Több ország is offline kártyás fizetési rendszer bevezetésére készül, amely internetkapcsolat-kimaradás esetén biztosítana tartalék lehetőséget.
Az északi országok és Észtország egy tartalék offline fizetési rendszert készítenek elő kibertámadások, szabotázs vagy balesetek esetére. Internetkapcsolat nélkül is lehet majd kártyával fizetni, számolt be a Reuters hírügynökség.
„Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia és Észtország offline kártyás fizetési rendszer bevezetésére készül, amely tartalék lehetőségként szolgálhat internetkapcsolat-kimaradás esetén, beleértve a szabotázsakciók miatti megszakadást is”, jelentette be Tuomas Välimäki, a finn jegybank igazgatósági tagja.
Az offline fizetési terv az elmúlt években a Balti-tenger fenekén található kritikus infrastruktúrát ért ismételt rongálásokat követően jelent meg, amelyekkel Oroszországot gyanúsítják.
A bank képviselője megjegyezte, hogy a fizetési rendszerek a mindennapi életben betöltött kulcsszerepük miatt sebezhetőek. Finnországban a jegybank adatai szerint a lakosságnak mindössze 10%-a használ készpénzt elsődleges fizetési módként, így az ország rendkívül függ a kártyás fizetésektől.
Az offline fizetések olyan terminálok használatát jelentik, amelyek titkosítják és tárolják a tranzakciós adatokat, amíg a hálózati kapcsolat helyre nem áll.
A Svéd Központi Bank bejelentette, hogy 2026. július 1-jéig létrehoz egy olyan rendszert, amely akár hét napig tartó fennakadások esetén is lehetővé teszi a kártyás fizetéseket.
Finnország már dolgozik egy nemzeti azonnali fizetési rendszer előkészítésén, amely néhány éven belül működőképes lesz, és az offline fizetések jövőre válnak elérhetővé a polgárok számára.
Finnországban tartalékbankszámlák rendszerét is létrehozzák – egy adott banknál felmerülő problémák esetén a Nemzeti Pénzügyi Stabilitási Ügynökség hozzáférést biztosíthat az embereknek megtakarításaikhoz.
Komoly gondokat okoz a szárazság Európa északkeleti területein annak ellenére, hogy a kontinens más részein jelentős mennyiségű eső hullott. A litván farmerek attól tartanak, hogy akár a termény harmadát is elveszíthetik.
A litván farmerek éjjel-nappal öntöznek, hogy megmentsék a növényeket.
“ Ha folytatódik a szárazság, nem lesz aratás. Minden az időjárástól függ, egyszerűen szükségünk van az esőre. Nem tudom, mit tegyek, talán esőtáncot fogok járni.” – mondja egy gazda.
Az erdészek is aggódnak. Idén eddig 70 erdőtűz volt az országban, de mivel a meteorológusok előrejelzése szerint a következő napokban sem esik, nő a tűzveszély. Az erdészek arra kérik az embereket, hogy legyenek tudatosak:
„Azt kérjük, hogy kezeld felelősségteljesen a kérdést. Ha tüzet gyújtasz, az erre a célra kialakított helyen tedd. Ezt követően vízzel oltsd el, hogy ne maradjon parázs, amelyújra meggyújthatja a tüzet. Védjük meg az erdőt!”
Lengyelországban Litvániához haonlóan kevés eső hullott, ezért itt is a legmagasabb szintű riasztást rendelték el a szárazság és az egyre növekvő tűzveszély miatt. A lengyel szakemberek is elővigyázatosak:
„Amennyiben az erdő nedvességtartalma az elkövetkező 5 napban 10 százalék alá esik, akkor az erdőfelügyelőnek kötelessége megtiltaniaz erdőbe való belépést.”
Egy portugál jelentés szerint a közösség területének 22 százalékán már áprilisban figyelmeztetés volt érvényben a szárazság miatt, míg több mint 3 százalékán riasztás.
