Az Európai Unió további 18 millió eurót utal ki Örményországnak a kereskedelem megerősítése és diverzifikálása érdekében, valamint autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja, amelyek az EU-ba irányuló örmény export mintegy 80%-át liberalizálják.
A Jevropejszka Pravda arról számolt be, hogy ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be jereváni látogatása során, tájékoztatott a News.am.
Von der Leyen elmondta, hogy a 18 millió euró az Örményországnak korábban bejelentett 52 millió eurós költségvetési támogatási csomag utolsó része. Ezeket az alapokat többek között egy exportösztönző ügynökség létrehozására lehetne felhasználni. Elmondása szerint Brüsszel autonóm kereskedelmi intézkedések alkalmazását javasolja az örmény termékekre.
„Ez liberalizálja az Európai Unióba irányuló örmény export mintegy 80%-át. Így a velünk folytatott kereskedelem mintegy 80%-ára már nem vonatkoznak vámok” – mondta.
Az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy ezek az intézkedések megnyitják az európai piacot Örményország friss mezőgazdasági termékeinek – beleértve a zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb növényi termékeket – közel 99%-a, valamint az italok és alkoholos italok exportjának több mint 90%-a előtt.
Von der Leyen egyben bejelentette, hogy július közepén európai szakértőkből álló csoport érkezik az országba, hogy együttműködjenek az örmény termelőkkel, exportőrökkel és vállalkozásokkal. Emellett az Európai Bizottság elnöke bejelentette a Global Gateway kezdeményezés keretében nyújtott új, 200 millió eurós támogatási csomagot a régió összekapcsoltságának fejlesztése érdekében.
Elmondása szerint európai pénzügyi intézményekkel együttműködve akár 2 milliárd eurót is terveznek mozgósítani közlekedési, energetikai és digitális projektekre a Dél-Kaukázusban, beleértve az örményországi határ- és közúti infrastruktúra korszerűsítését. Emellett von der Leyen bejelentette egy 20 millió eurós béketámogatási program elindítását az örményországi határ menti közösségek számára. A forrásokat a helyi gazdaság fejlesztésére, a kisvállalkozások támogatására, a modern mezőgazdasági technológiákra és a vízgazdálkodásra fordítják.
Ukrajna jelentősen növelte a fagyasztott bogyós gyümölcsök exportját: az ágazat kivitele 2025-ben 176,4 millió dollárt ért el, szemben a 2024-es 114,6 millió és a 2023-as 53,4 millió dollárral. A növekedés főként a málna, szeder és más fagyasztott gyümölcsök iránti kereslet emelkedésének köszönhető.
Egy friss ágazati tanulmány szerint a legfontosabb exportpiacok között Lengyelország, Németország, Csehország és Franciaország szerepelnek. A kutatást az ukrán bogyós- és dióágazat helyzetéről mutatták be egy kijevi exportfejlesztési fórumon.
A friss bogyós gyümölcsök – például áfonya, fekete áfonya és tőzegáfonya – kivitele ugyanakkor 2025-ben visszaesett: a 2024-es 27,9 millió dollárról 22,4 millió dollárra csökkent. Ezek fő vásárlói Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Moldova.
A hántolt dió exportja szintén mérséklődött: a 2024-es 82 millió dollárról 2025-re 61,9 millió dollárra esett vissza. A héjas dió kivitele is csökkent, 8,6 millió dollárról 5,5 millió dollárra.
Az exportágazat képviselői szerint Ukrajna a 2022-es visszaesés után fokozatosan visszatér a korábbi szintekhez, és egyre erősebb pozíciót épít ki a nemzetközi bogyós gyümölcs- és diópiacon.
Ukrajna engedélyt kapott búzaliszt Kínába történő exportjára. Az Ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat (FÉF) és a Kínai Népköztársaság Vámhivatalának (KNK) honlapja szerint az ellenőrzési, növény-egészségügyi és higiéniai követelményekről szóló jegyzőkönyvet aláírta.
A megállapodás egyértelmű és átlátható követelményeket határoz meg a termelés, az ellenőrzés és az export tekintetében, ami kiszámítható feltételeket teremt az ukrán gyártók munkájához. A kínai fél jelzi, hogy az ukrán termékek megfelelnek a magas színvonalnak.
Az Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat a kínai piacot a világ egyik legnagyobb és „legigényesebb” piacaként írja le. A megállapodás lehetővé teszi hozzáadott értékű termékek szállítását Kínába, és egyúttal diverzifikálja az értékesítési piacokat az ukrán termelők számára.
Minden Kínába küldött liszttételt megfelelően címkéznek, és növény-egészségügyi, valamint nemzetközi bizonyítványokkal kísérik a nem állati eredetű élelmiszerek exportjához.
Korábban Ukrajna és Kína megállapodást kötött a kínai piacra szállított hazai borsóról. Az első két ukrán vállalkozás megkapta az engedélyt a termény tárolására és feldolgozására.
Január végén Ukrajna új piacot nyitott a marha-, bárány- és baromfihús exportja számára – a nyugat-afrikai Elefántcsontparti Köztársaságot. A megállapodás friss, fagyasztott vagy feldolgozott hús, valamint az ezekből készült termékek szállítására vonatkozik – írja az unian.ua.
A holland kormány úgy döntött, hogy nem indítja újra az F-35 vadászgép-alkatrészek exportját Izraelbe, amíg a szabályozás felülvizsgálat alatt áll – jelentette az NL Times.
Hollandia 2024 februárjában felfüggesztette az F-35 alkatrészek Izraelbe történő szállítását, miután több jogvédő csoport jogi győzelmet aratott, akik azzal érveltek, hogy az exportált alkatrészek a nemzetközi humanitárius jog megsértésére használhatók fel.
Október elején a holland Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az országnak felül kell vizsgálnia a vadászgép-alkatrészek Izraelbe irányuló exportját és tranzitját.
Bár a döntés óta a Gázai övezetben már megkezdődött a tűzszünet, a holland kormány úgy véli, hogy túl korai lenne új értékelést készíteni az F-35-ös alkatrészek Izraelbe irányuló exportjáról.
A döntést hat hónapon belül hozzák meg, amely idő alatt a holland kormánynak meg kell állapítania, hogy ezeket az alkatrészeket a nemzetközi humanitárius jog megsértésével használják-e.
Január–október között Ukrajna 67,8 milliárd dollár értékben importált, míg exportja 33,2 milliárd dollár volt. A teljes áruforgalom így 101 milliárd dollárt tett ki – közölte a Állami Vámhivatal 2025. november 11-én.
A 67,8 milliárd dolláros importból 51,8 milliárd volt adóköteles, ami az összes behozott áru 76%-át jelenti. Az adóteher január–szeptember között 0,52 USD/kg volt az adóköteles importnál.
Legnagyobb behozatal országonként:
Kína: 15,1 milliárd USD
Lengyelország: 6,4 milliárd USD
Németország: 5,4 milliárd USD
Legnagyobb exportcélországok:
Lengyelország: 4,2 milliárd USD
Törökország: 2,2 milliárd USD
Németország: 2 milliárd USD
Az import összetétele:
Gépek, berendezések, járművek: 27 milliárd USD (az importált áruk vámbevétele a költségvetésbe 168 milliárd hrivnya, 29%)
Vegyipari termékek: 10,4 milliárd USD (81,1 milliárd hrivnya, 14%)
Energia- és üzemanyagok: 8,5 milliárd USD (167,9 milliárd hrivnya, 29%)
Az export élmezőnye:
Élelmiszeripari termékek: 18,2 milliárd USD
Fémek és fémtárgyak: 3,9 milliárd USD
Gépek, berendezések, járművek: 3,1 milliárd USD
Az árukivitel vámkezelése során 950,7 millió hrivnya bevétel folyt be a költségvetésbe azon termékek után, amelyeknél exportvámot alkalmaznak.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül, és ezt az ukrán gyártók is érzékelik. Az export megnyitása mellett általában a következő érveket szokták felhozni: Valódi harci tapasztalat mint versenyelőny.
Az ukrán fegyverek és technológiák több millió üzemórányi tapasztalattal rendelkeznek éles harci körülmények között, ami jelentős előnyt biztosít a versenytársakkal szemben.
A drónok mögötti komplex tudás.
Egy harci drón első ránézésre bárhol legyárthatónak tűnhet, de valódi hatékonysága a kommunikációs rendszerek, kamerák, antennák, szoftverek és fegyvermodulok optimális kombinációján múlik. Ez az ismeret az ukrán gyártók sajátja.
Az előny lassan elolvad. A fronton szerzett tapasztalatok nyilvános videók, katonai beszámolók, kiállítások és ipari kémkedés révén fokozatosan kiszivárognak külföldre, így az ukrán cégek egyedi tudása lassan elveszhet, anélkül, hogy annak hasznát maguk realizálnák a világpiacon.”
A nagy precíziós berendezések exportjának korlátozása egybeesett a Kína és Oroszország közötti kereskedelem mértékének hirtelen visszaesésével. A nagy precíziós berendezések Kínából Oroszországba történő importja az utóbbi időben szinte lehetetlenné vált, jelentette be Ildar Nurijev, a Tatpromstan vállalat tulajdonosa a TEMP fémmegmunkálási és additív technológiák fórumán, jelentette a MasTech.
„A Kínai Népköztársaság korlátozta a csúcstechnológiás berendezések szállítását, bár erről szinte nem is beszélnek. Ha korábban 3-4 mikronos pontosságú gépeket lehetett beszerezni, most már nem. Ehhez speciális exportengedély szükséges” – mondta Nurijev.
Megjegyezte, hogy még a már megvásárolt szerszámgépek Kínából történő exportját is „kellemetlen incidensek” kísérik. Cége kínai technológiákon alapuló szerszámgép-komplexumok lokalizációjával foglalkozik, és az üzletember az új korlátozásokat annak jelének tekinti, hogy Peking nem hajlandó fejleszteni a partnerségeket az orosz vállalatokkal.
A Szuszpilne megjegyezte, a nagy precíziós berendezések exportjának korlátozása egybeesett a Kína és Oroszország közötti kereskedelem hirtelen visszaesésével. A kínai vámhivatal adatai szerint 2025 augusztusában Kína Oroszországba irányuló exportja 16,4%-kal csökkent az előző évhez képest, ami kétszerese a júliusi adatnak (-8,6%).
Összességében 2025 első nyolc hónapjában az országok közötti kereskedelem közel 9%-kal, 1,03 billió jüanra (körülbelül 145 milliárd dollárra) csökkent. Az orosz export Kínába 8,8%-kal, az import pedig Kínából 8,2%-kal csökkent.
A Gajdar Intézet adatai szerint Kína szinte minden típusú orosz nyersanyag vásárlását csökkentette:
Ukrajna és az Európai Unió hamarosan aláírnak egy frissített kereskedelmi megállapodást, amely kibővíti az agrárkvótákat, de megőrzi a védelmi mechanizmusokat az EU tagállamainak. Az új megállapodás várhatóan 2025 szeptember végéig lép életbe – értesült az Epravda.
Mint ismert, az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek európai kereskedelmét lehetővé tévő szabadkereskedelmi megállapodás lejárta után nagy vita robbant ki annak kapcsán, hogy Kijev kapjon-e további engedményeket. Brüsszelben végül olyan döntés született, amely az ukrán importkvótákat emelte meg több termék esetében.
A júliusi megállapodás szerint az alábbi mezőgazdasági termékek vámmentes importja bővült az EU felé:
Cukor: 20 ezer → 100 ezer tonna
Baromfi: 90 ezer → 120 ezer tonna
Tojás: 6 ezer → 18 ezer tonna
Méz: 6 ezer → 35 ezer tonna
További termékek – például vaj, tejpor, glutén, árpadara, zab – esetében a kvóták az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkedtek. Az új megállapodás tovább növelné a fenti számokat, például a cukor kvótájánál is. Az árpa esetében 350 ezerről 450 ezer tonnára nőhetne a limit.
A szerződés részletezi a védőintézkedések mechanizmusát is, amely lehetővé teszi az EU-tagországoknak, hogy ideiglenesen korlátozzák bizonyos termékek behozatalát. Lengyelország már jelezte, hogy élni kíván ezzel az eszközzel a helyi gazdák védelmében.
Ukrajna kész földgázt és kőolajat szállítani Szlovákiának, ha azok nem orosz eredetűek – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök Kárpátalján, miután találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta: „A Szlovák Köztársaság miniszterelnökével, Fico úrral az energiáról tárgyaltunk. Készen állunk gázt és olajat szállítani Szlovákiának, feltéve, hogy nem orosz gázról és orosz olajról van szó. Mert háborúban állunk. És pont.”
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy Ukrajna most válaszol az energialétesítmények elleni orosz támadásokra. „És válaszolni is fog. De mi azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
2025 nyarán Ukrajna tervezi megkötni első szerződéseit hazai katonai technológiák exportjára. Ez azt jelenti, hogy ukrán fegyverek gyártása indulhat el az ország határain kívül, elsősorban partnerállamokban.
Amint arról az RBK-Ukrajna beszámolt, Volodimir Zelenszkij elnök június 20-án újságíróknak elmondta: a Build with Ukraine kezdeményezés keretében Ukrajna olyan megállapodásokat kíván aláírni, amelyek lehetővé teszik fegyverek gyártásának elindítását európai országokban, valamint más államokban, amelyek támogatják Kijevet, és finanszírozzák az ukrán drón- és rakétagyártási projekteket.
Az elnök szerint Ukrajna technológiát ad majd át az olyan fegyverek gyártásához, amelyek az Ukrán Fegyveres Erők és partnerországok hadseregei számára készülnek majd.
Fő irányok: drónok, rakéták, tüzérség
Zelenszkij hangsúlyozta: a megállapodások kizárólag katonai technológiákra vonatkoznak. Ezek közé tartoznak különböző típusú drónok, rakétarendszerek, valamint várhatóan tüzérségi eszközök is. A kormány már rendelkezik előzetes megállapodásokkal ezen a területen.
Kiemelte: ukrán technológiákat nem lehet átadni olyan országoknak, amelyek támogatják Oroszország agresszív politikáját. Az együttműködés kizárólag a valódi támogatást nyújtó államokra korlátozódik.
Bővül a hazai fegyvergyártás
A háború kezdetét követően az ukrán fegyvergyártás üteme jelentősen megnövekedett. Helyi cégek új drónokat, rakétákat, robotizált harci platformokat és más csúcstechnológiás megoldásokat fejlesztenek és gyártanak.
2024 elején a kormány legalább 3000 rakéta és 30 000 nagy hatótávolságú drón legyártását irányozta elő.
Az export mint stratégiai erőforrás
A „Biztonsági export: ukrán technológiai fegyverek a világban” című fórumon, amelyet az Ukrán Technológiai Erők Szövetsége szervezett, Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete és korábbi főparancsnoka hangsúlyozta: a fegyverexport az ukrán védelmi ipar életképességének egyik kulcsfontosságú erőforrásává válhat.
Zaluzsnij szerint az exportra nemcsak bevételi forrásként kell tekinteni, hanem olyan eszközként is, amely elősegítheti az innovációk bevonását és Ukrajna fokozatos belépését új védelmi szövetségekbe. Véleménye szerint a technológiai integráció képezheti a jövőbeni együttműködések alapját.
Gyártási potenciál és piacszabályozási korlátok
Bár az ukrán törvények nem tiltják a fegyverexportot, a háború idején informális szabályozási korlátozások vannak érvényben. Még azokat a fegyvereket is ritkán engedik kivinni az országból, amelyekből elegendő áll rendelkezésre a védelem számára.
A korlátozott állami megrendelések miatt több ukrán gyártókapacitás kihasználatlan marad, noha azokat épp a háború miatt aktiválták. Emiatt az exportot gyakorlati lehetőségként tekintik az üzemek kihasználására, a szakemberek megtartására és a költségvetés bevételi oldalának megerősítésére.
Geopolitikai előnyök a technológiai partnerségekből
Zaluzsnij szerint a haditechnika azon kevés ágazatok egyike, ahol Ukrajna kézzelfogható előnnyel rendelkezik – ezt az erőforrást pedig maximálisan ki kell használni. Az export nemcsak a védelmi megrendelések finanszírozását segítheti, hanem elmélyítheti az együttműködést a nemzetközi partnerekkel is.
Hangsúlyozta: szükség van olyan ellenállóképes védelmi rendszerek és helyreállítási mechanizmusok kiépítésére, amelyek lehetővé teszik a gazdaság fejlődését a háborús környezetben is. Ukrajnának meg kell őriznie katonai potenciálját legalább addig, amíg az orosz agressziót sikerül semlegesíteni.
