Cukorszállítás csak az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba lesz lehetséges, korlátozott mennyiségben.
Az orosz kormány ideiglenes tilalmat vezetett be a cukorra és a vegytiszta szacharózra. Az erre vonatkozó rendeletet a napokban tették közzé.
„A korlátozás 2024. augusztus 31-ig lesz érvényben. A döntés célja a hazai élelmiszerpiac stabilitásának támogatása” – áll a közleményben.
A rendelet ugyanakkor több kivételt is tartalmaz. Bizonyos mennyiségben lehet majd cukrot szállítani az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba. Konkrétan Örményországba 28 ezer tonnát, Fehéroroszországba 5 ezer tonnát, Kazahsztánba 120 ezer tonnát, Kirgizisztánba pedig 28,5 ezer tonnát engedélyeznek exportálni.
A Legfelső Tanács a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácshoz (RNBO) és a kormányhoz fordul a földgázkivitel tilalmának feloldása ügyében – közölte az rbc.ua hírportál Andrij Zsupanyinra, a Legfelső Tanács energiaügyi bizottsága gázzal, gázszállítási ágazattal és gázellátási politikával foglalkozó albizottságának vezetőjére hivatkozva.
A jelentés szerint Zsupanyin beszámolt arról, hogy március 14-én az albizottság szakértői megbeszélést tartottak az ukrán gáz külföldi értékesítésére vonatkozó tilalom következményeiről és célszerűségéről. Azt is megjegyezte: ez a tilalom lehetővé tette az állami és magántermelőktől származó gáz felhalmozását a tárolókban, ami hozzájárult a 2022/2023-as fűtési szezon viszonylag nyugodt átvészeléséhez.
„A tilalom miatt azonban az ukrán ipar gázfogyasztásának kétszeres visszaesése és a külföldi gázeladás lehetőségének hiányában az ukrajnai magán gázkitermelők már második éve csökkentik a termelést. A megbeszélés eredményei alapján úgy döntöttünk, hogy javaslatokat dolgozunk ki az ukrán gáz külföldre történő értékesítési tilalmának fokozatos feloldására. Ezeket a javaslatokat megfontolásra megküldjük az RNBO-nak és a kormánynak, amelyeknek a döntései rendelkeznek a meglévő korlátozásokról” – írta a honatya.
Az albizottsági vezető hozzátette: az ukrán gazdaságnak égetően szüksége van pénzre, Európának pedig ukrán gázra és ukrán biometánra. „Mindkét probléma megoldásának kulcsa ezen erőforrások Ukrajnából történő exportjára vonatkozó korlátozások megszüntetése” – zárta fejtegetését Andrij Zsupanyin.
Az orosz mezőgazdasági minisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy fél évre tiltsa meg a durumbúza exportját – közölte a TASZSZ szerdán. Oroszország a világ vezető búzaexportőre, de durumbúza-termelése és -kivitele csekély.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatában az áll, hogy a tilalmat december 1-jén kellene életbe léptetni 2024. május 31-éig, illetve a tilalom nem vonatkozna a kormányhatározatok alapján nemzetközi humanitárius segítségnyújtás céljából exportált durumbúzára, továbbá mentesülne a tilalom alól a fehéroroszországi kivitel is.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A bizottság kiemelte: először a diplomácia eszközeivel próbálkoznak, de ha ezek nem működnek, kénytelenek lesznek átfogó exporttilalmi intézkedéseket hozni.
Brüsszel felhívta az európai vállalatok és kormányok figyelmét, hogy adott esetben akár be is tilthatja az olyan alkatrészek értékesítését Törökországba és más, harmadik országokba, ahonnan Irán és Oroszország alkatrészeket szerez be ukrajnai városokra támadó drónok és más fegyverek előállításához – közölte csütörtökön az Európai Bizottság.
A bizottság közleménye egy a The Guardian című brit lapnak kiszivárogtatott dokumentum nyilvánosságra kerülése után jelent meg, amelyben az anyagot jegyző ukrán szakértők rámutatnak: az elmúlt három hónapban az ukrán városokat ért több mint 600 légicsapáshoz használtak fel az oroszok olyan drónokat, amelyekben nyugati vállalatok által készített alkatrészek is voltak.
A közlemény kiemeli: az érintett cégek nem tehetnek róla, hogy termékeik gyilkos drónokban kötöttek ki, mivel az azokat összeszerelő, elsősorban iráni gyárak a drónjaikhoz rendszeresen olyan, a szabadpiacon mindenki számára elérhető alkatrészeket használnak fel, amelyek exportját vagy csak csekély mértékben vagy semmilyen szinten nem szabályozza vagy követi az EU. Annyit azonban tudni lehet, hogy az alkatrészek döntő többsége Törökország, India, Kazahsztán, Üzbegisztán, Vietnám és Costa Rica területéről érkezett be Iránba.
Az EB szóvivője szerint ez azt bizonyítja, az EU-s intézkedések hatékonyak, ugyanakkor ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni azokra a piaci szereplőkre, akik továbbexportálják a hozzájuk beérkező alkatrész-szállítmányokat.
A szóvivő kiemelte: egy olyan lista összeállításán dolgoznak, amely tartalmazza az Oroszország és szövetségesei számára tovább nem exportálandó termékeket, hogy nyomatékosan fel tudják hívni az exportőr vállalatok figyelmét arra, mely alkatrészekre kell kiemelt figyelemmel lenniük.
Ha a diplomácia módszerei elégtelennek bizonyulnak, nem lesz más választásunk, mint egy az egyben betiltani az érintett termékek exportját ezekbe az országokba, hogy biztosítsuk a szankciók működőképességét – emelte ki a szóvivő.
Az ukrán gabona behozatalára vonatkozó korlátozások fenntartása miatt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) beadott ukrán panasznak nincs jogalapja, Szlovákia nem szünteti meg az embargót – mondta Jozef Bíres, a szlovák agrártárca vezetője Pozsonyban kedden.
Az agrárminiszter arra reagált, hogy Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez, amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, miután az Európai Bizottság (EB) nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát.
„Meglepődtem. A panasznak persze nincs jogalapja, és nyilvánvalóan nem lehet érv az ellenőrizetlen élelmiszer-behozatalra egy tagországba” – mondta Jozef Bíres, akinek szavait a CTK cseh hírügynökség idézte. A szlovák miniszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek azt mondta: nem szüntetik meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó embargót.
„Az álláspontunk az, hogy az egyoldalú intézkedéseket addig fenntartjuk, amíg az ukrán (behozatali) garanciarendszert ki nem értékeljük, és be nem bizonyosodik, hogy a behozatal ellenőrzés alatt van” – mondta Jozef Bíres, utalva az Ukrajna által hétfőn bemutatott, kiviteli engedélyekre alapozó gabonaexportellenőrzési-rendszerre. „Ez egy természetes reakció annak érdekében, hogy megvédjük a saját piacunkat a túlzott ukrajnai behozataltól” – szögezte le Jozef Bíres.
Ez az elképzelés összefügg azzal a ténnyel, hogy egyes országok továbbra is nagy mennyiségű árut exportálnak Oroszországba.
Ukrajna néhány kulcsfontosságú szövetségese, köztük az Egyesült Államok, azt fontolgatják, hogy teljes mértékben betiltják az Oroszországba irányuló exportot. Ez az Oroszországi Föderációra nehezedő gazdasági nyomás jelentős növekedéséhez vezethet az általa kirobbantott háború miatt.
A Bloomberg az ügyben jártas forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a G7 illetékesei tárgyalnak erről az ezen államok vezetőinek májusban Japánban tartandó csúcstalálkozója előtt. A cél az, hogy az Európai Unió országait bevonják a tervbe. Az ötlet még vita tárgyát képezi, és változhat.
A források szerint a javasolt megközelítés teljesen megváltoztatná a jelenlegi szankciórendszert, az előírt feltételek kivételével minden exportot betiltanának. Ha a G7-ek vezetői jóváhagyják a lépést a csúcson, akkor meg kell állapodni, hogy pontosan mi kerüljön a kivételek listájára. Az egyik forrás szerint valószínűleg gyógyszereket és mezőgazdasági termékeket, köztük élelmiszereket is tartalmazhat.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A svéd italgyártó engedett végül a fogyasztói nyomásnak és bejelentette, hogy nem exportál több Absolut Vodkát az agresszor országba.
Miután Svédországban és a közösségi médiában a fogyasztók a márka bojkottjára buzdítottak, amiért az italt gyártó Absolut Company (illetve annak francia tulajdonosa, a Pernod Ricard) továbbra is exportált az Ukrajnát megtámadó Oroszországnak, a vállalat végül elhatározta, hogy felfüggeszti az Absolut Vodka szállítását a keleti szomszédba. Stephanie Durroux vezérigazgató közölte, hogy az Absolut Company felelős az alkalmazottaiért és a partnereiért, és nem teheti ki őket a masszív kritikáknak – írja a többi között az Al Jazeera.
A cég francia tulajdonosa, a Pernod Ricard ugyan tavaly márciusban leállította az exportjait Oroszország felé, de ezeknek egy részét idén áprilisban arra hivatkozva már újraindította, hogy így akarja megvédeni az oroszországi munkatársakat a büntetőjogi felelősségre vonástól és a szándékos csőd vádjától. A döntés azonban meglehetősen nagy felháborodást váltott ki a svédeknél: a többi között prominens politikusok, így a miniszterelnök, Ulf Kristersson is kritizálta azt.
Mások a döntést „gerinctelennek”, „morális összeomlásnak” minősítették, illetve „egy ajándéknak Putyin számára”. Stockholm-szerte népszerű bárok és éttermek megtagadták a Pernod Ricard termékek eladását.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Ukrajnának jelentős veszteségei lesznek a mezőgazdasági termékeinek a szomszédos EU-tagországokba történő exportjára vonatkozó embargó miatt, és ezek a veszteségek jelentősen növekedni fognak az átmeneti tranzittilalom és a „szolidaritás útjainak” de facto blokkolása esetén – közölte hétfőn Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev azt írta: „Ez a két ország (Magyarország, Lengyelország – a szerk.), amelyek az ukrán termékek széles körének behozatalára ideiglenes embargót vezettek be, 2023 első negyedévében az összes mezőgazdasági export 14%-át (ebből a gabona és étolaj 12%-át) adta.” Szerinte az exportveszteség nagyobb lesz, ha más határ menti országok is csatlakoznak a tilalomhoz, mindenekelőtt Románia, amely 2022-ben a második ország lett Lengyelország után az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának értékét tekintve és az első gabonaexportot tekintve.
„Elsősorban a tavalyi év eredményei szerint közel 700-szorosára nőtt a gabonakivitel Romániába, az általunk exportált gabona 1/7-ét maga az ország importálta” – tette hozzá Hetmancev. Úgy vélte, Szlovákia már bejelentette, hogy csatlakozni kíván az ukrán gabona kivitelének tilalmához. Románia és Bulgária is közös levelet küldött az Európai Unió vezetésének.
Az Ukrán Állami Vámszolgálat adatai szerint a mezőgazdasági termékek exportja (a világ összes országába) 2023 első negyedévében 6,75 milliárd dollárt tett ki, ezen belül a gabonafélék és hüvelyesek, magvak, liszt (10-12. csoport) – 4,05 milliárd dollárt, olaj, növényi zsírok, margarin (15. csoport) – 1,47 milliárd dollárt. A mezőgazdasági termékek exportja Lengyelországba ebben az időszakban 652 millió dollárt tett ki, ebből 423 millió dollárt a 10-12., 15. csoport, a Magyarországra irányuló export értéke 268, illetve 225 millió dollár volt. 2023 első negyedévében négy határmenti ország (Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) az összes ukrán mezőgazdasági export 28%-át, ezen belül a gabona- és olajexport 27%-át adta.
A szlovák kormány a gabona után kibővítette az Ukrajnából származó élelmiszertermékek behozatali tilalmát tiltott termékek listáját – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál az Aktuality című szlovák kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Szlovákia a gabonán kívül betiltotta a kukorica, bor, cukor, gyümölcs és zöldség importját. A tilalom további intézkedés bejelentésig érvényben marad.
A szlovák kiadvány szerint a lista még módosítható. Még nem tartoznak bele azok az állati eredetű termékek, amelyeket még nem tiltott be a szlovák mezőgazdasági minisztérium – olvasható a cikkben.
„Lengyelország beleegyezett a szigorú tilalmakba, nekünk pedig reagálnunk kellett a szlovák piac védelmében” – mondta Samuel Vlčan mezőgazdasági miniszter. Hozzátette: Lengyelországgal ellentétben Szlovákia csak a szolidaritás jeleként lesz tranzitország.
Mint hírportálunk április 14-én beszámolt róla, Szlovákia mezőgazdasági minisztériuma megtiltotta az ukrán gabona hazai értékesítését és feldolgozását, mert az az Európai Unióban betiltott gyomirtó vegyszereket tartalmaz. „A rendelkezés szerint szigorúan tilos a már tárolt ukrán gabona és az abból származó liszt feldolgozása és forgalomba hozatala. Az ellenőrzött minta igazolta az Európai Unióban nem engedélyezett növényvédőszer jelenlétét, amely negatív hatással van a emberi egészségre” – jelezte akkor Samuel Vlčan.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Év végéig betiltották a hajdina exportját. A 2023-ra vonatkozó döntést novemberben hozzák meg – jelentette be Ukrajna Agrárpolitikai Minisztériuma.
„Év végéig érvényben lesz a hajdina exportjára való tilalom. Hogy 2023 januárjától meghosszabbodik-e, novemberben fogjuk látni, mivel a betakarítás még folyamatban van. Amikor már az előrejelzéseknek megfelelően a 140 ezer tonna mennyiség a raktárakban lesz, akkor majd döntünk. De szabad exportról szó sem lehet” – közölte Tarasz Viszockij, az agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszter első helyettese.