A lövedékekhez két összetevőre van szükség: lőporra a lövedékek kilövéséhez és robbanóanyagra a robbantáshoz, de Európa egyikből sem termel annyit, hogy kielégítse keresletet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai híriroda megjegyezte, hogy az európai kormányok a lőszerkészleteiket használták fel Ukrajna felfegyverzésére. Ezzel a végletekig kimerítették a kontinens lőpor-, trotil- és egyéb robbanóanyag- és rakéta-üzemanyag-tartalékait. Azóta igyekeznek növelni a tüzérségi lövedékek, rakéták és lőszerek gyártását.
Miközben Európa a védelmi kiadások jelentős emelésére készül, néhány ilyen anyagok gyártója szándékozik növelni kapacitását. Egyedül a Rheinmetall célja, hogy 2028-ig több mint 50%-kal növelje a lőportermelést, de még ez sem lesz elég. Armin Papperger vezérigazgató szerint előfordulhat, hogy a vállalatnak közel meg kell dupláznia a termelést, több mint 20 000 tonnára, hogy kielégítse a keresletet.
Az Európai Unió 150 milliárd eurós hitelt ajánlott fel a védelmi kiadások növelésére, a gyengülő amerikai támogatás ellensúlyozására tett legutóbbi erőfeszítése részeként. Az Európai Védelmi Ipari Program 2025 és 2027 között további 1,5 milliárd euró uniós támogatást biztosít az iparág szereplőinek, de az Európai Bizottság döntését még nem hagyta jóvá az Európai Parlament.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatos a vita arról, hogy ki nyújtott több pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának a háború kezdete óta: az Egyesült Államok vagy az Európai Unió? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből kiderült, hogy valójában mennyi pénzt nyelt el eddig az ukrán hadigépezet.
2022 óta a nyugati országok rendkívüli mértékben megnövelték a támogatásukat, hogy segíthessék Ukrajnát a védekezésben és a gazdaság fenntartásában:
az Egyesült Államok eddig több mint 114 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát;
míg az Európai Unió tagállamai összesen több mint 113 milliárd eurót biztosítottak.
Az eddigi összes kiosztott támogatás 267,18 milliárd euróra rúg, három év alatt.
A katonai támogatás az adományok legnagyobb részét teszi ki, de emellett a gazdasági és humanitárius segítség is jelentős.
Az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90 százalékát hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39 százalék.
Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius célú volt. Három év alatt összesen körülbelül 560 millió eurót biztosított, ami több mint 223 milliárd forintnak felel meg.
Így is a csőd szélén billeg az ukrán állam
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt, 2024 végén GDP-hez viszonyított aránya elérte a 92 százalékot. Az adósság visszafizetése Ukrajnának nem megy egyszerűen, de államcsődről nem beszélhetünk.
Az uniós kölcsönök kedvezményesek és hosszú futamidejűek, a legnagyobb probléma az IMF-hitelekkel és az eurókötvényekkel kapcsolatban lehet.
Az európai országok fegyverimportja több mint két és félszeresére nőtt az elmúlt öt évben, miközben Ukrajna a 2022-es orosz támadás kezdete óta a világ legnagyobb fegyverbeszerzőjévé vált – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2020 és 2024 közötti időszakról hétfőn közzétett jelentéséből.
Az intézet adatai szerint az Egyesült Államok továbbra is uralja a globális fegyverpiacot: az amerikai vállalatok részesedése a világ fegyverexportjából 43 százalékra nőtt a 2020 és 2024 közötti időszakban, míg 2015 és 2019 között ez az arány 35 százalék volt. Az Egyesült Államok fegyverexportja nagyjából megegyezik az őt követő nyolc legnagyobb fegyverexportőr ország együttes piaci részesedésével.
Európa 2020 és 2024 között a világ fegyverimportjának 28 százalékát adta, szemben a 2015 és 2019 közötti időszak 11 százalékával. Az európai fegyverimport több mint 50 százaléka az Egyesült Államokból származott ebben az időszakban. A legnagyobb vásárló Nagy-Britannia, Hollandia és Norvégia volt.
A háború sújtotta Ukrajnára a globális fegyverimport 8,8 százalékát jutott 2020 és 2024 között, importjának közel fele az Egyesült Államokból származott.
[type] => post
[excerpt] => A fűtési szezon Európában 2024. október 29-én kezdődött, tíz nappal korábban, mint az előző szezonban. Ebben az időszakban az uniós országok több mint 67 milliárd köbméter gázt használtak fel a gáztárolókból.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741112340
[modified] => 1741080106
)
[title] => Hároméves mélypontra süllyedt az európai gáztartalék
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57833&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57833
[uk] => 57824
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 57825
[image] => Array
(
[id] => 57825
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624.jpg
[original_lng] => 78798
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/4299624.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741072907:12
[_thumbnail_id] => 57825
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1158
[_oembed_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] =>
🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
Az Európai Unió országai még mindig Oroszországból importálják a gáz 13%-át. Eurómilliárdokból finanszírozzák az orosz katonai költségvetést.
Az Európai Unió országai által vásárolt gáz mintegy 13%-a továbbra is Oroszországból származik, jelentette be Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője, közölte a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta az EU következetesen próbálja csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőségét, és azóta jelentősen diverzifikálta ellátásait.
„Teljesen leállítottuk az orosz szén importját, az orosz olaj importjának nagy részét és az orosz gázimport több mint kétharmadát a Repower EU-terv keretein belül”, emlékeztetett Itkonen.
Ugyanakkor elismerte, hogy az orosz gáz valóban még mindig bekerül az európai piacra, és a közeljövőben az Európai Bizottság olyan jogszabályt szeretne javasolni, amely segíti a tagállamokat, hogy lemondjanak róla.
„Gázunk 13%-át továbbra is Oroszországból importáljuk. Ez azt jelenti, hogy eurómilliárdokkal finanszírozzák Putyin katonai költségvetését… Erre nincs magyarázat, indok, és nincs érv az ellátás biztonságáról. A globális LNG-piac rugalmas, és nincs hiány. Tehát itt van miért aggódni, és ezért a bizottság ütemtervet készít, hogy teljesen le lehessen mondani az Oroszországból származó importról”, jelentette ki Itkonen.
Jelenleg az európai gázraktárak kevesebb mint félig vannak tele, ami hároméves mélypontot jelent. Az európai földgázárak február 10-én emelkedtek a Bloomberg jelentése szerint, és elérték a legmagasabb szintet két év óta. A hollandiai tőzsdén a gázárak 4,6%-kal nőttek, és elérték az 58,7 eurót megavattóránként (több mint 630 dollár 1 000 köbméterenként). Ez a legmagasabb ár 2023 februárja óta.
A híradás szerint az európai tárolók jelenleg kevesebb mint fele van tele, ami a legalacsonyabb szintet jelenti ezen az időponton 2022 óta. Az aktuális magas nyári gázárak miatt nem gazdaságos a tárolók feltöltése, így várható, hogy a kormányok beavatkoznak, hogy biztosítsák azok feltöltését a következő téli szezon előtt.
A gázfogyasztás Európában februárban 17%-kal nőhet az előző évhez képest, ami a lakossági és a kereskedelmi keresletnek köszönhető. Ráadásul a tél még nem ért véget: Északnyugat-Európa a következő napokban fagyra készül.
[type] => post
[excerpt] => Jelenleg az európai gázraktárak kevesebb mint félig vannak tele, ami hároméves mélypontot jelent. Az európai földgázárak február 10-én emelkedtek a Bloomberg jelentése szerint, és elérték a legmagasabb szintet két év óta. A hollandiai tőzsdén a gá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1739356440
[modified] => 1739305229
)
[title] => Kétéves csúcson a gáz ára Európában
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=57245&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57245
[uk] => 57196
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 57197
[image] => Array
(
[id] => 57197
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387.jpg
[original_lng] => 69711
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/4293387.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1739298030:5
[_thumbnail_id] => 57197
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1317
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_20f4ab6dca387ffb7362bf2d31f9a044] =>
🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
Az európai országok az orosz olajat a Balti-tengeren át szállító tartályhajók lefoglalásáról folytatnak tárgyalásokat, amit környezetvédelemre vagy kalózkodásra hivatkozva tennének meg – írja a Politico.
Mint ismert, Oroszország az úgynevezett árnyékflotta – ismeretlen tulajdonosi hátterű és biztosítású hajók – segítségével szállítja az olajat és kerüli ki a nyugati szankciókat. A flotta a világ összes olajszállító tartályhajójának több mint 15 százalékát teszi ki és az orosz nyersolaj nagy részét szállítja más országokba.
Az új terveket azonban nem lesz könnyű átültetni a gyakorlatba, ha erre egyáltalán sor kerül. A lapnak nyilatkozó szakértők kiemelik: a kalózkodásra vonatkozó törvények a más hajókat megtámadó járművekre vonatkoznak, míg a helyi környezet károsodását bizonyítani kell, például ha nem történik tényleges olajszennyezés, akkor nehéz megindokolni a lefoglalást.
Ehhez jön még hozzá, hogy a járművet birtokló cégek bíróságon támadhatják meg az intézkedést, miközben az olajat vásárló országok – például Kína és India – sem örülnének a lépésnek. Oroszország válasza sem maradna el és előfordulhat, hogy Moszkva hadihajókat küld a tankerek védelmére, ami megnehezítené a lefoglalásokat.
A hajók feltartóztatása irányuló nagyszabású műveletek sokba kerülnek, ráadásul gondolkodni kell a lefoglalt tankereken lévő legénység ellátásáról. Szintén fontos szempont, hogy az árnyékflotta minden járművét képtelenség ellenőrizni, bár egyes unió tisztviselők szerint, ha csak lelassítják a hajók egy részét, az is fájna Oroszországnak.
És az is előfordulhat, hogy idén véget ér a háború, így okafogyottá válik az egész terv. Nem beszélve arról, hogy egy ország felségvizein belül – a szárazföldtől számított 12 tengeri mérföld – az államnak ugyan több joga van, de a nyílt tengeren különösen nehéz lenne kivitelezni hajók lefoglalását.
Az európai NATO-tagországok és Kanada védelmi kiadásai 2024-ben 20%-kal haladták meg az előző évit, jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár – írta a Ragyio Szvoboda.
„Türelmetlenül várom a NATO védelmi minisztereinek jövő heti találkozóját, ahol arról fogunk beszélni, hogyan lehet jobban és többet fektetni a védelembe”, közölte Rutte a legfrissebb adatokról szóló indítványra válaszolva. „Kiszámoltuk költségeket. Növekednek. Valójában az európai és kanadai kiadások 20%-kal növekednek 2024-ben, így az elmúlt évek teljes többletberuházása 640 milliárd dollárról 700 milliárd dollárra emelkedik.”
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 3,7 százalékára kell emelni. Ezen mutató felett jelenleg csak Lengyelország áll. A védelmi kiadások jelenlegi célja a GDP 2 százaléka, amit a legtöbb tag 2024-ben elért vagy meghaladt. Rutte arra is felszólította Európát, hogy fektessen be többet a védelembe, növelje a fegyvergyártást, és vállaljon nagyobb részt Kijev támogatásának költségeiből.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Hosszasan értekezett pénteken az Egyesült Államok elnöke az általa kivetni tervezett vámokról. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján Donald Trump arról beszélt, hogy az Európai Unióból érkező termékekre is büntetővámot fog kivetni.
Szinte biztosan vámokat kapnak a nyakukba az uniós termékek az Egyesült Államoktól – derült ki Donald Trump péntek esti nyilatkozatából.
Az Európai Unió esetében valami lényeges dolgot fogunk tenni a vámok terén – hangoztatta az amerikai elnök.
A Fox News riporterének beszámolója szerint Trump arról is beszélt, hogy az EU szörnyen bánt az Egyesült Államokkal. Arról nem beszélt az USA elnöke, hogy mikor lépnének életbe az EU-val szembeni vámok és milyen mértékűek lennének.
Azt is megemlítette, hogy nem tart a vámok kivetésére adott esetleges negatív piaci reakcióktól.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az elnök elismerte, hogy vámokból eredő extra költségeket időnként a fogyasztókra hárítják, de arra számít, hogy a vámok kivetése legfeljebb rövidtávú kieséseket, fennakadásokat fog okozni.
Az újonnan belengetett vámok az említett termékekre kivetett meglévő vámokon felül fognak lépni – mondta az elnök, és elhárította az inflációt növelő vagy a globális ellátási láncokat megbénító vámokkal kapcsolatos aggodalmakat. „Úgy gondolom, hogy lehet némi átmeneti, rövid távú zavar, és az emberek ezt meg fogják érteni” – fejtette ki Trump. „A vámok nagyon gazdaggá és nagyon erőssé fognak tenni minket”.
🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
A Reuters hírügynökség szerint Trump EU-t érintő kijelentései hatására azonnal megmozdult az euró dollárral szembeni árfolyama. Az EUR/USD jegyzések az 1,035-es szintig is leszúrtak, ami bő egyhetes eurómélypontnak felel meg. Vagyis az amerikai elnök EU-t érintő fenyegetésének hatására azonnal gyengült az euró.
Az Egyesült Államok már februárban vámokat vet ki a számítógépes chipek, a gyógyszerek, az acél, az alumínium, a réz, az olaj és a gáz importjára – közölte Trump elnök pénteken, új frontot nyitva a második ciklusára készülő kereskedelmi háborúban. Kanadára és Mexikóra 25 százalékos, valamint a Kínára 10 százalékos vámot tervez kivetni az USA, amelyekről azt mondta, hogy szombaton lépnek életbe.
Érdemes megemlíteni, hogy Trump választások előtti kijelentései fényében egyáltalán nem meglepő, hogy végül a vámháború célkeresztjébe került az EU is az amerikai elnök szemében. Fontos ugyanakkor látni, hogy az elmúlt hetekben épp az okozta az európai piacokon a megkönnyebbülést, hogy úgy tűnt eddig, hogy az unió egyelőre megússza a vámok kivetését az amerikai elnöktől, vagyis leválasztódik a Kínára, Kanadára és Mexikóra kivetendő intézkedésekről. A kelet-közép-európai devizák elmúlt hetekben látott felértékelődése mögött egyes piaci értelmezések szerint épp az állt, hogy úgy tűnt, egyelőre az EU megúszhatja a kereskedelmi feszültségeket. Trump péntek esti kijelentései alapján viszont kezd egyértelművé válni: az alapforgatókönyv lép életbe, vagyis, hogy egyes kiemelt kereskedelmi partnereivel keményen fog bánni az USA elnöke.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
A NATO főtitkára, Mark Rutte arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy folytassa Ukrajna fegyverellátását.
A NATO vezetője hangsúlyozta, hogy a szövetségnek többet kell invesztálnia a védelembe, növelni kell a védelmi ipari termelést, és nagyobb részt kell vállalnia Ukrajnának nyújtott támogatásának költségeiből – írja a Reuters.
Ami Ukrajnát illeti, szükségünk van arra, hogy az Egyesült Államok is folytassa az elköteleződését
– mondta Rutte.
Rutte kiemelte, hogy ha Donald Trump új kormánya folytatni szeretné Ukrajna támogatását az amerikai védelmi ipari bázisról, akkor Európa fogja állni a költségeket.
Abszolút meg vagyok győződve erről, és fel kell készülnünk erre
– tette hozzá.
A főtitkár teljes mértékben támogatta Trump Oroszországra irányuló nyomásgyakorló kampányát, amelynek célja a háború befejezése Ukrajnában.
