Két plusz munkaszüneti napot hirdetett meg az euró bevezetésére hivatkozva Bulgária kormánya – írta meg az MTI.
Egészen pontosan arról van szó, hogy a bolgár kormány döntése alapján az idén az év végi munkaszünet két nappal hosszabb lesz Bulgáriában az euró problémamentes bevezetése érdekében.
Temenuzska Petkova pénzügyminiszter a döntést bejelentő szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a két plusz munkaszüneti nap, 2025. december 31. és 2026. január 2. szükséges ahhoz, hogy az euró január elsejei bevezetésével kapcsolatos technológiai változásokat a pénzügyi és nem pénzügyi ágazatokban biztonsággal el tudják végezni.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén július 8-án hagyta jóvá, hogy Bulgária bevezesse az eurót. Az ehhez szükséges jogszabályokat az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) még aznapi brüsszeli ülésükön fogadták el. Bulgária csatlakozásával az euróövezeti országok száma 2026. január 1-jétől huszonegyre emelkedik.
Érdemes emlékezni rá, hogy a belépés inflációs feltételét úgy sikerült teljesíteni, hogy a bolgár kormány manipulálta az áprilisi adatokat. Elképesztő döntéseket hozva csökkentették az államilag kontrollált árakat, a kórházi napidíjat például 82,8 százalékkal.
Az euró bevezetésének egyik feltétele ugyanis, hogy az infláció nem lehet magasabb, mint a legalacsonyabb inflációjú három euróövezeti tagállam rátája az elmúlt 12 hónap átlagában, plusz másfél százalékpont. Az árak csökkentésével sikerült elérni, hogy az Eurostat és az Európai Központi Bank használta Harmonizált Fogyasztói Árindex (HICP) 2,8 százalék volt Bulgáriában áprilisban, és így belefértek a belépési kritériumba.
Szintén figyelemreméltó mozzanat volt, hogy a tavaszi Eurobarométer felmérés szerint a bolgárok 50 százaléka ragaszkodott volna a levához, és csak kisebbségük, 43 százalék szeretne eurót. Ennek ellenére megkapják, és ezzel jó időre, ha nem örökre véget ér az euróövezet terjeszkedése.
Bulgária zöld utat kapott az euró 2026. január 1-jei bevezetéséhez az Európai Unió tagállamainak vezetőitől, akik csütörtökön Brüsszelben tárgyaltak. Bulgária ezzel az euróövezet 21. tagja lesz.
A balkáni ország 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Az euróövezethez utoljára Horvátország csatlakozott 2023-ban.
Az Európai Bizottság június 4-én egyezett bele, hogy Bulgária az euróövezet tagja lehessen, miután a balkáni állam teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket.
Szintén ezen a napon (emellett pedig a közelmúltban többször is) a bolgár fővárosban, Szófiában a Nemzeti Bank épülete előtt tüntettek az ország euróövezethez való csatlakozása ellen.
A végleges döntést az Európai Parlament és az Európai Központi Bank (EKB) KB véleményének kikérését követően hozzák meg az uniós pénzügyminiszterek, de szakértők szerint ezek már csak formaságok.
Petr Pavel cseh elnök szerint Csehországnak mielőbb csatlakoznia kell az euróövezethez, hogy erősítse kereskedelmi pozícióját, és beleszólhasson a közös valuta jövőjét érintő döntésekbe. A Bloomberg hírügynökségnek úgy fogalmazott: az euró bevezetését övező politikai és társadalmi ellenállás érzelmi alapú, miközben a korona megtartásának előnyei egyre inkább elhalványulnak.
Petr Pavel cseh elnök felszólította Csehországot az euró bevezetésére, hogy így segítse a kereskedelmet, és elkerülje azt, hogy országa kimaradjon az euróövezet által hozott kulcsfontosságú döntésekből – írja a Bloomberg.
A Bloomberg Televíziónak adott interjúban az államfő arról beszélt, hogy mivel a cseh gazdaság már most is mélyen integrálódott az euróövezetbe, a politikai és társadalmi ellenállás az euró bevezetésével szemben csupán érzelmi és irracionális jellegű. Hozzátette, hogy a korona és a független monetáris politika megtartásának előnyei korlátozottak.
„Nagyon is észszerű lenne a lehető leggyorsabban bevezetni az eurót, mivel exportorientált vállalataink többsége már most is napi szinten használja az eurót. Nem akarunk lemaradni” – jelentette ki Petr Pavel.
A cseh elnök egy nappal azután nyilatkozott így, hogy Ales Michl, a cseh jegybank elnöke azt mondta: a korona segített az infláció elleni küzdelemben azáltal, hogy lehetővé tette a magasabb kamatlábakat, mint amilyenek az eurózóna országaiban vannak.
Noha az exportőrök már évek óta szorgalmazzák a csatlakozást az eurózónához, a közvélemény-kutatások szerint a cseh választók legalább fele ellenzi azt. Mivel a két legnagyobb cseh parlamenti párt ellenzi a váltást, Pavel szerint a csatlakozási folyamat a közeljövőben valószínűleg nem kezdődik el.
Ennek ellenére jelezte, hogy továbbra is támogatni fogja az ügyet, és példaként fogja felhozni az euró sikeres bevezetését más kelet-európai uniós tagállamokban, például Szlovákiában és Horvátországban. „Előbb vagy utóbb – hiszem –, hogy a racionális érvek az euró bevezetéséhez vezetnek majd bennünket. De ez még időbe telik” – jegyezte meg Pavel.
Legutóbb Szófia döntött az euró bevezetése mellett, amelynek eredményeképp Bulgária már 2026. január 1-jétől bevezeti a közös európai valutát – számolt be róla az Euronews. Bulgária csatlakozásával huszonegyre növekedik az euróövezet tagjainak száma. Az Európai Bizottság szerint szerint
Bulgária teljesíti a négy nominális konvergenciakritériumot, amelynek célja annak biztosítása, hogy egy ország készen álljon az euró bevezetésére, és gazdasága kellően felkészült legyen erre.
A bolgár Lidl-hálózat már megkezdte az euró bevezetésére a felkészülést: június 2-tól kezdve mind a 137 üzletében az árakat nemcsak levában, hanem euróban is feltüntetik. A cél, hogy a vásárlók számára egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon az átállás folyamata. Bulgária belépésére készülve már kinyomtatták az első olyan bankjegyeket, amelyeken a latin és görög betűs felirat mellett cirillel az szerepel, hogy „EBPO”, azaz euró.
Bulgária teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján 2026. január 1-jén huszonegyedik országként csatlakozhat az euróövezethez – közölte az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint Bulgária teljesíti a négy nominális konvergenciakritériumot, amelyek célja annak biztosítása, hogy egy ország készen álljon az euró bevezetésére, és gazdasága kellően felkészült legyen erre – számol be róla az MTI.
A vonatkozó bolgár tagállami jogszabályok az uniós szerződés követelményeivel, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányával is összeegyeztethetők.
Az Európai Bizottság értékelése a gazdasági integráció és konvergencia szempontjából releváns további tényezőket is figyelembe vett, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a termék-, munkaerő- és pénzügyi piacok integrációját – írták.
A közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: az euró az európai erő és egység kézzelfogható szimbóluma.
Az eurónak köszönhetően Bulgária gazdasága megerősödik.
Bővül az euróövezeti partnerekkel folytatott kereskedelme, a közvetlen külföldi befektetései, a finanszírozáshoz való hozzáférése, további minőségi munkahelyek és a reáljövedelmek növekedése mellett. Bulgária elfoglalja az őt megillető helyet az euróövezet középpontjában álló döntések alakításában – hangsúlyozta az uniós bizottság elnöke.
Közölték továbbá, hogy az Európai Bizottság tanácsi határozatra és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot is elfogadott az euró 2026. január 1-jei bulgáriai bevezetéséről.
Az eurócsoportban és az Európai Tanácsban folytatott megbeszéléseket, valamint az Európai Parlament és az EKB véleményének kikérését követően az EU Tanácsa hozza meg a végleges határozatokat Bulgária euróbevezetéséről – tájékoztattak.
2026-ban Bulgáriában is bevezethetik az eurót. Az ország sikeresen kezeli az inflációt, és az Európai Bizottság úgy látja, hamarosan teljesíti az utolsó feltételeket is, amik az euroövezethez való csatlakozáshoz szükségesek.
Bulgária közel áll ahhoz, hogy teljesítse a valutastabilitásra vonatkozó kritériumokat, így várhatóan akár már jövőre csatlakozhat az eurozónához – adta hírül a Bloomberg.
A portál forrásaira hivatkozva arról számol be, hogy az Európai Bizottság úgy számol, a balkáni ország hamarosan teljesíteni fogja az utolsó feltételeket is ahhoz, hogy bevezethessék az uniós valutát. Hozzáteszik, maguk a bolgár tisztviselők is erre számítanak, és az ország komoly előrelépéseket ért el az infláció kezelése terén.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank június 4-én teszi közzé az országról szóló konvergenciajelentését. A lap szerint egy megfelelő értékelés komoly mérföldkő lenne az euróra való átváltás felé vezető úton.
Azt, hogy a jelenlegi bolgár valutát, a levát végül milyen árfolyamon cserélhetik a közös valutára, az unió pénzügyminiszterei határozhatják meg. A dolgok kedvező alakulása esetén erre akár már júliusban sor kerülhet.
Ha sikerülne bevezetniük az eurót, az jelentős politikai és gazdasági siker lenne az unió legszegényebb tagállamának és az ország kormányának. Az elmúlt tíz évben egyedül Horvátországnak sikerült elérnie az eurozónához való csatlakozást, ott 2023-ban tértek át a közös valutára.
A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán arról beszélt, hogy a dinár kivezetéséről szóló döntés, illetve az, hogy február elsejétől kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén, nem a kormány, hanem a független központi bank döntése.
A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó területén. Az észak-koszovói, többségében szerbek lakta településeken viszont a szerb dinár a fő fizetőeszköz. Akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es koszovói háború, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, míg az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált a hivatalos pénznemmé.
Az Egyesült Államok, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország viszont arra kérte Pristinát vasárnap, hogy halassza el a dinár betiltására vonatkozó döntést, legalább addig, amíg nem találnak más megoldást. Egyrészt azért, hogy elkerülhetők legyenek a további feszültségek, másrészt viszont azért is, mert a szerbek lakta települések intézményei, különösen az iskolák és a kórházak a szerb dinár betiltása esetén súlyos problémákkal szembesülnének.
Hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban. Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelentene nekik.
Albin Kurti szerdán leszögezte, hogy Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz, nem akarják bevezetni az albán leket, vagy az évek óta emlegetett koszovói pénznemet, a dardant. Mint mondta, kizárólag az Európai Unió által is használt pénznem használatára kérik a Koszovóban élőket.
Vjosa Osmani köztársasági elnök viszont már arról beszélt, hogy lehetséges, hogy várnak még egy kicsit, és nem február elsejétől vezetik ki a dinárt, hogy az Észak-Koszovóban élők új, euró alapú számlát tudjanak nyitni.
Szerbia úgy véli, hogy a dinár betiltása újabb lépés afelé, hogy ellehetetlenítsék a koszovói szerbeket, és elűzzék őket szülőföldjükről. A pristinai vezetés viszont azzal indokolta a döntést, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. Pristina szerint azokat a támadókat is ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték, akik tavaly szeptemberben támadtak rendőrökre Banjska közelében.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Kizárólag euróval lehet fizetni február elsejétől Koszovóban, minden más pénznem csak külföldi tranzakciókhoz használható. A döntés felháborodást váltott ki Szerbiában, mert a koszovói szerbek mintegy felének dinárban folyósítják juttatásait.
Februártól kizárólag eurót lehet elfogadni készpénzfizetésnél az ország egész területén, vagyis leállítják a pénzforgalmat azokon a településeken is, ahol többségében szerbek élnek – adta hírül az MTI a koszovói központi bank döntését.
A szerb dinár ezeken a településeken mindeddig a fő fizetőeszköz volt, akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998–1999-es szerb–koszovói konfliktus, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, akkor a pénzváltás sokaknak jelenthet anyagi veszteséget.
Pristina szerint ezeken az illegális csatornákon keresztül pénzelték azokat a támadókat is, akik tavaly szeptemberben támadtak rá rendőrökre Banjska település közelében.
A mostani döntést a pristinai vezetés azzal indokolta, hogy a szerb dinár a koszovói központi bank megkerülésével, a szerb intézményrendszeren keresztül jut be Koszovóba, így útja teljesen követhetetlen, akár illegális tevékenységre is fordítható. A hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban.
Alekszandar Vucsics is reagált Pristina lépésére
Alekszandar Vucsics szerb elnök szerint a pristinai lépés aláássa a Szerbia és Koszovó között brüsszeli közvetítéssel több mint tíz éve zajló párbeszédet, célja pedig a koszovói szerb lakosság elűzése. A davosi Világgazdasági Fórumon tartózkodó szerb államfő a találkozóin az újabb fejleményekről is tájékoztatta az ott tartózkodó politikusokat és diplomatákat.
Miroslav Lajcak, a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős uniós biztos megerősítette, hogy mind a szerb, mind a koszovói fél tájékoztatta a pénzforgalom leállításának a tervéről.
Reményét fejezte ki, hogy a helyzet nem mérgesedik el emiatt, és a két fél békés megoldást talál.
Továbbá hozzátette: tájékoztatta az uniós illetékes szerveket a tervezett koszovói lépésről és a szerb aggodalmakról, és az EU hamarosan hivatalosan is állást foglal az ügyben.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Petr Pavel cseh államfő az euró csehországi bevezetésére irányuló intézkedéseket sürgetett hétfőn, hivatalba lépése utáni első újévi üzenetében.
Eljött az idő, hogy konkrét lépéseket tegyünk e kötelezettségvállalás teljesítése felé – szögezte le az elnök. Szavai szerint a közös uniós valuta bevezetése jelenti a jövőt „egy nyitott és exportorientált gazdaságú” közép-európai országnak.
Csehország hivatalos fizetőeszköze jelenleg a korona. Prága a többi tagországgal összhangban az ország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, de ennek nincs megszabott határideje.
A Petr Fiala miniszterelnök vezette cseh kormány még nem döntött az euró bevezetésének időpontjáról. Egy frissen életbe lépett jogszabály azonban lehetővé teszi azoknak a vállalatoknak, amelyek forgalmuk nagy részét euróban bonyolítják, hogy számláikat is ebben a pénznemben állítsák ki. A cseh kereskedelmi kamara szerint már most is sok nagy cég euróban számláz egymásnak.
Bulgária egy évvel kitolta, 2025 elejére az euróbevezetés céldátumát – közölte a kormány sajtószolgálata szerdán.
A halasztást nem indokolták, de már február elején az akkori pénzügyminiszter is úgy látta, hogy az eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti csatlakozásnak nincs sok esélye, mert Bulgária lemaradásban van a szükséges törvényi előfeltételek megteremtésében.
Bulgária eredetileg 2024 elejére tervezett euróövezeti belépés céldátumának tarthatóságát több szakértő kétségbe vonta egyebek mellett a magas infláció miatt.
A nemzeti statisztikai hivatal kimutatása alapján 2022-ben 15,3 százalékos volt az éves infláció Bulgáriában, ami a nyolcadik legmagasabb ráta volt az EU-ban
Az euróövezethez való csatlakozás egyik kritériuma, amelyet az összes uniós tagállam által 1993-ban ratifikált maastrichti szerződésben rögzítettek, az árstabilitásra vonatkozik. Ez arról szól, hogy az uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindex (HICP) nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb, mint a három legjobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga.
Bulgáriában 6,4 százalék volt az infláció szeptemberben az augusztusi 7,5 százalék után, míg az euróövezetben az augusztusi 5,2 százalékról szeptemberben 4,3 százalékra, az EU-ban 5,9 százalékról 4,9 százalékra változott.
A cseheknél a kormány és a lakosság sem lelkesedik az euró bevezetéséért – a vállalatok viszont szép csendben, már egyre nagyobb arányban használják a közös európai fizetőeszközt. A korona „részmunkaidős” devizává vált.
Prágának jelenleg nincs euró bevezetési stratégiája, a lakosság sem kedveli különösebben a közös pénzt, a jegybank pedig kifejezetten szeretné a kamatok feletti ellenőrzést megtartani. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legfontosabb feltétele volt az euróra való átállás vállalása. Közel két évtized elteltével azonban a Cseh Köztársaság – a legnagyobb posztkommunista tagországokhoz hasonlóan – még sehol sincs ezen a téren.
A cseh központi bank adatai szerint a helyi bankok által nyújtott vállalati hitelállomány fele immár devizában – túlnyomórészt euróban – denominált, és ez az arány még magasabb, ha a külföldi bankok hiteleit is beleszámítjuk. Ráadásul a cseh vállalatok közötti belföldi kereskedelem mintegy 20 százaléka euróban zajlik, sok exportőr korona helyett euróban fizet helyi beszállítóinak. A vállalatvezetők így kénytelen-kelletlen, a gazdasági szükségszerűség által kikényszerítve egyre inkább a saját kezükbe veszik az ügyet, és fokozatosan olyan irányba terelik a gazdaságot, ahová a politikusok és a monetáris politikai döntéshozók látszólag nem akarnak eljutni.
A korona csak részmunkaidős valuta, mert a gazdaságot uraló nagyvállalatok többnyire átálltak az euróra – mondta a Bloombergnek Tomas Kolar, a Linet Group SE vezérigazgatója, amely többek között high-tech kórházi ágyakat és más berendezéseket gyárt. „Nincs jó ok arra, hogy ne legyen euró, de a politikusok még csak felvetni sem merik a kérdést, nemhogy megmagyarázni a választóknak” – tette hozzá. A cseh vállalat 360 millió eurós forgalmának csaknem egésze 150 országba irányuló exportból származik – mondta Kolar. Műveleteinek nagy részét koronáról euróra állították át, hogy minimalizálják a piaci ingadozásokból származó árfolyamveszteségeket.
Eurószkepszis
Amióta az EU 2004-ben kezdte meg nagyszabású keleti bővítését. Azóta Szlovénia, Szlovákia, a három balti állam és legutóbb Horvátország is átállt az euróra, Bulgária is erre törekszik. A Cseh Köztársaság, valamint Magyarország és Lengyelország azonban kifejezetten ragaszkodik saját fizetőeszközéhez, a jegybanki önállósághoz. A csehek viszonylag jó helyzetben vannak ahhoz, hogy teljesítsék az euró-átállás, az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Az ország adóssága a gazdaság méretéhez viszonyítva az egyik legalacsonyabb az EU-ban, és jó úton halad az inflációs és költségvetési hiányra vonatkozó követelmények teljesítése felé. Ugyanakkor kevés olyan ország van az Unióban, amely annyira euroszkeptikus, mint a Cseh Köztársaság.
Az Eurobarometer legfrissebb felmérése szerint a közös valutát még nem bevezető EU-tagok körében a csehek támogatják a legkevésbé az átállást. A lakosság tart attól, hogy az ő megtakarításaiból kell majd esetleg finanszírozni, ha egy eurozóna tag bajba kerül, s félnek attól is, hogy egy euró-átállás nyomán, a felfelé kerekítések miatt drágulnak az áruk és a szolgáltatások.
Így téma alig-alig kerül elő a cseh közéletben. A jelenlegi kormánykoalíció öt pártjából négy ugyan támogatja a váltást, de a domináns polgári demokratáknak sikerült megakadályozniuk, hogy konkrét célok kerüljenek be a kormányprogramba.
A kérdés nem tartozik a kormány prioritásai közé a ebben a választási ciklusban – mondta Zbynek Stanjura pénzügyminiszter, aki egyben a Polgári Demokraták elnökhelyettese is, az év elején egy pártkongresszuson.
A döntés a kormány kezében van, de velük párhuzamosan a Cseh Nemzeti Bank is ellenzi, hogy feladja a koronát, és monetáris politikáját az Európai Központi Banknak adja át. A cseh jegybankárok azzal érvelnek, hogy a független monetáris politika pufferként működik a globális sokkokkal szemben, és ez háttérbe szorítja az olyan potenciális előnyöket, mint az átváltási költségek vagy a devizakockázatok kiküszöbölése a vállalkozások számára.
Jan Frait jegybankelnök-helyettes egy nyilatkozatában bírálta azt a kötelezettséget, hogy a valutaövezetbe való tényleges belépés előtt csatlakozni kell az EU bankuniójához, ami szerinte azt jelenti, hogy lemondanak a hazai ipar – amely Európa egyik legjobb tőkehelyzetének örvendhet – felügyeletéről, anélkül, hogy garantálnák magának az euróövezetbe való belépésnek az idejét.
Az euró bevezetéséhez jelenleg meghatározott feltételek megalázóak Csehország számára – mondta Frait egy interjúban. „Véleményem szerint ez most nem éri meg nekünk. Ha a politika meghozza az erről szóló döntést, méltóbb feltételekről kellene tárgyalnunk” – tette hozzá.
Ingatag árfolyam
Politikai és makrogazdasági szinten érhetők az aggályok, viszont a vállalatok napi működését ez jelentősen megnehezíti, hiszen a cseh export kétharmada az eurózónába irányul. A geopolitikai instabilitás – például az orosz-ukrán háború vagy az izraeli-Hamász konfliktus – miatt a devizaárfolyamok egyre ingatagabbá válnak, az euró-integráció nagyobb védelmet nyújtana a vállalati szektor számára. Az elmúlt években tapasztalt fokozott koronaingadozások növelik a közös valuta vonzerejét. A központi banknak többször is be kellett avatkoznia, hogy támogassa a koronát, miközben a hitelfelvételi költségek magasabbak, mint az euróövezetben. A jegybank adatai szerint egy átlagos kereskedelmi hitel kamata (nem-pénzügyi vállalkozások számára folyósítva) 8,5 százalék körül van, euróban már 3 százalék körüli kamatra lehet hitelt felvenni.
A legutóbbi árfolyamsokkot a Lengyelország szeptemberi, meglepően nagymértékű kamatcsökkentése okozta. Ez elemzők szerint arra utal, hogy az euró hiányában a külföldi befektetők „kockázatos feltörekvő piacnak” tekintik Csehországot. Ugyanakkor a nagyjából 11 millió lakosú ország sok szempontból a posztkommunista átalakulás sikertörténete. A fellendülő autóipar segített a cseheknek abban, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján mért életszínvonalban megelőzzék az EU néhány régebbi tagját, például Spanyolországot és Görögországot. A Volkswagen tulajdonában lévő
Skoda, az ország legnagyobb gyára évek óta követeli az euró bevezetését.
A vállalat az idén már euróban vezeti könyveit, legtöbb tranzakciója során a közös valutát használja, beleértve a számos helyi beszállítónak történő kifizetéseket is.
Mivel a gazdaság gerincét az exportőrök alkotják, egyre több vállalkozás fog részt venni „ebben a spontán eurozációs trendben” – mondta Radek Spicar, az Iparszövetség, az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezet alelnöke, amely több mint 11 ezer munkaadót képvisel.
A nagyvállalatok hatására a gazdaság más részei is fokozatosan át fognak térni az euróban történő elszámolásra.
