A Sahed típusú drónokat gyártó gyárba már idén megérkezhetnek az importált munkások. Az észak-koreaiak legalább 12 órás műszakokban dolgoznak majd, ezer forint alatti órabérért.
Tovább segíti Oroszország háborúját Ukrajna ellen Észak-Korea, mely még az idei évben 12 ezer munkást küldene az egyik tatárföldi dróngyárba az ukrán katonai hírszerzés (GUR) értesülései szerint.
Nem lesznek milliomosok a dróngyárakban dolgozó észak-koreaiak
Október végén az orosz külügyminisztériumban találkoztak a helyi tisztviselők és a munkaerő-kölcsönzést biztosító észak-koreai cég vezetői. Az ukránok azt is tudni vélik, hogy az észak-koreai munkások napi legalább 12 órát dolgoznak majd, óránként 2,5 dollár körüli fizetésért.
Az Alabuga különleges gazdasági övezetben található üzem elsősorban az iráni Sahedeken alapuló csapásmérő drónokat gyárt, ám a termelést nehezíti a munkaerőhiány – írja az ukrán ZN.
Korábban, az orosz oldalon elesett észak-koreai katonákra emlékező ünnepségen Kim Dzsongun észak-koreai vezető a két ország közötti katonai együttműködés fokozását ígérte. Phenjan katonák és munkások mellett lőszerszállítmányokkal is segíti Moszkvát, de 5 ezer utászt is küldött, hogy segítsenek az infrastruktúra helyreállításában.
Bár az észak-koreai katonák csak a kurszki ukrán betörés felszámolásában vettek részt, Ukrajna területére nem hatoltak be, az orosz–ukrán határ közelében jelenleg is állomásozik mintegy 10 ezer észak-koreai katona. A dél-koreai hírszerzés szerint azonban folyamatosan zajlik újabb katonák kiképzése és kiválasztása oroszországi küldetésre.
Ukrajna gyorsan megerősítette pozícióját a pilóta nélküli technológiák piacán, és a dróngyártás egyik világelsőjévé vált – számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat azt írta, hogy a hazai vállalatok nemcsak a frontvonalat látják el, hanem a nemzetközi piacokra való belépésre is készülnek, kialakítva a védelmi ipar új architektúráját. Ukrajna világelsővé vált a drónok gyártásában. Az ukrán védelmi ipar rövid idő alatt stratégiailag fontos iparággá tudta alakítani a pilóta nélküli rendszerek szektorát. Jelenleg az ország évente körülbelül 4 millió különféle típusú drónt gyárt – az FPV modellektől a nagy hatótávolságú csapásmérő rendszerekig.
Összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban ez a szám körülbelül 100 ezer eszköz. Ez a különbség jól mutatja az ukrán megközelítés hatékonyságát, amely a rugalmasságon, a gyorsaságon és az állandó innováción alapul. A termelés növekedését két tényező tette lehetővé – az orosz agresszióra való gyors reagálás szükségessége és a NATO-országok növekvő kereslete. Ez lehetővé tette az ukrán gyártók számára, hogy stabil pozíciókat foglaljanak el nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is.
Számos vállalat már bővíti európai jelenlétét. Például a Skyeton Szlovákiában nyitott telephelyet, több mint 10 millió eurós befektetést vonzva. A FlyWell közös gyártást készít elő a finn Summa Defence-szel, a Fire Point pedig Dániától kapott támogatást a Flamingo szárnyas rendszerekhez való rakéta-üzemanyag fejlesztéséhez.
A termelés egy részének külföldre helyezése növeli a logisztika fenntarthatóságát és hozzáférést biztosít a nyugati finanszírozáshoz, bár ehhez szigorúbb uniós előírásoknak kell megfelelni. Ugyanakkor az ukrán technológiák, amelyeket valós harci körülmények között teszteltek, alacsony költségük, könnyű karbantartásuk és gyors helyreállítási képességük miatt érdekesek.
A számos európai légtérsértést követően a NATO-országok aktívabban fektetnek be védelmi képességeik fejlesztésébe. Az ukrán drónok példát mutatnak számukra a hatékonyság és a megfizethetőség ötvözésére. A szakértők megjegyzik, hogy a modern hadviselés gyorsaságot és tömegtermelést igényel, nem pedig kivételesen drága rendszereket.
Az ukrán hatóságok már bejelentették szándékukat a fegyverexport fejlesztésére, és képviseleti irodákat hoznak létre Berlinben és Koppenhágában a termékek népszerűsítése érdekében. Az elemzők úgy vélik, hogy a drónexport fenntartható pénzügyi forrást biztosíthat a kutatás és a termelés növelése céljából. Ugyanakkor Európa fontolgatja az átállást egy állandó védelmi finanszírozási modellre, ami erősíthetné az együttműködést Ukrajnával és felgyorsíthatná a technológiai fejlődést.
A gyárat a Rheinmetall és egy litván vállalat közös vegyesvállalata fogja működtetni. Várhatóan az új üzem évente mintegy 2000 tonna lőport fog előállítani.
A német védelmi konszern és Litvánia gazdasági és innovációs minisztériuma memorandumot írt alá egy kompetenciaközpont létrehozásáról, amely a 155 milliméteres tüzérségi lövedékek tölteteinek gyártására szakosodik majd – erről a litván sajtó számolt be.
A vállalat vezérigazgatója, Armin Papperger, elmondta, hogy ez a beruházás nagyobb lesz, mint a Baisogala városában épülő tüzérségi lőszerüzemé, amelyre 260–300 millió eurót terveznek fordítani. Az új töltetgyártó projekt értéke meghaladja a 400 millió eurót.
A gyár irányítása ugyanazon a modellen alapul majd, mint a baisogalai üzemé: a Rheinmetall birtokolja a részvények 51%-át, a fennmaradó hányadot litván partnerek. Papperger hozzátette, hogy a gyárat akár a Rheinmetall Defence Lietuva közös litván–német vállalat is működtetheti, amely már a baisogalai üzem tulajdonosa. Ennek részvényei 51%-ban a Rheinmetall, 48%-ban a litván állami Epso-G Invest, és 1%-ban a Giraité fegyvergyár tulajdonában vannak.
A litván gazdasági és innovációs miniszter, Edvinas Grikšas, közölte, hogy hamarosan tárgyalócsoport kezdi meg a munkát, amely a memorandum alapján meghatározza a gyár technikai részleteit, helyszínét és kapacitását.
Ukrajna az Oroszországgal vívott teljes körű háború ideje alatt új fegyvergyártási szintet ért el – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„A háború alatt Ukrajna eljutott arra a szintre, hogy a hadseregünk által használt fegyverek közel 60%-a már hazai gyártású. Ez erős fegyver, sok korszerű fejlesztéssel” – mondta Zelenszkij.
Az államfő emlékeztetett arra is, hogy először az ország történetében Ukrajna közösen Dániával fegyvergyárat épít, amely rakéta- és drónalkatrészeket fog előállítani. Az üzem Dániában kap helyet.
Zelenszkij szerint a következő célok között szerepel különféle légvédelmi rendszerek gyártásának beindítása Ukrajnában, illetve közös előállítása nemzetközi partnerekkel.
Ez komoly kihívás, de el kell érnünk. Ukrajna már bebizonyította, hogy fegyvergyártásban a világ legjobbjai között vagyunk. Köszönet mindenkinek, aki fejleszti a védelmi ipart, új fegyvermodelleket alkot, és technológiailag előreviszi hazánkat
A teljes háború során Ukrajna új szintet ért el a fegyvergyártásban, jelenleg az ukrán fegyveres erők felszerelésének közel 60%-a ukrán fegyver – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő tájékoztatott arról, hogy Ukrajna új közös fegyvergyártó létesítményeket hoz létre. Különösen fontos, hogy országunk a történelem során először kezdett el közös gyárat építeni Dániával a saját területén – tette hozzá. Szerinte ez a vállalat alkatrészeket fog gyártani a rakétákhoz és drónokhoz – „olyan fegyverekhez, amelyek már most is nagyon jól teljesítenek”.
„Ukrajna ebben a háborúban már elérte a következő mutatót: a katonáink fegyvereinek közel 60%-a ukrán fegyver, és ezek erős fegyverek, sok fejlett dolog” – hangsúlyozta az elnök. Az Egyúttal hozzátette, hogy vannak elérendő célok. Pontosította, hogy különféle légvédelmi rendszerek Ukrajnában vagy vele közösen történő gyártásáról van szó.
„Ez egy kihívás. El kellett jutnunk idáig. Ukrajna már bebizonyította, hogy a fegyvergyártásban a világ legjobbjai közé tartozik” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Zuhant az orosz vodka gyártott mennyisége 2025 első felében. Nemcsak a vodka vagy a konyak, hanem a sör- és ciderfogyasztás is jelentősen megcsappant.
Oroszországban jelentősen csökkent számos alkoholtartalmú ital gyártása, mely elsősorban az olyan erősebb alkoholos italokat érinti, mint a vodka vagy konyak. Az alkohol és dohánytermékeket ellenőrző intézet kimutatása alapján 2025 január és június között nagyot zuhant a vodka és konyakgyártás gyártási tempója — közölte a TASZSZ hírügynökség alapján a Lenta.
A kimutatás szerint 2025 januárja és júliusa között Oroszországban 378,8 millió liter vodkát gyártottak. Ez 9,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Emellett negyvenmillió liter konyakot gyártottak, ami 19,3 százalékkal kevesebb, mint 2024 első hét hónapjában.
Vodka mindenek felett – vagy mégsem?
13 százalékkal csökkent az alkoholos termékek gyártása (nem beleszámítva a sört, söritalokat, az almabort és a mézbort). Ez összesen 887 millió litert tett ki. A 9 százalékos alkoholtartalmú italok gyártása is 7,6 százalékkal csökkent. Különösen erőteljesen visszaesett az alacsony alkoholtartalmú termékek gyártása. Ezt a csökkenést 89,5 százalékra becsülték.
Cider és konyak
Korábban arról számoltak be, hogy 2025 júniusáig Oroszországban 11 százalékkal csökkent a cider gyártása. Ezenkívül 2025 január-áprilisában a konyak-desztillátum gyártása is felére esett vissza.
Lengyelország 6,7 milliárd dolláros (25,1 milliárd zloty) szerződést írt alá további 180 dél-koreai K2 harckocsi beszerzéséről, amelyek közül 61-et már Lengyelországban fognak gyártani. Ezzel Lengyelországnak több tankja lesz, mint az Egyesült Királyságnak, Németországnak, Franciaországnak és Olaszországnak együttvéve – írja a Notes From Poland.
A megállapodás Lengyelország közelmúltbeli gyors katonai fejlesztéseinek legújabb szakaszát jelenti.
A 2030-ig megvalósuló szerződés teljesítése után Lengyelország mintegy 1100 harckocsival fog rendelkezni, ami több mint Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország állománya együttvéve.
Lengyelország 2022-ben kezdett K2 harckocsikat vásárolni Dél-Koreától az előző, Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány alatt, az első egységek pedig még abban az évben decemberben meg is érkeztek.
Az új szerződés 180 harckocsit, 81 támogató járművet, logisztikai csomagot, kiképzést, teljes körű szerviz- és javítási programot, valamint technológiatranszfert tartalmaz.
Lengyelország megszerzi a harckocsik gyártásának képességét – mondta Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter a gliwicei aláírási ceremónián, megerősítve, hogy az egységek közül 61-et a Bumar-Łabędy üzemben fognak gyártani, ahol a megállapodást véglegesítették.
Az aláírásra csaknem egy évvel később került sor, mint azt eredetileg tervezték. Kosiniak-Kamysz elismerte a késedelmet, mondván, hogy a tárgyalások hosszúak voltak, de végül sokkal jobb pénzügyi feltételeket eredményeztek, mintha tavaly írták volna alá ezt a megállapodást.
A Rzeczpospolita lengyel napilap megjegyzi, hogy a mai bejelentés értelmében Lengyelország 2030-ra több mint 950 modern harckocsival fog rendelkezni – köztük 360 K2-vel, 366 amerikai Abrams-szel és 235 német Leopárddal. Ha ehhez hozzáadjuk a 150 darab, az 1990-es években Lengyelországban gyártott PT-91 Twardy harckocsit, az összlétszám meghaladja az 1100-at.
Összehasonlításképpen, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság együttesen kevesebb mint 950 harckocsival rendelkezik a Global Firepower adatai szerint. Közülük csak Németország törekszik aktívan páncélos erőinek bővítésére.
A NATO-n belül Törökországnak (2238) és Görögországnak (1344) van több harckocsija Európán belül, de ezek nagy része évtizedekkel ezelőtti gyártmány, és a magas számok inkább Ankara és Athén közötti feszültségeket tükrözik, mintsem a NATO keleti szárnyának erősítését szolgálnák.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta Lengyelország példátlan katonai költekezésbe kezdett.
Védelmi költségvetését az idén a GDP 4,7%-ára emelte, ami messze a legmagasabb relatív szint a NATO-ban.
Lengyelország jelentős vásárlásokat eszközölt Dél-Koreától, beleértve K239 Chunmoo rakéta-tüzérségi indítókat, FA-50 könnyű harci repülőgépeket és K9 önjáró tarackokat.
A védelmi kiadások jelentős része amerikai gyártókhoz is került. Az Abrams harckocsikokon túl Lengyelország szerződéseket kötött Apache helikopterekre, HIMARS tüzérségi indítókra, Patriot rakétavédelmi rendszerekre és radarfelderítő léghajókra is.
Ukrajna és Franciaország stratégiai partnerségi megállapodás aláírására készül, a két ország erősíti a védelmi együttműködést, a többi között a légvédelem, a drónok és a rakéták területén – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter a francia kollégájával, Jean-Noel Barrot-val közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Két dokumentumot írtunk alá ma. Az egyik egy szándéknyilatkozat a stratégiailag fontos ágazatokban való együttműködésről, elsősorban a kritikus nyersanyagok, az energia és a csúcstechnológiák területén.” Szerinte ezeknek a dokumentumoknak az aláírása fontos lépés a stratégiai partnerségről szóló megállapodás felé, amelyet Ukrajna és Franciaország a kormányközi bizottság kijevi ülésén tervez megkötni. Egyúttal megköszönte Franciaországnak a katonai segítséget, amelynek teljes összege elérte a 8 milliárd eurót.
Az ukrán külügyminiszter azt is elmondta, hogy részletesen megvitatta Barrot-val a védelmi együttműködés fejlesztését, elsősorban a légvédelem, a nagy hatótávolságú fegyverek és a drónok területén. Mint megjegyezte, az ukrán védelmi ipar már most is nemcsak Ukrajna, hanem az egész euroatlanti közösség egyik kulcsfontosságú biztonsági tényezője. „Gyorsan növeljük a termelést, de további erőforrásokra van szükségünk. Képesek vagyunk további 6 milliárd dollárral több drónt gyártani, beleértve a nagyon hatékony elfogó drónokat is. Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a megfelelő erőforrások megtalálásában különböző helyekről” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője hozzátette, hogy ezekben a napokban francia védelmi vállalatok vesznek részt az ukrán–francia védelmi fórumon Kijevben. „Várjuk az új kezdeményezések megvalósítását, a drónok, légvédelmi rendszerek, rakétafegyverek közös gyártását, valamint a gyártás ukrajnai lokalizálását” – jegyezte meg Andrij Szibiha.
Az ukrán fegyvergyártás 35-szörösére nőtt a teljes körű háború kezdete óta, de Ukrajna ennek a számnak a növelését tervezi – jelentette ki szombaton Denisz Smihal védelmi miniszter a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal, miután kinevezték a Védelmi Minisztérium élére, találkozott Herman Szmetanyin volt stratégiai iparágakért felelős miniszterrel és a Stratégiai Ipari Minisztérium csapatával. „Megköszöntem neki a Stratégiai Ipari Minisztérium élén végzett munkáját. A teljes körű háború kezdete óta jelentősen – 35-szörösére – növeltük a termelést. Megvan a potenciálunk a mutató növelésére” – jegyezte meg.
A védelmi miniszter szerint az ukrán fegyverek részesedése a fronton 40%, de Ukrajna az 50%-os határ elérését tervezi. Ezt a feladatot tűzte ki maga elé Volodimir Zelenszkij elnök. Ez a drónok, páncélozott járművek és lőszer gyártásáról szól, amire az ukrán katonáknak szükségük van. Ezenkívül találkozott Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettessel, digitális átalakításért felelős miniszterrel. A megbeszélés középpontjában az elfogó drónok gyártása állt.
„Szó esett a fegyvergyártásról és az új megoldások bevezetéséről is, amelyek megváltoztathatják a fronton uralkodó helyzetet. Dolgozunk a drónok átadásának és leszerelésének deregulációján, hogy a hadsereg felesleges bürokrácia nélkül kapja meg, amire szüksége van”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Dánia lesz az első ország, amellyel Kijev közös védelmi gyártásba kezd, beleértve a nagy hatótávolságú drónokat és rakétákat. A bejelentés azt követően hangzott el, hogy Hágában találkozott Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel.
A felek megvitatták a védelmi együttműködés megerősítését, az ukrán hadseregnek nyújtott segítséget, valamint Dánia, az Európai Unió Tanácsában július 1-jén kezdődő elnöksége alatti terveit.
Különös figyelmet fordítottak a fegyvergyártásra mind Ukrajnában, mind Dániában. Zelenszkij külön kiemelte a dán védelmi partnerségi modell hatékonyságát, hozzátéve, hogy Koppenhága idén 1,26 milliárd eurót különít el nagy hatótávolságú drónok ukrán gyártásának fejlesztésére.
„Köszönjük a védelmi és a politikai támogatást, hogy menedéket nyújtottak polgárainknak. Nagyon számítunk az Önök vezető szerepére az EU-elnökségük alatt” – hangsúlyozta az ukrán államfő.
Frederiksen a maga részéről arról biztosított, hogy Dánia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, hangsúlyozva az erőfeszítések összehangolásának fontosságát a maximális eredmények elérése érdekében az ország EU Tanácsában való elnöksége alatt.
