Az ukrán gazdaság háttérproblémái, amelyek a háború befejezése után aktívan növekedni kezdenek, talán nem lesznek túl akutak, mivel az energiaszektor helyreállítása felgyorsul – jelentette ki hétfőn Olekszij Szobolev gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Szobolev elmondta: „Amikor véget ér a háború, gyorsabban fogunk újjáépíteni, mint most.” Ugyanakkor Ukrajnának folytatnia kell az új generációs kapacitások kiépítését – tette hozzá. „Az energiatermelés növelése és a GDP növekedése tekintetében a korreláció közel 90 %. Vagyis gyakorlatilag ugyanaz. Ezért további energiakapacitásokat kell kiépíteni” – mutatott rá.
Mint megjegyezte, a termelés növelése érdekében a kormány már leegyszerűsítette a csatlakozás és az új kapacitások építéséhez szükséges földterületek átruházásának lehetőségeit. „Sok energiatermelő erőművet kell építenünk, függetlenül attól, hogy mikor ér véget a háború. Megértjük, hogy ha véget ér a háború, a kockázatok jelentősen csökkennek, és több ilyen projekt lesz, különösen a szélerőművek terén. Bármilyen energiatermelő erőműre szükségünk van, beleértve az új atomerőműveket is, hogy a gazdaság növekedjen” – tette hozzá Olekszij Szobolev.
A villamosenergia piacon adósságok problémája a sokéves szituációs döntések és a rosszul átgondolt szabályozás eredménye – jelentette ki Ivan Placskov, aki Ukrajna energiaügyi minisztere volt 1999-ben és 2005–2006-ban, az Országos Energiaügyi Közgyűlés elnöke.
Elmondása szerint ma az energiapiacon az adósságok teljes összege már eléri a mintegy 200 milliárd hrivnyát, és a problémák jelentős része a mechanizmusok és a piac pénzügyi egyensúlyhiányai miatt merült fel.
„Mennyi az adósság a villamosenergia piacon? Körülbelül 200 milliárd, ugye? Ha van egy adósság, az Ukrenerho tartozik nekik a piacért, és így tovább” – mondta Placskov.
Hangsúlyozta, hogy az iparágban egyes döntéseket megfelelő gazdasági indoklás nélkül hoztak meg, aminek eredményeként jelentős pénzügyi nyomást gyakoroltak az energiarendszerre.
Korábban Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho igazgatótanácsának elnöke kijelentette, hogy a legutóbbi adatok szerint a kiegyenlítő piaci szereplői az Ukrenerho felé fennálló adóssága már meghaladta a 46 milliárd hrivnyát, ami az egyik legmagasabb érték a piac létezése óta.
Denisz Smihal energiaügyi miniszter kijelentette, hogy több mint 90 milliárd dollárra van szükség Ukrajna energiaszektorának helyreállításához és modernizálásához 10 év alatt, számolt be a kormány sajtóosztálya.
Smihal hangsúlyozta, hogy a teljes igény közel 80%-át – 71 milliárd dollárt – a termelőkapacitások helyreállítására és modernizálására kell fordítani.
Az egyéb szükségletek a következőképpen oszlanak meg:
6,4 milliárd dollár – a fűtés helyreállítására;
5,2 milliárd dollár – a gázszállítási infrastruktúra rekonstrukciójára;
4,6 milliárd dollár – az olajiparra, beleértve a finomítást is.
„Az RDNA5 adatai szerint az energiaszektor gyors helyreállításához csak 2026-ban 4,9 milliárd dollárra van szükség” – hangsúlyozta Smihal.
A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy Ukrajna a Világbankkal közösen megkezdte a frissített Energiastratégia kidolgozását.
A dokumentumnak új jövőképet kell meghatároznia az ágazat fejlesztésére vonatkozóan, és tartalmaznia kell egy részletes ütemtervet az energiarendszer helyreállítására és modernizálására vonatkozóan.
Ukrajna kárainak és szükségleteinek ötödik értékelésével kapcsolatos munka 2025 novemberében kezdődött. A felmérés a 2022. február 24. és 2025. december 31. közötti időszakot öleli fel.
Az értékelést a Világbank-csoport, Ukrajna kormánya, az Európai Bizottság, az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi partnerek végzik.
A Naftohaz Csoport ezen a héten növelte az európai villamosenergia-importot az ukrán energiarendszer stabilizálása érdekében az orosz tüzérségi támadások után, írta az Ukrinform Szerhij Koreckij, az ukrán Naftohaz igazgatótanácsának elnöke Facebook bejegyzésére hivatkozva.
„A kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően az importált villamosenergia-vásárlások mennyisége már most is fedezi a csoport összes vállalkozásának igényeinek több mint 50%-át. A megfelelő mennyiségű villamos energiát a lakossági fogyasztók igényeinek fedezésére bocsátották” – jegyezte meg Koreckij.
Elmondása szerint a Naftohaz összehangolja intézkedéseit a kormánnyal annak érdekében, hogy az orosz tüzérségi támadások után a lehető leghamarabb stabilizálja a villamosenergia-rendszer helyzetét.
Makszim Timcsenko, a DTEK energetikai holding vezérigazgatója felszólította az európai energiacégeket és bankokat, hogy támogassák az ukrán energiarendszert – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Timcsnko The Times című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság megjegyezte: „Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energiacégének vezérigazgatója felszólította az európai energiacégeket és bankokat, hogy támogassák az ország villamosenergia-infrastruktúráját.” Timcsenko elmondta, hogy az ukrán villamosenergia-rendszernek most helyreállítási berendezésekre van szüksége a támadások után.
„Használt vagy új berendezésekre van szükségünk az erőműveink felújításához. Ez azért szükséges, hogy minimalizáljuk az ország áramtermelési hiányát, és természetesen pénzügyi támogatásra is szükségünk van” – hangsúlyozta Makszim Timcsenko.
Ukrajna több ezer egységnyi energetikai berendezést és az Ukrajna Energetikai Támogatási Alapba történő hozzájárulásokat kap partnereitől – jelentette be pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő megjegyezte: „A partnerek bejelentették és megerősítették új támogatási csomagok nyújtását, amelyek több mint 6000 darab nagyméretű energetikai berendezést és az Ukrajna Energetikai Támogatási Alapjához való hozzájárulást tartalmaznak.”
A miniszterelnök a következő támogatásokat jelentette be: EU: 447 generátor, Olaszország: 10 millió euró az alapba, és további 50 millió euró szerepel az idei költségvetésben, Litvánia: 90 generátor, Németország: 60 millió euró támogatás és további berendezések: 33 kapcsolt energiatermelő erőmű, 15 mobil hibrid generátor, 300 fotovoltikus erőmű, 375 akkumulátor, 31 kazántelep, 45 egység építőipari berendezés és 10 kazán, Nagy-Britannia: közel 23 millió euró az alapba, USA: több mint 400 millió dollár humanitárius téli támogatási projektekre Ukrajnában, Franciaország: több mint 100 generátor, összesen 13 MW kapacitással, Japán: 140 kis- és közepes méretű generátor, 60 kis- és közepes méretű transzformátor és javítóberendezés, 2 kapcsolt energiatermelő erőmű, 13 frekvenciaváltó készlet.
Julija Szviridenko meghívta partnereit, hogy látogassanak el Ukrajnába, hogy saját szemükkel láthassák a hatalmas orosz csapások következményeit és azok hatását az ukránok életére.
Dánia további 150 millió dán koronát (20 millió eurót) utal ki, hogy segítsen Ukrajnának helyreállítani az energialétesítményeit a hatalmas orosz csapások után – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a kijevi dán nagykövetség Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövetség közölte, hogy a pénzt a következőképpen osztják szét: 80 millió dán korona (körülbelül 10,7 millió euró) – Ukrajna Energetikai Támogatási Alapjába, amely koordinálja az energetikai berendezések beszerzését Ukrajna számára.
30 millió dán korona (körülbelül 4,02 millió euró) – az UNOPS Ukrajna és Kelet-Európa szervezetén (az ENSZ Irodájának ukrajnai projekteket végrehajtó képviselete) keresztül energialétesítmények védelmét szolgáló berendezésekre. 40 millió dán korona (körülbelül 5,36 millió euró) – olyan partnereken keresztül, akik a becslések szerint a lehető leggyorsabban képesek sürgősségi támogatást nyújtani Ukrajnának.
„Ezenkívül a kalundborgi Asnes Erőmű használt berendezéseit is Ukrajnába szállították. Az ilyen berendezések nagy értéket képviselnek Ukrajna számára, mivel a régi típusú alkatrészek szállítása néha nagyon sokáig tart, és néha már egyáltalán nem is gyártják őket” – tette hozzá a diplomáciai kirendeltség.
A nagykövetség hangsúlyozta, hogy Dánia támogatja Ukrajna hosszú távú biztonságát, és biztosítja, hogy az ukrán családok melegen élhessenek a tél folyamán, annak ellenére, hogy az ország háborúban van.
Az ukrán energiapiac fő problémája napjainkban a kiegyenlítő piacon felhalmozódott adósságok és a kulcsfontosságú szereplők közötti kölcsönös eladósodás – jelentette ki csütörtökön Volodimir Omelcsenko, a Razumkov Központ energiaprogramjainak igazgatója, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a szakértő elmondta, hogy először is az Ukrenerho vállalatról van szó, amely megújuló energiaforrások beszállítója és termelője. Ahogy kifejtette, az iparág általános helyzetének hátterében az adósságválság jelenti a legnagyobb kockázatokat az árampiac stabil működésére nézve. „Nos, az általánoshoz képest. Ez ma nem a fő probléma. A fő probléma a kiegyenlítő piac adóssága, ez az Ukrenerho felé és a beszállítók felé fennálló adósság, valamint a zöld energiatermeléssel, azaz az Ukrenerho felé fennálló adósságok” – jegyezte meg.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy nem egyéni adósságokról beszélünk, hanem a rendszerszintű kölcsönös adósságról, amely az összes piaci szegmens között halmozódik fel. „Hatalmas kölcsönös adósság. Ez most meghaladja a 40 milliárd hrivnyát” – hangsúlyozta Volodimir Omelcsenko.
Korábban Sztaniszlav Zincsenko, a GMK információs és elemző központ igazgatója, az Európai Üzleti Szövetség fenntartható fejlődésért felelős bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-piacon tapasztalható rendszerszintű adósságok a nem hatékony közigazgatás és az iparág krónikus alulbefektetéseinek eredményei.
Ezen felül, az Energiakutató Központ igazgatója, Olekszandr Harcsenko szerint az ukrán energiaszektor teljes adósságállománya meghaladja a 300 milliárd hrivnyát, amelyből mintegy 140 milliárd hrivnya az áramszektort érinti.
Valentyin Szevidov, a Zakarpattyaoblenerho műszaki igazgatóhelyettese az ungvári sajtóklubban megtartott tájékoztatón Ukrajna villamosenergia-rendszerének valós állapotát, az áramhiány okait és az áramszünetek ütemtervének az összeállításának alapelveit ismertette.
Áramhiány: a tömeges támadások következményei
Energiaszakértők elmondása szerint a jelenlegi helyzet közvetlen következménye az ukrán energiainfrastruktúra elleni újabb hatalmas orosz támadási hullámnak. Az ellenség célpontjai az áramot termelő létesítmények, valamint a fogyasztókhoz továbbító hálózatok. Az ilyen támadások kritikus károkat okoznak a berendezésekben és jelentős csökkenést a termelési kapacitásban. Ezért az országban jelentős villamosenergia-hiány tapasztalható, amelyet még a tartalékok maximális mozgósítása sem tud fedezni. „Annak érdekében, hogy a rendszerben egyensúlyt teremtsünk a villamosenergia fogyasztása és termelése között, az Ukrenerho kénytelen előre jelzett és ellenőrzött korlátozási ütemterveket alkalmazni. Minden diszpécseri parancsot végre kell hajtani” – hangsúlyozta Valentyin Szevidov.
Ki dönti el, mikor kell lekapcsolni a villanyt?
Az áramszünetek ütemtervének alkalmazásáról és időtartamáról kizárólag az Ukrenerho rendszerének üzemeltetője dönt. Valós időben elemzik az egész ország fogyasztási és termelési egyensúlyát. Ha a termelés nem fedezi az igényeket, a diszpécser parancsot ad az áramszolgáltatás korlátozására az egyes régiókban. Ezért változik néha az ütemterv alkalmazása a nap folyamán – ez nem a regionális energiaszolgáltató munkájától, hanem az ukrán villamosenergia-rendszer összhelyzetétől függ.
Kinél nem kapcsolják le az áramot?
A kritikus infrastrukturális létesítményekben – egészségügyi intézmények, vízművek, kommunikációs létesítmények és egyéb intézmények, amelyektől a lakosság biztonsága és megélhetése függ – nem kapcsolják le az áramot. Ha a lakóépületek ugyanarra az áramellátó vezetékre vannak csatlakoztatva, amely egy kritikus létesítményt lát el, akkor azok is áram alatt maradnak.
Miért nem tudja a régió „megtakarítani” az áramát?
Valentyin Szevidov kifejtette: Kárpátalja Ukrajna egységes energiarendszerének része, nem pedig egy elszigetelt regionális energiaközpont. Ez azt jelenti, hogy a régió nem tud önállóan „lekapcsolódni”, vagy a helyi fogyasztók számára megtakarítani az áramot. Az áramellátás és annak elosztása országos szinten történik, így Kárpátalja ugyanúgy érzi a hiány következményeit, mint más régiók.
Hol kell keresni az aktuális információt?
Kárpátalja lakossága az áramszünetek ütemtervét az alábbi oldalakon tekintheti meg: • a „Zakarpattyaoblenerho” hivatalos weboldalán; • a vállalat Telegram, Viber és Facebook Messenger chatbotjaiban. Itt teszik közzé az áramszünetek ütemtervével kapcsolatos frissítéseket, a lehetséges menetrendváltozásokat és a vészhelyzeti leállásokra vonatkozó figyelmeztetéseket, amennyiben azok a helyzet stabilizálása érdekében szükségesek.
