Ukrajna nemcsak arra kaphat lehetőséget, hogy önállóan gyártson Patriot rakétákat, hanem arra is, hogy saját harci tapasztalatainak köszönhetően fejlessze a gyártási folyamatukat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a bejelentést Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának tagja fejtette ki ukrajnai látogatása után. Szerinte az amerikai Lockheed Martin cégnek minden oka megvan arra, hogy támogassa a Patriot rendszerekhez való elfogó rakéták gyártására vonatkozó engedély Ukrajnának történő átadását, amennyiben Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja ilyen döntést hoz.
„Azt hiszem, ez sok okból a legjobb érdekükben áll” – mondta McCaul. „Ha az elnök ezt akarja, akkor az ő érdekükben áll, hogy a parancsait teljesítsék” – tette hozzá. Ezenkívül elmondta, hogy ukrajnai útja során megismerkedett az ukrán pilóta nélküli technológiák fejlesztésével és a védelmi ipar képességeivel. Ez – mondta – megváltoztatta az ukrán termelésben rejlő lehetőségekről alkotott véleményét.
„Azt hiszem, az ukránok gyorsabban, talán jobban is ki tudják építeni ezt a rendszert” – mondta McCall. Azt is felvetette, hogy az amerikai gyártó is profitálhat az együttműködésből. „Tehát a Lockheed tanulhatna az ukránoktól a saját elfogó rakétáikat illetően – hogyan fejleszthetné őket, hogyan gyárthatná őket gyorsabban” – tette hozzá az amerikai képviselő.
Franciaország és Németország úgy döntött, hogy bezárja a Future Combat Air System fejlesztésére irányuló közös projektjét. Berlini tisztviselők adatai szerint Párizs és Berlin arra a következtetésre jutottak, hogy a fejlesztésben részt vevő vállalatok nem tudnak megállapodni a további munkálatokról.
Az Emmanuel Macron és Angela Merkel akkori német kancellár által 2017-ben indított FCAS program célja az volt, hogy az európai védelmi együttműködés szimbólumává váljon, és 2040 körül váltsa fel a Németország és Spanyolország által használt francia Rafale és Eurofighter vadászgépeket.
A körülbelül 100 milliárd eurós kezdeményezés azonban évek óta stagnált a francia Dassault Aviation és az Airbus európai repülőgépipari csoport közötti viták miatt, amelyek Németországot és Spanyolországot képviselik. Egy tisztviselő elmondása szerint Macron és Friedrich Merz pénzügyminiszter „közös értékelésre jutottak, hogy a vállalatok nem tudnak megállapodni egymás között”. „Elismerik ezt a valóságot” – tette hozzá az AFP forrása.
A fő problémát a jövőbeli repülőgép fejlesztésének ellenőrzésével kapcsolatos nézeteltérések jelentették. A média adatai szerint a Dassault ragaszkodott a vezető partner szerepéhez, ezt a szellemi tulajdon védelmének szükségességével magyarázva. Az Airbus ezzel szemben az egyenlőbb részvételi modellt és a szélesebb körű technológiamegosztást szorgalmazta.
Párizs és Berlin között külön viták alakultak ki magáról a vadászgép típusáról. Franciaország egységes európai modellt szorgalmazott, míg Németország hangsúlyozta, hogy az országok igényei eltérőek. Többek között a francia repülőgépeknek képeseknek kell lenniük atomfegyverek hordozására és repülőgép-hordozókról való üzemeltetésre. Merz korábban megkérdőjelezte, hogy Németországnak szüksége van-e pilóta által irányított hatodik generációs vadászgépre. Azt is kijelentette, hogy az EU-országoknak nem ugyanazok az igényeik a katonai felszerelések tekintetében.
Meg kell jegyezni, hogy az FCAS bezárása súlyos csapást jelentett Európa védelmi együttműködésének elmélyítésére irányuló törekvéseire. Ez különösen érzékeny a védelem évek óta tartó alulfinanszírozása, az orosz fenyegetés és az Egyesült Államok biztonsági partnerként való megbízhatóságával kapcsolatos kételyek hátterében.
A programnak azonban nem minden részét lehet teljesen eltemetni. Az FCAS nemcsak egy vadászgép létrehozását foglalta magában, hanem drónok és egy rendkívül biztonságos harci adatfelhő fejlesztését is. A Reuters európai forrásai szerint a munka ezeken a területeken folytatódhat.
Egy német kormányzati forrás kijelentette, hogy „az FCAS valódi magjának továbbra is európai rendszerként kell működnie”. Elmondása szerint „egy idegrendszerről van szó, amely integrált egésszé egyesíti a repülőgépeket, a drónokat és más alkatrészeket”.
Ukrajna az új nagy hatótávolságú RUTA Block 3 rakéta tesztelési és gyártási helyszíne lesz, a repülési teszteket 2027-re tervezik – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Destinus cégre és partnervállalatára, a Rheinmetallra hivatkozva.
A jelentés szerint a RUTA Block 3 egy új, 2000 km-es hatótávolságú cirkálórakéta. A RUTA család meglévő architektúrájára épül, amely a harci használattól a sorozatgyártásig jutott. A repülési teszteket 2027-re tervezik.
A termelés több ország között oszlik meg: Hollandia a fő mérnöki és gyártási központ, ahol a RUTA család sorozatgyártása már megkezdődött. Ukrajna részt vesz a 3. blokk fejlesztésében, üzemi tesztelésében és a kulcsfontosságú komponensek gyártásában. Németországban a Rheinmetall közös vállalata, a Destinus Strike Systems sorozatgyártást, tanúsítást és végső integrációt fog biztosítani a Bundeswehr és más ügyfelek számára.
Az unterlußi Rheinmetall telephelyén a tervek szerint 2026–2027-ben megkezdik az 1. és 2. blokk, a repülési tesztek és a tanúsítás befejezése után pedig a 3. blokk gyártását. A korábbi verziók már gyártás alatt állnak. A RUTA Block 1-et Hollandiában tömeggyártják. A RUTA Block 2-t az ukrán Brave1 platform támogatásával fejlesztették ki, és jelenleg repülési tesztek alatt áll Ukrajnában. A gyártás növelését 2026-ra tervezik.
A rakétát egy új generációs turbóhajtóművel szerelik fel – egy megnövelt méretű Destinus T220-zal, amely jelenleg a tervezési szakaszban van. A robbanófej súlya 250 kg lesz. A rendszer autonóm navigációval fog rendelkezni olyan helyeken, ahol a GPS-jel el van nyomva, valamint terminálcélzással is.
„A program célja, hogy az európai nagy hatótávolságú csapásmérő képességeket a korlátozott készletekből stabil ipari termelésbe helyezze át” – jegyezte meg a vállalat. Minden fejlesztési, gyártási és exporttevékenységet a vonatkozó nemzeti és európai jogszabályoknak, az exportellenőrzési előírásoknak megfelelően, valamint a szükséges kormányzati engedélyek meglétének függvényében kell végezni.
Szviridenko elmondása szerint a megyei adminisztrációk és a városi tanácsok vezetői „személyesen felelősek a tervek végrehajtásáért”.
Elkülönítették az első részletet a régiók ellenálló képességeire vonatkozó átfogó tervek végrehajtásának biztosítására, jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök március 6-án.
„Megkezdjük a tervek megvalósításának finanszírozását. Az első 10 milliárd hrivnyát a tartalékalapból különítjük el a fenntarthatósági tervek megvalósításának biztosítására” – jegyezte meg a Régiók és Városok Átfogó Fenntarthatósági Terveinek Végrehajtásáért Felelős Koordinációs Központ első ülését követően.
Szviridenko elmondása szerint a megyei adminisztrációk és a városi tanácsok vezetői „személyesen felelősek a tervek megvalósításáért”.
„Külön megvitattuk Kijev fenntarthatósági tervének elkészítésének kérdését, a városi hatóságoktól keddig várjuk annak benyújtását” – jegyezte meg.
A tervek végrehajtásával kapcsolatos szisztematikus munka érdekében a Koordinációs Központ ülésén meghatározták és kinevezték a kulcsfontosságú területek felelőseit.
A projekt innovatív termékek fejlesztésére összpontosít, többek között a drónok elleni védelem területén – közölte a Digitális Átalakulási Minisztérium.
Ukrajna és a NATO elindítja az első közös programot a védelmi innovációk megjelenésének felgyorsítására UNITE – Brave NATO néven. Erről Mihajlo Fedorov, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és a digitális átalakulási minisztérium vezetője számolt be.
Az első pilot-pályázat 2026-ban indul, összesen 10 millió eurós költségvetéssel. A finanszírozást Ukrajna Átfogó Segítségnyújtási Csomagja (CAP) és a Digitális Átalakulási Minisztérium forrásai biztosítják.
A programot Ukrajna részéről a Brave1, a NATO részéről pedig az első pályázatot végrehajtó NATO Kommunikációs és Információs Ügynökség (NCIA) koordinálja.
A projekt az alábbi területekhez kapcsolódó innovatív megoldások fejlesztésére fókuszál:
drónok elleni védelem;
a légvédelem megerősítése;
kommunikációs és navigációs rendszerek biztosítása a fronton.
A pályázatok benyújtásának várható kezdete 2026 februárja, a nyerteseket már 2026 tavaszán kihirdetik.
Az ukrán hadiipar hosszú távú fennmaradása elképzelhetetlen külföldi piacok nélkül, és ezt az ukrán gyártók is érzékelik. Az export megnyitása mellett általában a következő érveket szokták felhozni: Valódi harci tapasztalat mint versenyelőny.
Az ukrán fegyverek és technológiák több millió üzemórányi tapasztalattal rendelkeznek éles harci körülmények között, ami jelentős előnyt biztosít a versenytársakkal szemben.
A drónok mögötti komplex tudás.
Egy harci drón első ránézésre bárhol legyárthatónak tűnhet, de valódi hatékonysága a kommunikációs rendszerek, kamerák, antennák, szoftverek és fegyvermodulok optimális kombinációján múlik. Ez az ismeret az ukrán gyártók sajátja.
Az előny lassan elolvad. A fronton szerzett tapasztalatok nyilvános videók, katonai beszámolók, kiállítások és ipari kémkedés révén fokozatosan kiszivárognak külföldre, így az ukrán cégek egyedi tudása lassan elveszhet, anélkül, hogy annak hasznát maguk realizálnák a világpiacon.”
Törökország saját atomreaktorokat szeretne kidolgozni, a kormány már pályázatot hirdetett, közölte Törökország ipari és technológiai minisztere, Mehmet Fatih Kaçır.
Kijelentette, hogy Törökország „saját útját járja az atomenergia-technológiák terén, megerősítve függetlenségét és erejét”.
A projekt célja: az energiabiztonság erősítése, a külső forrásoktól való függőség csökkentése és a nulla kibocsátás céljának eléréséhez való hozzájárulás.
„Célunk olyan csúcstechnológiás reaktorok bevezetése, amelyeket a török ipar termelési kapacitásainak felhasználásával fejlesztünk ki, a TENMAK és a TÜBİTAK intézetek, valamint egyetemeink részvételével” – írta a miniszter.
Cevdet Yılmaz török alelnök elmondta, hogy a kormány a védelmi iparban elért jelentős áttörést olyan új területeken is bevezeti, mint az energiatechnológia és az egészségügy.
Ukrajna jövőre tervezi a csatlakozást a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Ennek érdekében, a háború ellenére strukturális reformokat hajt végre, fejleszti a szabályozási mechanizmusokat, és kedvező feltételeket teremt a beruházások számára – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az OECD Tanácsának miniszteri szintű ülésén.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy az OECD Ukrajna programja két évvel ezelőtt indult. Ebben az időszakban 23 közös rendezvényt valósítottak meg, és az ország nyolc jogi eszközhöz csatlakozott.
„Jelentős eredményeket értünk el a korrupció elleni küzdelemben. Létrehoztunk és elindítottunk egy korrupcióellenes infrastruktúrát, gyakorlatilag beépítettük az Állami Korrupcióellenes Programot, amely 80%-ban megfelel az OECD kritériumainak” – jegyezte meg Smihal.
Emellett hangsúlyozta, hogy a kormányzati folyamatok digitalizációja lehetetlenné teszi a korrupciót. Többek között az olyan eszközök, mint az Egységes Állam Nyílt Adatok Webportálja, a Prozorro e-közbeszerzési rendszer és a DREAM, a helyreállításért felelős digitális ökoszisztéma már most pozitív hatást mutatnak.
„Átfogó deregulációt hajtunk végre. Már eltöröltünk közel 2000 szabályozási eszközt a gazdaság különböző ágazataiban, felszámoltuk az üzleti tevékenység bürokratikus akadályait, és számos jogszabályt közelebb hoztunk az európai normákhoz” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
A kormányfő azt is megjegyezte, hogy előrelépés történt az OECD-szabványok végrehajtásában a privatizáció és a korábban önkormányzati vállalkozások jogi személyeinek részvénytársasággá vagy a Polgári Törvénykönyv által előírt egyéb formákká történő átszervezésének folyamata területén. Többek között a tavalyi nyílt privatizációs árverések biztosították az eszközök értékének átlagosan másfélszeres növekedését. A privatizációs bevételek pedig 2,5-szeresével haladták meg a tervezett mutatókat.
„A reformok eredményeként az ukránok körében a mindennapi korrupcióval kapcsolatos tapasztalatok az elmúlt években 70%-ról 15%-ra csökkentek. Ez egy olyan mutató, amely megváltoztatja az állam fejlődésének paradigmáját a posztszovjet rendszerről az európaira. Tudjuk, hogy a ma folyamatban lévő változások az újjáépítés, a növekedés és a jólét alapját képezik az ukránok számos generációja számára” – tette hozzá Smihal.
Macron nagyszabású magánberuházásokat jelentett be az AI szektorban Brookfieldből és az Egyesült Arab Emírségekből. Az elnök a technológia képességeit azzal mutatta be, hogy hamisítványokat tett közzé magáról a közösségi hálókon.
Franciaország 109 milliárd eurós magánbefektetést jelent be a mesterséges intelligencia szektorába a hétfőn nyíló párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, írta a BBC.
Az összeg magában foglalja azt a 20 milliárd eurót, amelyet a kanadai befektetési társaság, a Brookfield francia mesterséges intelligencia projektekbe kíván befektetni, valamint az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi befektetései, amelyek a következő években várhatóan 50 milliárd eurót tesznek ki – mondta Macron a TF1 műsorszolgáltatónak adott vasárnapi interjújában.
Az Elysee Palota szerint az Egyesült Arab Emírségek beruházása egy adatközpont finanszírozását is magában foglalja. A La Tribune de Dimanche című újság szerint a Brookfield beruházásainak nagy része egy adatközpont építésére irányul.
Elemzők véleménye szerint Európa továbbra is le van maradva a „mesterséges agyak” versenyében nemcsak az USA-tól, hanem Kínától is, amely nemrégiben meglepte a világot, és sokkolta a tőzsdéket a gyanúsan olcsó, ha hinni a kínai adatoknak, a DeepSeek chatbottal, amely sok tekintetben nem alsóbbrendű, sőt esetenként a nyugatiakat is felülmúlja.
Január végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az OpenAI, a SoftBank Group és az Oracle a következő négy évben 500 milliárd dollárt fektet be a Stargate projektbe – egy mesterséges intelligencia infrastruktúrába – annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Kína és más riválisok előtt maradjon.
Macron elmondása szerint 109 milliárd euró Európa számára egy olyan összeg, amely eléggé összemérhető a Stargate-be való félbillió dolláros beruházással, főleg, hogy az amerikai projekt első szakaszába mindössze 100 milliárd dollárt fektetnek be.
A csúcstalálkozó előtt Macron reklámként hamisításokat tett közzé a közösségi hálókon saját magával a főszerepben, amelyet mesterséges intelligencia generált. Az egyikben Desireless francia énekesnő 1980-as évekbeli „Voyage Voyage” című slágerére táncol, a másikban egy kémvígjátékban szerepel Jean Dujardinnel, a harmadikban pedig Nekfeu francia művész stílusában rappel és táncol.
Bizonyos momentumokban az igazi Macron megjelenik a képben öltönyben és nyakkendőben, és azt mondja: „Kiválóan sikerült”. „Komolyan szólva, a mesterséges intelligencia segítségével több nagyon fontos dolgot tehetünk: megváltoztathatjuk az egészségügyet, az energiát, társadalmunk életét”, közölte. „Franciaországnak és Európának ennek a forradalomnak a középpontjában kell állnia, hogy megragadjon minden lehetőséget, és előmozdítsa elveinket”.
A klip végén feltűnik a mesterséges Macron a jó megjelenéséről és találékonyságáról ismert amerikai televíziós akcióhős, MacGyver képében. „Nos, ez határozottan én vagyok” – kommentálta az igazi Macron.
Macron Instagram-bejegyzését több mint 73 ezren lájkolták, néhány felhasználó pedig csodálatát fejezte ki az elnök laza viselkedése miatt.
Az év eleje óta a Naftohaz csoporthoz tartozó UkrHasVydobuvannya elindította a negyedik nagy áteresztőképességű kutat, amely naponta mintegy 400 ezer köbméter gázt termel Ukrajnának – számolt be róla a Naftohaz-csoport sajtószolgálata.
A munka idején a legénység napi fúrási rekordját is felállították – az egyik csapat 905 métert fúrt 24 óra alatt. Az UkrBurHaz szakembereinek hatékony munkájának köszönhetően a kutat a tervezettnél 30 százalékkal gyorsabban – mindössze 105 nap alatt – sikerült befejezni.
2023 decemberében a Naftohaz csoporthoz tartozó UkrHasVydobuvannya üzembe helyezett két nagy áteresztőképességű kutat, amelyek napi mintegy 200 000 köbméter gázt termelnek. Januárban egy harmadik kutat is indítottak, amely napi 250 000 köbméter gázt biztosít.
