Ukrajna nyugati katonai támogatása érezhetően csökkent, és Európa egyelőre nem képes kompenzálni a hiányt, mindenekelőtt a kulcsfontosságú fegyvertípusok tekintetében – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a kulcsfontosságú nyugati országok Ukrajnának nyújtott katonai támogatása az év eleje óta csökkent. Az Egyesült Államok, amely korábban a legnagyobb donor volt, Donald Trump elnök beiktatása óta nem biztosított új fegyvereket. Európa az év elején pótolta a hiány egy részét, de a nagymértékű szállítások továbbra is korlátozottak a technológiai és termelési képességek miatt. Különösen szembetűnő a többcsövű rakétarendszerek, a tüzérségi lőszerek és a légvédelmi rendszerek hiánya.
Nyáron az európai országok kötelezettségvállalásai 57%-kal csökkentek az év első feléhez képest – havi 3,8 milliárd euróról 1,9 milliárd euróra. Összességében az összes donortól származó segély mintegy 40%-kal csökkent az év első hat hónapjához képest.
A PURL kezdeményezés keretében a NATO-országok fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára az Egyesült Államoktól. Legalább 16 ország beleegyezett a részvételbe, köztük Dánia, Norvégia, Svédország, Lettország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada. A beszerzések teljes összege 1,9 milliárd euró. Dánia például átadta teljes meglévő tüzérségi készletét, és közvetlenül együttműködésbe kezdett az ukrán fegyvergyártókkal.
A dél-európai országok – Franciaország, Spanyolország, Olaszország – teljesebb fegyverarzenállal és nagy védelmi iparral rendelkeznek, ami kevésbé teszi őket sebezhetővé az orosz provokációkkal szemben. A balti országokkal, Csehországgal vagy Lengyelországgal ellentétben, ahol a fenyegetés kézzelfoghatóbb, Dél-Európának komoly lehetőségei vannak Ukrajna jövőbeli megsegítésére, a jelenlegi készletek csökkenése ellenére is.
A közel négy éve tartó háború ellenére az Ukrajna támogatására fordított pénzügyi források továbbra is jelentősen alacsonyabbak, mint a korábbi EU-válságok idején. Így több százmilliárd eurót különítettek el a koronavírus-járvány és az euróválság leküzdésére, míg Ukrajnának eddig mintegy 215 milliárd eurót nyújtottak segélyként.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta több mint 3000 ERAM cirkálórakéta és az ahhoz kapcsolódó felszerelés eladását Ukrajnának. Az adásvétel összege 825 millió dollár.
Az Extended Range Attack Munition (ERAM) a nagy hatótávolságú, precíziós irányítású légiharc-fegyverek családjába tartozik, amelyet kifejezetten repülőgépekről indítható támadó műveletekre fejlesztettek ki.
Az amerikai döntés nem csak fegyvertechnikai, hanem stratégiai jelentőséggel is bír. Az ERAM biztosítja Ukrajna számára, hogy mélyebben elérje az orosz utánpótlási vonalakat és bázisokat, miközben a pilótáknak nem kell belépniük a sűrűn védett légvédelmi zónákba. Ez lehetővé teszi az Ukrajnának eddig szállított hét F-16 vadászgép aktívabb használatát is úgy, hogy nem kell elhagyniuk az ukrán légteret.
A 3,350 darabos beszerzés mérete egyben hosszú távon fenntartható, intenzív alkalmazást tesz lehetővé a következő harci periódusban.
Ezt a típust korábban Ausztrália, Kanada és Lengyelország kapta meg, légierejük modernizációs programjainak részeként. A fegyver korábbi változatait már több konfliktusban (Irakban és Szíriában) sikeresen vetették be.
A szállítás Ukrajna számára jelentős képességnövekedést jelent, mivel képes lesz nagy távolságból, a frontvonalak mögül csapást mérni orosz logisztikai, parancsnoki és légvédelmi célpontokra.
Ki állja a számlát?
A finanszírozási részletek még nem ismertek, de a 3, 350 darab ERAM-rakéta és a kapcsolódó eszközök (GPS/INS modulok, szerszámok, támogatás stb.) 825 millió dolláros összegét nem kizárólag Ukrajna állja. A finanszírozás több forrásból tevődhet össze.
Egyik az amerikai kormány Külföldi Katonai Finanszírozási programja (FMF) programja, amely besegít a vásárlóknak a vételár kifizetésében.
Emellett három NATO-tagország – Dánia, Norvégia és Hollandia – közvetlenül hozzájárul Ukrajna fegyverbeszerzéséhez, vagyis ők is kifizethetik a fegyverekért járó összeget az Egyesült Államoknak.
Az Európai Uniótól kapott pénzügyi keretekből Kijev maga is vásárolhat, részben vagy akár egészben. Az EU a „Ukraine Facility” program keretében 2024–2027 között 50 milliárd eurót biztosít Ukrajna számára, ami tartalmaz hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is.
Észak-Korea 2023 szeptembere óta 20 000 konténert küldött Oroszországnak, amelyekben 9 millió lőszer, 100 ballisztikus rakéta és több mint 200 nehéztüzérségi eszköz volt, olvasható a dél-koreai külügyminisztérium jelentésében, írta a Yonhap News.
Megjegyezték, hogy az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaságtól Oroszország által kapott szállítmányok elegendőek három teljes brigád teljes felszereléséhez.
Az Oroszországi Föderációba 2023 novemberében és decemberében indított fegyverszállításhoz orosz szállító repülőgépeket használtak, köztük három Il-76-ost és három An-124-est, amelyek Oroszország Közlekedési Légi Parancsnokságához tartoztak.
Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció adatokat szolgáltatott az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a rakéták jellemzőiről és technikai támogatást nyújtott a rakétairányítási képességek javítása érdekében. A dél-koreai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának Phenjan elleni határozatainak megsértése, amelyre maga Oroszország is szavazott, mint a tanács állandó tagja.
Ezenkívül Moszkva légvédelmi rendszert, elektronikus hadviselési eszközöket és egyéb katonai támogatást nyújtott Phenjannak.
Emellett 2024 novembere óta Oroszország egy Pancir mobil légvédelmi rendszert és egy Pancir osztályú harcjárművet szállított Észak-Koreának.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 30 napos tűzszünetet köt Ukrajna és Oroszország, de ha ez megtörténik, az Európai Uniónak esze ágában sem lesz leállítani a fegyverszállításokat Kijevnek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német hivatalos állami médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint a brüsszeli sajtótájékoztatón egy európai diplomata hangsúlyozta, hogy az EU igyekszik biztosítani Ukrajna erősebb pozícióját a béketárgyalásokon. „Az Európai Unió arra törekszik, hogy Ukrajna a legerősebb pozícióban legyen a béketárgyalásokon, és visszautasíthasson egy rossz megállapodást, ahogy Trump mondaná, és kiválaszthassa a legalkalmasabb időpontot a tárgyalásokhoz. Nem hiszem, hogy az Európai Unió és tagjai leállítanák a fegyverszállításokat Kijevnek, ha az agresszor ezt a tűzszünet feltételeként támasztja” – mondta.
Egy másik diplomata is annak a véleményének adott hangot, hogy egy esetleges tűzszünet idején Ukrajnát fel kell fegyverezni, nem pedig fordítva. „A harcok még tartanak, de ha tűzszünet van is, Ukrajnát „acél sünné” kell tenni” – hangsúlyozta egy harmadik uniós diplomata. Hozzátette azt is, hogy rendkívül fontos, hogy Ukrajna erős pozícióba kerüljön a tárgyalásokon. Emellett meg kell akadályozni, hogy az oroszok a „második esélyt” kihasználva átcsoportosítsák az erőiket és ismét támadjanak.
Hasonló álláspontot képviselt egy negyedik diplomata is. Szerinte az EU-nak nem szabadna gyengítenie hazánk támogatását tűzszünet esetén. A szövetségesek feladata, hogy erős pozíciót teremtsenek Ukrajna számára, és hogy az ország fejleszteni tudja védelmi képességeit. „Az elképzelés az, hogy erős pozícióban Ukrajna javítsa a védelmi képességeit, és képes legyen folytatni az elrettentést, ha kiújulna a konfliktus” – mondta a diplomata.
A DW hozzátette: március 17-én, hétfőn az uniós országok külügyminiszterei tárgyalnak az ukrajnai tűzszüneti megbeszélés körüli helyzetről. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vesz rajta videoformátumban.
Németország rekordértékű fegyverexportot engedélyezett idén, elsősorban az Ukrajnának szánt szállításoknak köszönhetően.
A szerdán ismertetett hivatalos adatok szerint Németország legalább 11,71 milliárd euró értékben hagyott jóvá fegyverértékesítést, meghaladva az előző, 2021-ben beállított 9,35 milliárd eurós rekordot.
A gazdasági minisztérium parlamenti kérdésre nyilvánosságra hozott adatai szerint tavalyhoz képest idén 40 százalék volt a növekedés. Az idei fegyverexport több mint egyharmada, 4,15 milliárd eurónyi irányult Ukrajnába, tavaly ez az összeg 2,24 milliárd eurót tett ki.
A jövő évi német költségvetés 8 milliárd eurót irányoz elő fegyverszállításra Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtott német humanitárius, pénzügyi és katonai segítség teljes összege már meghaladta a 25 milliárd eurót az orosz agresszió kezdete, 2022 februárja óta.
Idén hirtelen megugrott az orosz katonai gépezet számára létfontosságú áruk Törökországból Oroszországba irányuló exportja, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államokban és szövetségeseiben amiatt, hogy az ország a kritikus termékek Oroszországba irányuló csatornájaként működik, számolt be a Financial Times a Trade Data Monitor vámadatbázis adatainak elemzésére hivatkozva.
„A növekvő kereskedelem, az orosz hadsereg által használt 45 termék megnövekedett importja aláásta az Egyesült Államok és Európa azon erőfeszítéseit, hogy korlátozzák Moszkva fegyveres erői ellátásának lehetőségét, ami feszültséget szít Ankara és a NATO-partnerek között.
Annak jeleként, hogy a kereskedelem visszaszorítása prioritássá vált Washingtonban, Brian Nelson, az Egyesült Államok terrorizmus elleni küzdelemért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára ezen a héten Isztambulba és Ankarába látogat, ahol azt tervezi, hogy vitassák meg „azon kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek megelőzését, amelyek hozzájárulnak az orosz erőfeszítések megerősödéséhez az Ukrajna elleni háborúban” – írja a kiadvány.
Ez lesz Nelson második törökországi látogatása ebben az évben, és a jelek arra utalnak, hogy néhány kettős felhasználású terméket, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei különösen kritikusnak tartanak a háború szempontjából, közvetlenül Oroszországba szállítanak, még akkor is, ha azt jelölik meg, hogy egy másik országba jutnak el.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelem megszüntetésére irányuló erőfeszítéseket bonyolítja az a tény, hogy ezeknek az áruknak mind kereskedelmi, mind katonai felhasználásuk van.
2023 első 9 hónapjában Törökország 45 áru exportjáról számolt be 158 millió dollár értékben Oroszországba és öt volt szovjet köztársaságba, amelyeket az Egyesült Államok „kiemelt prioritásként” jelölt meg, és azokba az országokba amelyek a gyanú szerint közvetítőként lépnek fel. Oroszországi Föderáció. Ez háromszor több, mint 2022 azonos időszakában, amikor elkezdődött a nagy ukrajnai háború.
Ugyanakkor a 2015-2021 közötti időszakban átlagmutató 28 millió dollár volt.
A 45 termék listája mikrochipeket, kommunikációs berendezéseket és egyéb alkatrészeket, például optikai irányzékokat tartalmaz, amelyekre az Egyesült Államok, az EU, Japán és az Egyesült Királyság exportellenőrzése vonatkozik. A vállalatok azonban megkerülhetik ezeket a korlátozásokat, ha közvetítő struktúrákat használnak a végső célállomások elrejtésére.
„Idén Törökország áruimportja a G7-országokból több mint 60%-kal nőtt 2015-2021 azonos időszakaihoz képest, és elérte az 500 millió dollárt.
Törökország az Egyesült Arab Emirátusokkal együtt gyakran köztes célállomásként szolgál azoknak az orosz vállalatoknak, amelyek többlépcsős importútvonalakat próbálnak kihasználni az ellenőrzések megkerülésére – magyarázta egy európai szankciós tisztviselő.
A Törökországból származó hivatalos adatok azt mutatják, hogy meredeken emelkedett a volt szovjet tagköztársaságokba – Azerbajdzsánba, Grúziába, Kazahsztánba, Kirgizisztánba és Üzbegisztánba – irányuló elsőbbségi áruk exportjára vonatkozó nyilatkozatok száma, de ezen országok statisztikai hatóságai nem regisztráltak ennek megfelelő importnövekedést.
Az Egyesült Államok és az EU becslései szerint Oroszország kritikus árukat használ fel cirkálórakétáiban, drónjaiban és helikoptereiben.
Washington és európai szövetségesei felszólították Törökországot, hogy tegyen lépéseket a kereskedelem visszaszorítására. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is foglalkozott a kérdéssel ebben a hónapban az Oroszország elleni szankciók legutóbbi fordulójában.
Törökország erős diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben megígérte, hogy nem segít Oroszországnak a nyugati exportellenőrzések megkerülésében.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Egyesült Államok 90 napra leállította a legtöbb polgári lőfegyver és lőszer kiviteli engedélyének kiadását minden nem kormányzati felhasználó számára – közölte pénteken a kereskedelmi minisztérium nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekekre hivatkozva.
A tárca nem közölt további részleteket a szüneteltetésről, amely a sörétes puskákra és az optikai célzókészülékekre is vonatkozik, de azt mondta, hogy egy sürgős felülvizsgálat keretében értékelik annak „kockázatát, hogy a lőfegyvereket olyan szervezetekhez vagy tevékenységekhez irányítják át, amelyek elősegítik a regionális instabilitást, megsértik az emberi jogokat vagy bűnözői tevékenységeket táplálnak”.
A minisztérium a honlapján közzétett bejegyzésen túlmenően nem kívánt nyilatkozni.
Az Ukrajnának és Izraelnek, valamint néhány más közeli szövetségesnek kiadott kiviteli engedélyek mentesülnek az export ideiglenes leállítása alól.
Az exportőrök továbbra is benyújthatják az engedélykérelmeket a szünet alatt, de azokat „intézkedés nélkül” fogják visszatartani, amíg a szünet fel nem oldódik.
A szünet nem érinti a korábban kiadott kiviteli engedélyeket – közölte a Kereskedelmi Minisztérium.
A kormányzati ügyfeleknek történő szállítások esetében az exportőröknek konkrét végfelhasználókat kell megnevezniük, míg a meg nem nevezett kormányzati, katonai és rendőrségi felhasználókat tartalmazó kérelmeket „intézkedés nélkül visszaküldik”.
Az orosz források kimerülnek, az orosz gazdaság csak 2025-ig tart ki, a fegyverek áramlása 2026-ban, de „talán korábban” leáll, jelentette ki Kirilo Budanov, a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője a The Economistnak adott interjújában.
Elmondása szerint az orosz gazdaság csak 2025-ig fog kitartani, és 2026-ban leáll a fegyverek áramlása az Oroszországi Föderációba, de „talán még korábban is” – állítja Budanov, bár az állításait alátámasztó bizonyítékok nem egyértelműek – jegyezte meg a kiadvány. Az egyik érv Vlagyimir Putyin és Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Un tárgyalása.
„Ha minden rendben van, és van elég forrása Oroszországban, miért keresik azokat a világ minden táján? A válasz nyilvánvaló. Már nincs mit keresni” –jellemezte Budanov Putyin Észak-Korea vezetőjével folytatott tárgyalásait.
Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban – például Lengyelországban és Norvégiában – emelkedtek a védelmi kiadások – írta a SIPRI.
„Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban” – hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője.
Ukrajna, amely egészen tavalyig elhanyagolható mennyiségben importált fegyvert, 2022-ben a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált Katar és India mögött. A szállítmányok fő forrásai a nyugati országok voltak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az európai fegyverimport 31, míg a globális 8 százaléka irányult Ukrajnába. Az ukrán import – a nyugati adományokat beleértve – több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben. Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben (2018–2022) 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport az azt megelőző öt évhez képest, miközben a világpiacon ez idő alatt öt százalékos csökkenést mértek.
Európát leszámítva minden kontinensen jelentősen csökkent a fegyverimport az elmúlt öt évben. Az elsődleges piacnak számító Afrikában negyven, az amerikai kontinensen húsz, Ázsiában hét, a Közel-Keleten pedig kilenc százalékkal volt kisebb a behozatal.
A 2018 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Államok (40 százalék), Oroszország (16 százalék), Franciaország (11 százalék), Kína (5 százalék) és Németország (4 százalék) volt az öt legnagyobb fegyverexportőr – tette hozzá a SIPRI.
