Az Európai Unió az orosz olajárplafon ideiglenes befagyasztását fontolgatja a közel-keleti háború miatt, írta a Bloomberg a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva, közölte a Jevropejszka Pravda.
Tavaly az EU jóváhagyott egy dinamikus mechanizmust, amely biztosítja, hogy félévente automatikusan, az orosz Ural nyersolaj átlagos piaci árához képest 15%-kal alacsonyabb árplafont állítsanak be. A jelenlegi árplafon hordónként 44,1 dollár, és a nyár végén felülvizsgálatra kerül.
A korlátozás értelmében az európai vállalatoknak tilos olyan szolgáltatásokat nyújtaniuk, mint a biztosítás és a szállítás, az adott árfekvés felett értékesített olaj esetében.
Az olajárak az iráni háború és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárása után az egekbe szöktek. A névtelenséget kérő források szerint az árplafon következő, júliusi felülvizsgálata valószínűleg legalább 65 dollárra emeli azt, ami meghaladja a G7 által közösen meghatározott korábbi 60 dolláros küszöböt.
A befagyasztás az árplafont a jelenlegi szinten tartaná.
A források szerint további lehetőségek között szerepel a dinamikus és automatikus emelés felfüggesztése az év végéig a közel-keleti kivételes körülmények miatt, vagy az emelés 60 dollárban történő korlátozása, a G7-szinttel összhangban.
A lépés az EU legújabb szankciócsomagjának része lenne, amely a 21. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta. Az EU célja, hogy június elején véglegesítse és hivatalosan is javaslatot tegyen egy új intézkedéscsomagra. Az EU-tagállamok nagyköveteit a múlt héten tájékoztatták a tervekről.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság elnöke közölte: a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból.
Emellett a kiemelt mérföldkövek teljesítésében elért előrehaladás nyomán az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is.
Von der Leyen tájékoztatása szerint további 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával. Ennek részeként Magyarország fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét, valamint olyan jogszabályokat fogad el, amelyek kezelik az összeférhetetlenséggel és az integritási szabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat.
Az Európai Bizottság elnöke szerint máris „érezhető a változás erős szele Magyarországon”. Kiemelte, hogy a magyar parlament az Európa-napon választotta meg az új miniszterelnököt, az európai himnusz megszólalása és az európai zászlók visszatérése a magyar parlament épületére egyaránt azt jelzi, hogy új fejezet nyílik az ország történetében. Méltatta továbbá, hogy az új kormány rekordidő alatt alakult meg, és gyorsan megkezdte a gazdasági fellendülést, a korrupció elleni küzdelmet és a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedések végrehajtását.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar kormány azonnal munkához látott a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggályok kezelésében. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, megerősíti az Integritás Hatóságot, felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat, valamint fokozatosan megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyeket az Európai Bizottság az állam foglyul ejtésének kockázatát hordozó struktúráknak tekintett.
Kijelentette, hogy ezek a reformok nemcsak a korrupció visszaszorítását szolgálják, hanem több milliárd eurónyi, korábban befagyasztott uniós forrás felszabadítását is lehetővé teszik.
A beruházásokról szólva Ursula von der Leyen közölte: sikerült megállapodásra jutni a felülvizsgált Next Generation uniós terv keretében finanszírozandó projektekről. A támogatások az energia-, lakhatási és közlekedési ágazatot, valamint a kis- és középvállalkozásokat érintik. Hozzátette, hogy a felek stabil és biztonságos finanszírozási keretben állapodtak meg.
Az alapvető jogokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében további lépésekre van szükség, ugyanakkor a folyamat szerinte jó irányba halad.
Az Európai Bizottság elnöke külön kitért az Erasmus programra is. Mint mondta, a magyar fiatalok számára ismét megnyílik a lehetőség, hogy részt vegyenek az unió egyik legismertebb oktatási és mobilitási programjában, így már a következő tanévtől újra csatlakozhatnak az Erasmus-közösséghez. Beszéde végén Ursula von der Leyen azt mondta, hogy a változásokat a piacok is kezdik érzékelni, a befektetői bizalom visszatér Magyarország iránt, ami további lendületet adhat a reformfolyamatoknak. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság a jövőben is szorosan együtt kíván működni a magyar kormánnyal Magyarország és az Európai Unió érdekében.
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva az elnök elmondta: a testület és a magyar kormány szorosan együttműködik majd a migrációs paktum végrehajtásában.
Mint mondta, a migrációs paktum egységes feltételeket teremt az Európai Unió egészében, és annak végrehajtásáról az Európai Bizottság szorosan együttműködik majd a magyar hatóságokkal. Hangsúlyozta, hogy világos célkitűzések mentén kívánnak dolgozni a magyar kormánnyal a paktum alkalmazásán.
Ursula von der Leyen visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint összefüggés lenne a Magyarországgal folytatott egyeztetések és Ukrajna uniós csatlakozási folyamata között. Mint mondta, a Next Generation uniós helyreállítási alap és a kohéziós források nem kapcsolódnak a bővítési tárgyalásokhoz. Hozzátette: bár az egyeztetések során szó esett a tagjelölt országok csatlakozásáról is, az Európai Bizottság álláspontja változatlanul az, hogy a bővítés érdemalapú folyamat. Kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova teljesítette az első, úgynevezett alapvető kérdéseket tartalmazó tárgyalási klaszter megnyitásához szükséges valamennyi feltételt, végrehajtották a szükséges reformokat, ezért nincs ok a folyamat késleltetésére. Az ügy várhatóan az Európai Tanács következő ülésén is napirendre kerül.
A Magyarországgal kötött megállapodás részleteiről szólva Ursula von der Leyen elmondta: az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült egy szilárd keretrendszert kialakítani a jogállamisági, az egyéb reformokat érintő, valamint a beruházási kérdések kezelésére.
Kifejtette, hogy a megállapodás alapja a vállalt reformok végrehajtása és lezárása, valamint a beruházások megvalósítása. A kapcsolódó uniós források folyósítása az egyes mérföldkövek teljesítéséhez kötődik, így például egy adott reformtörvény parlamenti elfogadása esetén az ahhoz kapcsolódó támogatások azonnal kifizethetők.
mti.hu
[type] => post [excerpt] => Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, Magyar Péter minis... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1780135260 [modified] => 1780134333 ) [title] => Ursula von der Leyen: Magyarország számára összesen 16,4 milliárd eurót szabadíthatunk fel [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71471&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 71471 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 71472 [image] => Array ( [id] => 71472 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp [original_lng] => 62156 [original_w] => 1366 [original_h] => 768 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/urula-es-magyar.webp [width] => 1366 [height] => 768 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1780123534:4 [_thumbnail_id] => 71472 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 213 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 919282006002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 190278 [1] => 179 [2] => 1584099 [3] => 163 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-támogatás [1] => Európai Unió [2] => Magyar Péter [3] => Magyarország ) ) [2] => Array ( [id] => 71431 [content] =>
Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy közel 2,8 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a következő részlet kiutalása azután vált lehetővé, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte az Ukrajna Terv 2025 negyedik negyedévére vonatkozó feltételeinek végrehajtását. A forrásokat a nagyszabású, négyéves Ukrajna Támogatási Program keretében biztosítják.
Szviridenko háláját fejezte ki a parlamenti képviselőknek a szükséges törvények gyors elfogadásáért. 2026 májusának végéig az Ukrajnai Terv 86 lépése már megvalósult a kormány és a parlament közös erőfeszítéseinek köszönhetően, további 65 pedig végrehajtás alatt áll.
„Továbbra is közösen hajtjuk végre a reformokat, és haladunk az európai integráció útján. Őszintén hálásak vagyunk európai partnereinknek a támogatásukért és a bizalmukért” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az Ukrajnai Alap kulcsfontosságú pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a háború idején. A kezdeményezés teljes költségvetése a 2024–2027-es időszakra 50 milliárd euró. Az új részletet figyelembe véve, az eszköz 2024-es bevezetése óta Ukrajna már 26,8 milliárd euró európai támogatást kapott.
A NATO külügyminisztereinek helsingborg-i (Svédország) találkozóján Ukrajna és a közel-keleti háború támogatásának megerősítéséről fognak tárgyalni, jelentette ki Johann Vaddeful német külügyminiszter.
Hangsúlyozta, jelenleg Ukrajna járul hozzá a legnagyobb mértékben az európai biztonsághoz a NATO-n kívül. Ezért a svédországi csúcstalálkozón a szövetségeseknek javaslatokat kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogyan tudják tovább támogatni Ukrajnát, és hogyan tudják felhasználni védelmi iparának eredményeit a Szövetségben.
Ezenkívül a találkozón a közel-keleti helyzetről is szó lesz. Vaddeful szerint az erőfeszítések a szabad hajózás biztosítására irányulnak.
„Készen állunk arra, hogy csatlakozzunk a Hormuzi-szoros biztonságának garantálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez” – tette hozzá.
Az Európai Unió által Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel nem használható fel katonák fizetésére, Ukrajnának ezeket a kiadásokat a belső költségvetési bevételekből kell fedeznie – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság sajtószolgálatának a megkeresésére adott reagálására hivatkozva.
Az EB azt írta: „A közkiadási tervek jelentős változásait (például a védelmi szektor személyi kiadásainak növekedése), amelyek túlmutatnak az IMF-program és a 2026-os költségvetés keretében elfogadott költségvetési pályán, további forrásoknak kell kísérniük, elsősorban a hazai költségvetési bevételek növelésén keresztül.” Az EB ugyanakkor megjegyezte, hogy a katonaságnak nyújtott kifizetések növelésének kérdése megkövetelheti a Legfelső Tanácstól a költségvetés módosításainak jóváhagyását, és annak megvitatását a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a jelenlegi hitelprogram keretében.
Ukrajna tavaly óta próbál megállapodásra jutni az Európai Bizottsággal a katonai fizetések uniós kölcsönből történő finanszírozásáról. A média még arról is beszámolt, hogy ebben a kérdésben megállapodás született. Május elején a tárgyalások eredményeit ismerő források azt mondták, hogy az EU meglehetősen kemény álláspontot képviselt ebben a kérdésben, és nem járul hozzá, hogy a hitelalapokat a hadsereg kifizetéseire fordítsák.
Az EU 90 milliárd eurós hitelösszegét két csatornán keresztül folyósítja: 30 milliárd eurót költségvetési támogatásra és 60 milliárd eurót a védelmi iparba történő beruházásokra. „A költségvetési támogatási sor segíteni fogja az alapvető közszolgáltatások biztosításának fenntartását. Nem kötött semmilyen konkrét kiadáshoz, hanem Ukrajna sürgős pénzügyi szükségleteinek fedezésére szolgál. Fontos, hogy Ukrajna költségvetési pályája továbbra is összhangban legyen az IMF-program keretében tett kötelezettségvállalásaival, különös tekintettel az államadósság fenntarthatóságának biztosítására” – jegyezte meg az EB.
Az Európai Unió már a jövő héten elküldheti Ukrajnának a 90 milliárd eurós hitelcsomag első részletét – jelentette be hétfőn Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kos elmondta, hogy Brüsszel a jövő héten várhatóan teljesíti az első kifizetéseket. Mint megjegyezte, minden, Ukrajnával kapcsolatos dolog az Európai Bizottság felelőssége. „Jó irányba haladunk, és remélem, hogy a jövő héten már el tudjuk küldeni az első kifizetéseket” – hangsúlyozta.
A biztos azt mondta, hogy a finanszírozás nemcsak saját területének, hanem az európai értékek védelmében is segíteni fog Ukrajnának. Ugyanakkor a források megszerzése összefügg a Kijev által jelenleg végrehajtott reformok folytatásával.
„Szeretném azt mondani, hogy ezek az alapok megállítják a háborút. Sajnos azonban ezt nem mondhatom. De ez a pénz lehetőséget ad Ukrajnának arra, hogy megvédje nemcsak az államát, hanem Európát és az európai értékeket is” – hangsúlyozta Marta Kos, de nem részletezte az első részlet pontos összegét.
Az Európai Bizottság pályázatot hirdetett egy új Európai Unió–Ukrajna Drónszövetség létrehozására, amely egyesíti a fegyverek gyártóit, innovátorait, startupjait és végfelhasználóit – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az EB megjegyezte, hogy a Drónszövetség támogatni fogja a fejlett dróntechnológiák és ellenintézkedések fejlesztését a Védelmi Felkészültségi Útiterv 2030 és az EB kapcsolódó cselekvési terve alapján. Az EB kifejtette, hogy a kezdeményezés az EU, az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, valamint Ukrajna résztvevőit fogja össze.
A Drónszövetségnek meg kell erősítenie az európai képességeket a drónok és az ellenük való küzdelem eszközei terén. A Drónszövetség létrehozása válasz volt az EU-országok légterének drónok általi ismételt megsértésére, ami rámutatott a modern védelmi rendszerek fejlesztésének szükségességére.
Az alapító tagokat az EU-ból és Ukrajnából származó, védelmi drónok területén tapasztalattal rendelkező jelöltek közül választják ki. Ők alkotják majd az EU-Ukrajna Drónszövetség első igazgatótanácsát, és kulcsszerepet játszanak majd a szövetség tevékenységeinek és prioritásainak alakításában. A Drónszövetség várhatóan a következő hónapokban kezdi meg működését. A jelentkezéseket 2026. május 25-ig fogadják.
Ukrajna már májusban megkapja az Európai Unió hitelprogramjának egy részét, amely összesen 90 milliárd eurós keretből érkezik. A bejelentést Rokszolana Pidlasza, a költségvetési bizottság vezetője tette.
A támogatás első része, 28,3 milliárd euró, kifejezetten védelmi célokra érkezik májusban. A fennmaradó 16,7 milliárd eurót júniusban utalják, amelyet a költségvetési hiány fedezésére fordítanak.
A 45 milliárd eurós Ukraine Support Loan program két fő részből áll: katonai és költségvetési támogatásból. Az előbbi a fegyverkezési és hadiipari kiadásokat, az utóbbi az állami pénzügyi stabilitást szolgálja.
A védelmi célú forrásokat Ukrajna fegyverek beszerzésére és gyártására kívánja felhasználni, ezzel erősítve katonai képességeit.
Az Európai Bizottság közölte, hogy az Európai Unióban jelenleg nincs hiány üzemanyagból és földgázból, annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus továbbra is fennáll.
Egy szakértői egyeztetésen – amelyen uniós intézmények, iparági szereplők, tagállamok, valamint nemzetközi szervezetek vettek részt – megállapították, hogy az energiaellátás biztonsága egyelőre stabil.
A gázellátás helyzete lényegében változatlan, és már megkezdődött a tárolók feltöltése is. Bár az olajtermékek és a repülőgép-üzemanyag kínálata korlátozottabb, a piac eddig képes volt alkalmazkodni.
Ugyanakkor a készletek csökkennek, részben az Hormuzi-szoros tartós lezárása miatt, ami hosszabb távon kockázatot jelenthet az ellátásra.
A Bizottság jelezte, hogy az EU-nak fel kell készülnie az esetleges következményekre, ha a jelenlegi helyzet május után is fennmarad, és továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitellel kapcsolatban, a kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat azt írta: „Az Európai Unió szigorúbb feltételeket fontolgat az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelre, beleértve azt is, hogy egyes kifizetéseket népszerűtlen, a vállalkozások adójának emelésétől teszi függővé. A hírügynökség forrásai szerint az új feltételek potenciálisan 8,4 milliárd eurót érinthetnek az Ukrajna védelmi szükségleteire és az általános pénzügyi stabilizációra szánt hitelből.
Az EU kezdeményezése egybeesik Kijev azon kísérleteivel, hogy meggyőzze a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a hasonló követelmények teljesítését egy több mint 8 milliárd dolláros különálló finanszírozási program keretében. A lehetséges változtatások között szerepel a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó különleges adórendszer felülvizsgálata.
Jelenleg az egyéni vállalkozások a jövedelem körülbelül 5 %-át kitevő kedvezményes áfakulcsot élveznek, míg az új javaslat 20 %-os standard áfakulcs bevezetését irányozza elő a 4 millió hrivnya feletti éves bevételű vállalatok számára. Becslések szerint egy ilyen reform évente mintegy 40 milliárd hrivnya többletbevételt jelenthetne a költségvetésnek.
Bár az új feltételek csak a teljes hitelcsomag egy részére vonatkoznak (mintegy 60 milliárd eurót különítettek el védelemre), végrehajtásuk nehézkes lehet. Megjegyzendő, hogy az intézkedések rendkívül népszerűtlenek, és máris nézeteltérések alakultak ki a parlament és Volodimir Zelenszkij elnök között az adópolitika kapcsán. A parlament korábban elutasította bizonyos változtatások támogatását, beleértve a külföldi csomagok megadóztatását is – ez egy újabb IMF-követelés.
Az IMF további részleteinek kifizetése ezen és más költségvetési intézkedések elfogadásától függ. Ukrajna már elmulasztotta a márciusi határidőt, és júniusig van ideje, amikorra a program következő felülvizsgálatára kerül sor. Eddig 1,5 milliárd dollárt különítettek el, és körülbelül 700 millió dollár még kérdéses.
Források szerint a felek megvitatták az egyéni vállalkozók áfabevezetésének körülbelül egy évvel történő elhalasztásának lehetőségét, de az IMF ragaszkodik egyes változtatások gyors elfogadásához. Még ha Ukrajna időt is nyer, a jövőben a csatlakozási tárgyalások részeként összhangba kell hoznia adórendszerét az uniós normákkal.
