Az európai banki befektetők 2022 elején még azzal számoltak, hogy a vaskos kifizetések új korszaka kezdődhet el. Reményeik azonban szerteoszolhatnak, mivel az ukrajnai háború miatt megnőtt a recesszió esélye. Sok pénzintézetnél egyre nagyobbra duzzad a rosszhitel-állomány, miközben a kormányoknak nincs pénzük arra, hogy megmentsék a bankokat.
Az ukrajnai háború teljesen borította a terveket a piacokon és a bankoknál. A nagy hitelezőknek, mint például a Barclays és a BNP Paribas, a nem teljesítő hitelek elleni tartalékok újjáépítésére kell összpontosítaniuk. A világjárvány előttihez képest kevés pufferral rendelkeznek, különösen mivel a kormányoknak kevesebb lehetőségük van a gazdaság támogatására – írja elemzésében a Reuters, amely szerint így több pénzintézetnél komoly gondok lehetnek még az idén.
Igaz, van olyan tényező is, ami optimizmusra adhat okot: a pénzpiaci árfolyamok arra utalnak, hogy az Európai Központi Bank idén nulla fölé emeli a kamatlábakat, míg a Bank of England már háromszor emelt kamatot. Mindez növeli a bankok bevételeit: a Refinitiv elemzői becslései alapján a 10 legnagyobb brit és euróövezeti bank átlagos nettó kamatmarzsa idén 1,56 százalékra, jövőre pedig 1,62 százalékra emelkedik, szemben a 2021-es 1,52 százalékkal.
Eközben a világjárvány idején bevezetett kifizetési korlátozások és a gyors gazdasági fellendülés együttes hatására a bankok rengeteg szabad tőkével rendelkeznek. Ígéretet tettek arra, hogy ennek nagy részét visszaadják a részvényeseknek. A Bank of America elemzői februárban úgy becsülték, hogy az európai hitelezők idén csaknem 90 milliárd eurót fizetnek ki a befektetőknek osztalék és részvény-visszavásárlás formájában, 2023-ban pedig további 70 milliárd eurót, szemben a pandémia előtti, nagyjából 60 milliárd eurós szintekkel.
Csakhogy ez most már valószínűtlennek tűnik a szakértők szerint: az emelkedő energiaárak és az ellátási lánc folyamatos elakadásai visszafogják a növekedést. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden 2,8 százalékra csökkentette az euróövezet 2022-es GDP-növekedési előrejelzését a januári 3,9 százalékról. A magasabb energiaszámlák és az emelkedő kamatlábak megnehezítik a háztartások és a kisvállalkozások számára a hitelfizetést. A recesszió pedig akkor valószínűsíthető, ha az orosz gáz nem áramlik tovább Európába.
A bankok viszonylag csekély rossz hitelekkel szemben képzett biztonsági tartalékkal rendelkeznek, hogy védekezzenek a bedőlésekkel szemben. A 10 legnagyobb eszközállományú európai és brit hitelező 2021 végén együttesen 115 milliárd eurós céltartalékkal rendelkezett hitelezési veszteségekre, ami az összesített hitelállományuk 1,7 százalékának felel meg. Ez 2020-ban 2, 2019-ben pedig 1,8 százalék volt. A bankoknak fel kell majd tölteniük ezeket a védőpuffereket, ha a gazdaság visszaesik, viszont ez a nyereségességüket csökkenti, ami pedig csökkenti az osztalékfizetések esélyét.
Annál is inkább, mivel a kormányoknak és a központi bankoknak kevesebb lehetőségük van arra, hogy költségvetési ösztönzőkkel vagy kamatcsökkentésekkel lépjenek közbe. Az államadósság az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt, az infláció pedig sok nagy fejlett gazdaságban évtizedek óta a legmagasabb szintre ugrott. Ha tehát eldől egy dominó, akkor kevés eszköz van megállítani egy láncreakciót.
A brit miniszterelenök-helyettes, Dominic Raab egy rádióinterjúban utalt arra, mire használhatják fel az elkobzott vagyont.
Az LBC rádióban arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia lefoglalhatná-e az orosz oligarchák tulajdonában lévő ingatlanvagyont büntetésként Moszkva ukrajnai inváziója miatt, Dominic Raab azt a választ adta: „Ha megvan rá a bizonyíték és a jogalap, akkor megtesszük”.
Arra a kérdésre, hogy támogatná-e, hogy ezeket az ingatlanokat ukrán menekültek elhelyezésére használják – a lépést a Liberális Demokraták szorgalmazták, és a hírek szerint a lakásügyi miniszter, Michael Gove is érvelt mellette – Raab azt válaszolta: „Igen, feltétlenül”, idézi a The Guardian.
„Mindent körültekintően vizsgálunk, csapatmunkában, a külügy- és védelmi minisztertől kezdve Michael Gove-ig, és természetesen a miniszterelnök is nagyon odafigyel erre az ügyre” – fogalmazott
Az Egyesült Királyság kormányát bírálják azért, mert lassan dönt az orosz oligarchákkal szembeni szankciókról. A Munkáspárt elnöke, Anneliese Dodds szerint az Egyesült Királyságnak nem szabad tovább húznia az időt a Putyinhoz kötődő üzletemberekkel kapcsolatos szankciók terén..
„Túlságosan elnézőek voltunk, különösen az elmúlt tíz évben a Putyinhoz kötődő oligarchához és üzletemberekhez kötődő vagyonnal kapcsolatosan. Még a kormány által végre kiharcolt új intézkedések életbe lépésére is, amelyeket hétfőn fognak bejelenteni, 18 hónapot kell várni – ez nem elég jó. Azonnal cselekednünk kell” – mondta. Raab szerint ugyanakkor az Egyesült Királyság élen jár a Kremlhez kötődő pénzekkel szembeni szankciók bevezetésében.
Szerdán is folytatódott az orosz–ukrán háború lehetőségének kiárazódása a piacokon. Miután már kedden is nagyot emelkedett a moszkvai tőzsde, ahol a dollárban számolt RTS index több mint 5 százalékot, a rubelben számított MOEX index közel 4 százalékot emelkedett a pénzügyi szektor reprezentáns Sberbank és a Yandex technológiai cég vezetésével.
Szerdán tovább emelkedtek az orosz indexek, a MOEX majdnem 1 százalékkal, az RTS bő 2 százalékkal indított. De a fellélegzés mélységét az internetes termékeket és szolgáltatásokat kínáló orosz Yandex amerikai részvényének száguldása mutatta. A Nasdaqon csaknem 16 százalékot ralizott kedden az orosz tech papír, majd erre a tegnapi nyitás előtti kereskedésben még rátett egy bő 3 százalékos lapáttal.
Az Erste elemzői szerint akár orosz csel is lehet Moszkva látványos visszavonulása. Mégis valószínűbbnek tartják, hogy valódi elmozdulás történt az enyhülés irányába. Ami azért is észszerű Putyin elnök részéről, mert a tavasz közeledte és az amerikai cseppfolyósgáz-szállítások hatástalanítják az Európát fenyegető orosz „gázfegyvert”.
Bár az amerikaiak szerint még mindig jelentős orosz haderő áll készenlétben az ukrán határon, ráadásul támadó alakzatba rendeződve, mégis egyre nagyobb az esélye, hogy a katonák helyett a következő hetekben a diplomatáké lesz a terep. A piacok bizakodását az az amerikai részvényindexek keddi emelkedése és a tegnap reggeli ázsiai pozitív pozitív hangulat is alátámasztotta. A lehetséges politikai alkudozások mellett immár arról is lehet lamentálni, hogy ha sikerrel járnak a diplomaták, akkor abból mely piaci szegmensek profitálnak.
Az orosz tőzsdén nem véletlenül a bankszektor és a tech szektor pattant fel elsőként – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A háborús konfliktus ugyanis azzal fenyegetett, hogy az orosz piacot „levágják” a globális pénzügyi rendszerről és a nemzetközi internet hálózatról. Emellett a földgázszállítások és az olajszállítmányok elakadása az olajár további intenzív emelkedését hozta volna, extra inflációs nyomással szaporítva a jegybankárok gondjait. A régiós jegybankok esetében – a geopolitikai közelség okán – ez hamar kamatspirált idézhetett volna elő. Mint mondta, a régiós devizák, köztük a zloty és a forint is, jelentősen profitálhat abból, ha oldódik a feszültség, mert a dollár mint menedékeszköz leértékelődik, s a piacokon növekedhet a kockázatvállalási hajlandóság.
Más kérdés, hogy a keddi erősödést követően már szerdán korrekció indult mindkét deviza piacán. Ám ebben nem Putyin elnök volt a ludas. A két devizát nyomás alá helyezte az Európai Bíróság döntése, amellyel elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági mechanizmus ügyében.
Az olajpiacon a háborús készülődés idején már a 100 dolláros szintet kóstolgató Brent és WTI is korrigált a 92-93 dolláros szintekre. Az orosz tőzsdén a ezért a Gazprom és a Lukoil felpattanása jóval visszafogottabb volt, mint a bankszektoré és a tech cégeké. Sajátos helyzetben van a magyar piacon a Mol, amely egyszerre kitermelő és finomító vállalat, mert az olajár hatásai a két vezető szegmensben könnyen kioltják egymást, Bár a mostani helyzetben a magyarországi üzemanyagárstop annyiban átszínezi a képet, hogy az olajár negatív korrekciója valamelyest pozitív a magyar cégnek. Ugyanakkor az orosz leányvállalattal bíró OTP és az oroszországi értékesítésben nagymértékben érintett Richter tegnap napközben bő 1 százalékos plusszal nyugtázta a pesti tőzsdén az orosz–ukrán konfliktus enyhülését. Az OTP emellett abból is profitálhat, hogy a geopolitikai feszültség enyhülésével felértékelődik az európai bankszektor.
A kontinentális bankrészvények még relatíve olcsók, van bennük felértékelődési potenciál. Az árazást segítheti az EKB szigorodó monetáris politikája s ennek nyomán a pozitív tartományba emelkedő betéti kamatok.
Elemzők szerint ugyanakkor még hosszú lesz a rendezéshez vezető tárgyalási folyamat, ami időleges feszültségeket is előhozhat. Ezek várhatóan negatív korrekciókkal járnak. Ám ha a felek valóban kitartanak a békés rendezés mellett, akkor idővel egyre kisebb piaci hullámokra számíthatunk erről az oldalról.
