Az amerikai elnöki adminisztráció fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy részlegesen megnyissa Oroszország hozzáférését az európai gázpiachoz – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az egyik kulcsfontosságú, Európába vezető orosz gázvezeték, az Északi Áramlat-2 elleni szankciók esetleges feloldása jelentős törést jelentene a Donald Trump első elnöki ciklusa alatt kezdeményezett amerikai politikában. Joe Biden elnök 2021-ben feloldotta a korlátozások egy részét, de megújította azokat, miután 2022-ben megkezdődött az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió.
A vezeték újraindítása lehetséges gazdasági haszonnal járna Oroszország számára, de csak akkor, ha az EU ismét beleegyezik az orosz gázimportba, ami jelenleg nem valószínű a Brüsszel Oroszországtól való függésének csökkentését célzó energiastratégiája miatt. Ugyanakkor egy ilyen lépést az Egyesült Államok jelentős diplomáciai engedményének tartana.
A kiadvány forrásai szerint a szankciók feloldásának ötletét a Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff aktívan támogatta. Források szerint utasította csapatát, hogy készítsenek egy listát az Oroszországot érintő összes energiakorlátozásról. Witkoff szoros személyes kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Az Északi Áramlat-2 gázvezeték egyik ága a 2022-es károk ellenére műszakilag továbbra is üzemképes. Az Egyesült Államok egy másik orosz energiaprojekttel, az Arctic-2 LNG-vel szemben is szankciókat vezetett be, amelynek potenciális kapacitása meghaladja az évi 13 millió tonna cseppfolyósított gázt.
Az adminisztráción belüli viták ellenére Witkoff kezdeményezését nem támogatja Marco Rubio külügyminiszter és Doug Burgum belügyminiszter, akik szerint az orosz gáz visszatérése az európai piacra veszélyezteti a cseppfolyósított földgáz amerikai kitermelőit. Elemzők szerint ez jelentősen csökkenti az amerikai cseppfolyósított gáz versenyképességét a világpiacon.
A szankciók feloldását hirdető lobbisták között van Steven Lynch amerikai befektető is, aki az orosz energiavagyon megszerzéséről ismert. Vele párhuzamosan a szankciók alatt álló Putyin közeli szövetségese, Matthias Warnig amerikai támogatással a vezeték újraindításán dolgozik. A Fehér Ház, a külügyminisztérium és más hivatalos struktúrák ez idáig tartózkodtak a nyilvános nyilatkozatoktól.
Az Egyesült Államok akadályozni fogja az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat-2 földgázvezetéket, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát – jelentette ki amerikai idő szerint még szerdán este Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője.
Price az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR) adott interjújában úgy fogalmazott: Nagyon világos akarok lenni: ha Oroszország bármilyen módon megtámadja Ukrajnát, az Északi Áramlat-2 nem fog előremozdulni.
„Nem megyek bele a részletekbe. Együtt fogunk dolgozni Németországgal annak érdekében, hogy ne mozduljon előre” – tette hozzá a szóvivő.
Emily Haber, Németország washingtoni nagykövete a Twitteren azt írta: „az Egyesült Államok és Németország tavaly nyáron közösen kijelentette: Oroszországnak nagy árat kell fizetnie, ha fegyverként használja az energiát, vagy ha ismét megsérti Ukrajna szuverenitását.” Haber megjegyezte, hogy korábban Olaf Scholz német kancellár és Annalena Baerbock német külügyminiszter is azt mondta: semmi sem került le az asztalról, így az Északi Áramlat-2 sem.
Az 1225 km-es vezeték építése öt évig tartott, és 11 milliárd dollárba került. Az Északi-Áramlat-2 elkészült, de egyelőre nem kezdte meg működését, ugyanis az üzembe helyezését megelőző németországi hatósági eljárást november közepén felfüggesztették. A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság akkori közleménye szerint a vezetékpár németországi szakaszát üzemeltető vállalat akkor kaphatja meg a szállítás megindításához szükséges tanúsítványt, ha megfelel az uniós jogra épülő német előírásoknak.
Az évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású Északi Áramlat-2 beruházás a bírálói szerint lehetőséget ad Oroszországnak arra, hogy az Európai Unióba irányuló gázszállításokban kiiktassa Ukrajnát, mint tranzitországot. Oroszország továbbá a beruházás révén egyetlen útvonalra terelheti az EU-nak szánt gázszállítmányok 80 százalékát, és domináns helyzetbe kerülhetne a német energiapiacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Az amerikai kormányzat egyik magas rangú – neve elhallgatását kérő – tisztségviselője kedden arról beszélt, hogy az Egyesült Államok már hetek óta tárgyalásokat folytat európai országokkal és nagy energiavállalatokkal, hogy felkészüljenek egy forgatókönyvre, amelynek során egy esetleges Ukrajna elleni orosz invázió földgázhiányhoz vezetne Európában.
A neve elhallgatását kérő tisztségviselő a megbeszéléseket „szükséghelyzeti tervezésnek” minősítette, amely abban az esetben lépne életbe, ha egy esetleges orosz invázió kárt tenne a földgáz-infrastruktúrában, vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök az európai országok felé irányuló gázellátás szándékos leállításával torolná meg az ellene bevezetett szankciókat.
A tisztségviselő nem volt hajlandó megnevezni azokat a konkrét országokat vagy cégeket, amelyekkel a Biden-adminisztráció alternatív gázbeszerzésekről tárgyal.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Elkezdték az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 gázvezetékpár második vezetékének gázzal történő feltöltését – közölte pénteken a projektet üzemeltető Nord Stream 2 AG.
„Hasonlóan az első vezetéken elvégzett eljáráshoz, a második vezetéket is fokozatosan töltik fel gázzal, hogy elérjék a szükséges térfogat- és nyomásszintet” – hangzott a bejelentésben.
Az első vezeték feltöltése október 18-án fejeződött be, amely így üzemkésszé vált. A csőbe mintegy 177 millió köbméter úgynevezett technológiai gáz került, amely 103 bar nyomást biztosít a csőben. Ez elegendő a gázszállítás jövőbeni megindításához.
A Nord Stream 2 AG-tól a német szövetségi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szeptemberben kapta meg a független üzemeltetői minősítés iránti kérelmét, az EU harmadik energiacsomagja követelményeinek megfelelően. Uniós előírás, hogy a gáz kitermelését és vezetékes szállítását különböző vállalatok valósítsák meg.
A német szakhatóság engedélyének kiadása a jövő évre is áthúzódik, azután az ügy az Európai Bizottság elé kerül majd.
A Gazprom orosz gázipari cég szeptember 10-én jelentette be, hogy befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték építése. A vezetékpáron évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítható. A Gazprom korábban azt remélte, hogy 5,6 milliárd köbméter még idén elérheti a német elosztórendszert.
Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. Ukrajna számára kulcskérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon fogja szállítani a gázt. A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzit-megállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt.
