Ukrajnában egy négyszintű energiafenntarthatósági modellt dolgoztak ki, amelynek célja, hogy biztosítsa az energiarendszer nagyobb autonómiáját és biztonságát válság idején – jelentette ki Denisz Smihal, Ukrajna energiaügyi minisztere a biztonsági fórumon megtartott beszédében.
A kormánytisztviselő szerint egy olyan állam, amely válság idején nem ellenőrzi saját energiaellátását, elveszíti az autonóm döntéshozatali képességét, még akkor is, ha formálisan megőrzi szuverenitását. Az új modell egy elágazó „energiacellák” rendszerének létrehozását foglalja magában, ahol minden elem autonóm, de ugyanakkor integrálódik az általános struktúrába. Ez minimalizálja a kaszkádszerű kiesések kockázatát a rendszer egyes részeinek károsodása esetén.
Az energiafenntarthatóság négy szintre oszlik:
az első – az állami szint, amely az alaptermelésért, az atomenergiáért, a törzshálózatokért, az elosztásért, a rendszeregyensúlyért és a stratégiai tartalékokért felel;
a második – regionális energetikai autonómiát irányoz elő saját termelőkapacitásokkal, eszközkészletekkel, logisztikával és hiányviszonyok melletti működési forgatókönyvekkel. Ugyanakkor a régiók határai nem eshetnek egybe a régiók közigazgatási felosztásával;
a harmadik – a kistérségek, amelyeknek a helyi autonómiának köszönhetően biztosítaniuk kell a kritikus infrastruktúra, különösen a kórházak, vízművek, hő- és villamosenergia-szolgáltatók, valamint az oktatási intézmények működését;
a negyedik – a vállalkozásokat, vállalatokat, ipari parkokat, társasházakat és energiaaggregátorokat foglalja magában, amelyeknek aktív résztvevőivé kell válniuk az energiarendszernek. Ez a villamos energia termelésének, felhalmozásának és a hálózatba való visszatáplálásának képességére utal.
Smihal hangsúlyozta, hogy ez valójában a szubszidiaritás elvének megvalósítása az energetikában, amikor minden szint azokat a funkciókat látja el, amelyeket a leghatékonyabban tud ellátni. Elmondása szerint a kistérségeknek és a vállalkozásoknak kellene átvenniük néhány olyan feladatot is, amelyek nem igényelnek központosított irányítást.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön bejelentette a lakosság energiaellátásának átszervezését és megújítását a következő fűtési szezonra – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte: „Az idei tél tapasztalatai alapján döntéseket készítünk elő a közösségek energiaellátásának szerkezetátalakításáról és megújításáról, a következő fűtési szezonra vonatkozó tervet pedig országos szinten megvitatjuk és jóváhagyjuk.” Az elnök hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni minden egyes közösség és város tapasztalatát, amelyekkel megakadályozták a Kijevben ezen a télen bekövetkezett belső katasztrófákat. Azt is kifejtette, hogy kormányszinten koordinációs központot hoznak létre, amely a közösségek valós tapasztalatainak rendszerezésén fog dolgozni.
Az elnök szerint ma távértekezletet tartott a régiók áram- és fűtéshelyzetéről. Szó esett a helyreállítási munkálatokról és az egyes régiókban élők ellátásáról. „Elsősorban Odesszában és a megye egyes településein, Dnyipropetrovszk megyében, Mikolajiv megyében, ahol a körülmények különösen nehezek. Jelentések érkeztek Harkiv és a régió, valamint Poltava, Szumi és Csernyihiv megyék helyzetéről is” – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij, hozzátéve, hogy külön elemzés készült arról, hogy mit tettek Zaporizzsjában, és milyen tapasztalatokkal rendelkezik a régió, amelyeket más régiókban is fel lehet használni.
Az ukrán külügyminisztérium egyelőre nem tud arról, hogy az Egyesült Államok valóban felfüggesztette volna Ukrajna energetikai támogatását – közölte Heorhij Tihij, a tárca szóvivője az Ukrinform hírügynökségnek – jelentette az Ukinform.
Heorhij Tihij elmondása szerint a minisztérium jelenleg semmilyen hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy Washington visszavonná vagy felfüggesztené az energetikai segélyeket Ukrajna számára.
A szóvivő közölte: a külügy tájékozódik a nemzetközi sajtóban megjelent információkról. „Újra ellenőrizzük a sajtóhíreket, hogy pontosan miről is van szó, és ezt követően külön választ tudunk majd adni arról, hogy igazak-e” – mondta Tihij. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szinten azon dolgozik, hogy az összes elérhető csatornán keresztül további energetikai támogatást szerezzen az orosz támadások által lerombolt infrastruktúra helyreállítására.
További négy ország fog energia-segélycsomagokat nyújtani Ukrajnának, beleértve a generátorokat – jelentette be kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szviridenko jelezte, hogy az elkövetkező napokban további szállítmányok érkeznek Ukrajnába Azerbajdzsánból, Szlovákiából és Csehországból, a többi között: generátorok, transzformátorok, kábelek, orvosi berendezések, egyéb humanitárius segély. Írország ugyanakkor a jövő héten 25 millió eurót különít el az Ukrajnai Energiatámogatási Alapba.
„Köszönjük minden partnerünknek a folyamatos támogatást és segítséget, amelyet már nyújtottak: az Ukrajna Energiatámogatási Alapjához való hozzájárulásokat és a tartalék energia-berendezéseket” – jegyezte meg Julija Szviridenko. Hozzátette, hogy minden segítséget az ukrán otthonok fűtésének és világításának helyreállítására, valamint az energiatermelő létesítmények helyreállítására fordítanak az oroszok rendkívül súlyos légitámadása után.
Ukrajna hamarosan támogatást kap Olaszországtól energiaszektorának a helyreállításához, amelyet az orosz rezsim számos hatalmas csapása sújtott – jelentette vasárnap az rbc.ua Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetőjének Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov jelezte, hogy szállítmány fűtőberendezés érkezik Ukrajnába Olaszországból. Ezt az orosz terror által leginkább sújtott régióknak szánják. „Ez a Volodimir Zelenszkij elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök közötti megállapodások végrehajtása” – jegyezte meg. Az első szakaszban Ukrajna 78 ipari kazánt kap, összesen 116,5 MW kapacitással – ezekre a berendezésekre sürgős szükség van Oroszország ukrán infrastruktúra elleni folyamatos terrortámadásai miatt.
Az elnöki hivatalvezető szerint a második fázis a következő hat hónapra van beütemezve. A második fázis során Ukrajna 300 kazánt kap, összesen 806 MW kapacitással, amelyeket azokba a régiókba szállítanak, amelyek jelenleg a leginkább szenvednek az orosz légitámadásoktól. „Hálásak vagyunk Olaszországnak a segítségért, és minden partnerünknek a szolidaritásukért és az ukránok védelmében tett konkrét lépéseikért” – tette hozzá Kirilo Budanov.
Még a viszonylag enyhe időjárás ellenére is 2025 elején Ukrajna földgázkészletei csak február 1-jéig voltak elegendőek. Az új fűtési szezonban Kijev még nehezebb helyzetbe kerül, ami a gáztartalékait illeti.
Ukrajna télen a készletek hiányában gázellátási szünetekkel fog szembesülni a lakóépületekben. Erről Oleh Popenko, az Ukrajnai Közüzemi Szolgáltatások Fogyasztói Szövetségének elnöke számolt be a Szuperpozicija YouTube-csatornán.
Popenko kommentálta a Naftohaz Ukrajina vezetésének nyilatkozatait a fűtési szezon kezdete előtti földgázkészletekről, és rámutatott a források elégtelenségére. Kiemelte, hogy még a viszonylag enyhe időjárás ellenére is 2025 elején Ukrajna földgázkészletei csak február 1-jéig voltak elegendőek. A szakértő véleménye szerint az új fűtési szezonban Kijev még nehezebb helyzetbe kerül.
Ukrajna gáztartalékai lassan kimerülnek
Ukrajnában a tél áramkimaradásokkal telhet, amiről a Novini.Live Telegram-csatorna számolt be. Az oldal az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerek ezredének parancsnokára hivatkozott, akinek a hívójelzése Achilles.
Lesznek támadások. Nem fogjuk tudni az egész eget lefedni, rakéták fognak becsapódni, sajnos Shahed rakéták is – jelentette ki a katonatiszt.
Ukrajnának fel kell készülnie a téli fűtési időszakra.
Korábban Szerhij Nahornyak, az ukrán parlament legfelsőbb tanácsának képviselője jelentette ki, hogy Ukrajnának 2,5 milliárd euróra van szüksége földgázvásárlásra, hogy kibírja a fűtési szezont. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló 11 milliárd köbméter nem lesz elég az országnak a télre.
A hivatalos prognózisok óvatos optimizmussal számolnak, valójában azonban a hőmérsékleti anomáliák, az elhúzódó háború és az energiahálózati kapacitáskorlátok kritikus helyzetet teremthetnek a nyári hónapokban. Félő, hogy összeomlik az ukrán energiarendszer.
Márciusban megindult az atomerőművi egységek szokásos karbantartási szezonja Ukrajnában. Május végére már három nukleáris blokk esett ki a rendszerből, ami jelentősen csökkentette a termelési kapacitást. Olha Buszlavec, az energetikai minisztérium volt vezetője szerint ezzel párhuzamosan zajlik a korábban rakétatámadások által megrongált erőművek helyreállítása is, ám az ezek által nyújtott stabilitás csak részleges. Tavaly nyáron a márciustól júniusig tartó időszakban 9 gigawatt villamosenergia-termelő kapacitás esett ki az orosz támadások miatt, ami akkor áramszünetekhez vezetett. Idén eddig nem voltak ilyen léptékű támadások, a kockázat azonban továbbra is fennáll, így az ukrán energiarendszer teljesítőképessége kérdéses marad.
A kritikus kockázati egyenlet második összetevője a növekvő hőmérsékleti függőség. Az utóbbi években rohamosan nőtt a háztartási és vállalati napenergia-rendszerek beépített kapacitása:
2025 májusára ezek teljes teljesítménye elérte a 7,1 gigawattot,
miközben az atomerőművek működő blokkjainak összkapacitása 7,7 gigawatt.
Célpont az energetikai infrastruktúra
Első pillantásra úgy tűnhet, ez a decentralizált megújuló energia képes kompenzálni a kieséseket, csakhogy a napenergiára épülő rendszerek érzékenyen reagálnak az időjárásra. Egy borús, esős időszakban ezek a rendszerek kevesebb, mint egy gigawatt teljesítményt tudnak visszatáplálni a hálózatba. Továbbá ezek a rendszerek éjszaka teljesen kiesnek, így csúcsidőben, különösen a hűtés intenzív használatával párosuló esti órákban, nagy nyomás nehezedik az országos hálózatra. A harmadik és legnehezebben kiszámítható elem a katonai helyzet. A frontvonal közeli régiókban – főként Zaporizzsja, Herszon és Dnyipro megyékben – rendszeres célpont az energetikai infrastruktúra. A DiXi Group becslése szerint egy célzott támadássorozat következtében akár 20 százalékos termelési deficit is kialakulhat a rendszerben, ami nagymértékű áramkimaradásokhoz vezethet.
Ugyan az Ukrenergo, az országos hálózati üzemeltető igyekszik előre tervezni a karbantartásokat és kapacitásbővítéseket, ezek azonban csak részben nyújtanak megoldást egy kiterjedt támadás esetére.
Az ukrán energiarendszer az EU-ból importál áramot
A hiány kezelésére egyre nagyobb szerepet kap az import. Az ukrán energiarendszer jelenleg havi szinten 500–800 ezer megawattóra áramimportra szorulhat az Európai Unióból. A nyári csúcsidőszakban ez az érték tovább emelkedhet, kiváltképp ha extrém meleg éri el egyszerre Ukrajnát és a szomszédos országokat, ami versenyt eredményez az elérhető kapacitásokért. Az ENTSO-E engedélyezi 1,7 gigawatt kapacitásig az Ukrajnába irányuló exportot, ám ennek egy része csúcsterhelés idején kevésnek bizonyulhat, főként, ha Európában is megugrik a kereslet.
Nemcsak a napenergia bizonyulhat kiszámíthatatlannak: az ukrajnai vízerőművek kapacitása is időjárásfüggő.
Tavaly még jelentős volt a tavaszi áradás, nyáron a vízerőművek a termelés 20-22 százalékát adták. 2025 tavaszán azonban elmaradt a hagyományos vízbőség, így kevesebb víz áll rendelkezésre a nyári hónapokban, főleg esténként, amikor az energiafogyasztás újra megugrik. Az esti és reggeli csúcsidőszakot eddig a víz- és gázturbinás erőművek egyensúlyozták ki, most viszont ezek kapacitása is bizonytalanabb.
Forgatókönyvek
További strukturális kockázat, hogy a lakossági fogyasztás meghaladja az ipari fogyasztást, ami ellentétes a korábbi évekkel. Az ExPro Consulting adatai szerint 2025 első négy hónapjában a háztartások 36,8 százalékos részesedéssel vezettek az összes energiafogyasztásban. Ez azért is problémás, mert a háztartási keresletet nehezebb szabályozni és időzíteni, mint az ipari felhasználást. Az Ukrenerho ezért napirenden tartja a lakosság edukálását:
napközben ajánlják a mosógép vagy a bojler üzemeltetését,
este és csúcsidőszakban (reggel 8–10 óra és este 18–22 óra között) kerülendő több nagy fogyasztású berendezés az egyidejű használata.
Az eddig tapasztaltak alapján a DiXi Group három forgatókönyvet állított fel.
Az optimista szcenárió szerint nincs újabb támadás, és nem lesz extrém hőség, ebben az esetben mindössze 5 százalék a valószínűsége az áramkimaradásnak.
Forró nyár esetén, támadások nélkül, 10-15 százalékos energiadeficit léphet fel.
Újabb támadásokkal, de mérsékelt hőmérséklettel számolva viszont a rendszer akár 16-20 százalékos hiánnyal is szembesülhet.
Összességében a nyár sikeres átvészelése kulcskérdéssé vált. Az energiarendszer minden szereplőjének, az állami szolgáltatóknak, a háztartásoknak és az európai partnereknek is együtt kell működniük a stabilitás megőrzése érdekében. A nyár így nemcsak forró, hanem politikai, katonai és energetikai értelemben is kritikus lehet.
Oroszország a múlt héten újra nagyszabású támadásokat intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, de egyelőre nem fenyeget áramkimaradás, a helyzet azonban változhat – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Legfelső Tanácsban mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Youtube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter arról számolt be, hogy az energiarendszer most stabil üzemmódban működik, amit a fogyasztók is éreznek. „De természetesen a helyzet bonyolult. Először is, ez a tavalyi és az idei évben az energiarendszer elleni példátlan támadások következménye. Sajnos most a támadások újraindultak, a múlt héten nagyszabású támadások voltak, és naponta támadták a berendezéseket a frontvonalbeli régiókban” – mondta.
Haluscsenko ugyanakkor jelezte, hogy Ukrajna gázt vásárol az áramtermeléshez, és szénkészletekkel is rendelkezik. „Ma már rendelkezünk a nukleáris üzemanyag erőforrásaival és tartalékaival is, hogy biztonságosan átvészeljük a következő fűtési szezont” – vélekedett.
A miniszter elmondta, hogy a fűtési idényben a fő terhelést az atomerőművek viselik, amelyek csúcsidőben az összes villamos energia akár 60%-át is termelik. Az atomerőművek ütemezett javításait úgy tervezték, hogy télen mind a kilenc, Ukrajna által ellenőrzött területen található erőművi blokk teljes kapacitással működjön.
Haluscsenko emlékeztetett arra, hogy a hőerőművek nagyrészt megrongálódtak a tavalyi orosz támadások következtében. A helyreállítási munkálatok azonban folyamatban vannak, és a megsemmisült 10 GW jelentős részét helyreállították. A vízerőművek is károsodtak. „De a fűtési szezon kezdetére el fogjuk érni a tervezett kapacitást” – ígérte.
A miniszter megjegyezte, hogy a mai napig nem áll fenn áramkimaradás veszélye télen. „Egyértelmű, hogy a nagyszabású csapások újrakezdése befolyásolhatja az áramtermelés, -átvitel és -elosztás működését” – mutatott rá Herman Haluscsenko, emlékeztetve arra, hogy tavaly 33 támadás érte Ukrajna energiaszektorát, „több ezer rakétát, több tízezer drónt” vetettek be ellene.
A 2024-es orosz támadások eredményeként Ukrajna 10 GW villamosenergia-termelési kapacitását veszítette el, de ennek a mennyiségnek körülbelül a felét sikerült helyreállítania – jelentette ki Herman Haluscsenko energetikai miniszter hétfőn az ukrán kormány és az Európai Bizottság együttes ülésén, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a 10 GW-ból „5 GW-ot visszavittünk a rendszerbe”, ezt „elsősorban az Energiatámogatási Alapon keresztül” sikerült elérni, amelyben több mint 1 milliárd euró gyűlt össze. Azt is kifejtette, hogy az energiacégek alapból történő támogatás iránti kérelmei már most is meghaladják a fent említett összeget.
Mint Haluscsenko megjegyezte, hozzávetőlegesen 5 milliárd euróra van szükség ahhoz, hogy a „sürgős szükségleteket fedezni lehessen”. Azt is elmondta, hogy a nagyszabású katonai agresszió kezdete óta eltelt három év alatt Oroszország több mint 30 masszív csapást mért Ukrajna energetikai infrastruktúrájára. Mint megjegyezte, minden ilyen támadás során az ellenség egyszerre támad erőművekre, alállomásokra, távvezetékekre és gázipari létesítményekre.
Az energetikai tárca vezetője az orosz támadások ukrán energiarendszerre gyakorolt következményeiről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a kieső termelőkapacitások mellett a hazai gáztermelésben is vannak veszteségek. „Ráadásul az orosz megszállók három év alatt 18 GW ukrán kapacitást foglaltak el” – mutatott rá Herman Haluscsenko.
Az Energetikai Minisztérium hétfői bejelentése szerint 2023-ban Ukrajnának 3,2 GW kapacitást sikerült visszaállítania.
Robert Fico szlovák miniszterelnök fenyegetései, hogy leállítja Ukrajna áramellátását, még nem valósultak meg, mert technikailag ezt meglehetősen nehéz megtenni az európai szabályok miatt – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Az áramimporttal kapcsolatban. Közvetlen kapcsolatban állunk az Európai Bizottsággal. Amint Szlovákia miniszterelnöke bejelentette az ukrajnai áramexport leállításával való fenyegetést, az Energiaügyi Minisztérium azonnal megkereste mindhárom intézményt: az Európai Bizottságot, az Európai Energiahálózatot és az Energiaközösséget. Reagáltak, megvannak a válaszaink.”
A kormányfő felvázolta a probléma technikai körülményeit. „Valójában Szlovákia és a szlovák villamosenergia-hálózat része az egységes villamosenergia-hálózatnak. Vagyis ha műszakilag sikerült is rövid időre lezárni az ukrajnai bejáratukat javításra, akkor az egységes piac szabályai szerint a megfelelő villamos energia mennyiségét arányosan osztják szét a többi szállító ország között” – tette hozzá.
Smihal szerint Lengyelország és más szomszédok kinyilvánították, hogy szükség esetén készek együttműködni Ukrajnával. „De az ilyen döntéseket nem a szlovák üzemeltetőknek kell meghozniuk, hanem magának az egységes energiahálózatnak. Az Európai Bizottság pedig nagyon figyel erre” – mutatott rá.
A kormányfő hangsúlyozta, a mai napig nem fenyeget a villamosenergia-import mennyiségének csökkenése vagy korlátozása. „Az áramot kapjuk. Az áramot importáljuk, Szlovákiából is” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
