A pénzeszközöket Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására fordítják, amelyet Oroszország megrongált.
Dánia 6 millió eurót ad az orosz támadások által megrongált ukrajnai energiainfrastruktúra helyreállítására. Ezt az európai ügyek minisztere jelentette be – írja a kormány sajtószolgálata.
Elmondása szerint ezeket a forrásokat az Ukrajna Energiaközösség energiatámogatási alapba irányítják.
Holst azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása Dánia egyik prioritása volt és az is marad. Az ország arra törekszik, hogy Ukrajnát az EU tagjaként tekintse, és átfogó támogatást nyújt Kijevnek az európai integráció felé vezető úton.
Egy újabb nukleáris reaktort kapcsoltak vissza pénteken az ukrán energiarendszerbe, korábban tervezett javítások zajlottak, amelyeket a határidő előtt befejeződtek minden biztonsági előírás betartásával – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az Energetikai Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint ezáltal további 1000 MW teljesítmény került vissza a villamosenergia-rendszerbe a stabilitás érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy a fogyasztóknak ne korlátozzák az áramellátását.
„Az energetikai dolgozók valóban hihetetlen dolgokat tesznek ebben a nehéz helyzetben, hogy legyen áram és fűtés” – áll a közleményben.
Ukrajnában 2024 második negyedévében realizálódott az energetikai infrastruktúra további veszteségeinek kockázata, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) rontotta a villamosenergia-hiányra vonatkozó becsléseit a 2024–2026 közötti időszakra – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
Amint azt az NBU megjegyezte, Oroszország célzott támadásai az ukrán energetikai infrastruktúra ellen, amelyek 2024-ben is folytatódtak – mind a termelési, mind az átviteli kapacitások tekintetében – az energiarendszer veszteségeinek jelentős növekedéséhez és ennek megfelelően hosszabb áramkimaradásokhoz vezettek. Mindenekelőtt a hő- és vízerőművek voltak érintettek.
„A várakozásoknak megfelelően már a II. negyedévben jelentős hiány keletkezett, a III. negyedév elején pedig a hőség és az azt követő pusztítások miatt mélyült. Ezzel párhuzamosan a kieső kapacitások helyreállítása és/vagy újak építése jelentős időt és finanszírozást igényel” – áll a jelentésben.
Ennek eredményeként az NBU villamosenergia-hiánnyal kapcsolatos feltételezései 2024–2026 között jelentősen rosszabbak: 2024-ben több mint 7% (előzetes becslés – 5%), 2025-ben körülbelül 8% (előzetes becslés – 4%) és körülbelül 5% 2026-ban (nem számítottak hiányra).
„A korábban vártnál nagyobb energiahiány visszafogja a GDP növekedését a teljes előrejelzési horizonton” – tette hozzá az NBU. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint Ukrajna átlagos villamosenergia-hiánya 2024-ben körülbelül 10% lesz. Ugyanakkor komoly (akár 30%-os) hiány valószínűleg csak csúcsidőben jelentkezik.
Az elmúlt időszakban az energetikai infrastruktúra, és különösen a termelő létesítmények elleni tömeges támadások meglehetősen nehéz helyzetet váltottak ki az ukrán energiaiparban. Ez megnehezítette a villamosenergia-egyenleg szabályozását, mondta tájékoztatóján Olekszandr Bilak, a Zakarpattyaoblenerho vezérigazgatója.
Elmondása szerint a kialakult helyzet kapcsán az ország növeli az áramimport lehetőségeit, folyamatban van a megrongálódott létesítmények helyreállítása. A kiegyenlítés folyamatának részét képezik a tervezett javítási munkák is, amelyek a fűtési szezonra való felkészülés keretin belül folytatódnak az energiaszektorban.
„A villamos energiaellátás kiegyensúlyozására az áramszünet óránkénti ütemtervének alkalmazásával, és a csúcsidőben a rendszer terhelésének csökkentésével van lehetőség” – mondta el a Zakarpattyaoblenerho vezérigazgatója.
Elmondása szerint az elmúlt időszakban rendkívüli, meghibásodás okozta áramszüneteket nem alkalmaztak régiónkban. Ugyanakkor az rendkívüli hőség idején, amikor az energiarendszer terhelése rohamosan növekszik, az áramszünetek hosszabbak lehetnek.
Általánosságban elmondható, hogy az energiaszektor helyzete ellenőrzés alatt áll, de a kényszerű villamosenergia-kimaradások negatív hatással vannak az ipari és a háztartási fogyasztókra egyaránt. Éppen ezért nagy figyelmet fordítanak az állampolgárok és a vállalkozások támogatására.
Kárpátalja jelenleg a decentralizált generáció átfogó programját valósítja meg – mondta Tarasz Tringyak, a megyei katonai adminisztráció Gazdasági és Területfejlesztési Igazgatóságának igazgatója. Az magában foglalja a szél- és vízi-erőművek fejlesztésére irányuló projekteket, napelemes erőművek telepítését a vállalkozásoknál és háztartásokban.
Tarasz Tringyak megjegyezte, hogy nem kevésbé fontos ösztönözni a vállalkozókat és a lakosságot az alternatív energiaforrások alkalmazására. Ennek érdekében állami és regionális szinten számos támogatási program működik.
Többek között áramtermelő berendezések vásárlására és telepítésére, az „5-7-9 elérhető hitelek” program keretében működő vállalkozások maximum 150 millió hrivnya értékű hitelt kaphatnak 10 éves időtartamra. A kamatláb 5-9%. Külön megoldás van azon vállalkozások számára, amelyek saját termelési projektjeinek költsége meghaladja a 150 millió UAH-t. A kedvezményes hitelezéshez fel kell vennie a kapcsolatot a „Elérhető 5-7-9%-os hitelek” állami program partner bankjaival.
A lakosság 10 évre 480 000 UAH összegig kamatmentes hitelt kaphat nap- vagy szélerőművek telepítéséhez. Ez a program Ukrajnában július 20-án indul.
Kárpátalján második éve működik az „ Energy Help” regionális program, melynek keretében a vállalkozások a vásárolt alternatív energiaforrások (generátorok, töltőállomások, naperőművek, inverterek stb.) költségének részleges visszatérítését kapják meg. A kezdeményezés elindítása óta a vállalkozók több mint 26 millió UAH kártérítést kaptak. A kompenzáció összege nem haladhatja meg a 300 000 UAH-t, a programban való részvételre a „Help Zakarpattya” portálon lehet jelentkezni.
Tarasz Tringyak hozzátette, jelenlegfolynak a tárgyalások a „Saját ház” regionális program kibővítésének lehetőségéről, hogy a polgárok hitelt kaphassanak napelemes állomások telepítésére. Kezdetben a hitel futamideje legfeljebb 5 év lesz, évi 7%-os kamattal.
Kárpátalján a tervek szerint 20 000 hrivnya összegű egyszeri kompenzációt kapnak a regionális költségvetésből azok a polgárok, akik saját költségükön telepítettek napelemes erőműveket, számolt be a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció.
Az Európai Unió vezetői szükségesnek tartják az ukrán energiaszektor támogatásának fokozását és a téli időszak támogatására való felkészülés felgyorsítását.
„Az Európai Tanács felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a partnerekkel együttműködve sürgősen fokozzák az ukrán energiaszektor támogatását. Azt javasolja a Bizottságnak, a főképviselőnek és a Tanácsnak, hogy gyorsítsák fel az Ukrajna téli támogatására irányuló felkészülést” – áll az Európai Tanács jelentésében.
Emellett az Európai Tanács üdvözölte a 2024. június 11-én és 12-én Berlinben tartott Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencia eredményeit.
A háború alatt Németország 120 rakomány humanitárius segélyt adott át Ukrajnának az energiaszektor számára.
Németország 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna Energiatámogatási Alapjához. Így az ország alaphoz való hozzájárulásának teljes összege több mint 275 millió euró lesz. Erről az ukrán Energiaügyi Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
„Ez a szponzorok legnagyobb hozzájárulása az alaphoz, amelyben eddig több mint 545 millió euró gyűlt össze” – áll az üzenetben.
A sajtószolgálat szerint Németország 2022 márciusa óta 120 rakományt szállított Ukrajnába az energiaszektornak szánt humanitárius segélyszállítmányból, amelyek össztömege meghaladja az 1670 tonnát. Főként transzformátorokról, generátorokról, kábelekről, felsővezetékek szerelvényeiről és a helyreállítási munkák elvégzéséhez szükséges egyéb berendezésekről van szó.
Az ukrán Energiatámogatási Alapot 2022 tavaszán hozták létre. Az elmúlt hetekben Ausztrália, Nagy-Britannia, Ausztria, Svédország, Izland és Észtország is hozzájárult az alaphoz, vagy bejelentette hozzájárulási szándékát.
Ukrajna további 1 milliárd dollár értékben kap támogatást a G7+ partnerektől az energiaszektor szükségleteire – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a támogatásról szóló döntés a G7+ koordinációs csoportjának magas szintű berlini ülésén született. A G7+ partnerek a legutóbbi támadásokat követően több mint 1 milliárd dolláros kiegészítő támogatást jelentettek be az ukrán energiaszektor számára.
A partnerek kijelentették, hogy miután Oroszország március 22-én ismét hatalmas támadásokat indított a kritikus energetikai infrastruktúra ellen, az ukrán energiarendszer mintegy 9 GW beépített villamosenergia-termelési kapacitást veszített el.
„Mi, a G7+ Ukrajnának nyújtott energiatámogatási koordinációs csoport tagjai és Ukrajna kormánya elítéljük Oroszország lépéseit, és követeljük, hogy a civilek életére pusztító hatással lévő, kritikus infrastruktúra elleni támadásokban részt vevőket vonja felelősségre az igazságszolgáltatás” – áll a partnerek közleményében.
A partnerországok kiemelték az ENTSO-E erőfeszítéseinek fontosságát az Ukrajnába irányuló villamosenergia-export növelésére, és hangsúlyozták, hogy a 2024/2025-ös téli időszakra fokozott erőfeszítéseket tesznek a sérült energiatermelési és szállítási infrastruktúra javításához szükséges berendezések biztosítására.
Az energetikai infrastruktúra jelentős mértékű megrongálása miatt az energiaszektor jelenlegi helyzete sokkal rosszabb, mint 2022-ben és 2023-ban volt – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko elmondta: „A legnagyobb pusztítást a hő- és víztermelő létesítmények szenvedték el, az átviteli rendszer létesítményei is jelentősen megsérültek. A rendszer teljes vesztesége eléri a 9 GW teljesítményt. A helyzet jelenleg sokkal rosszabb, mint 2022–2023 között. Korlátozni kell a fogyasztást. Meglehetősen nehéz téli helyzetre készülünk.”
A miniszter hangsúlyozta, hogy a megszállók támadásai most a manőverezési képességekre összpontosulnak, de az ellenség célja a teljes áramszünet. Mint hozzátette, az atomenergia termelése továbbra is alapvető Ukrajna számára, míg az alállomások elleni ellenséges támadások fenyegetést jelentenek az atomerőművekre, és így a nukleáris és sugárbiztonságra nézve is.
„Az atomerőművek mind a 9 reaktorát készítjük a téli üzemelésére, ez a túlélésünk útja. Ezért fontos feladat az atomenergia védelme, az atomerőművek áramkimaradásainak elkerülése, valamint a nukleáris és sugárbiztonság biztosítása Ukrajnában, amelytől a globális nukleáris biztonság is függ” – nyilatkozatát Herman Haluscsenko.
A lakossági áram díjának emelésére az oroszok által megrongált állami energiatermelés helyreállítása érdekében volt szükség – jelentette ki kedden Szvitlana Hrincsuk energetikai miniszterhelyettes, számolt be az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium Telegram-csatornájára hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hrincsuk elmondta: „A lakossági tarifa lehetővé teszi, hogy az energiaszektorban a függetlenség elnyerése óta a legkiterjedtebb javítási kampányt folytassuk annak érdekében, hogy a villamosenergia-rendszert maximálisan felkészítsük a télre, további kapacitásokat bővítsük, és bizonyos mértékig helyreállítsuk az állami termelést. Az áram árának a növelése kényszerű lépés, aminek egyetlen oka az energiarendszerben az ellenség támadásai után bekövetkezett jelentős veszteségekben rejlik.”
A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy az energiainfrastruktúra elleni nagyarányú támadások miatt Ukrajna mintegy 9 GW kapacitást veszített. A Centrenerho állami vállalat hőerőművei és az Ukrhidroenergo vízerőművei is súlyosan érintettek, ugyanakkor a villamos energia új tarifája, a 4,32 hrivnya/kWh csak a termelési költségeket és a villamos energia továbbítását fedezi a háztartási fogyasztókhoz – tette hozzá.
„A jelenlegi tarifa fedezi a két állami energiavállalat, az Enerhoatom és az Ukrhidroenerho 1 kWh termelési költségeit, valamint a villamos energia szállítását és elosztását. A tarifa kizárólag a költségeket tartalmazza, egyetlen kopijka nyereség nélkül. Egy kilowattóra piaci értéke több mint 7,5 hrivnya” – magyarázta az energiaminiszter-helyettes.
A dán kormány úgy döntött, hogy az Oroszországi Föderáció hatalmas támadásait követően 40 millió koronát (több mint 5 millió eurót) különít el az ukrán energiarendszer helyreállítására.
Ezt Dan Jørgensen dán nemzetközi fejlesztési miniszter jelentette be – közölte a Ritzau.
A pénzeszközöket az ukrán városok víz- és hőellátó rendszereinek helyreállítására fordítják.
„Az elmúlt hetekben Oroszország úgy döntött, hogy fokozza célzott támadásait Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen, és nagyszabású pusztításnak lehettünk szemtanúi. Dán részről jelenleg 40 millió koronát biztosítunk” – mondta Jørgensen.
Lars Agaard klíma-, energia- és ellátási miniszter pedig kijelentette, hogy Dánia mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna energiaellátása a rendszeres orosz ágyúzás mellett a lehető legmegbízhatóbb és fenntarthatóbb legyen.