Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság elnöke közölte: a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból.
Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
Von der Leyen tájékoztatása szerint további 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, valamint olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat.
Az Európai Bizottság elnöke szerint máris „érezhető a változás erős szele Magyarországon”. Kiemelte, hogy a magyar parlament az Európa-napon választotta meg az új miniszterelnököt, az európai himnusz megszólalása és az európai zászlók visszatérése a magyar parlament épületére egyaránt azt jelzi, hogy új fejezet nyílik az ország történetében. Méltatta továbbá, hogy az új kormány rekordidő alatt alakult meg, és gyorsan megkezdte a gazdasági fellendülést, a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedések végrehajtását.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeket az Európai Bizottság az állam foglyul ejtésének kockázatát hordozó struktúráknak tekintett.
Kijelentette, hogy ezek a reformok nemcsak a korrupció visszaszorítását szolgálják, hanem több milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítását is lehetővé teszik.
A beruházásokról szólva Ursula von der Leyen közölte: sikerült megállapodásra jutni a felülvizsgált Next Generation uniós terv keretében finanszírozandó projektekről. A támogatások az energia-, lakhatási és közlekedési ágazatot, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik. Hozzátette, hogy a felek stabil és biztonságos finanszírozási keretben állapodtak meg.
Az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, ugyanakkor a folyamat szerinte jó irányba halad.
Az Európai Bizottság elnöke külön kitért az Erasmus programra is. Mint mondta, a magyar fiatalok számára ismét megnyílik a lehetőség, hogy részt vegyenek az unió egyik legismertebb oktatási és mobilitási programjában, így már a következő tanévtől újra csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez. Beszéde végén Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a változásokat a piacok is kezdik érzékelni, a befektetői bizalom visszatér Magyarország iránt, ami további lendületet adhat a reformfolyamatoknak. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság a jövőben is szorosan együtt kíván működni a magyar kormánnyal Magyarország és az Európai Unió érdekében.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta: a testület és a magyar kormány szorosan együttműködik majd a migrációs paktum végrehajtásában.
Mint mondta, a migrációs paktum egységes feltételeket teremt az Európai Unió egészében, és annak végrehajtásáról az Európai Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy világos célkitűzések mentén kívánnak dolgozni a magyar kormánnyal a paktum alkalmazásán.
Ursula von der Leyen visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint összefüggés lenne a Magyarországgal folytatott egyeztetések és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, a Next Generation uniós helyreállítási alap és a kohéziós források nem kapcsolódnak a bővítési tárgyalásokhoz. Hozzátette: bár az egyeztetések során szó esett a tagjelölt országok csatlakozásáról is, az Európai Bizottság álláspontja változatlanul az, hogy a bővítés érdemalapú folyamat. Kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova teljesítette az első, úgynevezett alapvető kérdéseket tartalmazó tárgyalási klaszter megnyitásához szükséges valamennyi feltételt, végrehajtották a szükséges reformokat, ezért nincs ok a folyamat késleltetésére. Az ügy várhatóan az Európai Tanács következő ülésén is napirendre kerül.
A Magyarországgal kötött megállapodás részleteiről szólva Ursula von der Leyen elmondta: az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült egy szilárd keretrendszert kialakítani a jogállamisági, az egyéb reformokat érintő, valamint a beruházási kérdések kezelésére.
Kifejtette, hogy a megállapodás alapja a vállalt reformok végrehajtása és lezárása, valamint a beruházások megvalósítása. A kapcsolódó uniós források folyósítása az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötődik, így például egy adott reformtörvény parlamenti elfogadása esetén az ahhoz kapcsolódó támogatások azonnal kifizethetők.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter minis...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1780135260
[modified] => 1780134333
)
[title] => Ursula von der Leyen: Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthatunk fel
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71471&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71471
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 71472
[image] => Array
(
[id] => 71472
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[original_lng] => 62156
[original_w] => 1366
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp
[width] => 1366
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780123534:4
[_thumbnail_id] => 71472
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 271
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 919282006002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 190278
[1] => 179
[2] => 1584099
[3] => 163
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-támogatás
[1] => Európai Unió
[2] => Magyar Péter
[3] => Magyarország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 61653
[content] =>
Az Európai Unió 76 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a Lemberg és a lengyel határ közötti EU-s nyomtáv megépítésére. Az Ukrzaliznyica projektjét jóváhagyta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) program Koordinációs Bizottsága, jelentette be Olekszij Kuleba közösségi és területfejlesztési miniszter.
Hangsúlyozta, hogy ez lesz az első teljes értékű, közvetlen vasúti összeköttetés z Európával az 1435 mm-es standard nyomtáv alkalmazásával Sknyliv–Mosztiszka II között.
Az Ukrzaliznyica hangsúlyozta, hogy ennek a vágánynak köszönhetően az Ukrajnából induló vonatok megállások és kocsicsere, valamint átszállás nélkül közlekedhetnek Lengyelországba és az EU-országokba. Ez jelentősen csökkentené mind az utasok, mind a rakomány szállításának idejét. Ezenkívül új lehetőségeket nyit meg az intermodális szállítás és tranzit számára, csökkentve a gépjármű-ellenőrző pontok terhelését.
Az EU 94 közlekedési projektet választott ki finanszírozásra. A Sknyliv–Mosztiszka II projekt bekerült az CEF által idén támogatni kívánt 10 legfontosabb prioritási projekt közé.
Korábban Ukrzaliznyica már áthelyezte a határátkelőhelyet a határról a Mosztiszka II állomásra – ez a döntés lehetővé tette a vonatok regisztrációjának egyszerűsítését és felgyorsítását. Emellett az Ungvár és Csap közötti vágány építése is a végső szakaszban van.
Az ukrán parlament február elején jóváhagyta – és ezzel tulajdonképpen kimondta a bővítés folytatását –, hogy az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom orosz reaktortartályokat vásároljon Bulgáriától legalább hatszázmillió euró értékben.
A szóban forgó eszközök az 1990-ben jegelt bulgáriai Belene atomerőmű számára készültek, amelyet a Roszatom fejezett volna be, de a szófiai kormány amerikai nyomásgyakorlásra 2012-ben egyoldalúan felmondta a szerződést. Ezért a két leszállított reaktortartály után, nemzetközi döntőbírósági döntést követően Bulgária kártérítést fizetett a Roszatomnak, amit most visszaszerezhet az eladásukkal.
Égető kérdés azonban a beruházás finanszírozása. Az ukrán energiaügyi miniszter a Bulgáriának fizetendő legalább hatszázmillió euró előteremtéséhez amerikai és uniós támogatást vizionál, más tisztségviselők ezt viszont határozottan cáfolják.
De Haluscsenko nem alaptalanul reménykedik, hiszen tavaly az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az adásvételt EU-s pénzből finanszírozzák.
Eredetileg is négy blokkot terveztek a telephelyre, de csak két darab, ezer-ezer MW-os egységet helyeztek üzembe 1987-ben, illetve 2004-ben. Egy 2012-es hatásvizsgálati tanulmány szerint a 3-as blokk készültségi szintje 35-40 százalékos, míg a 4-esé csupán legfeljebb tízszázalékos.
Míg egyes ukrán szakértők üdvözlik a bővítés koncepcióját, mások szerint a befejezés tervei elavultak, nem felelnek meg a modern biztonsági követelményeknek, továbbá az épületek jelenlegi állapota is kritikus kérdéseket vet fel.
Április 25-én Ukrajna 1,5 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az Ukraine Facilityprojekt keretében, jelentette be Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke.
„Az év eleje óta Ukrajna már mintegy 12 milliárd dollárnyi külső finanszírozást kapott a költségvetési hiány fedezésére. Tegnap 1,5 milliárd euró érkezett az EU-tól a Ukraine Facility keretében. Emellett az USA segélycsomagjának részeként csaknem 8 milliárd dollár költségvetési támogatást kapunk” – mondta Smihal.
A miniszterelnök megjegyezte, ezek a források segítik Ukrajnát abban, hogy finanszírozhassa az egészségügyi szolgáltatásokat, az orvosok és tanárok fizetését, valamint a szociális programok teljesítését.
A Ukraine Facility – egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy 2024–2027-ben összesen 50 milliárd EUR összegű pénzügyi és technikai segítséget kapjon az EU-tól.
Lengyelország megkapta az első nagyobb, 6,3 milliárd euró összegű uniós támogatást, amelyet korábban egy jogállami vita miatt zároltak, miközben az új koalíciós kormány elkezdte megoldani a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének növelésével kapcsolatos vitákat.
Lengyelország megkapta az EU-s alapból az első 6,3 milliárd eurós összeget, amelyhez korábban a Brüsszellel folytatott jogállami vita miatt blokkolták a hozzáférést Lengyelország számára, számolt be a Polskie Radio és a Seznam Zprávy.
Lengyelország a 6,3 milliárd eurós összeget a Covid–19 világjárvány utáni gazdasági fellendülésre kapta az uniós alapjából. Az ország új koalíciós kormánya hozzálátott a Brüsszellel kialakult, a jogállamiság körüli vita megoldásához, ami miatt több milliárdos forráshoz nem fértek hozzá.
A források zárolása a lengyel igazságszolgáltatás politikusoktól való függetlenségének megerősítésével kapcsolatos több alapvető kritérium Lengyelország általi teljesítésével kapcsolatos vitával volt kapcsolatos. Az előző varsói nacionalista kormánnyal való sokéves vita után 2024 elején az Európai Bizottság „zöld utat” adott – Lengyelország jelenleg 25,3 milliárd euró támogatásra és 34,5 milliárd euró olcsó hitelre jogosult a rekonstrukciós alapból.
Lengyelország most kapta meg tagsága során a legnagyobb pénzügyi transzfert az EU-tól. Az uniós tagság előnyökkel jár, de az Unió nem csak pénz jelent, amelyről elődeink megfeledkeztek. Értékek kötnek össze bennünket: demokrácia, esélyegyenlőség, jogállamiság, polgári szabadságjogok – írta az X-en Katarzyna Pelchynska-Nalentsova fejlesztési alapok és regionális politika minisztere.
Az uniós támogatás első részlete 4,5 milliárd euró értékben már megérkezett az állami költségvetésbe. Ez hozzájárul a szociális és humanitárius költségek finanszírozásához.
Ezt március 20-án, szerdán közölte a Pénzügyminisztérium.
Ukrajna állami költségvetése megkapta az első részletet az átmeneti finanszírozás keretében 4,5 milliárd euró értékben az Európai Uniótól. „Az összegyűjtött források segítenek időben és teljes mértékben finanszírozni az állami költségvetés kiemelt szociális és humanitárius kiadásait” – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Az átmeneti finanszírozás részeként Ukrajnának öt reformja van napirendjén a következő területeken: államháztartás-gazdálkodás, korrupcióellenes küzdelem és az üzleti környezet fejlesztése.
Ukrajna az Európai Uniótól kapott források nagy részét állami költségvetésének kiegészítésére fordítja – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken a Telegramon.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy előző nap megállapodás született a 27 európai uniós tagállam között az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról, amely alapján a következő négy év során Ukrajna 50 milliárd eurót kap.
Smihal részletezte, hogy az uniós forrásokból 39 milliárd eurót fordítanak Ukrajna állami költségvetésének támogatására, 8 milliárd eurót pedig „speciális befektetési eszközként” készül a kormányzat felhasználni.
„Az Ukraine Facility elnevezésű program nemcsak pénzről szól, hanem országunk átalakításáról is. Ez az európai szabályok és előírások végrehajtásának terve, amelyek közelebb viszik Ukrajnát az EU-tagsághoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Kiemelte, hogy emellett az európai vezetők megerősítették azon szándékukat, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának.
„Emellett már márciusban egy külön eszköz létrehozásával számolunk Ukrajna részére az Európai Békealap keretein belül. Húsz milliárd eurós katonai támogatásról beszélünk a következő négy évre” – tette hozzá a kormányfő.
Az Európai Bizottság azonnal megháromszorozza a Gázának nyújtott humanitárius támogatást, több mint 75 millió euróra – jelentette be a brüsszeli testület szombaton.
A közlemény szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton beszélt António Guterres ENSZ-főtitkárral, majd a felhívást követően bejelentette: a brüsszeli testület haladéktalanul 50 millió euróval növeli a Gáza számára előirányzott humanitárius segítségnyújtási keretet.
Ezzel a Gáza számára juttatni tervezett teljes humanitárius támogatási összeg meghaladja a 75 millió eurót – emelték ki a közleményben. „Folytatni fogjuk szoros együttműködésünket az ENSZ-szel és annak ügynökségeivel annak biztosítására, hogy ez a segély eljusson a rászorulókhoz a Gázai övezetben” – fogalmazott Ursula von der Leyen, majd hozzátette: az uniós bizottság keményen dolgozik, hogy a gázai ártatlan civilek támogatást kapjanak.
Közölte továbbá: a testület támogatja Izrael azon jogát, hogy a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartása mellett megvédje magát a Hamász terroristáival szemben. Az uniós bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztost is idézte, aki kijelentette: az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy humanitárius támogatást nyújtson a Gázai övezetben élő polgári lakosságnak.
Az EU humanitárius segítségnyújtásának megháromszorozása segíteni fog a gázai civilek legelemibb szükségleteinek kielégítésében. „Alapvető fontosságú, hogy biztonságos és korlátlan hozzáférést biztosítsunk a humanitárius segélyekhez” – tette hozzá az uniós biztos.
