Macron nagyszabású magánberuházásokat jelentett be az AI szektorban Brookfieldből és az Egyesült Arab Emírségekből. Az elnök a technológia képességeit azzal mutatta be, hogy hamisítványokat tett közzé magáról a közösségi hálókon.
Franciaország 109 milliárd eurós magánbefektetést jelent be a mesterséges intelligencia szektorába a hétfőn nyíló párizsi mesterséges intelligencia csúcstalálkozón – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, írta a BBC.
Az összeg magában foglalja azt a 20 milliárd eurót, amelyet a kanadai befektetési társaság, a Brookfield francia mesterséges intelligencia projektekbe kíván befektetni, valamint az Egyesült Arab Emírségek pénzügyi befektetései, amelyek a következő években várhatóan 50 milliárd eurót tesznek ki – mondta Macron a TF1 műsorszolgáltatónak adott vasárnapi interjújában.
Az Elysee Palota szerint az Egyesült Arab Emírségek beruházása egy adatközpont finanszírozását is magában foglalja. A La Tribune de Dimanche című újság szerint a Brookfield beruházásainak nagy része egy adatközpont építésére irányul.
Elemzők véleménye szerint Európa továbbra is le van maradva a „mesterséges agyak” versenyében nemcsak az USA-tól, hanem Kínától is, amely nemrégiben meglepte a világot, és sokkolta a tőzsdéket a gyanúsan olcsó, ha hinni a kínai adatoknak, a DeepSeek chatbottal, amely sok tekintetben nem alsóbbrendű, sőt esetenként a nyugatiakat is felülmúlja.
Január végén Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az OpenAI, a SoftBank Group és az Oracle a következő négy évben 500 milliárd dollárt fektet be a Stargate projektbe – egy mesterséges intelligencia infrastruktúrába – annak érdekében, hogy az Egyesült Államok Kína és más riválisok előtt maradjon.
Macron elmondása szerint 109 milliárd euró Európa számára egy olyan összeg, amely eléggé összemérhető a Stargate-be való félbillió dolláros beruházással, főleg, hogy az amerikai projekt első szakaszába mindössze 100 milliárd dollárt fektetnek be.
A csúcstalálkozó előtt Macron reklámként hamisításokat tett közzé a közösségi hálókon saját magával a főszerepben, amelyet mesterséges intelligencia generált. Az egyikben Desireless francia énekesnő 1980-as évekbeli „Voyage Voyage” című slágerére táncol, a másikban egy kémvígjátékban szerepel Jean Dujardinnel, a harmadikban pedig Nekfeu francia művész stílusában rappel és táncol.
Bizonyos momentumokban az igazi Macron megjelenik a képben öltönyben és nyakkendőben, és azt mondja: „Kiválóan sikerült”. „Komolyan szólva, a mesterséges intelligencia segítségével több nagyon fontos dolgot tehetünk: megváltoztathatjuk az egészségügyet, az energiát, társadalmunk életét”, közölte. „Franciaországnak és Európának ennek a forradalomnak a középpontjában kell állnia, hogy megragadjon minden lehetőséget, és előmozdítsa elveinket”.
A klip végén feltűnik a mesterséges Macron a jó megjelenéséről és találékonyságáról ismert amerikai televíziós akcióhős, MacGyver képében. „Nos, ez határozottan én vagyok” – kommentálta az igazi Macron.
Macron Instagram-bejegyzését több mint 73 ezren lájkolták, néhány felhasználó pedig csodálatát fejezte ki az elnök laza viselkedése miatt.
Az év eleje óta a Naftohaz csoporthoz tartozó UkrHasVydobuvannya elindította a negyedik nagy áteresztőképességű kutat, amely naponta mintegy 400 ezer köbméter gázt termel Ukrajnának – számolt be róla a Naftohaz-csoport sajtószolgálata.
A munka idején a legénység napi fúrási rekordját is felállították – az egyik csapat 905 métert fúrt 24 óra alatt. Az UkrBurHaz szakembereinek hatékony munkájának köszönhetően a kutat a tervezettnél 30 százalékkal gyorsabban – mindössze 105 nap alatt – sikerült befejezni.
2023 decemberében a Naftohaz csoporthoz tartozó UkrHasVydobuvannya üzembe helyezett két nagy áteresztőképességű kutat, amelyek napi mintegy 200 000 köbméter gázt termelnek. Januárban egy harmadik kutat is indítottak, amely napi 250 000 köbméter gázt biztosít.
A terv további finanszírozást irányoz elő a román kikötőkben működő cégek számára, amelyek kapacitásbővítést igényelnek az Ukrajnából származó áruk feldolgozására vagy tárolására.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Románia által javasolt, összesen 126 millió eurós állami támogatási programot a kikötők fejlesztésére az Ukrajnából érkező áruforgalom növekedése mellett. Ez áll az EB sajtóközleményében.
A 126 millió eurós költségvetésű program 2024. december 31-ig tart. A támogatást 10 millió euróig terjedő támogatás formájában biztosítják Románia tengeri és dunai kikötőiben működő logisztikai cégeknek.
Románia a fekete-tengeri Konstanca kikötő fejlesztésével támogatja az ukrán gabonaexport tranzitját – jelentette be a pénteki kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A kormányfő örömét fejezte ki, hogy az erről szóló határozatok rögtön a Három Tenger Kezdeményezés bukaresti csúcsértekezlete, illetve üzleti fóruma után kerültek napirendre, annak bizonyságául, hogy Románia komoly erőfeszítéseket tesz a térség infrastrukturális összekapcsolása, ugyanakkor Ukrajna támogatása érdekében.
A pénteki kormányülésen a konstancai kikötő elérhetőségét javító úthálózat-fejlesztésekről, a kikötő vízellátásának és szennyvíz-, illetve villamosenergia-hálózatának korszerűsítéséről fogadtak el határozatokat, amelyek együttes értéke mintegy 300 millió eurót tesz ki.
A kormányinfón Mihai Constantin kormányszóvivő elmondta, hogy a legfontosabb román kikötő infrastruktúrájának fejlesztését három év alatt fogják elvégezni, a finanszírozást pedig európai uniós vissza nem térítendő támogatásból, illetve román költségvetési forrásokból fedezik.
Románia, Ukrajna, Moldova, az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői augusztus 11-én az ukrán–moldovai–román hármas határ mellett található Galac városában állapodtak meg arról, hogy megduplázzák a Románián keresztül külföldi piacokra exportált ukrán gabonamennyiséget, miután Oroszország sorozatos dróntámadásokat intézett Ukrajna folyami kikötői, a Duna-parti Reni és Izmajil ellen.
Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter azt ígérte, hogy Románia a jelenlegi havi kétmillió tonnáról négymillió tonnára növeli az ukrán gabonatranzitot kiszolgáló szállítási kapacitását a közeljövőben.
Az ukrán kormány gazdasági modellt dolgoz ki a Krím-félsziget fejlesztésére a megszállás utáni időszakra, amely öt pontból áll – közölte csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő ismertette a Krím félsziget fejlődésének gazdasági modelljét, amely a következő pontokból áll:
1. A Krím mint Európa új turisztikai központja. Üdülőhellyé kell válnia, ahol egész évben lehet üdülni. A Krim365 márkanév alatt új szállodai infrastruktúra és közösségi terek jönnek létre.
2. A Krím kapcsolata Ukrajnával, Európával és a békével. Négy autópálya, két nemzetközi szintű repülőtér építése, a krími híd lebontása a biztonságos hajózás érdekében a Fekete- és az Azovi-tengeren.
3. Energia. A Krím integrációja az ENTSO-E rendszerbe és a megújuló energiaforrásokra való áttérés. A fekete-tengeri gázlelőhelyek fejlesztése a legújabb technológiák bevonásával. Ennek köszönhetően a Krím az energiaforrások exportőrévé válik.
4. A mezőgazdasági ágazat fejlesztése. A program a Kahovkai Vízerőmű öntözési célú helyreállítását írja elő Ukrajna déli részén. A félszigeten kisgazdaságok jönnek létre, és elindul a szőlőtermesztést támogató munkaprogram.
5. Európai és világszínvonalú IT-központ létrehozása a félszigeten. Külön rendszer lesz a tudományba, oktatásba és innovációba való befektetések vonzására. A Krím az ukrán Szilícium-völgy lesz.
„Ezek a változások fokozatosak lesznek, de már van egy olyan jövőkép, amely lehetővé teszi, hogy felmérjük az előrelépésünk eredményességét” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Megszavazták azt a stratégiai tervezetet, amely meghatározza az Ukrán Állami Hadiipari Konszern és annak vállalkozásainak prioritásait a 2023-2034 közötti időszakra – közölte a Ukroboronprom sajtószolgálata.
Az információk szerint a stratégia fő feladata a sorozatgyártás és a termékek szállítása, a technológiai bázis fejlesztése, valamint az ukrán biztonsági és védelmi erők igényeinek megfelelő biztosítása.
Fontosnak tartják továbbá a hagyományos tudományos, műszaki és termelési kompetenciák megőrzését, új technológiai és termelési kompetenciák kialakítását a vezető nyugati cégek technológiájának megfelelően, illetve a legújabb típusú fegyverek és katonai felszerelések működésének támogatását.
Tevékenységük során külön figyelmet szentelnek a NATO-országok és Ukrajna fegyverzete közötti kompatibilitásra.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Dél-Korea támogatja Ukrajnát az agresszor elleni harcban. Így az ország azt tervezi, hogy platformokat ad át Kijevek egy „okos város” fejlesztésére, amelyet a háború utáni újjáépítéshez használnak majd fel.
Erről a Yonhap számolt be a koreai miniszter hivatalára hivatkozva.
Won Hee-ryong dél-koreai föld-, infrastruktúra- és közlekedési miniszter Lengyelországba utazott. Ott találkozik ukrán tisztviselőkkel, és megvitatja Ukrajna újjáépítési projektjeit az Oroszországi Föderációval vívott háború után, és különösen Dél-Korea részvételét ebben a folyamatban.
A tervek szerint szándéknyilatkozatot ír alá az ukrán infrastrukturális minisztériummal is az „okos város” létrehozását illetően.
Az Ukroboronprom állami hadiipari konszern megkezdte 125 mm-es lövedékek gyártását a harckocsik fegyverzetéhez, Ukrajna a lőszergyárat egy NATO-tagországgal szoros partnerségben annak területén létesítette – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukroboronprom közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a Védelmi Minisztérium megrendelésére már leszállították az első tétel 125 mm-es lövedékeket a T-64, T-72 és T-80 harckocsikhoz, amelyekkel az ukrán hadsereg támadja az oroszokat.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna a függetlenedése óta először indította el saját lőszergyártását: 82 mm-es és 120 mm-es aknavetőaknákat, 122 mm-es és 152 mm-es tüzérségi lőszereket, és most 125 mm-es harckocsi-lövedéket állít elő. Ugyanakkor biztonsági okokból a lőszergyártást Ukrajna a saját területén kívülre telepítette, de a lőszerek előállítását ukrán állampolgárok – tervezők, technológusok, esztergályosok, öntő szakemberek – végzik.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Athén európai uniós (EU) pénzügyi támogatást kér a görög vasúti közlekedés biztonságának sürgős fejlesztéséhez – jelentette be a görög kormány hétfőn.
Eközben egyre szélesebb körű munkabeszüntetéseket terveznek a görög közalkalmazottak, köztük a vasutasok, akik a balkáni ország történetének legsúlyosabb, 57 halálos áldozatot követelő múlt keddi vonatszerencsétlensége miatt tiltakoznak.
A szakszervezetek szerint a görög vasúthálózatot jelentősen meggyengítette a költségcsökkentés és az elégtelen beruházási szint, amely a Görögországot 2010 és 2018 között megbénító adósságválság következménye.
Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök elismerte, hogy a több évtizedes hanyag üzemelés hozzájárulhatott a február 28-i tömegszerencsétlenséghez.
„Ahogy a kormányfő fogalmazott: nem tudunk, nem akarunk és nem is fogunk emberi hibák mögé bújni” – szögezte le Jannisz Oikonomu kormányszóvivő egy hétfői sajtótájékoztatón.
A szóvivő megerősítette, hogy a görög kormányfő újabb EU-s pénzügyi támogatást fog kérni a meglévő görög vasúthálózat fenntartásához és gyors korszerűsítéséhez. Hozzátette: Athén vasúti biztonságtechnikai know-how átadását is kérte EU-s partnerországoktól.
A görög kormányszóvivő nem adott bővebb tájékoztatást a részletekről vagy arról, hogy Athén pontosan mekkora EU-s támogatást szeretne igényelni.
Az EU technikai segítséget nyújt Görögországnak vasúthálózata korszerűsítéséhez és a vasútbiztonság növeléséhez – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében hétfőn, miután megbeszélést folytatott Micotakisszal.
„A vasúti közlekedés biztonsága kiemelt fontosságú” – fogalmazott von der Leyen, anélkül, hogy említést tett volna további pénzügyi támogatásról.
A február 28-i vasúti szerencsétlenség idején szolgálatban lévő görög állomásfőnök hatósági őrizetben várja a bírósági büntetőper megkezdését.
Görögországban több városban is kormányellenes tüntetések robbantak ki és munkabeszüntetések kezdődtek az ország történetének legsúlyosabb vasúti tömegbalesetét követően, beleértve a görög vasúti dolgozók gördülősztrájkját is, amelynek következtében leállt az ország vasúti közlekedése.
A munkabeszüntetéshez szerdán egynapos általános sztrájk keretében csatlakoznak a kormányzati dolgozók, a tanárok és az egyetemi hallgatók is – jelentették be az érintett szakszervezetek.
Hétfőn a tüntetők üres székeket és vörös szegfűket helyeztek a görög közlekedési minisztérium épülete elé, valamint „Számít az életünk” és „Gyilkosok” feliratú transzparenseket tartottak a magasba.
A görög vasúti dolgozók szakszervezete és a mozdonyvezetők legalább szerdáig meghosszabbították a munkabeszüntetésüket, és kijelentették, hogy a görög vasúti biztonsági rendszerek évek óta elavultak.
A több százezer munkavállalót képviselő Adedy érdekvédelmi ernyőszervezet „gyilkos bűncselekménynek” nevezte a vasúti balesetet, és a privatizációs döntések visszavonását, valamint a balesetért felelős vezetők megbüntetését követelte.
Görögország 2017-ben privatizálta a görög államvasutakat a nemzetközi pénzügyi mentőcsomagban vállalt kötelezettségei részeként, a vevő az olasz államvasutak (FSI) volt. A jelenleg Hellenic Train néven működő vállalat a személy- és teherfuvarozást végzi, míg a vasúti pálya, az állomások és egyéb infrastruktúra fenntartója és üzemeltetője az OSE nevű görög állami tulajdonú nagyvállalat.
A görög hatóságok a tömegszerencsétlenség részleteinek kivizsgálása és a nyomozás idejére felfüggesztették a vasúti közlekedést az Athén-Thesszaloniki útvonalon.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton.
Az úgynevezett 10-es vasúti folyosó kiépítése kiemelten fontos Szerbia számára. Ennek lesz a része a Belgrádot Budapesttel összekötő gyorsvasút, illetve ez a vasútvonal köti majd össze Szerbiát Észak-Macedóniával, Albániával és Görögországgal.
Az óránkénti 200 kilométeres sebességet is lehetővé tevő vasúti vonal megkönnyíti és felgyorsítja majd a teher- és személyforgalmat, és közvetlen kapcsolatot biztosít a déli és nyugati európai uniós országok között. A várakozások szerint a Belgrád-Nis vasútvonalat évente 2,3 millió ember fogja használni.
A 2,7 milliárd eurós projektet az EU 598 millió euróval támogatja, a szerb költségvetésből 525 millió eurót fordítanak rá, míg a fennmaradt összeget az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedvezményes hiteleiből finanszírozzák.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a támogatásról szóló szerződés aláírását követően kijelentette: ez a valaha volt legnagyobb projektje Szerbiának.
A szerződés aláírásán részt vett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos is, aki közölte: fontos vasúti projektről van szó, amely új munkahelyeket teremt, hozzájárul Dél-Szerbia fejlesztéséhez, és széleskörű kereskedelmi útvonalat hoz létre.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Belgrádot a dél-szerbiai Nissel összekötő vasút fejlesztésére Szerbia 598 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól; az erről szóló szerződést kedden írták alá egy Belgrádból dél felé tartó vonaton.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1677706560
[modified] => 1677698140
)
[title] => Az EU hatalmas összeggel támogatja Szerbia vasúti fejlesztését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35572&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35572
[uk] => 35542
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 1314
[image] => Array
(
[id] => 1314
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[original_lng] => 61032
[original_w] => 940
[original_h] => 529
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/szerb-eu-zaszlo.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1677690941:12
[_thumbnail_id] => 1314
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3045
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>
Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO