Az energetikai közösség titkársága hivatalos értesítést kapott a USAID-től az Ukrán Energiatámogatási Alappal kötött 75 millió dolláros támogatási szerződés felbontásáról, közölte az Energiaközösség.
A szervezet titkársága március 12-én, szerdán megerősítette, hogy értesítést kaptak a USAID-től az ukrán energiaszektort támogató 75 millió dolláros egyezmény felbontásáról, és kijelentette, hogy várja a további pontosításokat.
A megállapodás felmondása az ukrán energiaszektor számára szükséges berendezések beszerzéséhez rendelkezésre álló források csökkenéséhez vezet.
Olaszország 13 millió eurót adományoz Ukrajna Energiatámogatási Alapjába – az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá.
Erről Ukrajna Energetikai Minisztériuma számolt be.
Az Ukrajna Energia Támogatási Alapját 2022 áprilisában hozták létre.
A megállapodást, amely szerint Olaszország 13 millió eurót adományoz, Carlo Formosa olasz nagykövet írta alá Kijevben, az ukrán energiaügyi miniszterhelyettes, Roman Andarak jelenlétében.
Jelenleg a támogatói hozzájárulások az Energiatámogatási Alaphoz meghaladják az 1 milliárd eurót.
A svédek a németeket vádolják, amiért Svédországban megugrott az áram ára. Elemzők szerint valójában az elhibázott svéd energiapolitikának köszönhető a lakosságot sújtó árrobbanás.
A svéd energiaügyi miniszter szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert Németország drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években ‒ most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra.
A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát. Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén. A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása. Az ellátás biztonsága többször is veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz‒ukrán háború nyomán fellépő energiakereskedelmi nehézségek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az áramfelhasználást annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar az országban.
A hideg beálltával idén decemberben ismét kemény árakkal találkoztak a dél-svédországi lakosok, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy tervezi a kormány megfékezni az árakat. Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre. Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba Busch, energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott. Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonysággal készül a szél- és napenergia. „Hadd mondjam el: haragszom a németekre” ‒ mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős. „A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől” – mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
Ukrajna és Szlovákia három nagyszabású energetikai és infrastrukturális projekt megvalósításán dolgozik. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Ukrajna első miniszterelnök-helyettese, Julija Szviridenko pozsonyi útja során három nagyszabású infrastrukturális és energetikai projekt megvalósításáról tárgyalt Peter Kmec gazdaságélénkítésért, a fenntarthatósági tervért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterelnök-helyettessel.
Szviridenko szerint a Szlovákia és Ukrajna közötti logisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló munka hozzájárul az ukránok nagyobb mobilitásához, az európai mozgás megkönnyítéséhez, és erősíti az európai integráció felé vezető ukrán lépéseket.
Az amerikai kormány arra számít, hogy a háborúban aratott győzelem után Ukrajna helyreállítja jelentős energiaexportőr pozícióját.
Az Egyesült Államok kormánya arra kérte a Kongresszust, hogy különítsen el további 250 millió dollárt új transzformátorok és elektromos berendezések beszerzésére Ukrajna számára. Jeffrey Payette energiaügyi helyettes államtitkár mondta ezt az Amerika Hangjának adott interjújában.
Elmondása szerint 2022-ben az Egyesült Államok 53 millió dollárral nyújtott további segítséget az ukrán energiahálózatok felszereléséhez.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az orosz energiaexport leállításának nem volt hatása a piacra, és Finnország „megbirkózik“ a leállással – közölte a finn Fingrid szolgáltató.
Reima Päivinen, a Fingrid villamosenergia-rendszerek üzemeltetéséért felelős vezető alelnöke elmondta, hogy a szállítást szombaton, közép-európai idő szerint 12 órakor ténylegesen leállították az oroszok.
Hozzátette, hogy a felfüggesztésnek nem volt hatása a piacra, és Finnország „megbirkózik“ a leállással, mivel az orosz áram az ország teljes fogyasztásának csak kis hányadát teszi ki.
„Mi is a nyár felé tartunk, és kevesebb áramra lesz szükség“ – mondta Päivinien, hozzátéve, hogy „biztos benne, hogy nem lesznek nagyobb problémák“ a jövő télen.
Pénteken a Fingrid közölte, hogy Oroszország felfüggeszti az áramexportot a kifizetések beérkezésének problémái miatt, mindezt reagálva Finnország azon lépésére, hogy közelednének a NATO-hoz – írja a CNN.
A finn kormány azt tervezi, hogy vasárnap kiad egy második fehér könyvet, amelyben javasolja az ország NATO-csatlakozását, mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter csütörtökön újságíróknak. A javaslatról ezután szavazna a parlament, a plenáris ülés hétfő reggelre van kitűzve.
Az orosz külügyminisztérium szerint Finnország esetleges NATO-csatlakozása „radikális változást jelent az ország külpolitikájában“, és megtorló ellenlépésekre figyelmeztettek.
Finnországnak több mint 1000 kilométeres közös határa van Oroszországgal, és a csatlakozás azt jelentené, hogy Oroszországnak egy olyan országgal lenne közös határa, amely hivatalosan az Egyesült Államokkal szövetséges.
„Oroszország kénytelen lesz megtorló lépéseket tenni, mind katonai-technikai, mind más jellegűeket, hogy megállítsa az ezzel kapcsolatban felmerülő, nemzetbiztonságát fenyegető veszélyeket“ – áll a közleményben.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Herman Haluscsenko, ukrán energiaügyi miniszter és Jeppe Kofod, a Dán Királyság külügyminisztere az ukrán–dán energiaügyi partnerségi program 2021–2026 keretein belül együttműködési megállapodást írt alá, számolt be az Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata.
„Dánia Európa egyik vezető országa a zöld energiára való áttérés tekintetében. Ukrajna szintén támogatja Európa zöld energia törekvéseit. Ezért jelentős potenciált látok az országaink közötti együttműködés elmélyítésében a megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiabiztonság erősítése terén” – kommentálta Herman Haluscsenko.
A megállapodás új szakasz a kormányközi együttműködés elmélyítésében, amelynek középpontjában a dán tapasztalatokon és technikai segítségnyújtáson alapuló energetikai megoldások és technológiák megvalósítása áll, valamint a zöld energiával foglalkozó vállalatok számára lehetőségek biztosítása.
A Dán Energiaügynökség konzultációkkal, technikai eszközökkel és ukrán szakembereket képzésével támogatja az ukrán energiaszektort.
„A Dániával való energetikai partnerség elősegíti a legújabb környezetbarát energiatechnológiák bevezetése feltételeinek javítását és a fenntartható energiába történő befektetések vonzását” – közölte Haluscsenko.
Az Energiaügyi Minisztérium által kidolgozott, az energiahatékonyságról szóló nemzeti cselekvési terv tervezete a végső energiafogyasztás 2030-ig történő több mint 17%-os csökkentését irányozza elő.