A BYD közel kétmilliárd eurót fordít arra, hogy kiépítse Európában az ötperces ultragyors töltési technológiájához szükséges infrastruktúrát, amellyel a következő években valamennyi népszerű modelljét fel kívánja szerelni – írja a Financial Times.
A világ legnagyobb elektromosautó-gyártója az ultragyors töltésre alapozva próbál meg piaci részesedést szerezni a hagyományos versenytársaktól. A terjeszkedés sikere azonban nagyrészt azon múlik, hogy milyen ütemben képesek kiépíteni a töltőhálózatot a kontinensen. Li Stella, a kínai cégcsoport tengerentúli piacokért felelős vezetője az Egyesült Királyságban megnyitott első ultragyors töltőállomáson elmondta, hogy egy-egy állomás létesítése nagyjából 580 ezer euróba kerül. A BYD az év végéig 20 ezer ultragyors töltő üzembe helyezését tervezi Kínában, míg
Európában 2027-ig háromezer darab telepítésével számolnak, amelyből hatszázat az Egyesült Királyságban helyeznek majd el.
Az ultragyors töltés kiaknázásához a BYD legújabb generációs akkumulátora szükséges. A prémiumkategóriás Denza márka új Z9GT modellje, amelynek induló ára 115 ezer euró, mindössze öt perc alatt 70 százalékra, 12 perc alatt pedig csaknem teljesen feltölthető, még akár mínusz 30 Celsius-fokos fagyban is. Li Stella hangsúlyozta, hogy ezt az akkumulátortechnológiát a következő években a kedvezőbb árú modellekben is elérhetővé teszik az európai és a brit piacon.
Ez a lépés a Tesla Supercharger-hálózatának stratégiáját idézi, amely korábban jelentősen hozzájárult az amerikai gyártó eladásainak növekedéséhez. A BYD szerint az ultragyors töltés az utolsó akadályt is elhárítja az elektromos autózásra való átállás elől, a versenytársak vezetői azonban kétségbe vonják, hogy a kínai vállalat elég gyorsan képes lesz-e kiépíteni a tömeges használathoz szükséges infrastruktúrát. Ge Bono, a BYD brit piacért felelős igazgatója szerint nem a fizikai kivitelezés jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem a helyi hatósági engedélyek megszerzésének lassúsága.
A BYD állítása szerint az ultragyors töltők nem terhelik túl a villamosenergia-hálózatot, mivel a működésükhöz szükséges energiát helyi akkumulátoros tárolókból nyerik, amelyeket az éjszakai, alacsonyabb áras időszakokban töltenek fel. Li Stella kifejtette, hogy egyre többet fektetnek be az akkumulátoros energiatárolásba, így az új állomások telepítése sehol sem jelent majd extra terhelést a hálózat számára.
Utasítást kap az orosz kormány, hogy a vállalatokkal együtt vizsgálja meg az európai piacról való azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak adott szerda este adott nyilatkozatában.
Putyin szerint Oroszország számára előnyösebb lehet már most leállítani a gázszállítást Európába, nem pedig egy év múlva, ahogyan azt az Európai Unió szeretné.
Ők úgyis (…) egy hónap múlva (március) 25-től korlátozásokat terveznek bevezetni az orosz gáz, közte a cseppfolyósított gáz vásárlására. Egy év múlva, (20)27-ben további korlátozások lépnek életbe, egészen a teljes tilalomig. Most pedig más piacok nyílnak meg. És talán számunkra előnyösebb lenne már most leállítani az európai piacra történő szállításokat. Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat – mondta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben még nem született meg a döntés.
„A szakszolgálataink rendelkezésére álló adatok szerint, ahogy egykor az Északi Áramlatokat felrobbantották, Kijevben most, néhány nyugati szakszolgálat támogatásával, a Kék Áramlat és a Török Áramlat felrobbantására készülnek. Tájékoztattuk ebben az ügyben török barátainkat. Meglátjuk, mi fog történni ezen a területen, de ez nagyon veszélyes játék, különösen ma” – mondta.
Az orosz elnök terrortámadásnak minősítette az orosz gázszállító hajó ellen a Földközi-tengeren végrehajtott támadást.
Az MTI beszámolója szerint Oroszországot megbízható szállítónak nevezte. Azt mondta, hogy az európai gázár emelkedése nem közvetlenül kapcsolódik a szállításokhoz, mert azok egészében véve nem csökkentek, a helyzet a világpiaci általános helyzet következménye.
Az Európai Unió a napokban újabb fontos döntést hozott az ukrán mezőgazdaság támogatása érdekében: csökkentik, illetve felfüggesztik az ukrán tejtermékekre, zöldségekre, gyümölcsökre és húsokra vonatkozó uniós vámokat. A lépés célja, hogy az orosz agresszió miatt megrendült ukrán gazdaságnak további exportlehetőségeket biztosítson az európai piacon – ám a döntés nem minden tagállamban aratott osztatlan sikert.
Az intézkedés értelmében az ukrán mezőgazdasági termékek jóval könnyebben, olcsóbban jutnak el az EU piacaira, mint eddig. A Bizottság közlése szerint ez nemcsak gazdasági segítségnyújtás Kijev felé, hanem a közös kereskedelmi stratégia része is, amely hosszú távon Ukrajna uniós integrációját készítheti elő.
A könnyítés az EU–Ukrajna társulási megállapodás frissítésének része, és várhatóan már a következő hónapokban érezhető hatással lesz az európai belső piacra. A legérintettebb szektorok a tejipar és a friss zöldségek piaca lehetnek – ezek ugyanis mostantól kvótamentesen és minimális adminisztrációval jelenhetnek meg a boltok polcain.
Miközben Ukrajna örömmel üdvözölte a döntést – hangsúlyozva, hogy ez új exportlehetőségeket nyit a háború sújtotta ország számára –, az uniós tagállamok termelői között egyre nagyobb a bizonytalanság. A nyugati és közép-európai gazdák jogosan attól tartanak, hogy az olcsó ukrán áru lenyomhatja az árakat, kiszoríthatja a helyi termelőket, és tovább fokozhatja az amúgy is nehéz gazdasági helyzetet.
Az Európai Bizottság szerint az ukrán termékek nagyobb beáramlása nem jelent közvetlen fenyegetést az uniós piacra nézve, és a döntés időben korlátozott, szükség esetén pedig visszavonható. A testület szerint szigorú ellenőrzési mechanizmusokat vezetnek be, hogy az import ne borítsa fel a piaci egyensúlyt.
Az európai elektromos járművek piaca továbbra is növekszik: 2025 júniusában 361 000 autót regisztráltak a régióban, ami 23%-kal több, mint tavaly, számolt be a CleanTechnica.
Ez különösen pozitív hír az autópiac általános visszaesésének hátterében, amely júniusban 5%-kal, az év eleje óta pedig 1%-kal esett vissza, mintegy 6,8 millió eladott autóra. A teljesen elektromos járművek (BEV) eladásai mindössze 16%-kal, 242 000 darabra nőttek, míg a hibridek (PHEV) 40%-os ugrást mutattak, közel 120 000 autóra.
A PHEV-ek között a vezető a BYD Seal U PHEV volt, valamint a Chery és a Geely Lynk & Co. modelljei. A PHEV-ek eladásai Európában az év eleje óta 24%-kal nőttek, megközelítve a 600 000 darabot.
A CBAM ökológiai vámszabályozása alá tartozó ukrán export 93%-a, amely tavaly tesztüzemmódban kezdte meg működését, a kohászati ágazatra esik, a legnagyobb veszteségeket a vas- és hengerelt acélgyártás fogja elszenvedni ennek a vámnak a hatására így már 2030 után leállhat a vas, a tuskó és a hengerelt acél exportja – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a GMK Center elemzőinek kutatására hivatkozva.
A jelentés szerint a GMK Center kifejtette: „Ukrajnában az acél 89%-át Martin- vagy oxigénátalakító módszerrel állítják elő, ami meglehetősen magas átlagos szén-dioxid-intenzitást jelent. Ezért a CBAM bevezetése következtében Ukrajna elveszítheti az összes tuskó- és hengerelt termékek exportját: termékeink versenyképtelenek lesznek az EU-ban elektromos acélolvasztásos eljárással előállított termékekkel szemben.” A nyersvas értékesítése is leállhat, mivel 2030-ban a CBAM nyersvas-szállítási kifizetései elérhetik a tonnánkénti 160 dollárt.
Az ukrán cégek évente 55-60 ezer tonna fémterméket exportálnak az EU-ba: fémszerkezeteket, tartályokat, konténereket, csavarokat, srófokat stb. Az ilyen vállalatoknak nincs elsődleges vas- vagy acéltermelésük. Mivel azonban az acéltermékeket a CBAM szabályozza, az EU-importőröknek is adatokat kell szolgáltatniuk a CBAM-jelentéshez.
„Az ilyen adatok gyűjtése nehéz lehet, különösen, ha a vállalat nem közvetlenül vasat vagy acélt állít elő. A CBAM a kereskedelem új technikai akadályává válhat, és növelheti a kis- és közepes méretű exportőrök és importőrök adminisztratív költségeit. Az adatszolgáltatás nehézségei miatt negatív hatással van az exportárakra” – jelezték a GMK Center elemzői.
