Ukrajna 92,54 ezer tonna tejterméket exportált 224,7 millió dollár értékben az idei év kilenc hónapja alatt. A Szlovo i Gyilo publikációjából kiderül, mennyi tejet és tejszínt exportál Ukrajna az Európai Unió országaiba, és hogyan változott hazánk részesedése az európai importban.
Az elemzés során a 2014–2024-es időszakot vizsgálták meg. A mérték és érték szerinti adatok tartalmazzák a tejet, valamint a nem sűrített, cukor nélküli és cukorral sűrített tejszínt.
Az ukrán tej és tejszín részaránya az Európai Unió importjában sokáig nem haladta meg az 1%-ot.
Az uniós országok 2014-ben 677,4 ezer tonna tejet és tejszínt vásároltak fel, Ukrajnából mindössze 0,003 százalék, azaz 0,02 ezer tonna termék származott (értéke 0,04 millió euró volt). 2015-ben Ukrajna egyáltalán nem exportált tejet és tejszínt az EU-ba.
2016-ban az uniós országok 704,4 ezer tonna tejet és tejszínt importáltak, ebből 0,4 ezer tonnát Ukrajnából (0,06%) 0,6 millió euró értékben.
2017-ben az ukrán tej és tejszín részesedése az EU-ban 0,1%-ra – 0,9 ezer tonnára – 1,9 millió euró értékben nőtt.
Ukrajna 2018-ban 2000 tonna tejet és tejszínt exportált az EU-ba (ez a teljes mennyiség 0,2%-a), 4,3 millió euró értékben.
2019-ben az uniós országok 918,2 ezer tonnát importáltak ezekből a tejtermékekből, ebből 2,3 ezer volt ukrán gyártású (0,3%). Az uniós országok 3,8 millió eurót fizettek az ukrán termékekért.
Ukrajna 2020-ban 0,8 ezer tonna tejet és tejszínt exportált az EU-ba (a teljes európai import 0,1%-a), 1,6 millió euró értékben.
2021-ben az export 2,1 ezer tonnára (a teljes mennyiség 0,3%-ára) nőtt, 5,4 millió euró értékben.
2022-ben és 2023-ban az ukrán tej és tejszín részaránya 1,5%-ra nőtt. Az Európai Unió 2022-ben 766,7 ezer tonnát, ebből 11,2 ezer tonnát Ukrajnából (39,2 millió euróért), 2023-ban 833,9 ezer tonnát, ebből 12,7 ezer tonnát Ukrajnából (29,4 millióval).
Olyan vagonokat szerzett be a magyar–ukrán határ közelében működő East-West Gate, amelyekkel akár 15 százalékkal is gazdaságosabb lehet a szállítás. A társaság most Ukrajnából nyers étolajat és gabonát továbbít magyar területen át külföldre.
Teljessé vált, és állandóan úton van az East-Wes Gate (EWG) környezetkímélő tartályvagonflottája, akár 15 százalékkal is gazdaságosabbak az új vagonok a korábbi típusoknál. Az új szállítóeszközök Ukrajnából érkező nyers étolajat szállítanak tovább.
A Wascosától lízingelt, már használatba is vett vagonokat a társaság közleménye hatékonynak és környezetbarátnak írja. A green tank car környezetbarát volta részben abból adódik, hogy zöldtermékek szállításához használható. A vagonok a régebbi típusoknál könnyebbek, így gazdaságosabb szállítást tesznek lehetővé. Az első visszajelzések alapján akár 15 százalékkal több áru szállítható velük, mint egyes jelenleg is használt, korábbi típusokkal. Az EWG kizárólag mezőgazdasági termékek fuvarozására használja a vagonokat, elsősorban ukrán nyers étolaj szállítására Dél-Európába.
Az EWG összesen százhúsz új vagont rendelt, hatvanat gabona, másik hatvanat pedig nyers étolaj fuvarozására.
A gabonaszállító vagonok tavasszal, a tartálykocsik a nyáron érkeztek, az utolsó részlet augusztusban. A green tank carral fosszilis áru nem szállítható.
Az EWG által üzemeltetett tartályvagonok 98 köbméter térfogatúak, és kevesebb mint huszonkét tonna önsúlyúak. A régebbi típusú kocsiknál könnyebbek, ezért több árut, akár 68 tonnát is tudnak szállítani, így olcsóbb velük a fuvarozás, mert ugyanakkora költségért több árut lehet szállítani.
Olasz üzemek dolgozzák fel az ukrán importot
A vagonok Európában mindenütt tudnak közlekedni, ahol a vasúthálózat normál nyomtávú. A most üzembe állt tartályvagonokkal elsősorban Olaszországba visznek ukrán nyers étolajat, jellemzően ottani feldolgozásra.
„Az East-West Gate csoportnál élen járunk az innovációk alkalmazásában, a hatékony és környezetbarát fuvarozás elterjesztésében. A Wascosa tehervagonjaival gazdaságosabb szállítást tudunk kínálni a partnereinknek. Az első visszajelzések kifejezetten pozitívak, van olyan szállítmányozó ügyfelünk, aki a sajátjai helyett használja az EWG vagonjait, mert jobban megéri” – idézi a közlemény Vinar Romant, az East-West Gate vezérigazgatóját.
Az EWG a maga nemében a legnagyobb létesítmény Európában
Az ukrán–magyar határ közelében, a magyarországi Fényeslitkén működő East-West Gate (EWG) intermodális terminál a normál és a széles vasúti nyomtáv találkozásánál található, 2022-ben kezdte meg működését. Évente akár egymillió darab 20 lábas konténert (TEU) is tud kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény Európában. Az EWG a legmodernebb technológiával működik, itt irányítják Európában elsőként távolról a darukat, valamint az EWG digitális ikertestvére (Digital Twin) valós időben, 3D-ben követi a logisztikai központ folyamatait és működését, energiaellátásában nagy teljesítményű napelempark és hőszivattyú is részt vesz.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Románia a jövőben nem tud biztosítani villamos energiát Ukrajnának és Moldovának – jelentette be Sebastian Burduža, Románia energiaügyi minisztere a helyi Money című kiadvány szerint.
A tárcavezető elmondása szerint ezeknek a költségeknek egy részét az Európai Uniónak kellene átvállalnia. Burduža hozzátette, hogy az európai energiapiac eszméje a szolidaritás, hogy mindenki részesüljön a haszonból.
„Méltányos, elvi hozzáállást követelünk Brüsszeltől, hogy mindannyian hozzájárulhassunk ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta Burduža.
A kétoldalú fizetési késedelmek a Vlagyimir Putyin elnök májusi kínai látogatásakor is kiemelt helyen szerepeltek a napirenden, és bár a fizetési problémák továbbra is fennállnak már születtek megoldási ötletek – írja a Reuters.
Ide sorolható például a kisebb, regionális kínai bankok használata, amelyek tevékenységét Washington nehezen, vagy nem is tudja felderíteni.
A barterkereskedelem lehetővé tenné Moszkva és Peking számára, hogy megkerüljék a fizetési problémákat, csökkentsék a nyugati szabályozó hatóságok láthatóságát a kétoldalú tranzakciókat illetően, és korlátozzák a valutakockázatot.
Oroszország jelenleg is kidolgozza a barterkereskedelemre vonatkozó szabályozást, és a Reuters forrásai alapján Kína is hasonlóan jár el.
Az egyik nagy orosz bank egyik felső vezetője szerint programot kidolgozás alatt van, de nem volt hajlandó részleteket közölni. Egy pénzforgalomban dolgozó forrás szerint egy Oroszországgal élelmiszeripari termékeket exportáló kereskedelemről folynak jelenleg a tárgyalások.
Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium és a kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az áruk barterkereskedelmével kapcsolatos kérdésekre.
A források szerint a hagyományosabb kereskedelmi eszközök átláthatósága visszatartó erő a kétoldalú kínai-orosz kereskedelemben, főleg mivel Oroszország és Kína nem rendelkezik közvetlen fizetési mechanizmussal.
Ukrajna exportja rekordszintet ért el 2023 áprilisában, meghaladva a háború előtti adatokat, mindez a tengeri folyosónak, a háborús kockázatok biztosításának, valamint a Moldovával és Romániával megnövekedett áteresztőképességnek köszönhető, jelentette be szerdán Julija Szviridenko, a gazdasági miniszter első helyettese.
Ukrajna elérte a háború előtti exportszintet, áprilisban 13,1 millió tonna áru 3,3 milliárd dollár értékben. Ez több, mint 2022 februári 12,8 millió tonna, írta Szviridenko X-en. Elmondása szerint kulcstényezők: a tengeri folyosó, a Marsh McLennan és a londoni Lloydsnak köszönhető egyedülálló háborús kockázati biztosítási mechanizmus, a moldovai és romániai kapacitásnövekedés a szolidaritási vonalon.
„Köszönet minden érintettnek. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően nagyszerű lehetőségeink vannak arra, hogy még többet érjünk el” – hangsúlyozta.
Csak akkor exportálják az áramot más országokba, ha nincs hiány az energiarendszerben – biztosított az Ukrenerho.
Új rekordot dönt az ukrán villamosenergia-export. Erről az Ukrnerho számolt be március 4-én, hétfőn.
„Ma napközben rekordmennyiségű áramot – 13 264 MWh-t – terveznek exportálni, az egyes órákban mért maximális teljesítmény pedig akár 716 MW is lehet. „Az ukrán áramot öt országba exportálják: Szlovákiába, Magyarországra, Lengyelországba, Romániába és Moldovába” – áll az üzenetben.
A cég emlékeztetett arra, hogy március 1-től az Ukrajnából és Moldovából Európába irányuló villamosenergia-export műszakilag lehetséges maximális kapacitása óránként 550 MW.
Az Ukrenerho azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnából más országokba csak akkor exportálják az áramot, ha nincs hiány az energiarendszerben.
„A folyók árvize és a napsütéses idő hozzájárul a vízerőművek és a megújuló erőművek aktív működéséhez. Ennek köszönhetően az áramtermelőknek lehetőségük van nemcsak az ukrán fogyasztók igényeinek maradéktalan kielégítésére, hanem arra is, hogy áramot adjanak el a környező országoknak, forráshoz jutva az oroszok fegyveres támadásait követő további helyreállításhoz” – közölte a sajtószolgálat.
Ezzel párhuzamosan Szlovákiából, Moldovából és Romániából az esti órákban kis mennyiségű áramot importálnak. A teljes mennyiség 132 MWh, a maximális teljesítmény óránként akár 62 MW.
Nem jósolnak hiányt Ukrajna energiarendszerében. Ám a harcok és egyéb okok miatt reggelre 390 település maradt áram nélkül. Újabb károk keletkeztek az Oblenerho hálózataiban Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja, Szumi, Harkiv és Herszon megyékben.
Az ukrán hatóságok újabb áruszállítási útvonalat terveznek a Dunán keresztül, hogy exportjukat a háború előtti szintre emeljék – számolt be az Ukrinform Olekszandr Kubrakov közösségfejlesztési, terület- és infrastruktúraügyi miniszter, újjáépítésért felelős miniszterelnök-helyettes a Bloombergnek adott interjújára hivatkozva.
„Idén terveink között szerepel az exportőrök előtt álló mesterséges akadályok megszüntetése, és a belföldi logisztika fejlesztésén is dolgozunk. Konténerszállítást tervezünk a felső Duna mentén” – mondta, hozzátéve, hogy ez a Románián átvezető útvonal „kiszámíthatóbb, mint a lengyel határon kialakult helyzet”.
Kubrakov elmondása szerint a tervek szerint az új termékszállítási útvonal az ukrán izmaili kikötőtől a romániai Konstancáig és a németországi Duna-parti kikötőkig tart majd.
Hozzátette: míg sok exportőr a Fekete-tengeren keresztüli szállítást részesíti előnyben, mert az olcsóbb, a Dunán keresztüli mennyiség továbbra is 1,2-1,8 millió tonna havonta.
„Ez határozottan nem fenyegetés a lengyel gazdák számára, hiszen nem csak mezőgazdasági termékeket szállítunk, hanem autóalkatrészeket is szállítunk német autógyártók számára. A határzár milliárdos veszteséget jelent mind a mi, mind az Európai Unió gazdaságának” – mondta a miniszter.
Januárban Ukrajna elérte a háború előtti tengeri export volumenét az ukrán tengeri folyosó működésének köszönhetően – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen.
„Az ukrán tengeri logisztikai folyosó hat hónapja működik. Fél éve feloldottuk a Fekete-tenger blokádját, és fokoztuk az ukrán tengeri kereskedelmet” – mondta a kormányfő.
Emellett ezzel párhuzamosan lehetőség nyílt egy, az export katonai kockázatok elleni biztosításával kapcsolatos projekt elindítására, nevezetesen az ukrán kikötőkbe belépő hajók biztosítására.
„Már több mint 660 hajó haladt át az új gabonafolyosón, amelyek mintegy 20 millió tonna rakományt szállítottak a világ 32 országába. E rakományok 70%-a mezőgazdasági termelőink terméke” – hangsúlyozta Smihal.
Januárban Ukrajna elérte a háború előtti tengeri exportvolumen mértékét, az export összvolumenje pedig már megközelíti a nagy háború kezdete előtti mutatóit.
Januárban pénzben kifejezve a teljes ukrán export 3,1 milliárd dollárt tett ki, amelyből 1,9 milliárd dollár a tengeri export.
„Ez segít a belső erőforrások felhalmozódásában. Hiszen minden hrivnya, ami az exportkereskedelemből érkezik a költségvetésbe, a védelemre irányul. A katonaság jobb ellátására, a drónokra és lőszerekre, az innovatív katonai védelmi termékekre és még sok minden másra”, – magyarázta a miniszterelnök.
Az agrárpolitikai minisztérium megerősítette, hogy megkezdődtek a technikai tárgyalások Lengyelországgal az exportengedélyekről, többek között az országok technikai információcserét folytattak. Ez lehetővé teszi az ukrán mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozások enyhítését – mondta Tarasz Viszockij agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterhelyettes a telemaraton adásában.
Megjegyezte, hogy az engedélyeztetés nem jár mennyiségi kvóta bevezetésével. Arról van szó, hogy az exportőr kérelmet nyújt be a gazdasági minisztériumhoz, és az átkerül az Agrárpolitikai Minisztériumhoz, amely megkapja a jóváhagyást Lengyelországtól. A jóváhagyást követően adják ki az engedélyt. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos ország figyelemmel kísérheti majd az export volumenét és a partnereket.
„A kvóta nélküli engedélyeztetés meglehetősen gyakori eszköz. Ezért, ha a jelenlegi, Lengyelország részéről érvényben lévő embargó cseréjéről beszélünk, akkor az engedélyeztetés pozitív lépés a kereskedelem liberalizációja felé. Lehetővé teszi bizonyos mennyiségek kereskedelmét egy bizonyos eljárás lejárta után. A jelenlegi helyzethez képest ez pozitív lépés lenne a kölcsönös kereskedelem kialakításában” – mondta Viszockij.
Hozzátette: Lengyelországnak példaként említik a tavaly szeptemberben embargót bevezetett, de az engedélyezési eljárásba beleegyező Romániával és Bulgáriával folytatott együttműködés pozitív tapasztalatait.
A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy miután az Európai Bizottság 2023 szeptemberében eltörölte a négy növény – búza, repce, napraforgó és kukorica – importjára vonatkozó korlátozásokat öt országba, köztük Lengyelországba, Varsó saját korlátozásokat vezetett be. Akkoriban Ukrajna kínált egy alternatív lehetőséget – az exportengedélyezést.
Ukrajna 15 millió tonna rakományt exportált a fekete-tengeri hajózási folyosón keresztül, ezen belül 10 millió tonna mezőgazdasági terméket – közölte kedden Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes.
Ukrajna augusztusban alakította ki a Fekete-tenger nyugati partjainál, Románia és Bulgária közelében húzódó folyosót. Ez nem sokkal azután történt, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét az ENSZ által közvetített 2022-es fekete-tengeri gabonaexport-megállapodásban, és azzal fenyegetett, hogy minden hajót potenciális katonai célpontként fog kezelni.
„A folyosó működésének öt hónapja alatt 469 hajó futott be rakodás céljából ukrán kikötőinkbe” – mondta Kubrakov egy nyilatkozatban. A tisztviselő egyben beszámolt arról, hogy 39 hajó rakodása folyik az odesszai, csornomorszki és pivdenni kikötőkben, míg további 83 hajó megerősítette, hogy készen áll a kikötőkbe behajózni, és 2,4 millió tonna különböző rakományt exportálni.
Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonatermesztője és -exportőre, azt közölte, hogy a 2023/24-es július–júniusi szezonban 50 millió tonnát tesz ki az exportálható gabonatöbblete. Január 8-ig 19,4 millió tonna gabonát exportált.
