Gyülekeznek a viharfelhők az Európai Unió harmadik legnagyobb hatalma fölött: küszöbön a kormányválság Olaszországban, ami könnyen magával ránthatja az eurót is – hívja fel a figyelmet a V4NA hírügynökség.
Az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökeként Draghi, aki nem tartozik pártokhoz, és választások nélkül lett kormányfő egy szakértőinek nevezett kabinetben, élvezte a külföldi befektetők bizalmát. Ez pozitívan hatott Olaszország gazdasági hitelességére – annak ellenére, hogy az ország jelenlegi adósságállománya meghaladja a GDP 148 százalékát. Ennek a bizalomnak azonban vége szakad, ha bukik az olasz kormány – állítják a szakértők. Erről korábban a VG is részletes elemzést közölt.
De miért nehezebb ma a helyzet, mint a korábbi kormányválságok idején? Az orosz szankciók miatt az Európai Unió hatalmas energiaválságban van. Ehhez jön még az évszázad inflációja, az EKB példátlan pénzáradata, az ukrajnai háború és az euró drámai, megállíthatatlannak tűnő értékvesztése. Legutóbb az árfolyam egy dollár alá esett. A V4NA által közlése szerint az elemzők úgy vélik, ha Olaszországban kormányválság van, akkor az olyan lesz, mint egy gyufa az évek alatt felépített, kiszáradt halotti máglyán.
Minden bizonnyal a brüsszeli bürokraták sem rajonganának azért, ami Olaszországra várna, ha előrehozott választásokat írnának ki. Mivel a 74 éves Draghi kizárta, hogy újra elvállaljon egy ilyen feladatot, a voksoláson a jobboldali Fratelli d’Italia (“Olaszország testvérei”) nevű pártnak lenne a legnagyobb esélye.
A jelenlegi felmérések szerint megelőzik a szociáldemokrata PD-t és Matteo Salvini szintén jobboldali Liga pártját. Silvio Berlusconi Forza Italiájával együtt egy jobboldali konzervatív szövetség alkothatja az új kormányt.
Ezzel pedig valósággá válna az Európai Bizottság rémálma is, hiszen Magyarország és Lengyelország után Olaszországban is jobboldali, konzervatív kormány irányítaná az ország bel-és külpolitikáját. Ráadásul az Európai Unió harmadik legnagyobb hatalma kerülne ki a balliberális fősodorból.
Húsz éve nem látott szintre erősödött a dollár: kedd este egy az egyhez – pontosabban 1,0002-höz – váltották az eurót a dollárral. Az euró gyengülésének oka a piaci bizonytalanság, miután az Európai Unió gazdasága a recesszió felé sodródik, a déli tagállamok eladósodottsága miatt pedig az EKB nem tud kamatot emelni, hogy ellensúlyozza az inflációt.
Utoljára 2002 őszén volt arra példa, hogy egy dollár egy eurót ért. Az euró gyengülésének a dollárhoz képest három fő oka van: egyrészt egyre rosszabbak a világgazdaság kilátásai, a legtöbb országban ősztől vagy jövőre válság jön.
Ennek eredményeképp a befektetők igyekeznek pénzüket a legmegbízhatóbbnak vélt valutába, az amerikai dollárba átmenteni – ezt a trendet pedig tovább erősíti, hogy az amerikai jegybanknak megfeleltetett FED kiáll kamatemelési politikája mellett, ami tovább erősíti a dollárt.
Másodsorban az EU gazdasági kilátásai, illetve az energiaszektor problémái miatt szintén leértékelődik az euró. A drága energia tovább drágulhat, a gázellátás egy nagy része teljes egészében Vlagyimir Putyin orosz elnök döntéseitől függ.
Harmadrészt az európai unió országaiban lévő infláció is ludas a gyengülésben: az Európai Központi Bank nem tud a Fedhez vagy az MNB-hez hasonlóan kamatot emelni, ez ugyanis a csőd felé taszítaná az eurózónában bent lévő, eladósodott dél-európai országokat.
Az euró gyengülése a dollárral szemben két dolgot jelent a hétköznapokban: egyrészt a külföldről importált áruk és szolgáltatások is drágábbak lesznek, míg az európai export olcsóbbá válik a nemzetközi piacokon.
Másrészt a forint is tovább gyengül az euróval és dollárral szemben – amin az MNB csak újabb kamatemelésekkel tud segíteni. Kedd délután az alapkamatot 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelték, az egynapos betéti kamatot 9,5 százalékra, az egynapos hitel kamatát pedig 12,25 százalékra. Ezek után a forint elkezdett némileg erősödni.
