A legismertebb olaszországi műemlékek és helyszínek borultak sötétségbe a polgármesterek kezdeményezésére, akik a közvilágítás lekapcsolásával kívánták felhívni a figyelmet az energiaárak emelkedése teremtette vészhelyzetre – számolt be a La Repubblica napilap pénteken.
Az év minden napján biztosított éjszakai világítást egyszerre kapcsolták le a római Capitolium dombján, a nápolyi tengerparton emelkedő Anjou-váron, a milánói Sforza-kastélyon és a város legmagasabb felhőkarcolóján, Torinóban a Mole Antonelliana tornyán, Trieszt központi terén, Siena híres Campóján, Velence több történelmi palotáján, valamint Bari tengerparti sétányán és a szicíliai Palermo szintén egyik központi terén.
Csütörtök este mintegy 3 ezer városban legalább fél órára lekapcsolták a fényeket, de volt, ahol a szándékos áramszünet egy órán át tartott. Ritkaságnak számított, hogy a legismertebb helyszínek, épületek, műemlékek nem voltak megvilágítva.
Bolognában a színházakban és a lakóházakban is lekapcsolták a világítást a tiltakozáshoz csatlakozva.
Az ország több mint hétezer önkormányzatát tömörítő szövetség (Anci) elnöke, Antonio Decaro, aki egyben Bari polgármestere is, elmondta, jelképes lépésnek szánták a műemlékek sötétbe borítását a „kormány figyelmének felkeltésére”.
Az Anci számításai szerint a rezsiemelés a városok kasszáit is érzékenyen érinti, 33 százalékos többletköltséggel a villany és gázszámlákon. Ha a kormánytól nem kapnak mintegy 550 millió eurót, nem fogják tudni biztosítani a városok éjszakai világítását: az önkormányzatok költségvetése veszélybe kerül a legalapvetőbb szolgáltatások biztosításával együtt – nyilatkozott a La Repubblicának a középolasz Emilia-Romagna tartomány kormányzója, Stefano Bonaccini.
Az újság megjegyezte, hogy a polgármesterek az akciót „kóstolónak” szánták, azt akarták megmutatni, mi történhet, ha magukra hagyják őket a megnövekedett energiaköltségekkel szemben. Az önkormányzatok korábban összesen évi 1700 millió eurót költöttek energiára: Róma és Milánó évi ötvenmilliót, Nápoly és Torinó 30 milliót, Genova és Bologna mintegy 3 milliót. A városvezetők kiemelték, hogy miközben drágább a világítás, a pandémia miatt csökkentek a bevételek.
A Corriere della Sera firenzei kiadásában a Sienához közeli Rapolano Terme polgármestere, Alessandro Starnini elmondta, az ötezer lakosú önkormányzatban már nem elegendő a „jelképes villanystop”.
„A közvilágítás fenntartásához a helyi bölcsődei díjak emelése lenne szükséges, de akkor inkább sötét lesz éjszaka az utcákon” – mondta Starnini. Hozzátette, hogy első lépésben a parkokban kapcsoltatta le a fényeket, a következő döntéssel pedig minden második utcai lámpát kapcsoltatja ki.
A Mario Draghi vezette olasz kormány a jövő héten jelenti be a vállalkozásokat és családokat segítő rendkívüli energiatámogatási csomag részleteit.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
A magas energiaárak a legfontosabb téma az uniós energetikai és környezetvédelmi miniszterek háromnapos találkozóján, amely a francia elnökség egyik nyitórendezvénye – mondta Steiner Attila, a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-nek.
Kiemelte: miután az energiaárak jelentősen megugrottak világszerte, a hatósági árak és a rezsicsökkentés témaköre minden uniós országban kiemelt kérdés lett.
A rezsicsökkentési programmal Magyarország jó példát tud mutatni azoknak a tagállamoknak, amelyek gondolkodnak a hatósági árak bevezetésén, a végső kisfogyasztók megvédésén – jegyezte meg.
Azokban az országokban, ahol nem vezettek be hatósági energiaárakat, „durva és elrettentő” áremelkedések következtek be – hangsúlyozta, példaként Hollandiát megemlítve, ahol 8-9 hónap alatt a villamos energia ára 144 százalékkal nőtt.
A rendezvény keretében a szakma keresi a megoldást arra, hogy mit lehetne tenni a magas energiaárak letörése érdekében; Magyarország álláspontja az, hogy egyebek közt fontos lenne a kvótakereskedelmi rendszer különböző anomáliáit megszüntetni – mutatott rá.
Hosszabb távon segíthet kordában tartani az energiaárakat, ha elfogadják az Európai Bizottság legutóbbi, szilveszter napján megjelent javaslatát, melynek értelmében a nukleáris energia és a földgáz fenntarthatónak minősülne, ezáltal hozzájárulhatna a klímaátmenethez. „A 2050-es klímasemlegességet a nukleáris energia nélkül nem gondolom, hogy el lehet érni” – fogalmazott az államtitkár.
Steiner Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló energiák szerepének növelése érdekében fejlesztésekre van szükség, meg kell erősíteni a hálózatokat, hogy be tudják fogadni a megújuló forrásból származó energiákat.
A találkozó másik témaköre az energiahatékonyság és a jövő technológiái voltak, így például a hidrogén alapú megoldásokról is szó esett – ismertette. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország tavaly májusban elfogadott egy hidrogénstratégiát, amelynek gyakorlatba ültetése jelenleg zajlik.
„A magas energiaárak is rámutattak arra, hogy nem lehet a lakosságot túlterhelni, Magyarország éppen emiatt nem támogatja, hogy a közlekedés és az épületek is bekerüljenek a kvótakereskedelem alá” – jelezte az államtitkár.
A rendezvényen Steiner Attila bemutatta, hogy Magyarországon milyen programok zajlanak a zöld átmenet jegyében. A 200 milliárd forintos keretösszegű napelemes pályázat például az átlagjövedelem alattiaknak nyújt segítséget megújuló energiarendszerek kiépítésében – emelte ki a prezentációból.
