Fehéroroszország úgy döntött, hogy egy harmadik energiablokkot épít az osztroveci atomerőműben, a litván határ közelében – jelentette a BELTA állami hírügynökség, írta a Jevropejszka Pravda.
Viktor Karankevics miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Aljakszandr Lukasenkával megtartott értekezleten úgy döntöttek, hogy megépítik az egyetlen fehérorosz atomerőmű harmadik energiablokkját Osztrovecben, amely mindössze 15 km-re található a litván határtól és 40 km-re Litvánia fővárosától, Vilniustól.
„A értekezlet eredményeként döntés született az Osztroveci Atomerőmű fejlesztéséről, a második szakasz – a harmadik energiablokk építésének megvalósításáról. Ezzel párhuzamosan megszervezik a Mogiljovi régió azon helyszíneinek tanulmányozását (…), ahol a jövőben lehetséges az atomenergia fejlesztése a növekvő energiafogyasztás miatt” – mondta a tisztviselő.
A Grodnói régió nyugati részén található Osztrovec városában található erőmű 15 km-re van a litván határtól, és biztonsági problémák miatt többször érte bírálat elsősorban a szomszédos országok és nemzetközi szervezetek részéről.
Az első erengiablokkot 2020-ban helyezték üzembe, a másodikat 2023-ban csatlakoztatták a fehéroroszországi villamosenergia-rendszerhez. Az erőművet a Roszatom orosz állami vállalat építette, a projektet Moszkva finanszírozta.
A litván gazdasági és innovációs minisztérium bejelentette, hogy 1 millió eurót biztosít egy olyan programra, amelynek célja a Fehéroroszországból léggömbök segítségével érkező csempészet elleni megoldások kidolgozása – írja az LRT.
A gazdasági és innovációs miniszterhelyettes, Paulius Petrauskas elmondta, hogy a pénzt egy új légvédelmi rendszer fejlesztésére fordítják, amely képes lesz észlelni és semlegesíteni a meteorológiai léggömböket.
„A programot 24 órán belül elindítjuk a sajtótájékoztató után. Vállalatokat és kutatóintézeteket hívunk meg pályázatok benyújtására. Az Innovációs Ügynökségnél egy egységes információs pontot hozunk létre, ahol minden részlet elérhető lesz” – közölte Petrauskas.
Szeptemberben Fehéroroszország augusztushoz képest megnégyszerezte az Oroszországba irányuló vasúti benzinszállítmányait. Erre az Oroszországban kialakult üzemanyaghiány miatt volt szükség, amely az agresszor ország energiainfrastruktúrája elleni támadások után alakult ki, közölte a Reuters forrásaira hivatkozva.
Az elmúlt hetekben több oroszországi régióban bevezették az üzemanyagra vonatkozó jegyrendszert, és ideiglenesen befagyasztották a népszerű üzemanyagmárkák árait a dróntámadások okozta hiányok miatt. Moszkva korlátozta a benzin és a dízelolaj exportját is.
Az ügynökség forrásai szerint szeptemberben a fehérorosz finomítókból az orosz belföldi piacra szállított benzin mennyisége elérte a 40 ezer tonnát, ami napi mintegy 14,5 ezer hordót jelent. A dízelolaj-készletek 33 ezer tonnát tettek ki.
Ugyanakkor a fehérorosz benzin orosz kikötőkön keresztüli tranzitja további export céljából mindössze 1%-kal, 140 ezer tonnára nőtt. Fehéroroszország 2021 márciusa óta használja az orosz kikötőket kőolajtermékek átrakodására a Moszkvával kötött megállapodás értelmében.
Ugyanakkor a Reuters becslései szerint január-szeptemberben az ilyen átrakodások mennyisége közel 40%-kal csökkent éves szinten – 1,17 millió tonnára – az olajfinomítási volumen csökkenése miatt.
Október 2-án Ukrajna Külügyi Hírszerző Szolgálata arról számolt be, hogy hiány miatt Oroszország újraindította a benzinszállítást Fehéroroszországból a szentpétervári tőzsdén keresztül.
Fehéroroszország „vásárolj hazai terméket” politikája súlyosan érintette az orosz importot, és válaszul kereskedelmi korlátozásokat vezetett be. 2025 első negyedévében a fehérorosz áruk kiskereskedelmi részesedése rekord alacsony szintre, 53,5%-ra esett a nyugati importra vonatkozó korlátozások ellenére, jelentette Ukrajna Külügyi Hírszerző Szolgálata augusztus 17-én, vasárnap.
Megjegyzendő, hogy Minszk adminisztratív erőforrások és a kiskereskedőkkel való közvetlen együttműködés felhasználásával az év végére 63%-ra kívánja emelni az arányt.
A második negyedévben a részesedés mindössze 1,1 százalékponttal, az élelmiszerek esetében 1,9%-kal, a nem élelmiszer jellegű termékek esetében pedig 2,2%-kal nőtt. A terv végrehajtása a legrosszabbul a felsőruházat (11,7% a 34,5%-os tervvel szemben) és a lábbelik (23,5% a 36,5%-os tervvel szemben) esetében valósult meg.
Ugyanakkor az import is felgyorsul: az elmúlt hat hónapban a kínálat 17,5%-kal, 7,24 milliárd dollárra nőtt. A Monopóliumellenes Szabályozási és Kereskedelmi Minisztérium megbeszéléseket tart gyártókkal és kiskereskedelmi láncokkal, új értékesítési csatornákat keresve.
„Például Poliszja kötöttáru-gyártónak felajánlották, hogy takarókat és díszpárnákat árulhat benzinkutakon. További ötletek között szerepelnek a fehérorosz termékekre összpontosító „nyílt napok” az üzletekben, valamint a vállalkozói szövetségek javaslatai a kereskedelmi árrések és a termékmegjelenítési szabályok kiegyenlítésére a hazai és az importált beszállítók számára” – áll a jelentésben.
És elmagyarázták, hogy a „vásárolj hazai terméket” politika elsősorban az orosz importot érinti.
„Moszkva ugyanígy reagál: fontolgatja a fehérorosz cementre vonatkozó korlátozásokat, és a MAZ buszok értékesítése az Oroszországi Föderációban hét hónap alatt 58%-kal csökkent. Júliusban összesen csak két buszt adtak el – annak ellenére, hogy új gyárat indítottak Fehéroroszországban” – közölte a hírszerző ügynökség.
Oroszország márciusban megnövelte a fehéroroszországi benzinimportját, hogy kezelje a hazai piacon a dróntámadásokat követően a finomítókban végrehajtott előre nem tervezett javítások miatti hiány kockázatát. A hírt a Reuters közölte.
Az Oroszországi Föderáció általában nettó üzemanyag-exportőr és szállítója a nemzetközi piacoknak, de az olajfinomítás meghibásodása arra kényszerítette az olajtársaságokat, hogy importálják azt.
A hivatal megjegyzi, hogy Oroszország általában nagyon kevés üzemanyagot importál Fehéroroszországból, de már tavaly augusztus-októberben is kért ilyen segítséget, amikor hiányba ütközött.
Oroszország idén ismét növelte a fehéroroszországi benzinimportot, és ez március első felében már csaknem 3000 tonnát ért el – mondták el a Reutersnek a statisztikákat ismerő források.
Iparági források szerint tárgyalások folynak a kormányok és az olajtársaságok között a további importról.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Európai Unió vámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Ez lesz az első élelmiszeripari korlátozás az Oroszországi Föderáció Ukrajnába való teljes körű inváziója után. Erről a Financial Times számolt be.
Mint megjegyeztük, Brüsszel régóta ellenáll a Lengyelország és a balti államok nyomásának, hogy korlátozzák az orosz és fehérorosz importot, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés megzavarhatja a globális élelmiszerpiacokat és károsíthatja a fejlődő országokat. A terveket ismerők szerint azonban az Európai Bizottság a következő napokban tonnánként 95 eurós vámot vezet be az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára.
A kiadvány beszélgetőpartnerei szerint ez legalább 50%-os áremelkedéshez vezet, és tönkreteszi a keresletet. 50%-os vámot vetnek ki az olajos magvakra és feldolgozási termékeikre is.
Az érintett termékek – gabonafélék, olajos magvak és származékaik – Oroszországból származó uniós importja 2023-ban rekordszintet, 4 millió tonnát ért el, ami a teljes uniós felhasználás 1%-a.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán miniszteri kabinet pénteki, december 22-i ülésén kezdeményezte a Fehéroroszországgal kötött szabadkereskedelmi kormányközi megállapodás felmondását − írja az Evropejszka Pravda.
A lap szerint erről a gazdasági minisztérium számolt be.
Határozatával a kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely felmondja az Ukrajna és Fehérorosz kormányai közötti szabadkereskedelmi megállapodást és számos más dokumentumot, amelyek biztosították az országok közötti szabadkereskedelmi rendszert, illetve az abból való kilépést.
Gyártói nyilatkozatot kell bemutatniuk azoknak a fuvarozóknak, akik Litvániából Oroszországon vagy Fehéroroszországon keresztül szállítanak árut.
A litván vámhatóság közölte, Litvánia vámigazgatósága által jóváhagyott listán több tucat olyan kettős rendeltetésű áru szerepel, amelyek katonai célokra vagy az orosz ipar kapacitásának növelésére használhatóak, számolt be az Interfax-Ukrajina.
A nyilatkozatban a gyártónak igazolnia kell, hogy ismeri az áru eladóját és vásárlóját a harmadik országban, valamint azt, hogy azokat Fehéroroszországon vagy Oroszországon keresztül szállítják, és ezekben az országokban nem értékesítik, a végső fogyasztó egy harmadik országban van.
A gyártói nyilatkozatokat július 3-tól az exportra és reexportra történő árubevalláskor, július 17-től pedig – a határellenőrzési pontokon működő vámhatóságoknál is – kell benyújtani.
A Vámigazgatóság június 5-e óta szigorúbb ellenőrzéseket alkalmaz a szankciók esetleges megkerülésének és a szankcionált áruk Oroszországba történő behozatalának megakadályozása érdekében.
Litvánia Gazdasági és Innovációs Minisztériuma azt javasolja az ország kormányának, hogy ideiglenesen – egy évre – tiltsa meg az Ukrajna elleni háborúban felhasználható kettős célú áruk Litvánián és Litvániából való szárazföldi szállítását. Javasolják, hogy a termékek szállítását 65 árukódra korlátozzák, de ez a lista változhat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Litvánia betilthatja bizonyos áruk Belaruszba és Oroszországba irányuló tranzitforgalmát. Ezt Aushrine Armonaite gazdasági miniszter jelentette ki. Olyan kettős felhasználású árukról van szó, amelyeket az Orosz Föderáció potenciálisan felhasználhat az Ukrajna elleni agresszióra. A tilalom egy évig fog tartani − írta meg a Baltic News Agency hírügynökség.
Egy ideje már gyűjtjük az információkat a Litvánián kívül előállított és az országon áthaladó különböző érzékeny áruk tranzitjáról. Ezek az áruk szárazföldi útvonalakon keresztül haladnak Belaruszon és Oroszországon keresztül, és aggódunk amiatt, hogy egyes érzékeny áruk áramlása jelentősen megnövekedett. Bizonyítékunk van arra, hogy ezek egy részét felhasználhatják az ukrajnai háborúban, és a harctérre kerülhetnek − fogalmazott a politikus.
A lehetséges legrosszabb, gyakorlatilag államcsődöt jelző besorolási szintre minősítette vissza Fehéroroszországot a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal indokolta a lépést, hogy Fehéroroszország egyoldalúan saját valutájára denominálta át devizakötelezettségeinek törlesztését, és a Moody’s minősítési módszertana szerint ez törlesztési csődnek felel meg.
A cég péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Ca”-ról „C”-re rontotta Fehéroroszország devizában és helyi valutában fennálló hosszú futamidejű szuverén adósságállományának besorolását. A Moody’s osztályzati listáján a „C” besorolás a legrosszabb minősítési szint, amely a már beállt törlesztési csődöt jelzi.
Az osztályzatrontáshoz fűzött indoklás szerint a Fehéroroszországra megállapított „C” besorolás a Moody’s azon várakozását tükrözi, hogy az ukrajnai háború elhúzódása miatt a külföldi szankciók középtávon is korlátozzák Fehéroroszország képességét devizaadósság-szolgálati kötelezettségeinek teljesítésére, és ez valószínűleg 65 százalékot maghaladó veszteséget okoz a kötvénybefektetőknek. Az osztályzat az elemzés szerint azt is jelzi, hogy a Moody’s várakozása szerint Fehéroroszország mindaddig devizakötvény-törlesztési csődhelyzetben marad, amíg támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót, és amíg az emiatt kirótt szankciók érvényben maradnak.
A Moody’s indoklása szerint várható az is, hogy a szankciók tartós károkat okoznak a fehérorosz gazdaság növekedési potenciáljának, tekintettel a magánszektorban uralkodó egyre nehezebb kondíciókra, amelyek a szakképzett munkaerő elvándorlásához vezetnek, és fennakadásokat okoznak az olyan dinamikus ágazatok működésében, mint a kommunikációs és információtechnológia.
A hitelminősítő elemzése szerint Fehéroroszország bruttó nemzetközi tartalékai az áprilisi állapot alapján 8 milliárd dollár közelében jártak. Ez nagyon alacsony, de a tavaly decemberi helyzethez mérve viszonylag stabil szint, és nem sokkal marad el az ukrajnai háború kezdete előtti értéktől.
A Moody’s közölte ugyanakkor, hogy becslése szerint a saját definíciója alapján – vagyis az arany- és az SDR-tartalék kiszűrésével – számolt devizatartalék sokkal alacsonyabb, hozzávetőleg 3 milliárd dollár lehetett áprilisban. Ez körülbelül egyhavi importfedezetnek felel meg, és emiatt a fehérorosz gazdaság rendkívül sebezhető a kedvezőtlen sokkhatásoktól – áll a hitelminősítő elemzésében.
📌 Moody's Ratings upgraded 🇨🇾Cyprus' ratings by two-notches!!
On 22/11/2024, @moodysratings proceeded with a #double#upgrade of the credit rating of the Republic of 🇨🇾Cyprus, classifying it for the first time since July 2011 in category A of the credit ratings, specifically in… pic.twitter.com/euSbRNzBwY
