Románia 535 millió eurós beruházással, a német Rheinmetall hadiipari óriással közösen épít lőporgyárat Brassó megyében, amely a tervek szerint a világ legmodernebb ilyen létesítménye lehet. A beruházás 700 új munkahelyet teremt Erdélyben.
Összesen 535 millió eurós beruházással, a németországi Rheinmetall hadiipari vállalattal partnerségben épít lőporgyárat az erdélyi, Brassó megyei Viktóriavárosban (Victoria) a román kormány. A keretszerződést szerdán írta alá Németországban Radu Miruta román gazdasági miniszter -– jelentette be közleményében a bukaresti gazdasági minisztérium.
A román gazdasági tárca által stratégiai beruházásnak nevezett lőporgyárnak „megvan az esélye, hogy a legkorszerűbb legyen a világon”.
A gyárban Románia és a térség számára gyártanának muníciót a legnagyobb európai fegyvergyártónak számító német vállalattal közösen.
A gyár építése 2026-ban kezdődne és három évig tartana. A beruházással 700 munkahely létesülne a dél-erdélyi térségben.
A németországi aláírási ceremónián a Rheinmetall cégvezetője, Armin Papperger mellett Mark Rutte NATO-főtitkár, Boris Pistorius német védelmi miniszter, Lars Klingbeil német alkancellár és Rumen Radem bolgár államfő is részt vett – közölték.
Románia az év végéig megkezdi a NATO-szabványoknak megfelelő katonai drónok, robbanóanyagok és lőszerek gyártását – jelentette be a gazdasági minisztérium, e célból több elhagyott gyárat és részleget korszerűsíthetnek és bővíthetnek európai forrásokból az Európai Bizottság által bejelentett 800 milliárd eurós hatalmas fegyverkezési terv keretében – írta a Krónika erdélyi hírportál.
Az első román katonai drónokat Cuda és Sirin néven a brassói Carfil haditechnikai üzemben fogják gyártani, az amerikai Periscope Aviation céggel partnerségben – jelentette be Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter. Eleinte a drónokat az amerikai partnerek által szállított alkatrészekből szerelik össze, és helyben gyártott elemeket is beépítenek. A cél az, hogy minden dróntípusból 20-25 darabot, tehát idén körülbelül 50 darabot gyártsanak le.
Összesen hat dróntípust fognak gyártani a Carfilnál, köztük olyan kamikazeváltozatokat, amelyek alkalmasak robbanóanyag szállítására és nagy pontosságú célpontok eltalálására. Bogdan Ivan elmondta, hogy többféle dróntípuson dolgoznak, május végéig kalibrálják és tesztelik a prototípusokat, és a nyáron megkezdődik a tényleges gyártás.
Románia több fegyvernemben is erősít
Erdélyi katonai beruházásra készül a Magyarországon sem ismeretlen Rheinmetall is. A német hadiipari cég 400 millió eurót fektet be a Brassó megyei Viktóriavárosban működő Pirochim lőporgyárba. Ez lesz a legnagyobb ilyen jellegű gyártóüzem Európában, jelentősen hozzájárul majd a NATO-lőszerellátási kapacitásának növeléséhez. A munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a földterület kisajátítása lezárul.
A gazdasági minisztérium ezzel párhuzamosan 20 millió eurót fektet be a plopeni-i haditechnikai üzem korszerűsítésébe, hogy a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lövedékeket tudjon gyártani. A 155-ös kaliberű NATO-lövedék és a 120-as lövedék gyártásán dolgoznak majd, amely az Abrams harckocsikba kerül.
Ukrajna leggazdagabb embere egy romániai vállalattal együttműködve Erdély közepén épít napelemparkot jókora beruházással. A tervek szerint az új energiatermelő jövőre már áramot termel.
A milliárdos Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb embere 60 millió eurós befektetéssel napelemparkot hoz létre Maros megyében – írja a Maszol a Ziarul Financiar gazdasági napilapra hivatkozva. Az üzlet egy még nagyobb üzlet része: 150 millió euró értékű befektetéseket tervez Romániában a megújuló energiával foglalkozó DTEK Renewables International.
A vállalat a kolozsvári székhelyű Finas Grouppal közösen épít szélerőműveket és napelemparkokat.
A DTEK Renewables tulajdonosa a tatár származású Rinat Ahmetov. Ahmetov neve a labdarúgás szerelmesei számára is ismerősen csenghet, ugyanis ő az egyik legsikeresebb ukrán klub, a Sahtar Donyeck tulajdonosa.
A két cég napelemparkot hoz létre a Maros megyei Marossárpatakon, jelentették be a DTEK és a Finas Group képviselői. Ennek a beépített teljesítménye 65 MW lesz, a beruházás értéke pedig az említett 60 millió euró. A napelempark 90 hektáron terül majd el, és a tervek szerint jövőre kezdi el termelni az energiát.
A két vállalatnak már van egy közös projektje az országban, 2021-ben vágtak bele egy szélerőmű létrehozásába. Ez a Iași megyei Ruginoasa településen található, 25 hektáron terül el, a beépített teljesítménye pedig 60 MW lesz. A beruházás becsült értéke 90 millió euró, az átadását 2024-re tervezik.
Dan Tanasănek, a magyarellenes és szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt parlamenti képviselőjének a feljelentése nyomán az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) leállíttatta a Csíki Csipsz termékek gyártását és forgalmazását.
A szélsőséges politikus feljelentésében azt kifogásolta, hogy a termékek csomagolásán a gyártás helyszíneként Székelyföld van feltüntetve, nem pedig Románia. A romániai fogyasztóvédelem felszólította továbbá a Csíki Sör Manufaktúrát is, hogy a Székelyföld megnevezést cserélje le Romániára. A döntés ellen mindkét székelyföldi magyar cég fellebbezést helyezett kilátásba.
A Csíki Sör a közösségi oldalán számolt be arról, hogy a csütörtöki nap folyamán a romániai Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) leállíttatta a Csíki Csipsz termékek gyártását és forgalmazását, mivel 33 termék csomagolásán a gyártás helyszíneként Székelyföld van megnevezve, nem pedig Románia. Az azonnali leállítást Dan Tanasă szélsőjobboldali aktivista, a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt parlamenti képviselőjének a feljelentése után rendelték el.
A fogyasztóvédelem felszólította továbbá a Csíki Sör Manufaktúrát is, hogy a Székelyföld megnevezést cserélje le Romániára. A döntés ellen mindkét székelyföldi magyar cég fellebbezni fog és a gyártással, illetve a forgalmazással nem állnak le – áll a közös sajtóközleményükben.
A Csíki Csipsz és Csíki Sör Manufaktúra munkaközössége Dan Tanasă úrnak kívánja, hogy „igyon rá a medve vizet”.
A hírről beszámolt a Facebook-oldalán Zsigmond Barna Pál marosvásárhelyi születésű fideszes parlamenti képviselő, volt csíkszeredai főkonzul is.
A téma kapcsán a Székelyhon megkereste a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget.
Laurențiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség román nemzetiségű vezetője a Székelyhon megkeresésére reagálva annyit fűzött hozzá a témához, hogy „ez nem igaz ebben a formában”, részletesebb tájékoztatást viszont csak akkorra ígért, miután az országos vagy regionális hatóság bővebb információkat közöl az ügyben. Ez elmondása szerint „tíz perc vagy két nap is lehet”.
Dan Tanasă már számos alkalommal kezdeményezett jogi eljárásokat az erdélyi magyar közösség nyelv- és szimbólumhasználata ellen.
