Washington a jövőben minden nagyobb infrastrukturális és ásványkincs-beruházást ellenőrizne Ukrajnában. Az Egyesült Államok ezzel vétójogot szerezne Kijev európai szövetségeseivel szemben, ami aláásná keleti szomszédunk európai uniós csatlakozását is.
A Fehér Ház első ajánlattételi jogot követel az ukrajnai infrastrukturális és ásványkincs-beruházásokra, így az Egyesült Államok kontrollálná az ukrajnai utakkal, vasúttal, kikötőkkel, bányákkal, olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatos befektetéseket.
A Bloomberg szerint a dokumentum egy másik fontos eleme, hogy Donald Trump kormánya kötelezné Ukrajnát: fizesse ki a háború kezdete óta nyújtott összes amerikai katonai és gazdasági támogatást, mielőtt bármilyen bevételhez jutna a közös partnerségi alapból.
Kijevnek az összes új természeti erőforrás- és infrastrukturális projektből származó bevétel 50 százalékát az alapba kellene befizetnie. Az amerikai kormánynak joga lenne megvásárolni Ukrajna fémeit, ásványkincseit, valamint kőolaját és földgázát más felek előtt, függetlenül attól, hogy az alap finanszírozta a projektet, vagy sem.
A bennfentesek a hírügynökségnek elárulták: Washington azt szeretné elérni, hogy a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Ügynökség (DFC) irányítsa az alapot. Az alap öt igazgatósági tagjából hármat a DFC jelölne, és egy aranyrészvényt birtokolna, amely különleges szavazati jogot biztosítana bizonyos döntések megakadályozására.
Ukrajna nevezné ki a másik két tagot, de az alap napi irányítása amerikai kézbe kerülne.
A megállapodás azt is megtiltja Kijevnek, hogy kritikus ásványkincseket adjon el olyan országoknak, amelyek az Egyesült Államok stratégiai versenytársainak számítanak, ami vélhetően Kínára vonatkozna.
Az Egyesült Államok a múlt hét végén átadta a felülvizsgált megállapodást a kijevi illetékeseknek. A források szerint a két fél között folytatódnak a tárgyalások, Ukrajna valószínűleg ezen a héten saját módosításokkal válaszol az amerikai dokumentumra, így a végleges szerződés módosulhat.
Ukrajna 2022-ben biztosította az EU tagjelölti státuszát, és most kezdi meg a teljes jogú tagságról szóló csatlakozási tárgyalásokat, amelyek évekig is eltarthatnak. Ezt valószínűleg tovább bonyolítja, ha az Egyesült Államok tényleges ellenőrzést gyakorol az ukrán gazdaság felett.
Szükség esetén az Európai Unió kész lezárni bizonyos hiányosságokat – mondta Valdis Dombrovskis európai biztos.
Az Európai Unió fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy részben kompenzálja Ukrajnát az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) humanitárius szektorban, a médiában és a helyreállítási programokban nyújtott támogatásának felfüggesztéséért, jelentette be Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős európai biztos, közölte az RBC-Ukrajina március 20-án, csütörtökön.
Az Európai Unió figyelemmel kíséri az Egyesült Államokbeli helyzet alakulását, különös tekintettel a katonai és humanitárius segítségnyújtásra. „Azt elemezzük, hogy szükség esetén hol kell majd lezárnunk bizonyos hiányosságokat” – tette hozzá Dombrovskis.
Az európai biztos megjegyezte, hogy az EU már ma is a legnagyobb támogatója Ukrajnának, lényegesen nagyobb, mint az Egyesült Államok.
„Ukrajna finanszírozási és pénzügyi szükségleteit illetően a jelenlegi forgatókönyv szerint már 20 milliárd dollárt irányoznak elő erre az évre. Ebből a szempontból tehát nagyon jelentős összegű finanszírozás áll rendelkezésünkre Ukrajna támogatására az idén”, mondta.
Az Európai Unió a március 20-i EU-csúcs következtetéseire hivatkozva felfüggesztette a befagyasztott orosz vagyon elkobzásának tárgyalását.
„Az uniós joggal összhangban az orosz vagyont be kell fagyasztani mindaddig, amíg Oroszország be nem fejezi Ukrajna elleni agresszív háborúját, és nem kompenzálja a háború által okozott veszteségeket”, áll a dokumentumban. A DW megjegyezte, több uniós ország ellenezte a több mint 200 milliárd eurónyi szuverén orosz vagyon elkobzását.
Álláspontjukat az európai jog normáival, az európai pénzügyi piac versenyképességére veszélyes precedens létrehozásának kockázatával, Ukrajnának ezen alapok kamataival való támogatásának szükségességével, valamint azzal indokolták, hogy ez az összeg fontos befolyási eszköz Oroszországot illetően az esetleges béketárgyalások során, írja a DW.
Ugyanakkor az EU kész továbbra is nyomást gyakorolni Oroszországra, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő korlátozások betartása feletti ellenőrzés erősítésével, hogy gyengítse az Ukrajna elleni hadviselési képességét – áll a dokumentumban.
Az EU Tanácsa jóváhagyta a harmadik vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök kifizetését a Ukraine Facility program keretében. Így Ukrajna mintegy 3,5 milliárd eurót kap, olvasható a Európa Tanács honlapján.
A harmadik utalás révén Ukrajna mintegy 20 milliárd eurót kap a program keretében a projekt egy évvel ezelőtti életbe lépése óta.
„A Tanács ma arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna teljesítette az ukrán tervben meghatározott feltételeket ahhoz, hogy megkapja a program harmadik részletét”, áll a közleményben.
Az EU Tanácsa megállapította, hogy Ukrajna sikeresen bebizonyította, hogy 13 különböző lépést teljesített. Ez többek között a megújuló energiaforrások használatának növelését célzó reformokat érinti; az energiaszabályozó autonómiájának növelése; a határátlépési eljárások uniós szabványoknak megfelelő egyszerűsítése; a mezőgazdaság és a vidéki területek fejlesztésére vonatkozó stratégia elfogadása (beleértve a mezőgazdasági területek aknamentesítését); a stratégiai és kritikus fontosságú nyersanyagok listája összeállításának folytatása.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 30 napos tűzszünetet köt Ukrajna és Oroszország, de ha ez megtörténik, az Európai Uniónak esze ágában sem lesz leállítani a fegyverszállításokat Kijevnek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német hivatalos állami médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint a brüsszeli sajtótájékoztatón egy európai diplomata hangsúlyozta, hogy az EU igyekszik biztosítani Ukrajna erősebb pozícióját a béketárgyalásokon. „Az Európai Unió arra törekszik, hogy Ukrajna a legerősebb pozícióban legyen a béketárgyalásokon, és visszautasíthasson egy rossz megállapodást, ahogy Trump mondaná, és kiválaszthassa a legalkalmasabb időpontot a tárgyalásokhoz. Nem hiszem, hogy az Európai Unió és tagjai leállítanák a fegyverszállításokat Kijevnek, ha az agresszor ezt a tűzszünet feltételeként támasztja” – mondta.
Egy másik diplomata is annak a véleményének adott hangot, hogy egy esetleges tűzszünet idején Ukrajnát fel kell fegyverezni, nem pedig fordítva. „A harcok még tartanak, de ha tűzszünet van is, Ukrajnát „acél sünné” kell tenni” – hangsúlyozta egy harmadik uniós diplomata. Hozzátette azt is, hogy rendkívül fontos, hogy Ukrajna erős pozícióba kerüljön a tárgyalásokon. Emellett meg kell akadályozni, hogy az oroszok a „második esélyt” kihasználva átcsoportosítsák az erőiket és ismét támadjanak.
Hasonló álláspontot képviselt egy negyedik diplomata is. Szerinte az EU-nak nem szabadna gyengítenie hazánk támogatását tűzszünet esetén. A szövetségesek feladata, hogy erős pozíciót teremtsenek Ukrajna számára, és hogy az ország fejleszteni tudja védelmi képességeit. „Az elképzelés az, hogy erős pozícióban Ukrajna javítsa a védelmi képességeit, és képes legyen folytatni az elrettentést, ha kiújulna a konfliktus” – mondta a diplomata.
A DW hozzátette: március 17-én, hétfőn az uniós országok külügyminiszterei tárgyalnak az ukrajnai tűzszüneti megbeszélés körüli helyzetről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vesz rajta videoformátumban.
Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
A Európai Bizottság közleménye szerint az EU válaszolni fog arra a 25%-os vámra, amelyet Donald Trump adminisztrációja vezetett be az acél- és alumíniumimportra. Az új európai korlátozások március 12-én léptek életbe – számolt be a Reuters.
A Bizottság sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban, miszerint vámokat vezetett be, mivel szerintük azok indokolatlanok, aláássák az atlantikai kereskedelmet és kárt okoznak a vállalkozásoknak, fogyasztóknak.
A Bizottság közleménye szerint:
Az EU válasza a következő amerikai termékekre vonatkozik: alkoholos italok, köztük whisky; motorkerékpárok, hajók; ipari és mezőgazdasági termékek: acél, alumínium, textil, műanyag, háztartási gépek, hús (marha és szárnyas), tojás, tejtermékek, cukor és zöldségek.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 26 milliárd euró értékben vezetett be vámokat az Egyesült Államokból származó importtermékekre. A döntés válaszként született Washington kereskedelmi politikájára.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741880760
[modified] => 1741879212
)
[title] => A kereskedelmi háború fokozódik: az EU vámokat vezetett be az amerikai termékekre
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58109&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58109
[uk] => 58072
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58073
[image] => Array
(
[id] => 58073
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[original_lng] => 106868
[original_w] => 1080
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-300x300.jpg
[width] => 300
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-768x768.jpg
[width] => 768
[height] => 768
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39-1024x1024.jpg
[width] => 1024
[height] => 1024
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/photo-2025-03-12-10-49-39.jpg
[width] => 1080
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1741872012:5
[_thumbnail_id] => 58073
[_edit_last] => 5
[views_count] => 884
[_oembed_66bf40e364ecbfde8d9b496869ac18bd] =>
Now is the time to choose products made right here in Canada.
Check the labels. Let’s do our part. Wherever we can, choose Canada.
A tagállamok zokon vették az acél- és alumíniumipar elleni támadást. Az EU most azt tervezi, hogy április 1-jétől több népszerű amerikai termékre, köztük a whiskyre és a motorkerékpárokra is magas vámokat vet ki.
Az Európai Unió azt tervezi, hogy áprilistól 50 százalékos vámot vet ki a Kentucky whiskyre és a Harley-Davidson motorkerékpárokra, így az Egyesült Államok néhány legismertebb terméke is bekerül az eszkalálódó globális kereskedelmi háború középpontjába.
A blokk szerdán jelentett be megtorló vámokat egy sor amerikai árura, válaszul az egyik napról a másikra hatályba lépett amerikai acél- és alumíniumvámokra.
A termékek listájának célja, hogy maximalizálja a vámok politikai és gazdasági költségeit az Egyesült Államok számára, miközben minimalizálja az európai vállalkozásoknak és fogyasztóknak okozott károkat – közölte egy az ügyet ismerő tisztviselő a The Wall Street Journallal.
A vámhullám április 1-jén indul el,
az első körben az EU 50 százalékos vámot vetne ki az az amerikai whisky, motorkerékpárok és motorcsónakok behozatalára, de a listán olyan termékek is szerepelnek, mint az áfonya, a kerti esernyők, az asztalterítők és a zsebkendők;
április közepétől pedig az amerikai rágógumitól kezdve a baromfihúson, a fehér csokoládén és a szójababon át egészen a szőnyegekig és a görögdinnyéig magas kereskedelmi adókat vezetnének be.
Az uniós tisztviselők szerint az uniós ellenintézkedések együttesen mintegy 24,5 milliárd dollár értékű amerikai exportot érinthetnek.
Elharapódzik a vámháború
Az amerikai fémvámok miatt az EU heteken át próbálta meggyőzni Washingtont, hogy tárgyalásokat folytasson a kereskedelmi konfliktus elkerülése érdekében, de ezek az erőfeszítések eddig sikertelenek voltak. Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa, aki a múlt hónapban Washingtonban járt, a hét elején azt mondta, hogy az USA „nem tűnik elkötelezettnek arra, hogy alkut kössön”.
Az amerikai vámok nehéz választás elé állítják kereskedelmi partnereit a megtorlással kapcsolatban. Az amerikai termékekre kivetett vámokkal való visszavágás elrettentőleg hathat a további amerikai kivetésekkel szemben, vagy tárgyalóasztalhoz ültetheti a Trump-kormányt. De azt is kockáztatják, hogy további károkat okoznak a kereskedelmi partnerek saját gazdaságának.
A most kiadott lista ráadásul súlyos politikai következményekkel járhat, mivel Brüsszel kifejezetten úgy válogatta ki a termékeket, hogy azok megadóztatásával republikánusokra szavazó államoknak ártsanak – ezzel egyenesen Trump szavazóbázisára támadva.
Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy kormánya általánosan 25 százalékos vámot készül kivetni az európai árukra, és a döntést hamarosan hivatalosan is bejelentik. Az Európai Bizottság gyors és határozott válaszlépést ígért.
Trump azt mondta, a vám az „autókra és minden más dologra” vonatkozik majd. Az amerikai elnök azt kifogásolta, hogy Európa nem importál amerikai autókat és mezőgazdasági termékeket.
Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság alelnöke az X-en azt írta, hogy „Európa válaszolni fog, azonnal és határozottan” Séjourné szerint a szabad kereskedelem útjába emelt akadályok indokolatlanok, különösen kereskedelmi partnerek között.
Trump a kormányülésen azt is mondta, hogy az Európai Unió azért jött létre, hogy keresztbe tegyen az Egyesült Államoknak, és ezen a téren jó munkát is végzett.
Az Európai Bizottság szerint ugyanakkor az EU „a világ legnagyobb piaca, és létezése áldás az Egyesült Államoknak”.
Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államoknak 235,6 milliárd dollár kereskedelmi deficitje volt az Európai Unióval szemben tavaly – számolt be a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
Az Európai Unió saját megállapodást ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémek felhasználásáról, amelynek jövedelmezőbbnek kell lennie, mint az amerikai ajánlatnak – jelentette ki Stefan Sejourne ipari stratégiáért felelős európai biztos, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Sejourne elmondta:
„A 30 kritikus fontosságú elem közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.”
Az európai biztos ugyanakkor megjegyezte:
„Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást.”
A kereskedelmi háborús környezetben szép csendben az Európai Unió és India egyre közelebb kerülhet egymáshoz. Főként az elektromos járművek és a félvezetők terén állnak közel egy megállapodáshoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezeti az új bizottsági tagokat első indiai látogatásukra, miközben Brüsszel és Új-Delhi megerősíti kapcsolatait, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok vámfenyegetéseit és Kína agresszív kereskedelmi gyakorlatát.
A találkozó során az EU és India a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) keretében fogja megvitatni a kétoldalú kapcsolatok mélyítését, melynek célja a globális stabilitás és gazdasági biztonság előmozdítása – írja a Politico.
India erősebb elköteleződést szeretne látni az EU részéről a piaci hozzáférés terén, míg az EU inkább a szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásaira koncentrálna.
India keményen tárgyal a megállapodásokról, különösen a Kereskedelmi Világszervezetben, ahol védi élelmiszerbiztonsági stratégiáját. Az EU és India együttműködése lehetőséget nyújthat Európa autógyártóinak, akik új exportpiacokat keresnek, különösen az elektromos járművek esetében, ahol Kína jelentős versenytárs, az Egyesült Államok pedig vámok kivetésével fenyegetőzik.
A két fél együttműködik az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának szabványosításában és a használt akkumulátorok újrahasznosításában, melyre már egy 60 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre az EU Horizon Europe programjából és indiai hozzájárulásokból.
Emellett tervezik a mesterséges intelligencia, félvezetők és telekommunikációs területeken való együttműködést, valamint a „biztonságos és megbízható” hálózatok kialakítását, ami a kínai hálózatok nélküli infrastruktúrát jelenti.
A találkozó során megvitatják a közös kutatás-fejlesztési projekteket a chiptervezésben, tehetségcseréket, egy új 6G-ről szóló megállapodást, valamint erősebb kapcsolatokat az EU AI Office és az indiai AI Mission között, mivel India készül a következő nemzetközi AI csúcstalálkozó megrendezésére.
