A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
A bolgár parlament egy vitatott szavazáson elutasította a szélsőjobboldali Vashrazhdane (Újjászületés) párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása volt.
A bolgár parlament vitatott döntéssel elutasította a Vashrazhdane (Újjászületés) szélsőjobboldali párt által javasolt népszavazást, amelynek célja az euró bevezetésének elhalasztása lett volna. 98 képviselő a népszavazás ellen szavazott, 68-an támogatták, 46-an pedig tartózkodtak.
A népszavazás célja az volt, hogy 2043-ig a bolgár leva maradjon a nemzeti valuta. Bulgária új, nyugatbarát kormánya azonban 2025-re tervezi az eurózónába való belépést. Az ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak.
Eredetileg úgy tervezték, hogy Bulgária 2024-ben bevezeti az eurót. A tavalyi 15,3%-os infláció miatt azonban februárban úgy döntöttek, hogy elhalasztják az átállást. A késedelem ellenére az Újjászületés továbbra is ellenzi az euró bevezetését.
Javaslatuk elutasítását követően az Újjászületés most az Alkotmánybírósággal kívánja felülvizsgálni ezt a döntést. A nyugatbarát frakció Bulgária EU-csatlakozási szerződésére hivatkozva védte a népszavazás elutasítását. Kifejtették, hogy mivel nemzetközi szerződésről van szó, az mentes a népszavazás alól.
Az euró nemzetközi fizetésekben való felhasználása áprilisban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjére esett, miközben az amerikai dollár felhasználása nőtt – írja a Bloomberg a SWIFT adataira hivatkozva.
A Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications (SWIFT) adatai szerint az euróval kapcsolatos határokon átnyúló tranzakciók aránya a márciusi 32,64%-ról áprilisban 31,74%-ra csökkent. A dollár használata tovább emelkedett, 41,74%-ról 42,71%-ra.
A visszaesés ellenére az euró még mindig a második helyen áll a SWIFT-en keresztüli fizetésekben. A japán jen részesedése a fizetésekben a márciusi kiugrás után megfordult. A jelentés szerint áprilisban 3,51% volt a márciusi 4,78% után. Kitérnek arra is, hogy a kínai jüan aránya az elmúlt öt hónap legmagasabb szintjére emelkedett.
Románia kormánya 2026-ig szeretné bevezetni az eurót, sokkal korábban, mint azt a jelenlegi, 2029-es euróövezeti csatlakozási terv engedné – jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy ehhez teljes mértékben meg kell felelniük a nemzeti helyreállítási tervnek (National Recovery and Resilience Plan – NRRP).
Románia legkorábban 2029-ben csatlakozhat az euróövezethez, Câciu azonban azt szeretné, ha a határidő 2026 lenne.
Azt akarom, hogy 2026 legyen a csatlakozás határideje – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Ehhez mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tennünk, hogy keresztülvigyük az NRRP reformjait, és az NRRP 100 százalékban teljesüljön – tette hozzá.
Nem eszik olyan forrón…
Azonban hiába szeretné Románia felgyorsítani az eseményeket, az eddigi tapasztalatok alapján nem biztos, hogy elbizakodottságuk megalapozott lenne.
Tudniillik 2022 végén az Európai Bizottság kijelentette, hogy Románia nem felel meg az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek.
Az euróövezethez való csatlakozás és az euró bevezetése 2007 óta terítéken van.
Hiába azonban az akarat és elszántság, a Román Nemzeti Bank 2021-ben bejelentette, hogy a csatlakozás legkorábban 2029-ben fog megtörténni.
A Román Nemzeti Bank elnökének tanácsadója, Adrian Vasilescu néhány napja azt mondta, hogy jelenleg az euróövezethez való csatlakozás sürgetése túl nagy gazdasági erőfeszítést jelentene – idézi az euractiv.com.
Horvátország három hete csatlakozott az eurózónához, és a történelmi magas infláció közepette lecserélte a kunát euróra. Sok horvát meg van győződve arról, hogy a kiskereskedők indokolatlan áremelésekre használták fel az átállást.
„Ténylegesen minden drágább lett, igen” – állítja egy zágrábi asszony. „Most jövök a boltból, az összes termék ára felment. És mindennek felkerekítik az árát, mint 5 euró és 99 cent. De, mit tehetünk?
„Ha csak a legalapvetőbb szükségleti cikkeket nézem, mint a vaj, a kenyér, a tej – az árak most elviselhetetlenek” – mondja egy másik férfi. „Ez nem az az emelés, amire figyelmeztettek minket, ez legalább 10-20 százalékos”.
Egyes szakértők szerint az üzletek néhol 50 százalékkal is megemelték az árakat.
A kiskereskedők az inflációt okolják, a kormány viszont a lakosság mellé állt, és intézkedéseket jelentett be az áremelkedések miatt. Egyebek között ellenőröket küldött a boltokba és a szolgáltatókhoz.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az energiaárak csökkenésével, a kínai gazdaság újbóli megnyitásával és az arra utaló jelek erősödésével, hogy a Federal Reserve (amerikai központi bank) lassíthatja a kamatemeléseket, az euróövezet kilátásai javulnak. Ezzel együtt pedig az olyan menedékdevizák iránti kereslet, mint a frank, amelyet hagyományosan a piaci turbulenciák átvészelésére használnak, egyre csökken.
Az optimista változás hat hónap óta először segítette az euró-frank árfolyamot a paritáson túlra. Ez fordulatot jelent a tavalyi évhez képest, amikor a svájci frank a küszködő euróval szemben szárnyalt, mivel az inflációs és recessziós félelmek a befektetőket a világ egyik legnépszerűbb „menedékdevizája” felé terelték – írja a Bloomberg.
Kiran Kowshik, a genfi Lombard Odier devizastratégája szerint a német és az olasz kötvényhozamok közötti különbség is jelzi, hogy a globális kockázati hangulat milyen gyorsan javult. A különbség még akkor is csökken, amikor az Európai Központi Bank (EKB) jelzi, hogy a hitelfelvételi költségeknek jelentősen tovább kell emelkedniük.
A franknak az euróval szembeni paritás alá csúszása felvetette, hogy a Svájci Nemzeti Banknak (SNB) talán jobban tetszene egy gyengébb valuta, miközben az infláció az exportvezérelt gazdaságban elérte a csúcsot. Az euróval szembeni teljesítménye ellenére a svájci valuta november eleje óta mintegy 8 százalékkal emelkedett a dollárral szemben.
A kamatlábak az euró javára mozdultak el, a Wells Fargo stratégái szerint az EKB úgynevezett végkamata idén valószínűleg közel 200 bázisponttal meghaladja a Svájci Nemzeti Bankét.
„Az EKB folyamatos, agresszív szigorítása az elkövetkező hónapokban 1,05-ig nyomhatja a devizapárt” – mondta Sven Schubert, a zürichi Vontobel vezető befektetési stratégája. Az árfolyam akár 1,10-ig is emelkedhet „egy erősen emelkedő árfolyamú piaci környezetben, amelyben a politikai szigorítás folytatódik anélkül, hogy recessziót váltana ki”.
Korlátozott értékcsökkenés Az opciós árazás az euró frankkal szembeni árfolyamának emelkedését támogatja, a kockázati visszafordulások a héten február óta a legmagasabb szintre emelkedtek, a közös valuta emelkedése elleni védekezés iránti kereslet megugrása közepette.
A legtöbb stratéga és portfóliómenedzser mégis egyetért abban, hogy a svájci gazdasági fundamentumok – beleértve a viszonylag erősebb deflációs nyomást és a befektetők azon tendenciáját, hogy a kockázatos eszközök iránti kereslet lehűlésekor a frankhoz folyamodnak – azt jelentik, hogy a svájci valuta leértékelődése hosszabb távon korlátozott lesz.
Ha az euróövezet kilátásainak kockázatai ismét felerősödnek, a frank árfolyama helyreállhat, amint a központi bankok erőteljesebb jelzéseket küldenek a szigorúbb pénzügyi feltételek szükségességéről- mondta Martin Lenz, a frankfurti Union Investment Privatfonds GmbH vezető portfóliómenedzsere.
Németország a bruttó hazai termék növekedése ellenére is 110 milliárd eurónyi vagyont veszített tavaly az ifo gazdaságkutató intézet pénteken publikált kommentárja szerint.
A német bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékkal nőtt az elmúlt évben a Destatis pénteki jelentése alapján. „Mindazonáltal a német gazdaságot sújtó hatalmas kínálati sokkok nyomot hagytak maguk után. Az energia, a köztes termékek és a munkaerőellátásban jelentkező szűk keresztmetszetek, – amelyek az ukrajnai háború miatt tovább súlyosbodtak – korlátozták a termelést és felfűtötték az inflációt. Ennek eredményeként a GDP-növekedés 2022-ben csak körülbelül fele lett a háború kitörése előtt várt plusz 3,7 százaléknak” – mondta Timo Wollmershäuser, az ifo gazdasági előrejelzések vezetője.
Az ifo szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzetben a GDP-vel mért gazdasági teljesítmény túlbecsüli a jövedelmek alakulását és így a gazdaság jólétét.
Mivel a német gazdaság az energia és a köztes termékek nagy részét külföldről szerzi be, és mivel az importárak az import cikkek hiánya miatt meredeken emelkedtek, a Németországban megtermelt jövedelem a korábbinál nagyobb hányadát kellett az importszámla kifizetésére fordítani.
Az ifo intézet becslései szerint ezért a német háztartások és vállalatok reáljövedelme tavaly 0,7 százalékkal csökkent, a háború kitörése előtt viszont még 2,6 százalékos reáljövedelem-növekedésre lehetett számítani. „Mindent egybevetve Németország tavaly közel 110 milliárd euróra becsült reáljövedelmet és ezáltal vagyont veszített” – mutatott rá Wollmershäuser.
Az ifo (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) intézet várakozásai szerint az idei év valószínűleg gyengén indul. A magas infláció és az emelkedő kamatlábak várhatóan csökkentik a magánfogyasztást és az építőipari termelést. Az ipar magas rendelésállománya, valamint a szűkös energia- és alapanyagellátás terén várható enyhülés az ipari aktivitás felfutása mellett szól.
A gazdasági teljesítmény 2023 első negyedévében valószínűleg enyhén csökken az ifo várakozásai szerint, a második negyedévben pedig stagnálni fog. Fellendülésre csak az év második felében lehet számítani, mégpedig az infláció enyhülésének és a reáljövedelmek erőteljes növekedésének köszönhetően. Összességében stagnáló gazdasági teljesítményre lehet számítani 2023-ban Németországban az ifo szerint.
Az euró bevezetése egyszerre áldás és átok a horvátoknak. Egyrészt a közös európai fizetőeszköz ellenállóbb a negatív nemzetközi behatásokkal szemben, mint a kuna, így az inflációs kitettség is alacsonyabb. Másrészt viszont az árak automatikusan elkezdtek közeledni a nyugat-európai színvonalhoz, ami sok horvát számára megfizethetetlenné tette a termékeket.
,,Bárki is emelte fel az árakat, most azonnal állítsa vissza. Ez nem helyes, hiszen eddig is drága volt minden” – panaszkodott az egyik vásárló.
A legtöbb árus beismeri, hogy nem akar veszíteni és a bizonytalanságra, inkább emeléssel reagál.
,,Inkább kerekítettük az árakat. Van, ami lement, van ami fel. Sokan még mindig nem tudnak euróban gondolkodni” – mondta az egyik eladó, míg egy másik azzal védekezett, hogy ők nem is emeltek árat, csak átváltották, és ezt az emberek valamiért többnek érzik.
A horvát Kereskedelmi és Kézműves Kamara elnöke szerint várható volt némi drágulás, de sokan irracionális mértékben emeltek. ,,Volt egy kormányzati ajánlás arra, hogy miként kerekítsék fel az árakat és rengetegen túl lőttek ezen” – magyarázta Dalibor Kratohvil.
Most is több száz ellenőr járja a boltokat, hogy kiderüljön, hányan éltek vissza az eurókerekítés adta lehetőséggel. Horvátországban már novemberben is 13,5%-os volt az infláció és ez januárban akár meg is duplázódhat.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Január elsején vezetik be a horvátok az eurót és kezdik meg eddigi pénzük, a kuna kivonását a forgalomból.
A horvát kormány és az Európai Központi Bank megállapodása szerint az átváltás során egy euróért 7,5345 kunát kell fizetni. A kereskedők a könnyebb elszámolás érdekében a legtöbb esetben a termékek árát is korrigálják. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a pénzcsere előtt 7 kunába került, az általában már 1 euró, de a horvát boltok zömében igyekeznek minden árat tizedesekre kerekíteni. A kormány annak érdekében, hogy elkerülje a visszaéléseket 2023 végéig kötelezi az üzleteket az árak kettős feltüntetésére. A Poslovni Dnevnik gazdasági lap elemzői szerint ez a kereskedelmi gyakorlat rövid távon tovább lendíthet a már most is igen magas, 13,2 százalékos infláción.
Nem csak a kereskedők drágítanak
Nemrég a római katolikus egyház is közzétette szolgáltatásainak új, már az euróhoz igazított árjegyzékét. Egy emlékmise eddig 50 kuna volt, ez jövőre már 7 euró lesz, ami átszámítva 3 kunás drágulást jelent. Ennél még látványosabban nőtt az esketések ára. Egy ceremóniáért eddig 350 kunát, átszámítva 46,5 eurót kértek a papok, az új árjegyzékben viszont már 50 eurós díj szerepel. De néhány eurócenttel drágult a temetés, a házszentelés és a keresztelés is.
A drágulási hullám elkerülte az autópályákat, a sztrádákat üzemeltető állami vállalat, a HAC ugyanis jellemzően bár minimálisan, de lefelé kerekítette az árait.
A letenyei határátkelőtől Zágrábig eddig 44 kunát, átszámítva 5,84 eurót kellett fizetni, a jövőben viszont ez az ár 5,80 euróra mérséklődik.
Valamivel nagyobb a különbség a fővárostól a dalmáciai Splitig tartó szakaszon. Az említett pálya használatáért eddig egy személyautónak 181 kunát kellett fizetnie, ami 24,82 eurónak felel meg, ez az ár január elsejétől 24,50 re módosul. Hasonló tendencia figyelhető meg más állami szervek esetében is. Néhány centtel olcsóbbak lett a személyi igazolvány és az útlevél igénylés, de jellemzően a különböző adminisztrációs díjakat is lefelé kerekítették.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Ahogy a németeknél, az euróövezet egészében is 10 százalék lett az infláció szeptemberben. Egyes tagországok jobban, mások rosszabbul bírják az energiaválságot a fogyasztói árszínvonal tekintetében.
Ahogy Németországban, az euróövezet egészében is kellemetlen meglepetést hoztak a szeptemberi fogyasztóiárindex-adatok: az euró éves inflációja elérte a 10 százalékot, pedig az elemzők arra számítottak, hogy az augusztusi 9,1 százalékról „csak” 9,7 százalékra gyorsul a drágulás üteme.
Az euró inflációja még soha nem volt két számjegyű, ötödik hónapja emelkedik szakadatlanul, és az energiáról átterjedt más szektorokra is az áremelkedés. A németeknél, Európa legnagyobb gazdaságában 1951 óta nem volt ekkora éves drágulás.
Az árdrágító energiaválság nem minden euróövezeti országra van azonos hatással, amit az egyes országok inflációs szintje és a legutóbbi hónapok áralakulása is mutat.
A szegényebb keleti uniós tagokban – akár tagjai az euróövezetnek, akár nem –, a drágulás nagyobb. A szintén pénteken bejelentett varsói adatok szerint a régió nagy gazdaságai közt a lengyelek beérték a csehek 17,2 százalékos rátáját. Az eurót használó balti országok inflációja még nagyobb, 20 százalék feletti, az észteké példáaul 24,8 százalék volt augusztusban. A szintén az eurózónához tartozó Szlovákiában 14 százalékot mértek.
Miközben a német infláció megegyezik az euróövezeti átlaggal (sőt az Eurostat módszertana szerint magasabbra, 10,9 százalékra mérték), a franciák viszonylag jól viselik a válságot, az ő inflációjuk szeptemberben 5,6 százalékra mérséklődött az augusztusi 5,9 százalékról, még ha ezzel közel maradtak is a júliusban 6,1 százalékon elért több mint három évtizedes csúcshoz.
Az eurózóna egészében továbbra is az energia drágulása viszi a prímet, szeptemberben az árak 40,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ez az index augusztusban még 38,6 százalékon állt. De a drágulás más szektorokban is felgyorsult, az ipari áruk tekintetében 5,1-ről 5,6, a szolgáltatásokban 3,8-ről 4,3 százalékra.
A csalódást keltő számok növelik az európai recesszió esélyét, hiszen várhatóan megerősítik az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozóinak amúgy is sokat hangoztatott eltökéltségét a további erőteljes kamatszigorításra.
Az eltérések az országok között normálisan komplikálnák a képet az EKB számára, de a magas inflációs ráták mellett a pálya világos: az EKB drasztikusan emeli kamatait a következő ülésein – írta jegyzetében Bert Colijn, az ING euróövezeti főközgazdásza.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK