Az Európai Központi Bank legújabb keretrendszere értelmében a stablecoinok és más kriptoeszközök szigorúbban lesznek ellenőrizve.
Az új rendszer célja, hogy felügyelni lehessen azokat a vállalatokat, amelyek kártyahasználatot, hitelfolyósítást, átutalási és beszedési szolgáltatást, valamint elektronikus pénztranszfereket valósítanak meg, vagy digitális tokeneket bocsátanak ki, illetve azokkal kereskednek.
Szigorúbban fogják ellenőrizni azokat a folyamatokat, amikben egy kereskedő kripoteszközt fogad el kártyás fizetés során, illetve ha egy digitális tárcával küld és fogad digitális coinokat – írta a Portfolio hírportál.
Az Európai Központi Bank igazgatósági tagja, Fabio Panetta elmondta, a technológiának és az innovációnak köszönhetően a lakossági fizetési ökoszisztémák rendkívül gyorsan fejlődnek, előremutató megközelítésre van szükség a szabályozások terén is.
A döntéshozó hozzátette, hogy az új keretrendszerben minden fizetési módot és eszközt igyekeztek érinteni, az új digitális tokenektől a hagyományos instrumentumokig, ráadásul mindezt egy nemzetközileg koordinált rendszerben igyekeznek megvalósítani. A keretrendszer kiegészíti majd az EU hamarosan elfogadásra kerülő kripto-szabályzatát és a globális stablecoinokra vonatkozó nemzetközi standardokat is – olvasható a lap beszámolójában.
A digitális eurónak öt éven belül meg kell valósulnia – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön egy online konferencián.
Elegendő időt kell hagyni arra, hogy biztonságosan be lehessen vezetni, de mindenképpen kívánatos lenne a digitális euró – mondta Lagarde a Reuters által szervezett online konferencián. Lagarde egyúttal közölte: reméli, hogy mindez nem igényel öt évnél hosszabb időt. Ezzel az ütemezéssel egyébként az EKB elnöke hasonló idővonalat vetített előre, mint Kína tette, aki 2020-ban egy pilot-projekt keretében már elindította saját digitális fizetőeszközét, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a világ első, digitálisan létező szuverén fizetőeszközével rendelkezzen.
Az EKB elnöke szerint egyértelmű igény mutatkozik a digitális euróra, de annak minden kétséget kizáróan biztonságos rendszeren kell alapulnia. A digitális megoldások önmagukban kockázatokat hordoznak – hívta fel a figyelmet.
Az Asia Times idézi Fabio Panettát, az EKB igazgatótanácsi tagját, aki szerint felmérést készítettek a digitális közös pénz témájában, és eredményeik szerint az európai polgárok és vállalatok, egyaránt nagy érdeklődéssel fordultak a „digitális euró víziója” felé. A felmérés részletes bemutatását tavaszra ígérte az EKB.
Lagarde ugyanakkor azt is mondta, a digitális euró nem váltaná le a készpénzt, azaz „a bankjegyek velünk maradnának”. Annyit közölt, hogy a digitális euró a jegybankok kibocsátotta pénz elektronikus formája lenne, a hagyományos bankolásnál gyorsabb, olcsóbb, kevesebb adminisztrációval járó fizetési megoldásokat lehetővé téve.
Változatlanul az euróövezeti irányadó kamatokat az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, ám a piac nem is egy esetleges kamatcsökkentés miatt várta annyira a frankfurti testület ülését. Mint Christine Lagarde elnök bejelentette: az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábának, az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintjének megtartása mellett a járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó sürgősségi program (PEPP) eddigi 1350 milliárd eurós keretösszegét 500 milliárd euróval, vagyis 1850 milliárd euróra emelik meg. Az eszközvásárlási program – amelynek kerete nagyjából megfelel az EU hétéves költségvetésében és a helyreállítási alapjában megállapított 1800 milliárd eurós összegnek – pedig nem 2021 júniusáig áll majd rendelkezésre, hanem 2022 márciusának végéig.
Ez utóbbi az elemzőket is meglepte, mivel a jövő év végére tették az új határidőt. A hosszabbítás magyarázata az lehet, hogy az EKB vezetése szerint a korábban reméltnél lassabb lehet a kilábalás a mostani válságból. Az euróövezet központi bankja ebben az évben 7,3 százalékos visszaeséssel számol az eurózónában, jövőre pedig a korábban prognosztizált 5 százalékosnál lassabb, 3,9 százalékos GDP-növekedést jósol a szervezet. 2022-ben pedig 4,2 százalékot remélnek most – ez viszont meghaladja a korábbi, 3,2 százalékos növekedési prognózist.
[type] => post [excerpt] => Változatlanul az euróövezeti irányadó kamatokat az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, ám a piac nem is egy esetleges kamatcsökkentés miatt várta annyira a frankfurti testület ülését. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1607697974 [modified] => 1607696656 ) [title] => Még több pénzt tol a döglődő európai gazdaságba az Európai Központi Bank [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8686&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 8686 [uk] => 8749 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 8687 [image] => Array ( [id] => 8687 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg [original_lng] => 45461 [original_w] => 800 [original_h] => 370 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank-300x139.jpg [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank-768x355.jpg [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg [width] => 800 [height] => 370 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1607847570:8 [_thumbnail_id] => 8687 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 5059 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 831460123002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 1593 [1] => 41 [2] => 17 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Sürgős [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1548 [1] => 4070 ) [tags_name] => Array ( [0] => európai gazdaság [1] => Európai Központi Bank ) ) [3] => Array ( [id] => 5494 [content] =>
Az euróövezethez tartozó pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank elnöke döntése alapján Horvátországot és Bulgáriát felvették az ERM II (Európai Árfolyam-mechanizmus) rendszerébe, amely az euró előszobájának felel meg.
Mindkét állam két év múlva vezetheti be a közös európai valutát, ha addig komoly feszültség nélkül részt tud venni az árfolyam-mechanizmusban. Minderről közleményben számolt be az Európai Bizottság, bár sajtóhírek alapján napok óta számítani lehetett erre a döntésre. Bulgária 2018 júliusában, Horvátország pedig egy évvel később jelezte belépési szándékát, az azóta végrehajtott intézkedések ellenőrzése után született ez a döntés.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta döntés kapcsán: „Az euró az európai egység, a jólét és a szolidaritás kézzelfogható szimbóluma. Ez a határozat elismeri a Bulgária és Horvátország által már végrehajtott fontos gazdasági reformokat, miközben megerősíti az közös európai valuta folyamatos vonzerejét.”
Az eurozónának jelenleg 19 tagja van, legutóbb 2015-ben Litvánia csatlakozott. Többek között Magyarország is kötelezettséget vállalt a közös valuta bevezetésére, de ennek nincs konkrét időbeli korlátja.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
