Az észt haditengerészetnek korszerűsítenie kell jelenlegi, nagyrészt Nagy-Britannia egykori Királyi Haditengerészetének hajóiból álló aknavető-flottáját, és 12 új hajóra van szüksége – nyilatkozta Hanno Pevkur védelmi miniszter, számolt be a Jevropejszka Pravda az ERR-re hivatkozva.
Pevkur elmondása szerint Észtországnak összesen három nagy, körülbelül 90 méter hosszú hajóra van szüksége, de ha gondok vannak a pénzzel, engedményeket kell tennie.
Ezen kívül kilenc kisebb, 60-70 méter hosszú hajóra van szüksége, ugyanakkor a meglévő hajók élettartama meghosszabbítható.
Pevkur véleménye szerint az új hajókat Észtországban kell megépíteni.
„Az ilyen méretű hajók esetében elsősorban két építőről beszélünk – a Baltic Workboatsról és a BLRT-ről. De nem zárom ki, hogy a kis hajóépítők is arra a szintre hozzák a képességeiket, hogy képesek lesznek kisebb hajókat építeni”, mondta Pevkur.
Litvánia már döntött az új hadihajók építéséről. A BLRT litván céget, a Western Baltic Engineering-et bízta meg a dán OSK Design céggel együttműködve a 88 méteres Perkunas hadihajó tervezésével.
Az észt, lett és litván haditengerészet parancsnokai még 2017-ben tárgyaltak arról, hogy milyen legyen az új flotta. Az Észt Védelmi Erők parancsnoka, Andrus Merilo vezérőrnagy szerint az észt haditengerészetnek van elképzelése arról, hogy milyen hajókra van szükségük.
„Sokkal fontosabb számunkra, hogy hosszú távú finanszírozást találjunk, ami a haditengerészet hajóinak további fejlesztésének alapja lesz. Erőforrásokat kell találnunk, ez a munka már folyamatban van. Úgy tűnik, meg fogjuk találni ezeket az erőforrásokat. És tervet készítünk, hogy mikor és milyen hajók épülnek majd”, mondta Merilo.
Észtország megbízta a svéd nemzeti kutatóintézetet, a RISE-t, hogy készítsen elemzést arról, melyik hajó lenne alkalmas katonai, határ menti és mentési feladatokra, valamint a környezetszennyezés ellenőrzésére.
„Az ajánlások a következő hónapokban megérkeznek. A fő vágyunk az, hogy képet kapjunk arról, melyik hajó lenne a legalkalmasabb a balti régióba vagy a Balti-tengerre, amely multifunkcionalitást biztosítana a haditengerészet számára”, magyarázta Pevkur.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter javaslatot nyújtott be a kormánynak egy katonai robbanóanyag-gyár létrehozására – számolt be az ERR észt műsorszolgáltató, írta a Jevropejszka Pravda.
Megjegyezték, az üzem az állam felügyelete alatt lévő stratégiai gyártóvállalatként épül fel, amely erős ökoszisztémát hoz létre a lőszergyártás számára a védelmi ipari parkban.
A védelmi minisztérium az ukrajnai orosz háborúval magyarázza, hogy gyártási létesítményeket kell létrehozni lőszerekhez szükséges robbanóanyagok előállításához. Az üzemet a tervek szerint egy védelmi ipari parkban helyeznék el.
Egy ilyen park létrehozását egy speciális állami program irányozza elő Luganói, Lääne-Nigula és Pärnu régiókban, és lőszerek, valamint robbanóanyagok gyártására összpontosít.
A kiadvány hozzátette, hogy az észt kormány hozzájárulását adta a védelmi minisztériumnak az állami ingatlanok használatához, és legfeljebb 70 éves időtartamra földterület-fejlesztési jogot adott a tervezett területen.
Az Észt Menekültügyi Tanács támogatási kérelmeket fogad be a háború sújtotta háztartásoktól a gazdasági tevékenység helyreállítása vagy új bevételi források megteremtése érdekében a „Megélhetést biztosítósürgősségi támogatási program” keretében.
A ZN.UA jelentése szerint a 36 000 UAH összegű támogatást nyújtanak a Harkivi, Donyecki, Dnyipropetrovszki, Cserkaszi, Poltavai, Mikolajivi, Zaporizzsjai és Kirovohradi régiók háztartásainak.
Megjegyezték továbbá, hogy támogatást nyújtanak az alábbi gazdasági tevékenységek helyreállításához: méhészet, kertészet, állattenyésztés, tejtermékek előállítása, baromfitenyésztés, élelmiszerek előállítása (torta és kenyér sütés, félkész termékek gyártása), szolgáltatások nyújtása (ruhák, cipők szabása és javítása, szépségápolási szolgáltatások, háztartási szolgáltatások, építés és javítás).
A rendkívüli segélyre pályázóknak kérelmet kell benyújtaniuk. Megjegyezték, hogy elsőbbséget élveznek azon háztartások pályázatai, amelyek nem rendelkeznek állandó jövedelemmel vagy foglalkoztatással.
Január 29-én, az észt szélerőművek országos rekordot döntöttek a termelt villamos energia mennyiségét illetően, számolt be az ERR, közölte a Jevropejszka Pravda.
Az észt szélerőművek összteljesítménye hétfőn délután 11 és 12 óra között 381 MW volt, ami az ország történelmi rekordja.
Ráadásul január a kitermelt szélerőmű mennyisége – 120 GW – tekintetében rekordhónap lett az országban.
Az elmúlt év során Észtországban 100 MW-tal, közel 30%-kal nőtt a szélerőművek teljesítménye.
Az Elering energiarendszer üzemeltetője arra számít, hogy a közeljövőben a „szeles” órák jelentősen befolyásolják majd a fogyasztók villamos energia tőzsdei árát.
2023-ban Észtországban a naperőművek valamivel több áramot termeltek, mint a szélerőművek.
Észtország a következő négy évben a köztársaság éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be helyi közmédia Kaja Kallas észt miniszterelnökre hivatkozva.
Az ERR hírportál szerint a kormányfő az Állami Védelmi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: „Észtország a GDP 0,25 százalékát fogja kiutalni a következő négy évben”.
A politikus szólt arról, hogy Észtország 2022 óta közel 500 millió euró értékben nyújtott katonai segélyt Kijevnek, ami a GDP-jének nagyjából 1,4 százaléka. Hozzátette, hogy a jövőben Észtország évente 14 millió eurót tervez elkülöníteni Ukrajna újjáépítésére.