A brit kormány az Európai Unió egységes belső piacához hasonló szabályozás teljes körű meghonosítását javasolta az EU-nak a kétoldalú áruforgalomban, a BBC brit közszolgálati médiatársaság és más brit médiaorgánumok egybehangzó szombati értesülései szerint azonban az Európai Bizottság egyelőre nem mutat lelkesedést az indítvány iránt.
A BBC-nek nyilatkozó, a javaslatról részletes tudomással bíró ipari források szerint az ügy az EU szkeptikus hozzáállása miatt elakadt.
A Financial Times című londoni üzleti napilap uniós diplomáciai forrásai szerint a brüsszeli bizottság visszautasította a brit kezdeményezést, a javaslat azonban Nagy-Britannia és az EU július közepére tervezett kétoldalú csúcstalálkozóján ismét napirendre kerülhet lehetséges jövőbeni tárgyalási irányként.
A lapnak nyilatkozó EU-illetékesek szerint a brit indítványt az Európai Bizottság csak néhány tagországnak mutatta meg, és azok is kifogásokat emeltek ellene.
A Financial Times által idézett egyik uniós forrás szerint a felmerült aggályok közé tartozik, hogy az indítvány alapján Nagy-Britannia kedvezőbb kereskedelmi helyzetbe kerülhetne az EU piacán, mint az uniós tagállamok. London tervezetében ugyanis nem szerepel a szolgáltatások kereskedelmi szabályozásának hozzáigazítása az EU belső piacának szabályrendszeréhez, és ez így versenyképességi kérdéseket vetne fel, „vagyis lejtene a pálya”.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A 2024 júliusában tartott parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány is többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba.
A kormányzó Munkáspárton belül ugyanakkor most már egyre többször hangzanak el olyan felhívások, hogy Nagy-Britanniának vissza kell térnie az EU-ba.
Wes Streeting volt egészségügyi miniszter, aki Keir Starmer miniszterelnök tisztségére pályázik, a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási eljárás minapi nyitórendezvényén „katasztrofális hibának” nevezte a kilépést az EU-ból (Brexit), és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának „egy napon” vissza kell térnie az Európai Unióba.
Nem sokkal korábban Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere egy interjúban közölte, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.
Ukrajna és Szerbia egyetértési megállapodást írt alá az európai integráció területén folytatott együttműködésről, közölte Tarasz Kacska, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese X hálón közzétett bejegyzésében.
A dokumentumot a két ország képviselői az ukrán delegáció szerbiai látogatása során írták alá. Az ukrán fél részéről Tarasz Kacska, a szerb fél részéről pedig Nemanja Starović európai integrációért felelős miniszter írta alá a megállapodást.
Kacska elmondása szerint a memorandum lehetőséget nyit a szorosabb együttműködésre az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában.
„A memorandum lehetővé teszi Ukrajna és Szerbia számára, hogy elmélyítsék az együttműködést az EU-csatlakozási tárgyalások, az intézményfejlesztés, a tapasztalatcsere és a köztisztviselők képzése terén” – tette hozzá Kacska.
A látogatás részeként az ukrán miniszterelnök-helyettes találkozott Djuro Macutov szerb miniszterelnökkel is. A felek megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését.
Ezenkívül közös nyilatkozatot írtak alá az Ukrajna és Szerbia közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tárgyalások újraindításáról.
Ezt a két ország elnöke közötti telefonbeszélgetés előzte meg. Volodimir Zelenszkij és Aleksandar Vučić kiemelték az együttműködés fejlesztésének lehetőségét.
Ugyanakkor Kijev és Belgrád kapcsolata továbbra is bonyolult Szerbia Moszkvával szembeni hagyományosan kedvező álláspontja miatt.
António Costa, az Európai Tanács új elnöke úgy véli, hogy Ukrajna pozitív hatással lehet az Európai Unió versenyképessége sérülékenységének leküzdésére – számolt be hétfőn a Jevropejszka Pravda hírportál az Ukrinformra hivatkozva.
A jelentés szerint Costát újságírók arról kérdezték, hogy Ukrajna hozzájárulhat-e az európai versenyképesség bizonyos, Mario Draghi szeptemberi jelentésében említett sebezhetőségeinek leküzdéséhez. Arról van szó, hogy Ukrajna milyen potenciállal rendelkezik majd az EU-taggá válásakor, beleértve a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, az energia, a legújabb technológiák és természetesen a védelem szempontjából is.
Costa szerint a „magasan képzett munkaerő tényezője” továbbra is felvehető erre a listára. „Ukrajna hozzájárulása tagállammá válása esetén mindegyik területen valóban nagyon pozitív lesz az EU versenyképessége szempontjából” – fejezte ki reményét António Costa.
Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes, aki Donald Tusk miniszterelnök Civil Koalíciójának a listáján került be a lengyel szejmbe, kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása után 20 évre le kell zárni előtte a mezőgazdasági piacot – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál az RMF FM lengyel rádióállomásra hivatkozva.
A lengyel kormány illetékese szerint Lengyelországnak meg kell védenie érdekeit Ukrajna európai uniós csatlakozása kapcsán. Mint elmondta, 95 agrárcég uralja az ukrán mezőgazdaságot, hozzátéve, hogy ezek olyan gazdaságok, amelyek Ukrajna mezőgazdasági területeinek a felét birtokolják. Ezért meg kell védenünk az érdekeinket, például, ahogy Németország tette, amikor Lengyelország csatlakozott az EU-hoz, akkor a lengyelek munkaerőpiaca 8 évre befagyott. „Ma arról kell beszélnünk, hogy az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek – nyersen és feldolgozva – ne kerülhessenek például Lengyelországba Ukrajna uniós csatlakozását követő 20 éven keresztül” – hangsúlyozta.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a kormánytisztviselő vezette az ukrán gabonaimport elleni lengyel tiltakozást, amelyet az Agrounia mozgalom szervezett. Miután bekerült a lengyel szejmbe, támogatta a tiltakozásokat az ukrán határon, és Medikában tartózkodik, ahol a Becsapott Falu szervezet gazdái tiltakoznak. „A szabályozás hiánya Lengyelország és Ukrajna között drámához vezet a lengyel faluban. Az előző kormány, a PiS párt vezetésével engedélyezte az illegális és ellenőrizetlen gabonaimportot Ukrajnából” – mutatott rá Michal Kolodziejczak.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Michal Kolodziejczak lengyel mezőgazdasági miniszterhelyettes, aki Donald Tusk miniszterelnök Civil Koalíciójának a listáján került be a lengyel szejmbe, kijelentette, hogy Ukrajna EU-csatlakozása után 20 évre le kell zárni előtte a mezőgazdasági ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702834800
[modified] => 1702833163
)
[title] => Lengyelország 20 évre le akarja zárni a mezőgazdasági piacát Ukrajna előtt az EU-csatlakozása után
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=44206&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44206
[uk] => 44209
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44207
[image] => Array
(
[id] => 44207
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona.jpg
[original_lng] => 90461
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/ukran-gabona.jpg
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1702827395:3
[_thumbnail_id] => 44207
[_edit_last] => 12
[views_count] => 6732
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_46683bd98dfdc3d5f00bb1b6de2f17b9] =>
[_oembed_time_46683bd98dfdc3d5f00bb1b6de2f17b9] => 1702827501
[_oembed_b3709f21aa719f0c432d8380c0ff31d9] =>
Zapleśniałe maliny cofnięte na Ukrainę.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
