Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy folyósította Ukrajnának a G7 országokkal közösen jóváhagyott, mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás második, egymilliárd eurós részletét.
A pénzügyi támogatási csomag egy legfeljebb 18,1 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – számolt be a Felvidék.ma az MTI nyomán.
A makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök – a tervek szerint – segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére szolgálnak, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
A csütörtöki kifizetéssel az év eleje óta az Európai Bizottság által Ukrajnának az MFA keretében nyújtott teljes hitel összege eléri a négymilliárd eurót.
A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egy egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.
Az Ukrajnával folytatott megbeszélések folyamatban vannak a későbbi kifizetések ütemezéséről – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteiben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5–3 milliárd euróra becsülik.
Ukrajnának néhány hete van hátra, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal az ukrán mezőgazdasági termékek EU-ba való behozatalának mechanizmusáról az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) június 5-i lejárta után, jelentette be Tarasz Kacska, Ukrajna gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettese egy agrárkonferencián, írta az Interfax-Ukrajina.
Elmondása szerint jelenleg folynak a tárgyalások 40 árukategóriáról, amelyek tarifakvóta alatt vannak. Egyben megjegyezte, hogy ezek közül 2022-ig csaknem 25-öt nem exportáltak.
„Sok termékkategória érzékenynek minősül, bár exportjuk meghaladta a megállapított határértékeket. Reméljük, hogy az EU nem fogja ezeket a saját piacára nézve veszélyként kezelni, és beleegyezik a liberalizációjukba”, magyarázta.
Az érzékeny áruk közül az Európai Bizottság külön kiemeli a mézet, kukoricát, korpát, gabonaféléket, cukrot, tojást és baromfihúst. Az ukrán fél már elkészítette javaslatait ezen termékek kapcsán, és jelenleg azok jövőbeli sorsáról tárgyalnak.
Kacska hangsúlyozta, hogy a legnehezebb viták a cukorexport körül zajlanak. „Jelentősen növeltük a termelést, de ez nem jelenti azt, hogy az ukrán export tönkretenné az európai piacot. Éppen ellenkezőleg, hiány idején segítette az EU-t” – jegyezte meg a kormány tisztviselője.
További problémás kérdés a baromfihús importja. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy ez a szegmens elsősorban a kis- és közepes termelők, és ne csak a nagy mezőgazdasági üzemek előtt legyen nyitva.
A következő hetekben Ukrajna és az EU várhatóan dönt az érzékeny áruk listájáról és azok exportkvótáiról.
Hogyan tovább?
Egyes EU tagországok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia, az autonóm kereskedelmi intézkedések végrehajtása után az ukrán mezőgazdasági termékek háború előtti kvótáihoz való visszatérést szorgalmazzák.
Emlékezzünk vissza, hogy 2024. június 5-től az EU frissített szabályokat vezet be a mezőgazdasági termékek Ukrajnával folytatott vámmentes kereskedelmére vonatkozóan, amely egy évig tart. Kezdetben 2022. június 4-én vezették be az autonóm kereskedelmi intézkedéseket az ukrán gazdaság támogatására. 2023 májusában az Európai Parlament megszavazta ezen intézkedések további egy évvel történő meghosszabbítását.
Kacska hangsúlyozta, hogy a fő probléma nem a számokban, hanem a politikai megközelítésben van: „Az ukrán termékekről szóló vitákat gyakran használják politikai játszmákban, és az EU-ban a gazdálkodók érzelmeit szítják. Valójában azonban Ukrajna nem rendelkezik túlzott termelékenységgel egyik vitát kiváltó árukategóriában sem.”
Példaként a kukoricával kapcsolatos helyzetet hozta fel: „Ennek a növénynek a termelési volumene az EU-ban meghaladja az ukrajnaiét, a búzánál pedig még nagyobb ez a különbség.”
2024-ben az EU 27 tagállama 135 millió tonna búzát takarított be, ami megerősíti az Európai Unió státuszát ezen gabona egyik vezető termelőjeként.
„Mindenki tisztában van azzal, hogy június 6-ig meg kell találni a megoldást, de ez nem korlátozódhat a 2014-es keretekre. Az érzékeny áruk kereskedelmi paramétereit a szabályzatban meghatározott kvóták és a 2023-as maximális exportvolumen között határozzák meg”, foglalta össze Kacska.
Előrejelzése szerint nem lesz túlzott korlátozás a kukorica szállítására, mivel az EU-ban a kereslet meghaladja a jelenlegi évi 15 millió tonnás határt. A búzaexport kérdése ugyanakkor az egyes uniós országok eltérő megközelítése miatt továbbra is nyitott.
Az ukrán gazdaság veszteségei az exportkorlátozások miatt
Ha az Európai Unió 2025. június 6.-a után nem hosszabbítja meg Ukrajna kereskedelmi kedvezményeit, a hazai gazdaság évente 3,5-4 milliárd eurós veszteséget szenvedhet el. Ez a téma az „Agrárszektor-2025: Kihívások és lehetőségek új körülmények között” című konferencián is felmerült, amelyre 2025. február 27-én Kijevben került sor – írta a Novoje Vremja.
Olekszandr Kubrakov, a We Build Ukraine elemző központ felügyelőbizottságának elnöke elmondása szerint az agráripari szektor még a teljes körű háborús körülmények között is az ukrán gazdaság fontos eleme marad. 2024-ben a devizabevételek több mint 50%-át az agrárszektor biztosította az állami költségvetésnek. Emellett a We Build Ukraine elemző központ és a Boston Consulting Group tanácsadó cég adatai szerint az agrárszektor azon nyolc kulcságazat közé tartozik, amelyek fejlesztése a Gazdasági Növekedési Stratégiával összhangban az ország GDP-jének jelentős növekedését eredményezheti a következő évtizedben.
Az EU-val kötött társulási megállapodás 2014-es aláírása óta jelentősen nőtt az Európai Unió részesedése Ukrajna külkereskedelmi mérlegében – a 2013-as 30%-ról 2023-ra 56%-ra. Tavaly az ukrán áruk EU-ba irányuló exportja elérte a 23,4 milliárd dollárt, ami a teljes export 64,6%-át tette ki. Ilyen adatokat tartalmaz a „Stratégiai iránymutatások Ukrajna és az EU közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez” című tanulmány, amely az Ukrajnai Munkaadók Szövetségének felkérésére, a dán külügyminisztérium támogatásával készült. Az eredményeket parlamenti meghallgatásokon ismertették a Legfelső Tanács gazdaság- és agrárpolitikával foglalkozó bizottságaiban.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A legutóbbi becslések szerint Ukrajna helyreállítása hozzávetőleg 500 milliárd euróba fog kerülni – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök az ukrán kormány és az Európai Bizottság együttes ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Amikor Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, ez azt jelenti, hogy az európai vállalatok befektethetnek ilyen erőfeszítésekbe. A legfrissebb becslések szerint a helyreállítás hozzávetőlegesen 500 milliárd euróba fog kerülni.” Szerinte egy ilyen helyreállítás Európa nagy ügyévé válhat, egyesítve és megerősítve az Ukrajna és az EU közötti együttműködést.
Volodimir Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna újjáépítése az orosz invázió után mintegy 700 milliárd dollárba kerül. Egyúttal megjegyezte, hogy Ukrajna összes partnere részt vesz a helyreállításban, és kész ilyen összeget rendelkezésre bocsátani.
Az Európai Bizottság elfogadta az Európai Védelmi Alap (EDF) ötéves munkaprogramját, amely keretében 1,065 milliárd eurót szán közös védelmi kutatási és fejlesztési projektekre. Erről a Radio Svoboda számolt be.
A bizottság sajtószolgálata szerint ezek a befektetések Európa védelmi képességeinek erősítésére, technológiai innovációk elősegítésére és az ipari versenyképesség növelésére irányulnak az EU-ban.
Elismerve az áttörő innovációk fontosságát, az EDF 2025-ös költségvetésének 4%-át az áttörő technológiák versenyére fordítják. További 6%-ot a nem tematikus versenyekre szánják, amelyek az innovatív és jövőbeli védelmi megoldásokra irányulnak
– olvasható a közleményben.
Amióta 2021 májusában hatályba lépett az EDF rendelete, a Bizottság 5,4 milliárd eurót különített el védelmi kutatásokra és fejlesztésekre, és így kulcsszereplővé vált az európai védelmi innovációk finanszírozásában.
Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta az Ukrajnának szánt 18,1 milliárd eurós makrofinanciális támogatás folyósítását – áll az uniós testület közleményében.
A tervek szerint a kifizetésre a jövő év folyamán, szakaszosan kerül sor, az első részletet pedig január elején kapja meg Ukrajna.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos fontos lépésnek nevezte a bizottság döntését, amely, mint mondta, megmutatja, hogy az EU hosszútávon kötelezi el magát Ukrajna támogatása mellett.
A támogatás segíteni fog Ukrajnának az Oroszország támadása nyomán égetőbbé váló költségvetési hiány befoltozásában
– szögezte le a biztos.
A tájékoztatás szerint támogatás az EU hozzájárulása a G7-országok Ukrajnának folyósított Economic Resilience Action (ERA) nevű kezdeményezéshez, amely együttesen 45 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajna költségvetési, katonai és újjáépítési szükségleteinek kielégítésére.
A döntést a bizottság azt követően jelentette be, hogy úgy értékelte, Ukrajna eleget tett az összeg feloldásához szükséges minden politikai feltételnek – olvasható a közleményben, példaként említve a közigazgatási reformokat, a korrupció elleni harcot, illetve a makropénzügyi stabilitás irányába tett lépéseket.
A politikai feltételek között szerepel továbbá az a kötelezettségvállalás, hogy az ukrán védelmi ipar helyreállítása, újjáépítése és modernizálása terén előmozdítják az EU-val való együttműködést.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a Kohéziós Alapból 10 milliárd euróhoz jutnak hozzá az elmúlt napokban az árvíz által sújtott kelet-közép-európai országok. Ezt a lengyelországi Wroclawban jelentette be szeptember 19-én, csütörtökön Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság miniszterelnökeivel közösen tartott sajtótájékoztatón – írta a Jevropejszka Pravda.
Von der Leyen arról biztosított, hogy Európa támogatja Lengyelországot és az árvíz sújtotta más országokat, és ígéretet tett arra, hogy mielőbbi finanszírozással segít a természeti katasztrófa következményeinek felszámolását.
„Ezért mozgósítjuk rugalmasan és célzottan a Kohéziós Alapokat ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk” – jelentette be.
Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy ezek a források előfinanszírozásként – tehát közvetlenül a forrás beérkezése után – és társfinanszírozás nélkül is felhasználhatók, hiszen ez 100%-os európai finanszírozás.
„Rendkívüli idők járnak, és a rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket igényelnek. Az előzetes becslések szerint a Kohéziós Alapból 10 milliárd eurót biztosítunk a kárt szenvedett országok számára” – jelentette be.
Az orosz gáz részesedése az Európai Unió országainak importjában hirtelen és jelentősen csökkent Oroszország Ukrajna elleni háborúja kezdetét követően, a blokk kész teljesen lemondani a moszkvai szállításról – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Simone arról tájékoztatott, hogy az orosz gáz részesedése az uniós importban a 2021-es 45%-ról 2024 júniusára 18%-ra csökkent, miközben az olyan megbízható partnerek importja nőtt, mint Norvégia és az USA.
„Már nem vagyunk Putyin gázvezetékeinek hatalma alatt, és továbbra is támogatjuk ukrán partnereinket a tél közeledtével”, – hangsúlyozta.
Az európai biztos ugyanakkor kiemelte, hogy az európai cégeknek joguk van az ukrán gázinfrastruktúrát használni, mivel nincsenek szankciók, és van érdeklődés ukrán oldalról.
Az Energetikai közösség helyzetéről szóló 2024. évi jelentés megjegyezte, hogy az energiaárak stabilabbak, és jóval a 2022-es energiaválság csúcsszintje alatt maradnak.
Mint ismeretes, az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára vonatkozó szerződés 2024 végén lejár, és Kijev nem újítja meg.
Volodimir Zelenszkij elnök júliusban kijelentette, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat az Azerbajdzsánból az EU-ba történő földgázszállításról, mivel igyekszik megőrizni a tranzitország szerepét.
Az uniós bírák határozottan az Európai Bizottság azon megállapítása mellett döntöttek, hogy a technológiai óriás által fizetett alacsony adók jogellenes támogatásnak minősülnek.
Az Apple elveszített egy 13 milliárd eurós pert az EU legfelsőbb bíróságán az Írországban évekig fizetett alacsony adószámlák miatt, ami meglepetésszerű győzelmet aratott Brüsszel számára a multinacionális cégekkel kötött baráti ügyletek elleni kampányban.
Az Európai Unió Bíróságának ma (szeptember 10-én) kiadott ítélete támogatja az Európai Bizottságot, amely szerint a technológiai óriás által fizetett 0,005%-os társaságiadó-kulcsok jogellenes támogatásnak minősülnek, és ezzel eltörölték a korábbi ítéletet az alacsonyabbról. – szintű Törvényszék.
„Írország jogellenes támogatást nyújtott az Apple-nek, amelyet Írországnak vissza kell fizetnie” – áll a Bíróság közleményében, amely „végső ítéletet” hozott az ügyben.
Ez az egyike a mai brüsszeli, nagy technológia elleni küzdelemben aratott győzelmek párjának, mivel a Google elveszítette a külön fellebbezést egy 2,4 milliárd eurós uniós bírság ellen, amiért előnyben részesítette saját szolgáltatásait – ezzel véget vetve Margrethe Vestager karrierjének, akinek az EU trösztellenes főnökeként betöltött kétszeres mandátuma véget ért. pár hónap múlva.
A Bizottság győzelme azt jelenti, hogy az Apple-nek 13 milliárd eurót – vagy esetleg még többet, kamatokkal és költségekkel együtt – kell fizetnie az ír kincstárnak.
A Bizottság első, most megerősített megállapítása azután született, hogy a LuxLeaks felfedte az adómegállapításokat, amelyek Jean-Claude Junckert, a volt luxemburgi vezetőt érintették, aki akkoriban az EU végrehajtó testületének elnöke volt.
Vestager fellépése olyan nagy – és főleg amerikai – multinacionális cégek ellen, mint a Starbucks, a Fiat Chrysler és az Amazon, Donald Trump akkori elnök az EU „adónőjének” nevezte őt, aki „nagyon gyűlöli az Egyesült Államokat”.
Az eset Brüsszel szokatlan és ellentmondásos betörését jelentette az adópolitikában – amelyet általában a nemzeti fővárosok határoznak meg, és az EU csak akkor avatkozik be, ha az adókedvezmények torzítják a blokk belső piacát.
A jogi ügy azon múlott, hogy az iPhone-gyártó hogyan kezelte könyvelésében a szellemi tulajdonból származó bevételeket – és hogy a Bizottságnak igaza volt-e, amikor azt mondta, hogy a vállalati nyereséget az európai írországi bázisához kellett volna rendelni.
Az EU Törvényszéke 2020-ban hozott ítéletet a Bizottság ellen, de a Bíróságnak tavaly novemberben készített véleményében Giovanni Pitruzzella főtanácsnok megkérdőjelezte az alsóbb szintű bíróság jogi érvelését.
Pénzügyi értelemben az EU adókampányának legnagyobb ügye, amely egyébként nem aratott nagy sikert a bíróságokon.
A Bizottság elvesztette a McDonald’s, a Starbucks és az Engie jogi kihívásait, bár az Euronews Radio Schumann podcastjának nemrégiben adott interjújában Vestager azzal érvelt, hogy keresztes hadjárata ennek ellenére számos nemzeti és nemzetközi adóreformhoz vezetett.
A megszerzett milliárdok ellenére az ír kormány ellenezte a Bizottság ügyét; az ország számos amerikai technológiai vállalat európai központjává vált.
Michael McGrath korábban Írország pénzügyminisztereként védte a céget – most pedig ő maga is Brüsszelbe költözik, hogy európai biztos legyen, tárcáját Ursula von der Leyen elnök holnap jelenti be.
Az Apple közleményében azt mondta, hogy „csalódott” a döntésben.
„Mindig befizetjük az összes adót, bárhol is működünk, és soha nem volt különleges üzlet” – mondta a cég szóvivője, hozzátéve, hogy a cég a világ egyik legnagyobb adófizetője.
„Az Európai Bizottság megpróbálja visszamenőlegesen megváltoztatni a szabályokat, és figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzetközi adójog előírásainak megfelelően a bevételeinket már az Egyesült Államokban is adókötelessé nyilvánították” – tette hozzá a cég, aki azt állítja, hogy már 20 milliárd dollárt (18 milliárd eurót) befizetett az Egyesül Államokban.
Ám az ítéletet máris üdvözölték az adóaktivisták, akik régóta szorgalmazzák a társasági adó kiskapujának tartottak bezárását.
„Ez az ítélet leleplezi az EU adóparadicsomainak szerelmi viszonyát a multinacionális vállalatokkal” – mondta Chiara Putaturo, az Oxfam jótékonysági szervezet uniós adószakértője – Kerüli az adókat.”
A Bizottság és az ír pénzügyminisztérium nem reagált azonnal a kommentárra, bár Vestager később beszélni fog az újságírókkal.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
Eredetileg szeptember 20-ig kellett volna Franciaországnak beadnia a túlzottdeficit-eljáráshoz kapcsolódó adósságcsökkentési terveit, azonban valószínűleg a 2025-ös költségvetés tervezetével együtt, október közepén nyújtják majd be az Európai Bizottságnak – számolt be a Financial Times.
A késedelemre azért került sor, mert Franciaország idén várhatóan a GDP legalább 5,6%-át kitevő államháztartási hiánnyal néz szembe, ami részben a helyi hatóságok megnövekedett kiadásainak köszönhető. Barnier, aki tapasztalt politikus és az EU korábbi brexit-tárgyalója, azzal az ijesztő feladattal néz szembe, hogy a 2025-ös költségvetést egy ideológiai vonalak mentén élesen megosztott parlamenten keresztülvigye. Az október elején kezdődő költségvetési vita lesz új kormányának első nagy próbatétele.
Franciaország egyike annak a hét uniós tagállamnak – Magyarország mellett –, amelyek ellen túlzott hiány esetén követendő eljárás van folyamatban, mivel megsértette a blokk azon szabályait, amelyek a GDP 3%-ában korlátozzák az éves hitelfelvételt. Az Európai Bizottság a tagállamok által benyújtott többéves tervek alapján idén ősszel utasításokat ad ki a kiadások csökkentésére vonatkozóan. A helyzetet azonban tovább bonyolítja Franciaország politikai instabilitása, mivel két hónappal a választások után még nincs új kormány.
Varga Mihály a Portfoliónak azt mondta, hogy a magyar hiánypálya csökkentésére vonatkozó terveket októberig küldik el a Bizottságnak.
Barnier, aki kijelentette, hogy nem kívánja tovább növelni Franciaország adósságállományát, különböző politikai erők nyomásával néz szembe a kiadási tervekkel kapcsolatban. Jelenleg a parlamenti pártok vezetőivel konzultál egy stabil koalíció megalakításáról, amihez szüksége van a Les Républicains pártja, más konzervatívok, centrista csoportok támogatására, és esetleg a szélsőjobboldali Rassemblement National hallgatólagos beleegyezésére. A közelgő költségvetést szakértők Franciaország V. köztársaság alatti történetének legnagyobb kihívásaként jellemezték.