Az Európai Unió jelenleg azon a jogi keretrendszeren dolgozik, amely ahhoz szükséges, hogy Ukrajna a következő két évben megkaphassa a megígért 90 milliárd eurós hitelt, az első részlet 2026 második negyedévében érkezhet meg – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Maciej Beresteckijnek, az Európai Bizottság szóvivőjének sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Berestecki elmondta, hogy az Európai Bizottság javaslata, miszerint Ukrajnának 90 milliárd eurós hitelt kellene nyújtani „megerősített együttműködés” alapján, jelenleg az Európai Unió Tanácsa előtt van. Ott kell jóváhagyni, és nem lehet blokkolni, mivel egyszerű minősített többség szükséges hozzá.
Ezenkívül a „megerősített együttműködésről” szóló határozat jóváhagyásához az Európai Parlament egyetértése szükséges. Mindkét pontot a tervek szerint „a következő hetekben” rendezik.
Az Európai Bizottság jelenleg egy rendeletjavaslaton is dolgozik, amely meghatározza az Ukrajnának nyújtandó hitel feltételeit. A javaslat januárban várhatóan elfogadásra kerül, akárcsak az EU 2027-ig tartó többéves költségvetésének módosítására vonatkozó javaslatok, amelyek a hitelhez szükségesek.
Tisztában vagyunk Ukrajna pénzügyi szükségleteinek sürgősségével. Az első részletet legkésőbb 2026 második negyedévében tervezzük folyósítani Ukrajnának
Az EU továbbra is jelentős mennyiségű orosz halat importál a korlátozások ellenére, ami évente több százmillió eurós forgalmat jelent. Miközben a balti államok szigorúbb intézkedéseket sürgetnek, más tagországok figyelmeztetnek, hogy Európa túlságosan függ az orosz halászattól – írja az euractiv.
A balti államok, Finnország és Svédország folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogyan gyakorolhatnának gazdasági nyomást Moszkvára az ukrajnai háború befejezése érdekében. Mivel közös vizeken halásznak Oroszországgal, a halászat kulcsfontosságú kérdés számukra. Ezek az országok ismételten magasabb vámokat követelnek az orosz tengeri termékekre, amelyekből továbbra is jelentős mennyiség érkezik az EU-ba.
Környezetvédelmi szervezetek szerint ez erkölcsi kérdés is. „Az orosz halászhajók szorosan kapcsolódnak a rezsimhez, így van összefüggés az ukrajnai háborúval”, nyilatkozta Vanya Vulperhorst, az Oceana illegális halászati szakértője az Euractivnak.
Két orosz halászati óriáscéget, a Norebót és a Murman Seafoodot nemrég államilag támogatott kémkedésben találták bűnösnek az EU vizein, ami szankciókat vont maga után. Ennek ellenére az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta a halimportot érintő további korlátozásokra vonatkozó felhívásokat, amit számos EU-tagállam óvatosan szemlél.
Az orosz invázió után az EU betiltotta a kaviár importját, de más, kevésbé elegáns haltermékek, különösen a tőkehal és az alaszkai saurihal továbbra is áramlanak be, némelyik vámmentesen. Az EU 2024-től megvonta ezektől az importoktól a vámkedvezményeket, de ugyanebben az évben még mindig 709 millió euró értékben vásárolt orosz halat. Ennek nagy része Hollandiába, Németországba, Franciaországba és Lengyelországba került.
Több országban az orosz tőkehal elleni bármilyen lépés hullámokat vet mind a gazdaságban, mind a kulináris hagyományokban. Ez különösen nyilvánvaló Portugáliában, amely híres a bacalhau (tőkehal) iránti szeretetéről. A portugálok állítják, hogy több mint 1000 módon tudják elkészíteni.
Hollandia és Lengyelország mellett Portugália az EU három legnagyobb orosz tőkehal-importőre közé tartozik. Az ország évek óta külföldi forrásokra támaszkodik, hogy tányérjait megtöltse, magyarázta a CPPME, a portugál KKV-k nemzeti szövetsége.
Az EU másik végén Lengyelország, bár Moszkva egyik legkeményebb bírálója, nemrég arra kérte Brüsszelt, hogy emelje meg több orosz termék vámját, de a halat lehagyta a listáról. Ez nem meglepő, figyelembe véve, mennyire függenek a lengyel feldolgozók az orosz tőkehaltól.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az orosz hal több hátsó ajtón keresztül is bejut az EU-ba. A brüsszeli székhelyű Europêche halászati lobbi régóta kifogásolja, hogy az orosz fogású tőkehal vámmentesen léphet be az EU-ba, miután Norvégiában feldolgozták.
„Ha megfelelően feldolgozol egy terméket Norvégiában, mondhatod, hogy norvég”, figyelmeztetett Vulperhorst. „Így tisztára moshatod a fogás orosz eredetét.”
Vulperhorst azt is hangsúlyozta, hogy ha Európa növelni akarja halászati autonómiáját, hatékonyabban kell kezelnie saját állományait. Különösen a Balti-tengerben, amely a világ egyik legszennyezettebb vízteste, és gyakorlatilag egy EU-tó, leszámítva Oroszország sarkát.
A balti országok azonban többször is kijelentették, hogy saját hálóik szorosabbra húzása a fajok helyreállítása érdekében keveset ér, ha Moszkva szélesebbre veti hálóit.
[type] => post
[excerpt] => Az EU továbbra is jelentős mennyiségű orosz halat importál a korlátozások ellenére, ami évente több százmillió eurós forgalmat jelent. Miközben a balti államok szigorúbb intézkedéseket sürgetnek, más tagországok figyelmeztetnek, hogy Európa túlság...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1766786520
[modified] => 1766745291
)
[title] => Van, ahova a szankciók sem érnek el
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66767&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66767
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 66768
[image] => Array
(
[id] => 66768
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp
[original_lng] => 58624
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/orosz-orvhalaz3.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1766741692:4
[_thumbnail_id] => 66768
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 906
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 601961531002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 1424409
[2] => 236408
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => halpiac
[2] => szankciók Oroszország ellen
)
)
[2] => Array
(
[id] => 66644
[content] =>
Ukrajna hétfőn újabb, mintegy 2,3 milliárd eurós közvetlen költségvetési támogatást kapott az Európai Uniótól, ez az Ukrajna Támogatási Program keretében történt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint ez az eszköz I. pillére keretében biztosított hatodik részlet. A forrásokat az állam kiemelt szociális és humanitárius kiadásainak finanszírozására fogják felhasználni. Ahhoz, hogy Ukrajna megkapja ezt a részletet az EU-tól, a következőket kellett teljesítenie: nyolc reformlépés, amelyek a hatodik részlet kiosztásához szükségesek; egy lépés, amelyet a negyedik részlet részeként terveztek.
„Az Ukrajna Támogatási Program keretében nyújtott támogatás kulcsfontosságú Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítéséhez és a közigazgatás zökkenőmentes működéséhez háború idején. Az Ukrajna Támogatási Program több mint 60 lépésének sikeres végrehajtása megerősíti elkötelezettségünket a reformok, a gazdaságélénkítés és az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton” – mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
Az Ukrajna Támogatási Program egy 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási program az EU részéről Ukrajna számára a 2024–2027-es időszakra. Ez a program az ország makrogazdasági stabilitásának biztosítását, az ország újjáépítését és modernizálását, valamint Ukrajna európai integrációjának elmélyítését célozza. 2024 óta Ukrajna állami költségvetése már több mint 26,7 milliárd eurót kapott e program keretében; 2025-ben pedig több mint 10,6 milliárd eurót. A források fogadásának fő dokumentuma az Ukrajna Támogatási Program, amely részletezi a szükséges reformok és mutatók listáját.
Az Európai Unió 90 milliárd eurót különített el Ukrajnának a következő két évre, ez a pénz térítés- és kamatmentes – közölte pénteken Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Facebookon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko megjegyezte: „Az Európai Tanács nagyon fontos döntést hozott Ukrajna számára, miszerint a következő két évre 90 milliárd eurót biztosít.” Szerinte ezek az alapok lényegében vissza nem térítendők és kamatmentesek Ukrajna számára. A visszafizetés csak azután történhet meg, hogy Oroszország kártalanítja Ukrajnát az agresszív háborúja által okozott veszteségekért.
A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a kapott forrásokat költségvetési és védelmi célokra fogják felhasználni. „Fontos, hogy folytatódjon a jóvátételi kölcsönnel kapcsolatos munka – a megvalósítása további előkészületeket igényel. Köszönöm az európai partnereknek az elszántságukat és Ukrajna szükségleteinek megértését” – tette hozzá Szerhij Marcsenko.
Ukrajnának többszörösére kell csökkentenie a dróngyártást, ha Kijev tavasszal nem kap támogatást az Európai Uniótól – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelenté szerint Zelenszkij elmondta: „Ha tavasszal Ukrajna nem kapja meg a megfelelő részletet, amelyet béke esetén Ukrajna államunk helyreállítására fog felhasználni, a háború folytatása esetén pedig Ukrajna a következő prioritásokra, elsősorban a drónok gyártására fogja felhasználni, akkor a drónok gyártása Ukrajnában a többszörösére fog csökkenni.”
Az elnök szerint Ukrajna kénytelen lesz jelentősen csökkenteni az olcsó harci drónok gyártását. Az ukrán nagy hatótávolságú képességek is csökkenni fognak. „Ha ma is használjuk a nagy hatótávolságú képességeinket, és azok ugyanolyan jól működnek, de a mi részünkről, akárcsak európai és amerikai partnereink energiaszankciós csomagjai, mi a magunk részéről mindent megteszünk Oroszország energiaforrásainak csökkentése érdekében. Mindez egyszerűen nem fog megtörténni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az Európai Unió nem adja vissza a befagyasztott vagyonát Oroszországnak, amíg az agresszor ország nem fizet jóvátételt Ukrajnának – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalon.
A jelentés szerint Kallas emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy határozatlan időre befagyasztja az orosz vagyont. „Ez garantálja, hogy akár 210 milliárd eurónyi orosz pénz maradhat az EU-ban, ha Oroszország nem fizeti ki Ukrajnának a teljes kártérítést az okozott károkért” – hangsúlyozta.
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője biztosította a tagállamokat, hogy fokozni fogják a nyomást Oroszországra, amíg az komolyan nem veszi a tárgyalásokat. Szerinte az Európai Tanács jövő heti ülése kulcsfontosságú lesz Ukrajna pénzügyi szükségleteinek biztosítása szempontjából az elkövetkező években.
December 11-én, csütörtökön a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy újraindultak a tárgyalások az Európai Unióval a kínai gyártású elektromos autók minimális áráról szóló tervről, és a jövő hétig folytatódnak – írta a Reuters, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az elektromos járművek minimális áráról szóló tárgyalásokon a kínai kereskedelmi minisztérium arra kérte az EU-t, hogy ne tárgyaljon önállóan a gyártókkal.
Az EU 2024 októberében közel 45,3%-os vámokat hagyott jóvá, miután az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a kínai elektromos autógyártók tisztességtelen támogatásokban részesülnek-e, ami túlkínálathoz vezethet Európában. Kína ragaszkodik ahhoz, hogy gyártói egyszerűen „versenyképesebbek”, mint európai társaik, és Peking felszólítja Brüsszelt, hogy a vámok helyett minimális árakra vonatkozó tervet fogadjon el.
„Kína üdvözli az EU elkötelezettségét az árkötelezettségekkel kapcsolatos tárgyalások folytatása iránt, és nagyra értékeli, hogy visszatért a nézeteltérések párbeszéd útján történő rendezésének útjára” – mondta He Yadong, a kereskedelmi minisztérium szóvivője.
Elmondta, hogy ez az elmúlt napokban történt, és a jövő héten is folytatódik, további részleteket nem közölt.
Ukrajna hamarosan mintegy 2,3 milliárd euróhoz jut, az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az Ukrajna-keretből nyújtott támogatás hatodik részletének elosztásáról szóló döntést – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Unió Tanácsára és Julija Szviridenko miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió megjegyezte, hogy a kifizetés Ukrajna nyolc szükséges lépésének sikeres végrehajtásának, valamint a negyedik részlethez kapcsolódó egyik függőben lévő tétel lezárásának köszönhetően vált lehetővé. Az EU magyarázata szerint ezeket az alapokat elsősorban Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának megerősítésére és a közigazgatás zavartalan működésének biztosítására fogják felhasználni.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a támogatási program szorosan kapcsolódik az Ukrajna Tervhez, amely felvázolja Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és modernizációs stratégiáját, valamint az uniós tagság felé vezető további előrelépéshez szükséges reformok végrehajtásának ütemtervét.
Ukrajna a program jelenlegi szakaszában előirányzott 68 lépésből a mai napig 63-at teljesített. Amint azt Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök megjegyezte, Ukrajna teljesített az Ukrajna Tervben foglalt 10 mutatóból 8-at, és számos rendszerszintű reformot hajtott végre az államháztartás-irányítás, a zöld átállás és a környezetvédelem terén, valamint optimalizálta az üzleti környezetet, a pénzügyi piacokat és az igazságszolgáltatási rendszert.
„A jelenlegi program keretében folyósított hatodik részlet fontos Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a teljes körű invázió során” – jegyezte meg Szviridenko. Arról biztosított, hogy a kormány a következő jelentéstételi időszakban azon dolgozik, hogy javítsa az Ukrajnai Támogatási Keret feltételeinek végrehajtását.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy véli, hogy akár napokon belül megállapodás születhet az Ukrajnának nyújtandó, akár 100 milliárd font (körülbelül 140 milliárd dollár) értékű, befagyasztott orosz európai vagyon felszabadításáról, mivel a háború lezárásáról szóló tárgyalások „kritikus szakaszba” értek.
A The Times arról számolt be, hogy Starmer hétfőn tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint francia és német kollégájával, hogy megvitassák a legújabb amerikai békejavaslatokat.
Megvitatták egyben Európa erőfeszítéseit is az európai bankszámlákon befagyasztott pénzeszközök felszabadítására, akár Ukrajna folyamatban lévő katonai kampányának finanszírozására, akár az ország újjáépítésének finanszírozására, amennyiben békemegállapodás születik.
„Magas rangú kormányzati források ezután optimizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás közel van, és azt ezen a héten vagy a következőn bejelentik” – írta a kiadvány.
A The Times megjegyezte, hogy a finanszírozást az európaiak és Ukrajna legfontosabb eszközének tekintik, amellyel nyomást gyakorolhatnak Moszkvára a béketárgyalások során. Ez megbízható finanszírozási forrást biztosítana Ukrajna katonai kampányához további két évre.
Ez a pénz az európaiak a béketárgyalásokon meglévő kevés aduászának is tekinthető, amely megakadályozza, hogy Washington gyakorlatilag bármilyen megállapodást ráerőltessen Ukrajnára.
Belgium, ahol az európai eszközök nagy része koncentrálódik, még nem egyezett bele a megállapodásba.
Egy brit kormányszóvivő azonban azt mondta: „Reméljük, hogy a következő héten vagy két héten belül megállapodás születik.”
Az alkoholárak Európa-szerte nagy eltéréseket mutatnak, gyakran az alkohol okozta károk csökkentésére használt adók miatt. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a háztartások által árukra és szolgáltatásokra költött minden 100 euróból átlagosan 1,50 euró megy el alkoholos italokra. Az alkoholos italok háztartási kiadásokon belüli aránya azonban az országok között igen eltérő.
Az árszintindex, amely összehasonlítja ugyanazon alkoholos italkosár árát Európa-szerte, jó módszer az alkohol költségeinek különbségeinek vizsgálatára. Az uniós átlag 100, tehát ha az adott kosár 100 euróba kerül uniós szinten, az index megmutatja, hogy mennyibe kerülne az egyes országokban.
A 100 feletti árszint azt jelenti, hogy egy ország drágább, mint az uniós átlag. A 100 alatti pontszám azt jelenti, hogy olcsóbb.
A legdrágább alkohol az északi országokban, Törökországban és Írországban
2024-es adatok szerint Izland a legdrágább alkoholpiac 36 európai országgal (EU-tagállamok, tagjelöltek és EFTA-államok) együtt. Izlandon az emberek 285 eurót fizetnek az italokért, ami az EU-ban átlagosan 100 euróba kerül. Ez 185%-kal magasabb az uniós átlagnál.
A rangsor más részein az alkoholos kosár ára Norvégiában 226 euró, Finnországban 210 euró, Törökországban pedig 203 euró. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos italok több mint kétszer annyiba kerülnek, mint az uniós átlag. Írország is nagyon közel áll ehhez az árhoz, 198 euróval.
A három legdrágább alkoholárú ország mind az északi régióban található. A másik két északi ország is az uniós átlag felett van: Svédország (146 euró) és Dánia (125 euró).
A legolcsóbb alkohol Olaszországban, Németországban és Ausztriában A legolcsóbb alkoholárakat Olaszországban, Németországban és Ausztriában regisztrálják. Az EU-ban a 100 eurós alkoholos italok ára Olaszországban mindössze 84 euró. Ez azt jelenti, hogy az alkoholos italok ára 16%-kal az uniós átlag alatt van.
Az alkohol ára Németországban 87 euró, Ausztriában pedig 90 euró. Spanyolországban az emberek 91 eurót fizetnek ugyanazért az italkosárért. Ez azt jelenti, hogy az alkohol általában olcsóbb az EU „négy nagy” gazdaságában, mint az uniós átlag. Csak Franciaország haladja meg az átlagot 102 euróval – és ez mindössze 2%-kal magasabb.
A jövedelem nem számít bele A jövedelem vagy a kereset nem szerepel az ár-összehasonlításokban, ami azt jelenti, hogy a rangsorolás nem veszi figyelembe a béreket vagy a személyes jövedelem egyéb mértékeit.
„Fontos különbség van az alkohol ára és megfizethetősége között” – mondta Colin Angus professzor, a Sheffieldi Egyetem munkatársa az Euronews Businessnek.
Egy olyan országban, ahol alacsonyak az alkoholárak, de alacsony a rendelkezésre álló jövedelem, továbbra is alacsony lehet a megfizethetőség, és ennek az ellenkezője is igaz lehet.
„Az adók kulcsfontosságú tényezők az [ár]különbségek kialakulásában… A magasabb alkoholadók az egyik legfontosabb mozgatórugói a magasabb alkoholáraknak egyes európai országokban, különösen Észak-Európában” – tette hozzá Angus.
Megjegyezte, hogy az észak-európai régiókban, például Skandináviában, Írországban és az Egyesült Királyságban a magasabb adókulcsok általában a magas alkoholfogyasztásra és az alkoholhoz kapcsolódó károkra adott válaszként jelennek meg.
2020-ban, az Egyesült Királyság utolsó évében, amikor az összehasonlításban részt vett, az indexe 139 volt, míg az uniós átlag 100.
„A legtöbb mediterrán országban manapság sokkal alacsonyabb az alkoholfogyasztás és az ebből eredő károk szintje, és ennek megfelelően kevésbé van szükség magasabb adókulcsokra a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében” – tette hozzá.
Dr. Jakob Manthey, a Hamburgi Egyetem munkatársa szintén hangsúlyozta, hogy bizonyos alkoholos italokra kivetett magasabb jövedéki adókulcsok a legfontosabb mozgatórugói az alkoholárak közötti különbségeknek.
Például 2020-ban a WHO európai régiójában az öt ország, ahol a sör kiskereskedelmi árához viszonyítva a legmagasabb volt az alkoholadó aránya, Finnország, Törökország, Norvégia, Észtország és Izland volt. Az adóhányad 28% és 39% között mozgott, és a szeszes italok esetében az adóhányad nagyobb (lehet 50% vagy több). Az alacsony adókulcsú országokban azonban az adóhányad 10% vagy kevesebb.
Az adóemelés növeli az állami bevételeket „Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi ár nagy részét a jövedéki adók határozhatják meg” – mondta Manthey az Euronews Businessnek.
Rámutatott, hogy az adóemelés nemcsak a fogyasztás csökkenésével jár. „Az adóemelés a kormányzati adóbevételeket is növeli” – tette hozzá.
Colin Angus azt is kifejtette, hogy az alkohol adókulcsainak meghatározásában egy másik fontos tényező az alkoholtermelés, legalábbis a bor esetében. Európa-szerte a jelentős mennyiségű bort termelő országok szinte kizárólag nem vagy nagyon alacsony adókulcsokkal rendelkeznek a borra. Másrészt a nem bortermelő országok általában magasabb adókulcsokat szabnak ki a borra.
