek szerint Neelie Kroes egymás után hívta fel a minisztereket és a kormánynak dolgozó további személyeket, hogy rávegye őket a razzia leállítására. Egy héttel később, egy másik razzia során Kroes ismét kapcsolatba lépett egy holland miniszterrel – derül ki az Uber-aktákból –, és egy levél szerint „zaklatta” a holland közszolgálat vezetőjét.
Egy belső levélben azt tanácsolta a munkatársainak, hogy kifelé ne beszéljenek nem hivatalos kapcsolatáról. Az ő hírneve, valamint Hollandiában és máshol a cég tárgyalási képessége szenvedne csorbát – állította.
Az aktákban foglaltak szerint a vállalat azt akarta, hogy Kroes üzeneteket továbbítson Mark Rutte holland miniszterelnök hivatalának.
Kroes egyébként írásban kért engedélyt a bizottság ad hoc etikai bizottságától és Jean-Claude Juncker bizottsági elnöktől, hogy a 18 hónap lejárta előtt csatlakozhasson az Uber tanácsadó testületéhez. Az engedélyt elutasították, de a dokumentumok szerint továbbra is informálisan segítette a vállalatot, egészen kinevezésének bejelentéséig, nem sokkal a türelmi idő lejárta után.
Alberto Alemanno, a HEC Paris európai uniós joggal foglalkozó professzora szerint ez azt támasztja alá, hogy „egyértelműen megsértette” a szabályokat. Bizonyítja a tényt, hogy olyasmit tesz, amit nem szabadna tennie– mondta a BBC Panorama című műsorában. „Mert ha nem kért volna engedélyt, akkor azzal lehetne érvelni, hogy volt egy szürke zóna, de így már ez nem működik.”
A Kroes és az Uber kapcsolatáról szóló összes nyilvánosságra hozott információról pedig a professzor elmondta: Úgy érzem, hogy a rendszerünk valószínűleg nem felel meg a célnak, mert ezt a helyzetet meg kellett volna előzni.
A holland biztos egyébként tagadja, hogy 2016 májusa előtt, amikor a türelmi idő lejárt, bármilyen „hivatalos vagy informális szerepe volt az Ubernél”. Hozzátette, hogy uniós biztosként számos technológiai vállalattal állt kapcsolatban, és mindig az vezérelte, hogy szerinte mi szolgálja a közérdeket.
A türelmi idő alatt a holland kormány kinevezte őt az induló vállalkozásokért felelős különmegbízottjává, amely üzleti, kormányzati és nem kormányzati szervezetek széles körével működött együtt azzal a céllal, hogy előmozdítsa „egy vállalkozásbarát és befogadó ökoszisztéma kialakulását Hollandiában” – mondta.
A holland gazdasági minisztérium szóvivője szerint azonban „az Uber 2015-ben nem számított startupnak”.
Az Uber szerint Neelie Kroes 2018-ban távozott a tanácsadó testületből, és azt állítja a cég, hogy azóta új irányelveket vezetett be, amelyek „megerősítik a lobbizás és a politikai döntéshozókkal való külső kapcsolatfelvétel felügyeletét” Európában.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az Airbus 26 polgári célú helikoptert szállít, a Veolia pedig jelentős szerződést kötött a rijádi szennyvízkezelő vállalattal.
Egy nappal azután, hogy 12 Caracal katonai helikopter, valamint 80 Rafale harci repülő szállításáról állapodott meg Franciaország az Egyesült Arab Emírségekkel, az Airbus szombaton Dzsiddában 26 polgári célú helikopter, 20 darab H145 és 6 darab H160 típusú szállításáról írt alá megállapodást. Az üzlet értékét nem hozták nyilvánosságra. A világ egyes számú víz- és hulladékkezelő cége, a Veolia pedig bejelentette, hogy szerződést kötött Rijád 22 környező településének ivóvízkezelő cégével. A 82,6 millió euró értékű szerződés hét évre szól. A SAMI szaúd-arábiai hadiipari vállalat vegyesvállalatot hozott létre az Airbus-szal katonai légi szolgáltatásokra és karbantartásra, a Saud Arabian Airlines állami légitársaság pedig a CFM International nevű vállalattal állapodott meg 8,5 milliárd dollár értékben hajtóművek vásárlására új Airbus flottájához.
Emmanuel Macron szombaton érkezett az Arab(Perzsa)-öbölben tett körútja utolsó állomására, Dzsiddába, ahol találkozott Mohamed bin Szalmán trónörökössel.
Macron az első nyugati vezető, aki Szaúd-Arábiában tett hivatalos látogatást Dzsamál Hasogdzsi kormánykritikus szaúd-arábiai újságíró 2018-ban országa isztambuli főkonzulátusán történt meggyilkolása óta. Az amerikai hírszerzés korábbi jelentésében azt írta: Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös rendelte el a műveletet. A koronaherceg tagadta érintettségét.
A trónörökössel való találkozásával kapcsolatos azon vádakra, amelyek szerint Macron legitimálja a Hasogdzsi meggyilkolásáért felelős rendszert, Macron pénteken kijelentette, hogy az utazás célja nem a szaúdi kormány rehabilitálása vagy támogatása. Hozzátette, hogy Szaúd-Arábia, mint a legnépesebb és legfontosabb öböl menti állam, szükséges partner a libanoni válság megoldásában és a közép-keleti béke és stabilitás biztosításában.
A francia elnök a kelet-közép-európai vezetőkkel együtt kéri az uniós vezetőket, hogy fogadják el a nukleáris energiát a klímaváltozás elleni harc egyik fő fegyvereként.
Orbán Viktor és Emmanuel Macron kezdeményezésére levélben fordult az Európai Bizottsághoz hét uniós tagállam. A levélben a vezetők azt szorgalmazzák, hogy az atomenergia is kapjon helyet az unió zöldprogramjában: ne csak elismerjék, de támogassák is, mint lehetséges módszert a megfogalmazott klímacélok eléréséhez. A hét ország emlékeztet rá, hogy mindenkinek szuverén joga eldönteni, hogyan teljesíti a vállalásokat, legyen szó akár megújuló energiaforrásokról, akár az atomenergiáról.
Mint arra a Reuters hírügynökség is emlékeztet, az Európai Unióban tizenhárom tagállam használ atomenergiát, közülük a legnagyobb arányban, hetven százalékban Franciaország. Többen, például Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban új nukleáris erőműveket építenek, vagy terveznek építeni. Németország és Ausztria azonban – főképpen biztonsági aggályokra hivatkozva – ellenzik az atomenergia terjedését. Az Európai Unió stratégiája szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest ötvenöt százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, 2050-re pedig a fenntartható klímasemlegességet célozták meg. Abban ugyan viszonylagos egyetértés van, hogy ebbe az atomenergia is beleszámít, az viszont nem mindegy, hogy a nukleáris erőművek is kapnak-e támogatást – írja a Magyar Nemzet. A magyar kormányfő és a francia elnök által indított kezdeményezéshez csatlakozott többek között Andrej Babiš cseh, Mateusz Morawiecki lengyel, Florin Cîțu román, Igor Matovič szlovák és Janez Janša szlovén miniszterelnök is.
