Mindenki kemény téltől, és vele együtt az ipari termelés lecsavarásától tartott, de egyik sem következett be, állapítja meg a Moody’s elemézése. A hitelminősítő így kis csökkenésről kis növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság teljesítményének idei előrejelzését.
Az európai energiaellátási válság a kezdeti félelmekhez képest kisebb reálgazdasági és államháztartási károkat okozott, és ez enyhíti az Európai Unió szuverén adósaira nehezedő hitelpiaci nyomást – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban ismertetett szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő megállapítja a tanulmányban, hogy az orosz földgázszállítások helyettesítésére kifejtett erőfeszítések, az üzleti szektor alkalmazkodóképessége és a viszonylag enyhe tél révén el lehetett kerülni az energiaellátás korlátozását, és ezek a tényezők elősegítették a földgáz és az elektromos áram árának csökkenését is a rendkívül magas tavaly nyári-őszi szintekről.
Eközben a beszállítói hálózatokban kialakult fennakadások is enyhültek, és mindez együtt azt eredményezte, hogy a korábban vártnál sokkal élénkebb maradt az ipari aktivitás Európában.
A Moody’s közölte: ennek figyelembevételével az általa eddig valószínűsített 0,6 százalékos visszaesésről 0,5 százalékos növekedésre módosította az euróövezeti gazdaság idei teljesítményére szóló előrejelzését.
A hitelminősítő számításai szerint az Európai Unió gazdaságaiban az energiaválság hatásainak enyhítésére fordított költségvetési támogatások mediánszintje elérte a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát.
Az ilyen jellegű adatok azonban gyakran eltúlozzák a közfinanszírozást terhelő tényleges költségeket, mivel a támogatási programokra fordított bruttó kiadások számos esetben az energiaárak visszaesésével együtt csökkennek, és a legtöbb uniós kormány – jóllehet eltérő mértékben – finanszírozni tudta a támogatási intézkedések költségeit az energiaszolgáltatók kiugró nyereségére kivetett különadókból – áll a Moody’s tanulmányában.
A cég becslése alapján az EU-szintű különadókból eredetileg 140 milliárd euró bevétel lett volna várható – ez az uniós kormányok által a fogyasztók védelmére fordított eddigi költségvetési források több mint 20 százaléka –, de a Moody’s szerint az energiahordozók időközben megindult árcsökkenése miatt valószínűtlen, hogy ennyi különadót ténylegesen be lehet szedni.
A hitelminősítő adatai szerint az Európába irányuló orosz földgázszállítások csaknem 85 százalékkal csökkentek a februárral zárult egy évben, de a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának növekedése miatt az EU földgázimportja összességében csak 18 százalékkal esett vissza ugyanebben az időszakban.
A kereslet csökkentését célzó intézkedésekkel és az enyhe téli időjárással együtt ez azt jelenti, hogy az uniós gáztárolók telítettsége az idei fűtési szezon végéhez közeledve 60 százalék körüli, amely az év jelenlegi szakaszában szokatlanul magas – áll a Moody’s tanulmányában.
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Egy jelentés szerint az ukrajnai háború kirobbanása óta az energiaválság világszerte 141 millió embert taszíthat mélyszegénységbe.
Holland, brit, kínai és amerikai kutatók 116 országban modellezték az energiaárak emelkedésének hatásait, és megállapították, hogy a háztartások kiadásai átlagosan akár 4,8 százalékkal is növekedtek. Ennek oka, hogy az orosz–ukrán háború miatt jelentősen megugrott a szén és a földgáz ára – számolt be az Index a CNN-re hivatkozva.
Noha egyre több európai vezető akad ki az amerikai és európai földgázárak között fennálló különbségek miatt, a helyzetből profitáló árukereskedő cégek nem feltétlenül az Egyesült Államokban működnek. Az árupiacok hatalmas kilengéseinek egyik nagy nyertese például a francia alapítású, szingapúri központú, ám genfi irodával is rendelkező Trafigura, amely csütörtökön közölte, hogy a szeptember végéig tartó 12 hónap alatt több mint 7 milliárd dolláros nyereséget tett zsebre.
A kereskedőcég profitja így az előző évinek több mint a duplájára nőtt 318,5 milliárd dolláros forgalom mellett. A pénzügyi termékek helyett a kézzel fogható – mondjuk ebből a szempontból a földgáz kivétel – árupiaci termékek kereskedelmére szakosodott multinacionális vállalat versenytársait olyan cégek jelentik, mint a londoni tőzsdén jegyzett, ám svájci központú Glencore, a szintén svájci Vitol vagy épp a Shell, a BP és a TotalEnergies.
Az energiaárak felrobbanásán nyerészkedő Trafigura bevételeinek kétharmada származott az energia üzletágból, amelyet főként az olaj és földgázkereskedelem tesz ki, de újabban az áramkereskedelem és a megújulókra szakosodott részleg is az osztály egyre fontosabb részét képezi. Mindent összevetve az energia üzletág 214,2 milliárd dolláros bevételt realizált.
A Trafigura rekordprofitját az sem hátráltatta, hogy kénytelen volt kihátrálni hosszútávú, orosz olaj exportjára vonatkozó szerződéseiből, vagy hogy a kereskedés volumenéből is visszavettek az árak gyors ingadozása miatt lehetséges veszteségek korlátozása érdekében – írja a The Wall Street Journal.
A vállalkozások működése, különösen a jelenlegi körülmények között, amikor az áramkimaradások egyre gyakoribb jelenséggé váltak, számos kérdést vet fel.
Kárpátaljára eddig 440 vállalkozás települt át Ukrajna keleti és déli megyéiből. Ezek többsége áramfüggő, különösen azok, ahol gyártósori termelés folyik. Ugyanakkor a vállalkozók nincsenek ellene az áramszüneteknek, hiszen ők is Ukrajnában élnek, csupán azt szeretnék, hogy áttekinthető lekapcsolási ütemterv álljon a rendelkezésükre, hogy annak megfelelően tudják alakítani a termelési folyamatokat.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia biztosítja jelenleg a Moldovai Köztársaság villamosenergia-szükségletének több mint 90 százalékát.
A román diplomácia vezetője a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva beszélt erről szombaton. Megjegyezte: energetikai szempontból Moldova nagyon nehéz helyzetben van, hiszen az ország mind a földgáz, mind a villamos energia tekintetében száz százalékban külső forrásoktól függ.
A tárcavezető emlékeztetett: amióta Ukrajna az orosz rakétatámadások következtében leállította az áramexportot, Románia szállít villamos energiát a Moldovai Köztársaságnak, az ország áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosítva jelenleg. A miniszter hozzátette, emellett fűtőolajat és 130 ezer köbméter tűzifát is küldtek a szomszédos országnak.
Ugyanakkor továbbra is kérjük a nemzetközi közösséget, nyújtson támogatást a Moldovai Köztársaságnak, hogy energiát vásárolhasson a szabadpiacon – tette hozzá.
Románia csatlakozna a schengeni térséghez
A minisztert Románia schengeni térséghez való csatlakozásáról is kérdezték. Aurescu szerint Hollandia még nem hozott döntést a kérdésben, ezért van még lehetőség arra, hogy politikai, diplomáciai, technikai lépéseket tegyenek a csatlakozás elősegítése érdekében.
„Mi azon dolgozunk, hogy minél előbb eredményt érjünk el, legyen az a bel- és igazságügyi tanács decemberi ülésén vagy máskor” – magyarázta. A miniszter felidézte: nemrég Nicolae Ciucă miniszterelnök arra kérte Románia európai parlamenti képviselőit és politikusait, hogy ne támadják Hollandiát ebben az időszakban – számolt be az MTI.
„Okosan, érvelve, diplomatikusan kell dolgozni, a frusztrációk és a követelőző retorika nem vezet eredményre. Ezek csak arra jók, hogy növeljék a vita politikai tétjét, vagy ellenérzéseket keltsenek, amire most nincs szükség” – nyomatékosította.
Maia Sandu moldovai államfő szerint országa drámai energiaválsággal küzd, félő, hogy áram és gáz nélkül marad a télen. Az ellátással már most is gondok vannak, és immár minden nap kihívást jelent az ország energiaszükségletének biztosítása.
Az államfő szerint a moldovai fogyasztók számára a földgáz a tavalyi ár hatszorosára emelkedett, és jelenleg duplája a romániainak. Mióta Oroszország az ukrán hálózatokat bombázza, a Gazprom felére csökkentette a Moldovába szállított gáz mennyiségét – részletezte.
A villamos energia terén is súlyos a helyzet: kérdésessé vált, hogy lehet-e még számítani a Dnyeszteren túli területeken (Moldova oroszbarát, szakadár részén) előállított energiára. Sandu elmondta: bár hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy takarékoskodjanak, és a moldáv kormány megpróbál támogatást nyújtani a kis jövedelmű embereknek, az energiaszámlák a családok jövedelmének 70-75 százalékára emelkedtek.
Sandu megköszönte Romániának, hogy következetesen segíti Moldovát, amikor csak szükség van rá. Szerinte ezekben a tragikus időkben Moldova csak a szabad világ segítségére számíthat, ezért „kérni és köszönetet mondani” jött Bukarestbe.
Leszögezte, hogy Moldova elkötelezett az európai út mellett, és vállalja a szabadság árát. Hozzátette: amikor segítséget kérnek, nem a kényelmesebb élet érdekében teszik: azért van szükségük rá, hogy életben maradjanak a szabad világ részeként.
Sandu a kormány elleni tüntetéseket a Moszkva-barát erőkkel szövetkezett, az emberek jogos elkeseredését önös céljaik érdekében kijátszó korrupt érdekcsoportok uszításának tulajdonította, amelyek úgy próbálják megúszni a felelősségre vonást, hogy lángra lobbantják, háborúba taszítják az országot.
„Drámai lenne az egész térség számára, ha Moldvát visszafordítanák a demokratikus európai országok közösségéhez vezető útjáról ”– hangoztatta a moldovai elnök a román parlament női törvényhozói előtt elmondott beszédében.
Ukrajna energiarendszere újabb károkat szenvedett, ennek következtében Kijevben a fogyasztás 30%-ának megfelelő áramhiány alakult ki – számolt be a DTEK, Ukrajna legnagyobb magán energiaipari befektetője. A lakosságot arra figyelmeztették, hogy a teljes áramszünet elkerülése érdekében Kijevben és az ország középső régióiban az Ukrenerho állami energiavállalat példátlan vészhelyzeti korlátozásokat vezet be.
Olekszij Kuleba, a Kijev Megyei Katonai Adminisztráció vezetője közölte, határozatlan időre fel kell készülni a villamosenergia szolgáltatásának szüneteltetésére. A kikapcsolások korábban elkészített ütemteve már nem aktuális. A közeljövőben hosszabb és szigorúbb kikapcsolásokra kell felkészülni.
„A társaság új, kényelmesebb, az energiarendszer jelenlegi állapotát figyelembe vevő ütemtervek előkészítésén dolgozik. Jövő hét elején nyilvánosságra hozzák. Erről előzetes tájékoztatjuk a lakosságot. Energetikai mérnökeink az Ukrenerho szakembereivel, más szolgálatokkal és állami hatóságokkal együtt mindent megtesznek a helyzet mielőbbi stabilizálása érdekében” – áll a közleményben.
Az energiaválság és az infláció újabb beavatkozásra késztette a Biden-adminisztrációt. Az amerikai kormányzat legutóbb szeptemberben volt kénytelen hasonló döntést hozni.
Joe Biden amerikai elnök újabb 15 millió hordó kőolaj felszabadításáról döntött szerdán az Egyesült Államok stratégiai kőolajtartalékából a belföldi üzemanyagárak csökkentése érdekében.
Április óta már 165 millió hordóval csökkent a betárolt mennyiség, és 40 éve nem látott szintre csökkent.
Az elnöki hivatal kedden kiadott közleménye szerint az energiaügyi minisztérium decemberi szállítással tesz ajánlatot a vásárlók felé az összesen 15 millió hordós mennyiségre. Emellett az elnök szerdai hatállyal arra utasította a minisztériumot, hogy álljon készen újabb készletek felszabadítására a téli hónapokban, ha Oroszország vagy bármely más szereplő lépései akadályoznák a globális piac működését.
A Fehér Ház legutóbb szeptemberben jelentett be 10 millió hordós kínálatnövelést novemberi szállítással, aminek célja szintén az árak mérséklése volt. A közleményben jelzik azt a szándékot, hogy ismét elkezdik feltölteni a stratégiai készletet, amikor a kőolaj ára piaci hordónként 67–72 dolláros sávba csökken. A mostani döntés nem volt váratlan, Biden korábban már utalt rá.
Az elnök emellett felszólította az olajcégeket, hogy haladéktalanul érvényesítsék az alacsonyabb költségeket a fogyasztók felé, arra hivatkozva, hogy a kőolajfinomítók az év ilyenkor szokásos időszakához képest kétszeres profitot könyvelnek el.
Az amerikai kormány az ukrajnai katonai konfliktus kitörése után, áprilisban 180 millió hordó kőolaj fokozatos értékesítését jelentette be az ország stratégiai készleteiből október végéig, ami a most bejelentett 15 millió hordós mennyiséggel teljesül. Ezzel az Egyesült Államok olajkészletei 390,1 millió hordóra, mintegy 40 éves mélypontra csökkennek, ami kevesebb, mint 57 százaléka az összes tárolókapacitásnak.
A stratégiai készlet teljes – 714 millió hordós – feltöltöttség esetén képes pótolni az Egyesült Államok kétévi teljes kőolajimport-igényét, a 2021-es behozatali számokat alapul véve.
Az Egyesült Államokban – az Olajár-információs Szolgálat adataira alapozott számok szerint – kedden országos átlagban 3,89 dollárt kértek egy gallon normál üzemanyagért a kutaknál, ami mintegy 20 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti árat, és 60 százalékkal több, mint a 2020 januári.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az Európai Unió végrehajtó szerve azt tervezi, hogy a régió energiaválságának megfékezése érdekében javaslatot tesz egy olyan mechanizmusra, amely megfékezi az áringadozást a blokk legnagyobb gázpiacán, és megakadályozza a származtatott termékek kereskedelmének szélsőséges árkiugrásait. Amennyiben az államszövetség mechanizmusa működik, azzal Vlagyimir Putyin orosz elnök zsarolási alapja is megszűnhet a gázellátáson keresztül.
Az Európai Bizottság által tervezett ideiglenes mechanizmus dinamikus árkorlátozást írna elő a hollandgáztőzsdén (Dutch Title Transfer Facility) lebonyolított ügyletekre, amelynek fő indexe a kontinensen kereskedett összes gáz referenciaértékét képezi. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke e hónap elején azt mondta, hogy a TTF már nem tükrözi a blokk energetikai valóságát, miután Oroszország csökkentette az Európába irányuló szállítást, és a Moszkvából származó gáz részaránya 40 százalékról 7 százalék körülire csökkent.
„Ez segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és az áremelkedéseket, valamint a spekulációt, amely egyes tagállamok földgázellátásában nehézségekhez vezethet” – áll a Bizottság által a Bloomberg által látott dokumentumtervezetben. A gázársapkát már régen szorgalmazza több tagállam, köztük Franciaország és a balti országok, míg a másik oldalon főleg Magyarország és Németország áll ellenezve az árszabályozást.
A módszer, ami működhet
Az EU végrehajtó szerve is vonakodott, hogy kötelező átvételi árat írjanak elő a földgáz esetében. Azonban – főleg a déli tagállamok – felől érkezett a javaslat, hogy a TTF árazásánál az LNG-ellátást figyelembe vevő új árazási rendszert implementáljanak. A következő lépésben az uniós vezetők október 20-21-i brüsszeli csúcstalálkozójukon vitatják meg a csomagot.
A bizottságra egyre nagyobb nyomás nehezedik a nemzeti kormányok részéről, hogy felső határt szabjon a gázárakra. Olaszország, Görögország, Lengyelország és Belgium a múlt héten a régió legnagyobb kereskedelmi csomópontjaira vonatkozó korlátozást javasolt, amely tartalmazna egy olyan folyosót, amely lehetővé tenné például az árak 5% körüli ingadozását. Javasolták, hogy az ársávot rendszeresen vizsgálják felül, hogy az tükrözze más kulcsfontosságú energiaipari referenciaértékek, például a nyersolaj, a szén és a gáz észak-amerikai és ázsiai árainak szintjét.
Az intézkedéscsomag végül egy kicsit tompult, a tervezet szerint tartalmazna egy ideiglenes, napon belüli árfolyam-kiugrási plafonmechanizmust is, hogy elkerülhető legyen a szélsőséges volatilitás az energiaszármazékos piacokon. A cél az, hogy „biztosítsák a szilárdabb árképzési mechanizmust”, megvédve a régió energiavállalatokat a nagy kiugrásoktól, és segítve őket abban, hogy középtávon biztosítsák az ellátást.
A Bizottság tervezete szerint a dinamikus árkorlátot addig vezetnék be, amíg az EU a cseppfolyósított földgázra vonatkozó új kiegészítő referenciaérték kidolgozásán dolgozik. Az új indexet 2022 végére indítanák el, és a referenciaérték az előrejelzések szerint a következő, 2023 elején esedékes gáztárolói töltési szezonra állna rendelkezésre.
Jön még Brüsszelből gázpajzs
A bizottság emellett az energiapiacok likviditásának növelését célzó eszközöket is tervez elfogadni: 4 milliárd euróra emelné a nem pénzügyi szerződő felek elszámolási küszöbértékét, és egy évre kibővítené a biztosítékként felhasználható elfogadható eszközök listáját.
Az alternatív gázszolgáltatókkal folytatott tárgyalások során a rugalmasság és a tőkeáttétel növelése érdekében a bizottság meg kívánja erősíteni a közös beszerzési platformot, amely koordinálná a gáztartalékok feltöltését. Ha a tárolók készletei az idei tél végére kimerülnek, a tervezet szerint a 90%-os feltöltési cél 2023 novemberére történő teljesítése nehezebb lehet, mint az idei télre.
A tervek szerint a tagállamok számára előírnák, hogy a tárolóik legalább 15 százalékát kitevő gázt közösen vásárolják meg, és lehetővé tennék a vállalatok számára, hogy európai konzorciumot hozzanak létre. Az orosz beszerzési forrásokat kizárnák a részvételből.
Amennyiben az EU biztosítani tudja az alternatív gázforrásokat, valamint a gázárak szélsőséges kilengéseit is korlátozni tudja, úgy a gazdasági károk enyhülhetnek unió-szerte. Ha ez sikerül, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnök már kevésbé tudná befolyásolni a kontinens teljesítményét, ezzel pedig legfontosabb fegyvere, a gázárak mesterséges felhajtása is kiveszne. Az EU nem vezetett be szankciókat az orosz gázra, maga Putyin és a Gazprom állította le sorra az ellátási útvonalakat. Gyakorlatilag csak a Magyarországon átfutó Török Áramlat vezeték működik teljes kapacitáson.
A TTF-en a gázárak ennek ellenére már 60 százalékkal lejjebb állnak, mint augusztusban. Az elmúlt hetekben szinte folyamatos volt az áresés.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Egyre nagyobb bajban Franciaország, a napok óta tartó tüntetéshullám miatt, az EDF jelentése szerint ugyanis az országban üzemelő mintegy 18 atomreaktor kétharmadában nem lehet elvégezni az esedékes karbantartásokat, miután a magasabb béreket követelő dolgozók megtagadták a munkát.
Az EDF szóvivője szerint szombatra virradó éjszaka 6 létesítményt érintett közvetlenül a sztrájk, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 9, jelenleg karbantartás alatt álló reaktor újraindítását nem lehet elvégezni, és azt sem tudni mikor kerülhet erre sor.
Nagy kérdés, hogy honnan pótolja majd az áramot az ország, becslések szerint ugyanis 5-15 gigawattnyi teljesítmény eshet ki a csúcsidőszakban, amit importból kellene fedezni.
A francia áramszükséglet mintegy kétharmadát az atomreaktorok fedezik, és jelen körülmények mellet a gázra való átállás sem való alternatíva, ahogy arra sincs garancia, hogy szomszédos országokban lesz fölösleges kapacitás.
Franciaországban a szeptember 27-én kezdődött akcióban a sztrájkolók blokád alá vették a TotalEnergies és az amerikai ExxonMobil finomítóit és üzemanyag-raktárait, ami országszerte hiányhoz vezetett a kutakon.
[type] => post [excerpt] => Egyre nagyobb bajban Franciaország, a napok óta tartó tüntetéshullám miatt, az EDF jelentése szerint ugyanis az országban üzemelő mintegy 18 atomreaktor kétharmadában nem lehet elvégezni az esedékes karbantartásokat, miután a magasabb béreket köve... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1665919380 [modified] => 1665886091 ) [title] => Félő, de az üzemanyaghiány után, áram sem lesz Franciaországban [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30486&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 30486 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 30487 [image] => Array ( [id] => 30487 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor.jpg [original_lng] => 150547 [original_w] => 1024 [original_h] => 683 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/uzemanyagsor.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1665875291:12 [_thumbnail_id] => 30487 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2193 [translation_required_done] => 1 [_oembed_eeb770ff8a40d9f89f8d367b49f068e1] =>
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
