Oroszország növeli az élelmiszer-exportját Fehéroroszországba, függő piaccá alakítva azt, jelentette Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Megjegyezték, hogy 2025-ben a fehérorosz sertéshúspiac hirtelen visszaesett: a termelés 12%-kal, az állatállomány 121 ezerrel csökkent, egyes régiókban pedig teljesen eltűnt.
„Emellett Oroszország agresszívan növeli exportját, Fehéroroszországot függő értékesítési piaccá alakítva. Az Orosz Föderációból származó sertéshús-kínálat egyharmadával nőtt, meghaladva a 324 ezer tonnát – 26%-kal többet, mint tavaly, és valójában kiszorítja a helyi termelőket” – közölte a hírszerző ügynökség.
Az orosz húspiacon a belföldi kereslet csökkenése tapasztalható, ami a nagykereskedelmi árak 2023-as szintre esését okozta. Decemberben minden kategória ára csökkent, de a sertéshúsé a legjobban.
A kínai termelőkkel folytatott verseny fokozta a nyomást: a sertéshús egyes részeinek ára Oroszországban a Kínából származó csirkefilé ára alá esett.
A hírszerző szolgálat megjegyezte, hogy ez arra kényszerítette az orosz beszállítókat, hogy agresszíven dömpingeljék termékeiket Fehéroroszországba, aláásva a helyi kolhozok pozícióit. Ezenkívül Fehéroroszország az orosz disznózsír fő importőrévé vált – az export mintegy 80%-a ide érkezik, több mint 10 ezer tonna, közel 15 millió dollár értékben. A készletek fizikai értelemben 4%-kal, pénzben pedig 29%-kal nőttek.
„Hasonló a helyzet a tejtermékszegmensben is: az orosz tej és tejszín konténeres exportja 23%-kal nőtt, és Fehéroroszország bekerült a három legnagyobb vásárló közé, a 40 millió dolláros teljes mennyiség 10%-át kapva” – jelentette Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
A fent említett folyamatok miatt Fehéroroszországban a hangulat romlása figyelhető meg. A válaszadók egyharmada a gazdasági helyzet és saját jólétük romlásáról számolt be.
„Ez hangsúlyozza a fő trendet: Oroszország nemcsak termékeket szállít, hanem kiszorítja a fehérorosz termelőket a gazdaság kulcsfontosságú hajtóerejéből – az élelmiszeriparból –, az országot saját piacától függő függelékévé téve” – tette hozzá a hírszerzés.
„Ahogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálódnak, egyre több amerikai szankciót fogunk feloldani” – közölte Donald Trump minszki különmegbízottja.
Az Egyesült Államok beleegyezett a kálium-karbonátra vonatkozó szankciók feloldásába. A kálium-karbonát a műtrágyák egyik legfontosabb összetevője és fontos exportcikk az ország számára.
Coale elmondta: „A két ország közötti kapcsolatok normalizálódásával egyre több szankciót fognak feloldani, de a kálium-karbonátra vonatkozó tilalom azonnal megszűnt.”
Az amerikai követ, Coale azt is elmondta, hogy Lukasenkával Ukrajnáról és arról is beszélt, hogy Minszk milyen segítséget tud nyújtani a Putyinnal folytatott tárgyalásokban.
A Minszkkel való kapcsolatmegújításra tett kísérlet az amerikai politika jelentős változásának része, ami merőben ellentétes az európai állásponttal, és tovább mélyíti az árkot az Egyesült Államok és az Európai Unió között.
Fehéroroszország úgy döntött, hogy egy harmadik energiablokkot épít az osztroveci atomerőműben, a litván határ közelében – jelentette a BELTA állami hírügynökség, írta a Jevropejszka Pravda.
Viktor Karankevics miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy Aljakszandr Lukasenkával megtartott értekezleten úgy döntöttek, hogy megépítik az egyetlen fehérorosz atomerőmű harmadik energiablokkját Osztrovecben, amely mindössze 15 km-re található a litván határtól és 40 km-re Litvánia fővárosától, Vilniustól.
„A értekezlet eredményeként döntés született az Osztroveci Atomerőmű fejlesztéséről, a második szakasz – a harmadik energiablokk építésének megvalósításáról. Ezzel párhuzamosan megszervezik a Mogiljovi régió azon helyszíneinek tanulmányozását (…), ahol a jövőben lehetséges az atomenergia fejlesztése a növekvő energiafogyasztás miatt” – mondta a tisztviselő.
A Grodnói régió nyugati részén található Osztrovec városában található erőmű 15 km-re van a litván határtól, és biztonsági problémák miatt többször érte bírálat elsősorban a szomszédos országok és nemzetközi szervezetek részéről.
Az első erengiablokkot 2020-ban helyezték üzembe, a másodikat 2023-ban csatlakoztatták a fehéroroszországi villamosenergia-rendszerhez. Az erőművet a Roszatom orosz állami vállalat építette, a projektet Moszkva finanszírozta.
A litván gazdasági és innovációs minisztérium bejelentette, hogy 1 millió eurót biztosít egy olyan programra, amelynek célja a Fehéroroszországból léggömbök segítségével érkező csempészet elleni megoldások kidolgozása – írja az LRT.
A gazdasági és innovációs miniszterhelyettes, Paulius Petrauskas elmondta, hogy a pénzt egy új légvédelmi rendszer fejlesztésére fordítják, amely képes lesz észlelni és semlegesíteni a meteorológiai léggömböket.
„A programot 24 órán belül elindítjuk a sajtótájékoztató után. Vállalatokat és kutatóintézeteket hívunk meg pályázatok benyújtására. Az Innovációs Ügynökségnél egy egységes információs pontot hozunk létre, ahol minden részlet elérhető lesz” – közölte Petrauskas.
Szeptemberben Fehéroroszország augusztushoz képest megnégyszerezte az Oroszországba irányuló vasúti benzinszállítmányait. Erre az Oroszországban kialakult üzemanyaghiány miatt volt szükség, amely az agresszor ország energiainfrastruktúrája elleni támadások után alakult ki, közölte a Reuters forrásaira hivatkozva.
Az elmúlt hetekben több oroszországi régióban bevezették az üzemanyagra vonatkozó jegyrendszert, és ideiglenesen befagyasztották a népszerű üzemanyagmárkák árait a dróntámadások okozta hiányok miatt. Moszkva korlátozta a benzin és a dízelolaj exportját is.
Az ügynökség forrásai szerint szeptemberben a fehérorosz finomítókból az orosz belföldi piacra szállított benzin mennyisége elérte a 40 ezer tonnát, ami napi mintegy 14,5 ezer hordót jelent. A dízelolaj-készletek 33 ezer tonnát tettek ki.
Ugyanakkor a fehérorosz benzin orosz kikötőkön keresztüli tranzitja további export céljából mindössze 1%-kal, 140 ezer tonnára nőtt. Fehéroroszország 2021 márciusa óta használja az orosz kikötőket kőolajtermékek átrakodására a Moszkvával kötött megállapodás értelmében.
Ugyanakkor a Reuters becslései szerint január-szeptemberben az ilyen átrakodások mennyisége közel 40%-kal csökkent éves szinten – 1,17 millió tonnára – az olajfinomítási volumen csökkenése miatt.
Október 2-án Ukrajna Külügyi Hírszerző Szolgálata arról számolt be, hogy hiány miatt Oroszország újraindította a benzinszállítást Fehéroroszországból a szentpétervári tőzsdén keresztül.
Fehéroroszország „vásárolj hazai terméket” politikája súlyosan érintette az orosz importot, és válaszul kereskedelmi korlátozásokat vezetett be. 2025 első negyedévében a fehérorosz áruk kiskereskedelmi részesedése rekord alacsony szintre, 53,5%-ra esett a nyugati importra vonatkozó korlátozások ellenére, jelentette Ukrajna Külügyi Hírszerző Szolgálata augusztus 17-én, vasárnap.
Megjegyzendő, hogy Minszk adminisztratív erőforrások és a kiskereskedőkkel való közvetlen együttműködés felhasználásával az év végére 63%-ra kívánja emelni az arányt.
A második negyedévben a részesedés mindössze 1,1 százalékponttal, az élelmiszerek esetében 1,9%-kal, a nem élelmiszer jellegű termékek esetében pedig 2,2%-kal nőtt. A terv végrehajtása a legrosszabbul a felsőruházat (11,7% a 34,5%-os tervvel szemben) és a lábbelik (23,5% a 36,5%-os tervvel szemben) esetében valósult meg.
Ugyanakkor az import is felgyorsul: az elmúlt hat hónapban a kínálat 17,5%-kal, 7,24 milliárd dollárra nőtt. A Monopóliumellenes Szabályozási és Kereskedelmi Minisztérium megbeszéléseket tart gyártókkal és kiskereskedelmi láncokkal, új értékesítési csatornákat keresve.
„Például Poliszja kötöttáru-gyártónak felajánlották, hogy takarókat és díszpárnákat árulhat benzinkutakon. További ötletek között szerepelnek a fehérorosz termékekre összpontosító „nyílt napok” az üzletekben, valamint a vállalkozói szövetségek javaslatai a kereskedelmi árrések és a termékmegjelenítési szabályok kiegyenlítésére a hazai és az importált beszállítók számára” – áll a jelentésben.
És elmagyarázták, hogy a „vásárolj hazai terméket” politika elsősorban az orosz importot érinti.
„Moszkva ugyanígy reagál: fontolgatja a fehérorosz cementre vonatkozó korlátozásokat, és a MAZ buszok értékesítése az Oroszországi Föderációban hét hónap alatt 58%-kal csökkent. Júliusban összesen csak két buszt adtak el – annak ellenére, hogy új gyárat indítottak Fehéroroszországban” – közölte a hírszerző ügynökség.
Oroszország márciusban megnövelte a fehéroroszországi benzinimportját, hogy kezelje a hazai piacon a dróntámadásokat követően a finomítókban végrehajtott előre nem tervezett javítások miatti hiány kockázatát. A hírt a Reuters közölte.
Az Oroszországi Föderáció általában nettó üzemanyag-exportőr és szállítója a nemzetközi piacoknak, de az olajfinomítás meghibásodása arra kényszerítette az olajtársaságokat, hogy importálják azt.
A hivatal megjegyzi, hogy Oroszország általában nagyon kevés üzemanyagot importál Fehéroroszországból, de már tavaly augusztus-októberben is kért ilyen segítséget, amikor hiányba ütközött.
Oroszország idén ismét növelte a fehéroroszországi benzinimportot, és ez március első felében már csaknem 3000 tonnát ért el – mondták el a Reutersnek a statisztikákat ismerő források.
Iparági források szerint tárgyalások folynak a kormányok és az olajtársaságok között a további importról.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az Európai Unió vámok bevezetését tervezi az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonaimportra. Ez lesz az első élelmiszeripari korlátozás az Oroszországi Föderáció Ukrajnába való teljes körű inváziója után. Erről a Financial Times számolt be.
Mint megjegyeztük, Brüsszel régóta ellenáll a Lengyelország és a balti államok nyomásának, hogy korlátozzák az orosz és fehérorosz importot, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés megzavarhatja a globális élelmiszerpiacokat és károsíthatja a fejlődő országokat. A terveket ismerők szerint azonban az Európai Bizottság a következő napokban tonnánként 95 eurós vámot vezet be az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonára.
A kiadvány beszélgetőpartnerei szerint ez legalább 50%-os áremelkedéshez vezet, és tönkreteszi a keresletet. 50%-os vámot vetnek ki az olajos magvakra és feldolgozási termékeikre is.
Az érintett termékek – gabonafélék, olajos magvak és származékaik – Oroszországból származó uniós importja 2023-ban rekordszintet, 4 millió tonnát ért el, ami a teljes uniós felhasználás 1%-a.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán miniszteri kabinet pénteki, december 22-i ülésén kezdeményezte a Fehéroroszországgal kötött szabadkereskedelmi kormányközi megállapodás felmondását − írja az Evropejszka Pravda.
A lap szerint erről a gazdasági minisztérium számolt be.
Határozatával a kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely felmondja az Ukrajna és Fehérorosz kormányai közötti szabadkereskedelmi megállapodást és számos más dokumentumot, amelyek biztosították az országok közötti szabadkereskedelmi rendszert, illetve az abból való kilépést.
Gyártói nyilatkozatot kell bemutatniuk azoknak a fuvarozóknak, akik Litvániából Oroszországon vagy Fehéroroszországon keresztül szállítanak árut.
A litván vámhatóság közölte, Litvánia vámigazgatósága által jóváhagyott listán több tucat olyan kettős rendeltetésű áru szerepel, amelyek katonai célokra vagy az orosz ipar kapacitásának növelésére használhatóak, számolt be az Interfax-Ukrajina.
A nyilatkozatban a gyártónak igazolnia kell, hogy ismeri az áru eladóját és vásárlóját a harmadik országban, valamint azt, hogy azokat Fehéroroszországon vagy Oroszországon keresztül szállítják, és ezekben az országokban nem értékesítik, a végső fogyasztó egy harmadik országban van.
A gyártói nyilatkozatokat július 3-tól az exportra és reexportra történő árubevalláskor, július 17-től pedig – a határellenőrzési pontokon működő vámhatóságoknál is – kell benyújtani.
A Vámigazgatóság június 5-e óta szigorúbb ellenőrzéseket alkalmaz a szankciók esetleges megkerülésének és a szankcionált áruk Oroszországba történő behozatalának megakadályozása érdekében.
Litvánia Gazdasági és Innovációs Minisztériuma azt javasolja az ország kormányának, hogy ideiglenesen – egy évre – tiltsa meg az Ukrajna elleni háborúban felhasználható kettős célú áruk Litvánián és Litvániából való szárazföldi szállítását. Javasolják, hogy a termékek szállítását 65 árukódra korlátozzák, de ez a lista változhat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
