A 27 tagállam támogatja a Bizottság megállapodását, de az Európai Parlament harcra készül a tisztességtelennek ítélt feltételek megváltoztatásáért, miután Trump megháromszorozta az EU-val szembeni vámokat, míg Brüsszel nullára csökkentette az Egyesült Államokkal szembeni vámokat.
Az EU tagállamai pénteken megállapodtak abban, hogy csökkentik az amerikai importra kivetett vámokat, összhangban az Európai Bizottság és a Trump-adminisztráció között tavaly nyáron létrejött vitatott kereskedelmi megállapodással, amely az európai áruk kárára történik.
A lépésre akkor került sor, amikor az amerikai kereskedelmi képviselők arra sürgetik az EU fővárosait, hogy gyorsítsák fel a megállapodás végrehajtását, amely előírja, hogy az EU nullára csökkenti a vámokat a legtöbb amerikai ipari termékre. Egy amerikai küldöttség látogatott Brüsszelbe ezen a héten tárgyalások céljából.
Az úgynevezett „lejárati záradék” – egy olyan mechanizmus, amely öt év elteltével megszüntetné a vámkedvezményeket, ha a megállapodást nem újítják meg – ötlete vitát váltott ki az uniós országok között, de végül nem került sor rá, jelezve, hogy a tagállamok nem akarják Trumpot szembeszöktetni.
Az EU–USA kereskedelmi megállapodást júliusban kötötték meg hónapokig tartó feszültség után, miután Donald Trump amerikai elnök széles körű vámokat vetett ki partnereire világszerte az általa „Amerika felszabadulásának napjának” nevezett napon. A megállapodás értelmében az EU 15%-os vámot fizet az Egyesült Államokba irányuló exportjára, miközben a legtöbb amerikai ipari termékre vonatkozó saját vámjait nullára csökkenti.
Még nincs „lejárati záradék”, de a Parlament küzdhet ellene A megállapodást széles körben bírálták, és Európa megalázásának nevezték, bár a Bizottság azóta is védi, azzal érvelve, hogy ez a lehető legjobb megoldás Trump agresszív kereskedelmi álláspontjával szemben. Brüsszel szerint az alternatíva rosszabb lett volna.
Pénteken mégis a 27 tagállam többséggel támogatta a Bizottság sokat szidott megállapodását.
Jóváhagytak egy záradékot is, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a megállapodás felfüggesztését, ha az Egyesült Államok nem hajtja végre azt, valamint egy védintézkedési mechanizmust, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ideiglenesen leállítsa a megállapodást, ha az amerikai import megugrál, és a vámengedmények következtében megzavarja az európai egységes piacot.
A tagállamok megvitatták egy „megszüntetési záradék” bevezetését is, amely öt év elteltével véglegesen megszüntetné a vámcsökkentéseket, ha a megállapodást nem újítják meg – ezt az elképzelést várhatóan az Európai Parlament is támogatni fogja a közelgő tárgyalásokon.
A vámcsökkentések véglegesítéséhez mindkét intézménynek jövő tavaszra meg kell állapodnia egy közös szövegben. Egy uniós diplomata szerint a legtöbb tagállam elfogadná a záradék hozzáadását, de Németország ellenzi, mivel megtorlástól tart.
A Parlament kereskedelmi bizottságának vezetője, Bernd Lange (szocialista, német) európai parlamenti képviselő már belefoglalta a megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésébe a lejárati záradék ötletét, amely az Európai Parlament vitájának alapjául szolgál majd.
A Bizottságon belül a tisztviselők abban reménykednek, hogy a Tanács és a Parlament tartózkodni fog a Washingtonnal kötött megállapodás felbontásától azon az alapon, hogy az újabb eszkalációs kört indíthat el és elmérgesítheti a kereskedelmi háborút.
Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közölte az EU Tanácsának sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az Európai Unió Tanácsának vezetése és az Európai Parlament tárgyalói előzetes megállapodásra jutottak az Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP), amely 1,5 milliárd eurós védelmi finanszírozást biztosít a 2025–2027-es időszakra, és amelynek célja az európai védelmi ipar ösztönzése és az Ukrajnával folytatott védelmi együttműködés fokozása az Ukrajna támogatására szolgáló eszközön keresztül, az ország európai védelmi ipari bázisba való további integrációja céljából.
Az EDIP bevezeti az első mechanizmust, amely garantálja a védelmi termékek szállításának biztonságát az uniós országokban, valamint egy sor jogi eszközt, amelyek elősegítik az uniós országok közötti hosszú távú védelmi együttműködést.
Az előzetes megállapodás megerősíti az Európai Bizottság által javasolt 1,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási költségvetést, amelyből 300 millió eurót az Ukrajna Támogatási Eszközére különítettek el.
A megállapodás kiköti, hogy az EU-n kívülről és a közeli partnerektől származó alkatrészek értéke nem haladhatja meg a végtermék várható értékének 35%-át. Tilos a biztonsági aggályokat felvető harmadik országokból származó alkatrészek beépítése.
Az EDIP emellett létrehoz egy „keretrendszert” a közös érdekű európai védelmi projektek (EDPCI) számára, amelyek célja a stratégiai területeken való képességfejlesztés; ukrán vállalatok is részt vehetnek ezekben.
Ezenkívül a program keretein belül létrehoznak egy mechanizmust az európai védelmi értékesítéshez, amelynek eredményeként létrejön a termékek „központosított katalógusa”, ami egyszerűsíti és felgyorsítja a beszerzést.
[type] => post
[excerpt] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament előzetesen megállapodott az EDIP védelmi iparfejlesztési program feltételeiről, amelyre a következő két évben 1,5 milliárd eurós finanszírozást biztosítanak, beleértve Ukrajna számára szánt forrásokat is, közö...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760804820
[modified] => 1760774391
)
[title] => Az EU Tanácsa és az Európai Parlament jóváhagyta az 1,5 milliárd eurós EDIP védelmi program feltételeit
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=64582&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 64582
[uk] => 64572
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 64573
[image] => Array
(
[id] => 64573
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[original_lng] => 93227
[original_w] => 1274
[original_h] => 762
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-768x459.jpg
[width] => 768
[height] => 459
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113-1024x612.jpg
[width] => 1024
[height] => 612
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[width] => 1274
[height] => 762
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[width] => 1274
[height] => 762
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/f70e00e-2025-10-17-123113.jpg
[width] => 1274
[height] => 762
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1760763632:12
[_thumbnail_id] => 64573
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1200
[_algolia_sync] => 453246487001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5720
[1] => 179
[2] => 1139198
[3] => 148
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => Európai Unió
[2] => Európai Védelmi Ipari Programról (EDIP)
[3] => megállapodás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 64578
[content] =>
Az Európai Parlament bizottságai támogatták az EU az orosz gáz- és kőolajszállítmányok elutasításáról szóló projekteket – írta a Jevropejszka Pravda az EP sajtószolgálatára hivatkozva.
Október 16-án az ipar, a tudományos kutatások és az energetika kérdéseivel foglalkozó, valamint a nemzetközi kereskedelmi bizottságok jóváhagyták azokat a tervezeteket, amelyek 2026. január 1-jétől betiltják az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importját az EU-ba. Néhány kivétel csak a meglévő rövid távú szerződésekre (június 17-ig) és a 2027. január 1-jéig érvényes hosszú távú szerződésekre vonatkozik, feltéve, hogy ezeket a szerződéseket 2025. június 17-e előtt kötötték meg.
A javasolt intézkedések lehetővé tennék az energiaszolgáltatók számára, hogy vis maior körülményekre hivatkozva felmondják a szerződéseket – ami magában foglalhatná a további import jogilag kötelező érvényű tilalmát is.
Azt is javasolják, hogy 2026. január 1-jétől tiltsák meg az orosz eredetű gáz ideiglenes tárolását az EU-ban.
A kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a gazdasági szereplőknek részletesebb bizonyítékot kell szolgáltatniuk a származási országról.
Ugyanettől a naptól kezdődően az összes orosz kőolaj és kőolajtermék importjának tilalmát javasolják, további megelőző intézkedésekkel és a szabályok megkerülésének súlyosbított büntetéseivel együtt.
Ezenkívül a képviselők töröltek egy rendelkezést, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy ideiglenesen felfüggessze az import tilalmát olyan helyzetekben, amikor veszély fenyegeti az EU energiabiztonságát.
A projekteket 83 igen, 9 nem szavazatával hagyták jóvá, 1 személy pedig tartózkodott.
A közleményben megjegyezték, hogy az európai parlamenti képviselők támogatták ezt a döntést, tekintettel arra, hogy Oroszország két évtizede szisztematikusan fegyverként használja energiaforrásait, és ez még súlyosabbá vált az Ukrajna elleni nyílt támadás után.
Az Európai Parlament képviselői támogatták az Ukrajna és az Európai Unió között 2022 júniusában megkötött, a közúti árufuvarozás liberalizációjáról szóló megállapodás meghosszabbítását és frissítését. Az Európai Parlament honlapja szerint 488 képviselő szavazott a vonatkozó határozatról – írja az Evropejszka Pravda.
A döntés megerősíti, hogy a dokumentumban meghatározott kritériumoknak megfelelő ukrán fuvarozóknak 2025 végéig nem lesz szükségük különleges engedélyekre.
Az európai parlamenti képviselők számos változtatást eszközöltek a megállapodáson. Különösen fontos, hogy a járművezetők maguknál tartsák a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges dokumentumokat. Emellett a szélvédőjükön egy matricának kell lennie, amely igazolja, hogy a közúti szállítási szolgáltatások a megállapodás hatálya alá tartoznak.
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta, hogy Ukrajnának legalább 35 milliárd euró hitelt nyújt, amit a befagyasztott orosz eszközök jövőbeni bevételeiből fizet majd – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a kezdeményezés mellett 518 képviselő szavazott, ellene 56-an, 61-en tartózkodtak. Ez a kölcsön annak a makroszintű pénzügyi támogatásnak a része, amelyet az Európai Unió az idén júniusban megkötött G7-megállapodás részeként nyújt. Általánosságban elmondható, hogy a G7-csomag legalább 50 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának. Az EU-tól kapott végösszeg a többi G7-ország által nyújtott hitelek volumenétől függően kisebb is lehet.
A hitel-visszafizetés az Orosz Központi Bank EU-ban található, befagyasztott eszközeiből származó jövőbeni bevételek felhasználásával történik. Ezeket a pénzeszközöket az EU-nak és más G7-partnereknek nyújtott hitelek kezelésére és törlesztésére használják fel. Kijev saját belátása szerint használhatja fel az EU-tól kapott forrásokat.
A kölcsönt 2025 végéig nyújtják. Ennek kézhezvétele azonban attól függ, hogy Ukrajna teljesíti-e a demokratikus mechanizmusok, az emberi jogok és az egyetértési megállapodásban meghatározott feltételek támogatására vonatkozó kötelezettségeit. Az Európai Parlament jóváhagyását követően a rendeletet az EU Tanácsa fogadja el, és az EU hivatalos lapjában való közzétételt követő napon lép hatályba.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy ez az EU fontos hozzájárulása az 50 milliárd dolláros G7-hitel keretében a befagyasztott orosz vagyonból származó haszon felhasználásával, amely Ukrajna sürgető pénzügyi szükségleteinek a fedezését szolgálja.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Meglepő események zajlottak le az Európai Parlamentben. Miután elfogadták az ukrán termékek vámmentes behozatalának egyéves meghosszabbításáról szóló jelentést, egy képviselő felvetésére utasították az Európai Bizottságot arra, hogy mégis tárgyalja újra az Európai Tanáccsal. Vagyis van egy elfogadott jelentés, amelynek egyes részeit azonban újra kell tárgyalni.
Az Európai Parlament (EP) szerdán jóváhagyta azt a javaslatot, amely további egy évvel meghosszabbítja az unióba irányuló ukrán és moldáv mezőgazdasági importra vonatkozó behozatali vámok és kvóták ideiglenes felfüggesztését. Az intézkedés következtében 2025. június 5-ig meghosszabbították Ukrajna és Moldova esetében a vámmentes behozatalt. Az eredetileg 2022 májusában elfogadott és 2023 májusában meghosszabbított uniós kereskedelemliberalizációs intézkedések 2024 júniusában jártak volna le.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa a szavazás előtt azt mondta, hogy a bizottság megfelelő egyensúlyt talált az ukrán és az uniós gazdák érdekei között, mivel a jogszabályba beépítettek a safe guardot, vagyis záradékot a tojás és a baromfi esetében. A törvényben további biztosítékok is szerepelnek – mutatott rá. A bizottság gabonaimporttal kapcsolatban tett nyilatkozatát is felolvasta, amelyben kitérnek arra, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború felbontotta a korábbi ellátási láncokat. Az unió ezért próbálja elérni, hogy az értékláncok helyreálljanak. Mint mondta, fontos, hogy az ukrán termékek eljussanak a harmadik országokba. Hozzátette, mivel fontos a gabonatermelés és a gabonapiac, a bizottság nyomon fogja követni az importot, és közbelép, ha szükséges.
Mint ismert, az európai piacokon igen súlyos gondokat okoztak az előállításukra vonatkozó nagyon szigorú uniós elvárásoknak nem megfelelő, vagyis olcsóbban előállított, s így jókora versenyelőnyt élvező termékek. Mivel ez nagyjából rátette az i-re a pontot az Európai Bizottság által folytatott gazdasanyargató politika tekintetében, szinte minden uniós országban gazdatüntetések robbantak ki tavaly év végén, amelyek a mai napig tartanak. Alig volt olyan uniós főváros, amelynek útjait ne zárták volna le a gazdák, s ahol ne csaptak volna végül össze a rendőrök a farmerekkel, talán a legemlékezetesebb ilyen ütközet Lengyelországban zajlott le.
De úgy tűnik, Brüsszel továbbra sem akarja meghallgatni a gazdákat, hiszen szerdán csont nélkül átment az ukránoknak és moldávoknak vámmentességet és egyéb kedvezményeket nyújtó jogszabály.
A módosítás egyébként felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket abban az esetben, ha az ukrán import miatt zavarok lépnek fel egy vagy több uniós ország piacán, ezért a mezőgazdasági termékeknél (baromfi, tojás és cukor) vészféket ír elő. Ennek értelmében az EU akkor vetne ki importvámokat, ha a forgalom meghaladja a 2022-es és 2023-as behozatal átlagát. Itt érdemes megjegyezni, hogy az USDA elemzése szerint az Európai Unióban tavaly további 1 millió tonnával, 13 millió tonnára nőtt a búzaimport, szemben az előző két gazdasági év 12,1 millió és 4,6 millió tonnájával. Vagyis a jogszabályban említett évszámok behozatali átlaga már eleve egy erősen megemelkedett mennyiséget jelent.
Miután az EP elfogadta a javaslatot, az Európai Tanácson van a sor, amely hivatalosan is jóváhagyja majd a rendeletet, ami így heteken belül hatályba is léphet. Az Európai Bizottság még a háború kirobbanása után, 2022-ben függesztette fel az ukrán agrárimportra kivetett vámokat és kvótákat. A parlamenti ülésen azonban több képviselő is felvetette, hogy a bizottságot szólítsák fel arra, hogy kezdje újra a tárgyalásokat az Európai Tanáccsal, bizonyos módosítók kapcsán. A felvetést a képviselők többsége támogatta, ezért a már elfogadott jelentést vissza kell küldeni a szakbizottságba, hogy ott ezen részeit újratárgyalják.
Az Európai Parlament kedden támogatta az Ukrajna 2024–2027 közötti, 50 milliárd eurós támogatására vonatkozó javaslatot, az úgynevezett új Ukrajna-eszköz létrehozását, amelynek célja, hogy támogassa a háború sújtotta ország helyreállítását, újjáépítését és modernizációját – írja az MTI.
A képviselők 512 szavazattal, 45 ellenében és 63 tartózkodás mellett fogadták el a javaslatról kialakított állásfoglalást, amelyben hangsúlyt fektetnek a demokratikus elszámoltathatóságra, a többpárti demokráciára és az uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációra.
Az Ukrajna-eszköz bevezetése együtt jár az uniós költségvetés folyamatban lévő kiigazításával, miután a 2021 óta egymást érő válságok kimerítették a közös kasszát. A testület képviselői mielőbbi megállapodást sürgetnek mind az eszközről, mind a költségvetési kiigazításokról, mivel 2024-től már hatályukat vesztik az Ukrajna megsegítésére hozott jelenlegi uniós rendelkezések.
A képviselők az elfogadott szövegben azt is leszögezték, hogy Ukrajna újjáépítéséhez Oroszországtól, illetve az oroszországi agresszióval közvetlenül kapcsolatba hozható magánszemélyektől vagy más entitásoktól elkobzott vagyoni eszközöket is fel kell használni.
Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen a források felhasználása, a képviselők különböző elemekkel egészítették ki az Európai Bizottság javaslatát: webes portált hoznának létre például, hogy nyomon lehessen követni a pénzügyi műveleteket és a támogatás feltételéül szabott „mérföldkövek” teljesítését, emellett láthatóvá kívánják tenni a harmadik országoktól és a nemzetközi szervezetektől Ukrajnába érkező támogatásokat is.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó rendkívüli uniós intézkedések fenntartásához – tájékoztatott az uniós parlament kedden.
Az 537 szavazattal, 42 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett elfogadott európai bizottsági javaslat további egy évre hosszabbítja meg az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és egyéb védintézkedések felfüggesztését.
Az EP szerint az intézkedés fenntartására Oroszország háborúja miatt van szükség, amely akadályozza Ukrajnát abban, hogy fenntartsa a kereskedelmét a világ többi részével.
A vámok felfüggesztése a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsökre és zöldségekre, valamint vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik. Az EU-Ukrajna társulási megállapodás értelmében az ipari termékekre 2023. január 1-jétől nulla vámtétel vonatkozik, így azok nem szerepelnek az új javaslatban – tájékoztattak.
A június ötödikén lejáró rendelet meghosszabbítását az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, majd az intézkedést kihirdetését követő napon lép hatályba.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint Győri Enikő fideszes EP-képviselő az Ukrajnának nyújtott autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés meghosszabbítását megerősítő EP-szavazással kapcsolatban úgy fogalmazott: „sikerrel járt európai összefogásunk gazdáink védelme érdekében”.
Kijelentette: lehetővé vált, hogy azok a rendkívüli védintézkedések életbe léphessenek, amelyek biztonságot nyújtanak a közép-európai országoknak.
A tagállami intézkedésekre utalva Győri Enikő úgy fogalmazott: „sikerrel járt tehát az érintett országok összefogása, együtt álltunk ki gazdáink érdekeiért, véget vetettünk a helyzetüket nehezítő állapotoknak”.
Szavai szerint olyan európai szintű megoldást sikerült elérni, amely felváltja az érintett tagállamok által az ukrán agrártermékekre egyoldalúan bevezetett importtilalmakat.
„Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság betartassa: az unióba csak olyan agrártermék jöhet be, amely megfelel az európai egészségügyi normáknak. Számítunk továbbá arra is, hogy a brüsszeli testület nem engedi, hogy Ukrajna trükközéssel ártson a gazdáinknak” – fogalmazott.
Az érintett országok továbbá azt is elvárják az uniós bizottságtól, hogy az ígéretéhez híven minden érintett tagállam igazságosan támogatást kapjon a 100 millió eurós mezőgazdasági tartalékból – hangsúlyozta.
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága jóváhagyta az ukrán exportra kivetett uniós behozatali vámok eltörlésének további egy évvel történő meghosszabbítását – adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál az Európai Parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjai jóváhagyták az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és védőintézkedések felfüggesztésének további egy évvel történő meghosszabbítását. A vámtarifák felfüggesztése a következőkre vonatkozik: zöldségek és gyümölcsök, amelyekre a beviteli árakat alkalmazzák; vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek és feldolgozásuk termékei. „Az ipari árukra 2023. január 1-től nulla vám vonatkozik az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás értelmében, így nem szerepelnek az új ajánlásban” – emlékeztetett a sajtószolgálat.
Az Európai Bizottság adatai szerint ma az Európai Unió Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere. Az unió az ukrán kereskedelem 39,5%-át tette ki 2021-ben. Ukrajna a maga részéről az Európai Unió 15. legnagyobb kereskedelmi partnere, mivel a teljes kereskedelem mintegy 1,2%-át adja.
Az erdőirtás megfékezését szolgálja az a szerdán, az Európai Parlamentben (EP) elfogadott javaslat, amely betiltaná az olyan nyersanyagok importját az Európai Unióba, amelyeket 2020 után kiirtott erdők helyén termesztettek. A jogszabály értelmében az olyan termékek, mint a kávé, a marhahús, a szója, a pálmaolaj, de akár feldolgozott cikkek, mint a bőr vagy a bútor és a csokoládé, eladóinak igazolniuk kell, hogy az árujuk megtermelését nem az erdők kiirtása tette lehetővé.
Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy 10 százaléka köthető az erdők pusztításához, a mostani döntés az ebben betöltött európai szerepet szeretné visszaszorítani.
Noha a törvény nem nevez meg országokat, Indonézia és Malajzia, a világ legnagyobb pálmaolaj-exportőrei azzal vádolják az uniót, hogy korlátozza termékeik piacra jutását a kontinensen. Malajzia egyenesen azt közölte, hogy leállítja az Európába tartó pálmaolaj-szállításokat a törvényre válaszul, miközben a kistermelők figyelmeztettek, hogy nem képesek a Brüsszel által elvárt igazolások beszerzésére.
Az uniós parlament egy tavaly tető alá hozott alkut hagyott jóvá a szerdai döntéssel.
A lépés ellen tiltakozott a brazil mezőgazdasági cég, az ABAG is, mondván, Brazília már most is fellép az erdőirtással szemben, ugyanakkor a brazil szabályozás bizonyos területek kivágását lehetővé teszi. Luiz Carlos Carvalho, a cég vezetője egyoldalúnak nevezte az uniós döntést egy interjúban, és jelezte, hogy kapcsolatban állnak a brazil külügyminisztériummal is az ügyben – írja a Reuters.
A javaslat életbelépéséhez még a tagállamok jóváhagyására is szükség van, majd azt követően a nagyvállalatoknak 18, a kisebbeknek 24 hónapjuk lesz alkalmazkodni az új szabályokhoz. A szabály megszegőit akár éves bevételük 4 százalékára is bírságolhatják.
