Egy egyéni vállalkozó, aki a kárpátaljai Onokóci Községi Tanács ókemencei líceumának ebédlője felújítását végezte, az elvégzett munkákról szóló iratokban az alkalmazottak bérére és az egységes társadalombiztosítási járulékra fordított közvetlen költségeket tüntette fel. A bérek – több mint 779 ezer hrivnya és az egységes társadalombiztosítási járulék – több mint 145 ezer hrivnya.
A beszerzés, amely magában foglalta ezt az újjáépítést is, ellenőrzése során azonban az Állami Auditálási Szolgálat Nyugati Hivatalának kárpátaljai munkatársai felfedték, hogy az egyéni vállalkozó a munkavégzés ideje alatt nem alkalmazott bérmunkát, sem bért, sem járulékot nem fizetett. Így a kivitelező indokolatlanul több mint 924 ezer hrivnyával, azaz közel egymillió hrivnyával növelte az építési munkálatok költségét, a projekt teljes költsége pedig 7,6 millió hrivnya volt.
A munkálatok költségeinek túlbecsült összegéből több mint 631 ezer hrivnyát állami költségvetési támogatásból fizettek ki, amelyet az Európai Unió finanszírozott a Ukraine Facility pénzügyi támogatási program keretében, és több mint 293 ezer hrivnyát a projekt helyi költségvetésből származó társfinanszírozási alapjaiból fizettek ki.
Az auditorok ellenőrizték a „Középfokú oktatási intézmények étkezdéinek felszerelésbeszerzésére, létesítésére és korszerűsítésére (rekonstrukció és nagyobb javítások lebonyolítása) irányuló intézkedések végrehajtása” elnevezésű beszerzést, amelyhez az Európai Unió Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeinek forrásait használták fel, a modern, hozzáférhető és magas színvonalú középfokú oktatás biztosítása érdekében az „Új Ukrán Iskola” elnevezésű program keretében.
A bérek és a társadalombiztosítási járulékok költségeinek indokolatlan elszámolása mellett az ellenőrök más jogsértéseket is találtak. Az egyéni vállalkozó olyan munkálatok írt a jegyzőkönyvbe, amelyeket nem hajtott végre – több mint 57 ezer hrivnyával. Ez a műszaki felügyelet költségeinek növekedéséhez is vezetett, amelyet egy másik vállalkozó végzett el.
Egyben azt is rögzítették, hogy közel 64,7 ezer hrivnyát használtak fel a terv- és költségbecslési dokumentáció korrigálására. Bár az ilyen projektekre szánt források felhasználásáról szóló szabályozási dokumentum kimondja, hogy a támogatás odaítélésekor kötelező a költségvetési tervdokumentáció megléte, a módosításért és a dokumentáció elkészítéséért nem fizetnek.
A szabálysértések között szerepel egyrészt az a tény, hogy a megrendelő – Onokóci Községi Tanács nem jelezte, hogy a beszerzést a Ukraine Facility keretében bonyolították le. Másrészt a szerződést az egyik szolgáltatóval az elektronikus beszerzési rendszer használata nélkül kötötték meg, és a kifizetésre vonatkozó dokumentumok benyújtásakor a vállalkozó nem adott tájékoztatást arról, hogy rá, a végső tényleges tulajdonosaira (részvényeseire) nem vonatkoznak az Európai Unió szankcióinak formájában megjelenő korlátozó intézkedések, és nem szerepelnek az EU szankciós listáján.
Egy másik beszerzés – a Beregszászi járási Beregkisfaludon az iskola étkezdésének rekonstrukciója ellenőrzése során, amelyet szintén a Ukraine Facility keretében finanszíroztak, az Állami Auditálási Szolgálat Nyugati Hivatalának kárpátaljai munkatársai az építési munkálatok költségeinek túlbecslését, az aktákban el nem végzett munkák szerepeltetését, valamint az étkezde berendezéseinek részleges hiányát fedezték fel.
Az ellenőrzés eredményei szerint a Beregkisfaludon megállapított szabálysértéseket teljes mértékben megszüntették, ugyanakkor az ókemencei Líceum rekonstrukciója során elkövetett, közel egymillió hrivnyás szabálysértéseket még nem térítették meg. Az anyagokat átadták a Kárpátaljai Megyei Ügyészségnek, számolt be az Állami Auditálási Szolgálat Kárpátaljai Főosztálya.
Ukrajna közúti infrastruktúrája 2026 telén olyan mértékű károsodást szenvedett el, amelyet a szakma a háború kezdete óta példátlannak nevez. A hosszan tartó fagyok, az intenzív csapadék és az ismétlődő olvadás-fagyás ciklusok látványosan felgyorsították az útburkolatok szétesését, ám a most kialakult helyzet nem kizárólag az időjárás következménye. A háttérben az évek óta halmozódó forráshiány és az elmaradt közútkarbantartás áll.
A kormányzati tájékoztatás szerint az ország fő közlekedési útvonalain több mint 23 millió négyzetméternyi burkolat deformációját rögzítettek. Ez nem csupán kátyúkat jelent, hanem repedezett, felpúposodott, szerkezetileg meggyengült pályaszakaszokat is. A szakértői becslések szerint a minimálisan szükséges helyreállítási munkák költsége elérheti a 60-70 milliárd hrivnyát, miközben a 2026-os állami költségvetésben mindössze mintegy 12 milliárd hrivnya szerepel az országos közúthálózat fenntartására. Vagyis a szükséges forrás az idei keret öt-hatszorosa.
A problémát a gazdasági szereplők is azonnal érzékelték. Szerhij Kujun üzemanyagpiaci szakértő nyilvános bejegyzésében arról írt, hogy a benzinszállító járművek tömegesen sérülnek meg a rossz burkolat miatt.
„A javítási költségek és a késések meredeken nőnek” – fogalmazott az A-95 tanácsadó cég igazgatója.
Dmitro Ljouskin, a Prime csoport országos töltőállomás-hálózat alapítója megerősítette: vállalatuk járműparkjának karbantartási kiadásai 60 százalékkal emelkedtek, miközben a kieső bevételek nagysága nehezen számszerűsíthető. A jelenség nem korlátozódik az üzemanyag-szállításra: érinti az élelmiszer-logisztikát, a katonai ellátási útvonalakat, az energetikai berendezések szállítását, sőt a mentő- és katasztrófavédelmi szolgálatokat is.
A közúthálózat javításának finanszírozása
A finanszírozási háttér megértéséhez azonban érdemes visszanyúlni 2024 elejére, amikor az üzemanyag jövedéki adójából származó bevételeket – a háborús prioritásokra tekintettel – a központi költségvetés általános alapjába irányították át. A korábbi Közúti Alap így gyakorlatilag kiürült. A döntés védelmi szempontból indokolható volt, ám most láthatóvá váltak a mellékhatásai. Kujun számításai szerint 2023-ban a jövedékiadó-bevétel még 63 milliárd hrivnyát tett ki, 2025-ben már 141 milliárdot, 2026-ban pedig akár 180 milliárd hrivnya is befolyhat.
Az autósok jelentős összegeket fizetnek be a költségvetésbe. A védelmi szféra az első, de a közlekedési infrastruktúra is a nemzetbiztonság része – hangsúlyozta.
Viktor Zahreba közlekedési elemző szerint az elmúlt években a karbantartási munkák radikális visszafogása strukturális kockázatot teremtett. Mint fogalmazott, a korrupció elleni küzdelmet nem lehet az intézményrendszer „kivéreztetésével” megoldani.
Szerhij Vovk, a Közlekedési Stratégiák Központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi források országos szinten még az alapvető fenntartási feladatokra sem elegendők. Több régióban – például Poltava megyében – az éves fenntartási keret 50 százalékát már az első két hónapban felhasználták a hóeltakarításra és a téli üzemeltetésre.
A kormányzat részéről is elhangzott, hogy pótlólagos forrásokat keresnek, ám konkrét összegeket egyelőre nem neveztek meg.
A szakma szerint legalább 25-30 milliárd hrivnya azonnali többletforrásra lenne szükség a legkritikusabb útvonalak stabilizálásához. Hosszabb távon felmerült a Közúti Alap újjászervezése és kibővítése egy átfogó közlekedésfejlesztési alappá, amely a vasúti és városi infrastruktúrát is magában foglalná. Ugyanakkor egy ilyen reform a költségvetési év közben nem kivitelezhető.
Alternatív megoldásként szóba került a nemzetközi finanszírozás.
A közelmúltban létrejött Ukraine Transport Support Fund – svéd, litván és kanadai részvétellel – elvben gyors forrásbevonást tehet lehetővé.
A nemzetközi hitelek és támogatások folyósítását azonban rendszerint hosszú előkészítési folyamat előzi meg, ami időigényes egy olyan helyzetben, ahol a kátyúk azonnali beavatkozást követelnek.
Technológiai szempontból is kulcskérdés a minőség. A szakértők szerint az aszfaltozás csak plusz 10 Celsius-fok felett, megfelelő szárítás és korszerű, módosított bitumen alkalmazásával tartós. A téli, ideiglenes „kátyúbetömés” sok esetben forráspazarlásnak bizonyul. Felmerül a tartósabb betonburkolatok arányának növelése is, ám ez már hosszabb távú stratégiai döntés.
A bevételi oldal bővítése sem kerülhető meg. Egyes elemzők szerint indokolt lenne az elektromos járművek infrastruktúra-hozzájárulásának bevezetése, mivel ezek – nagyobb tömegük miatt – fokozottan terhelik a burkolatot. Emellett mérlegelendő a jövedéki bevételek részleges visszacsatornázása a közúthálózatba.
Építési munkálatok megkezdését jelentette be a washingtoni Fehér Házban Donald Trump amerikai elnök – írja az MTI.
„Örömmel jelentem be, hogy megkezdődtek a munkálatok a Fehér Ház területén az új, nagy és gyönyörű bálterem építésére”– írta az amerikai elnök a Truth Social platformon helyi idő szerint hétfő este.
Az új terem építési költségeit 250 millió dollárra becsülik, a tervek szerint több mint nyolcezer négyzetméter alapterületű lesz, és akár ezer vendéget is tudnak ott fogadni. A terem külföldi állam- és kormányfők tiszteletére rendezett nagy vacsorák és más jelentős események helyszínéül fog szolgálni – emelte ki bejegyzésében az elnök.
„A Fehér Ház érintett, keleti szárnyát teljesen modernizálják, és a munkálatok befejezése után szebb lesz, mint valaha”– emelte ki Donald Trump
Közlése szerint az új rész teljes egészében magánforrásokból, elsősorban „nagylelkű hazafiaktól és kiváló vállalatoktól” származó pénzből fog megépülni. Az elnök a múlt héten egy nagy vacsora keretében köszönte meg az adományokat. A vendégek között voltak olyan technológiai vállalatok képviselői, mint az Amazon, az Apple, a Meta, a Google, a Microsoft és a Palantir, valamint a védelmi ipar óriása, a Lockheed Martin.
A „Csap–Záhony határátkelőnél, Magyarország és Ukrajna között, befejeződtek a korszerűsítési munkálatok az Ukrajna gazdasági támogatása projekt keretében (USAID projekt). A Kárpátaljai Infrastruktúra-Fejlesztési és Helyreállítási Szolgálat képviselői együtt a projekt munkatársaival közösen megtekintették az elvégzett munkálatokat.
A legnagyobb magyar–ukrán határátkelőhely korszerűsítését a Avtomahisztral Pivdeny vállalat végezte. A szakemberek felújították a teherforgalom számára kijelölt részt, kicserélték az aszfaltréteget, újraszabályozták a forgalmi sávokat, kicserélték az útjelző táblákat, valamint az útburkolatot és sorompókat. Ezen kívül felújították a gyalogos ösvényeket, a kerekek által okozott ütközéseket csökkentő akadályokat és az esővédő pavilonokat.
Az októberben indult munkák során 16 modernizált, kényelmesebb vám- és határellenőrzési modult telepítettek.
A határátkelőn emellett vészleállító eszközöket is telepítettek, amelyek szükség esetén korlátozhatják a járművek kijutását az átkelő területéről.
A korszerűsítés az első lépése a határátkelő rekonstrukciójának, amelynek költsége 1,8 millió dollárt tett ki. A következő lépésben a határátkelő teljes rekonstrukciója következik, és jelenleg folyamatban van a tervezési dokumentáció előkészítése.
A kárpátaljai vámhatóság egy hónapja tájékoztatta a lakosságot, hogy az ukrán–magyar határon található Csap–Záhony nemzetközi határátkelőn a kárpátaljai infrastruktúra rekonstrukciós és fejlesztési szolgálata javítási munkákat végez az Ukrajnába vezető ki- és belépési pontokon. Már elvégezték a nagy méretű járművek kényszerleállítására szolgáló eszközök felszerelését.
A teher- és személyforgalmi sávokon felújították burkolatot.
Ezzel egyidejűleg az USAID „Ukrajna gazdasági támogatása” projekt támogatásával a vám- és határőrszolgálat személyzete számára moduláris irodákat telepítettek. A modulokhoz elektromos és egyéb mérnöki kommunikáció csatlakoztattak, ami lehetővé teszi, hogy teljesen működőképesek legyenek, valamint elvégezhessék a vám- és határellenőrzést, valamint a nyilvántartásba vételt.
A javítási munkálatok ideje alatt a Csap–Záhony ellenőrzőpont mindkét irányban a megszokott rezsimben működik, számolt be a Kárpátaljai Vámhivatal sajtószolgálata.
Oroszország minden nap támadja az ukrán polgári infrastruktúrát, beleértve az egészségügyit, és célirányosan támad békés városokra és terrorizálja az állampolgárokat. Az ellenség szisztematikusan rombolja a kórházakat, klinikákat, rendelőket és szülészeti kórházakat, további terheket róva az egészségügyi rendszerre.
Ennek ellenére az egészségügyi infrastruktúra helyreállítása az hatóságok számára az egyik prioritás. Több mint két és fél éve folynak a helyreállítási munkálatok annak érdekében, hogy a lakosság akadálytalanul hozzáférjen a számára szükséges minőségi egészségügyi ellátáshoz. Eddig 887 egészségügyi intézményt teljesen vagy részben helyreállítottak Ukrajna különböző régióiban. Ebből 537 objektumot teljesen, további 350-et pedig részben újítottak fel. Ezek a megszállás alól felszabadított területek egészségügyi intézményei, valamint azok, amelyek kisebb károkat szenvedtek: betörtek az ablakok, megsemmisült a tető, megsérült a homlokzat, stb. A létesítmények többségét Mikolajiv, Dnyipropetrovszk, Kijev, Harkiv és Csernyihiv régiókban állították helyre.
A teljes körű háborúkezdete óta az ellenség 1673 egészségügyi intézményt rongált meg, további 223-at pedig teljesen megsemmisített. A legnagyobb veszteségeket Harkiv, Donyeck, Mikolajiv, Kijev, Csernyihiv, Dnyipropetrovszk, Herszon és Zaporizzsja megyék kórházai szenvedték el. Az ideiglenesen megszállt területeken található kórházak pusztulásának mértékéről jelenleg nincs lehetőség átfogó információ beszerzésére. Emellett a háború kezdete óta Oroszország 226 mentőjárművet rongált meg, 263-at megsemmisített és 125 járművet rabolt el, tájékoztatott az Egészségügyi Minisztérium.
Jelenleg Izjum továbbra is az egyik leginkább érintett város Harkiv megyében az orosz csapatok teljes körű inváziója következtében.
A Harkiv megyében található Izjumban továbbra is folyik a helyreállítás az Oroszországi Föderáció fegyveres agressziója következtében megsérült infrastruktúrán. Erről augusztus 5-én, hétfőn tájékoztatott Oleh Szinyehubov, a harkivi OVA vezetője.
Meg kell jegyezni, hogy a teljes körű háború kezdete óta a város infrastruktúrájának csaknem 80%-a megsérült. Jelenleg a sürgősségi és mentési munkákat helyi költségvetésből és állami támogatásból finanszírozzák.
Elsőbbséget élvez az olyan épületek javítása, ahol továbbra is laknak.
Közlekedési káosz fenyegeti Olaszország északi részét az Alpokon átívelő fontos bekötőutak lezárása miatt. A jövő héten belevágnak a Mont Blanc-alagút több hónapos felújításába.Mont
Lezárják a Mont Blanc-alagutat karbantartási munkálatok miatt szeptember 4-től, 15 hétre. A 11,6 kilométeres alagút 1,2 kilométeres szakaszának felújítását jövőre folytatják. A munkálatok várhatóan 50 millió euróba kerülnek – közölte az útvonal üzemeltetője.
Az ügy fontosságát szemlélteti, hogy Matteo Salvini olasz közlekedési miniszter és miniszterelnök-helyettes személyesen egyeztet a francia hatóságokkal a minél gördülékenyebb munkavégzés érdekében.
A lezárások azonban már a héten elkezdődtek. Az Olaszország és Svájc közötti Szent Gotthárd-alagutat hétfőn időlegesen lezárták a heves esőzések miatt. A létesítményt kedden adták át újra a forgalomnak. Az Olaszországot Ausztriával és Franciaországgal összekötő Brenner, valamint Fréjus vasúti alagutat is üzemen kívül helyezték hétfőn, mivel a zivatarok földcsuszamlásokat okoztak a térségben. A Brenner-vasútvonalat kedden délután újranyitották.
Az SNCF Reseau francia vasúttársaság arról tájékoztatott, hogy a Fréjus-vasútvonalon a vágányjavítás csak a hegyoldal stabilizálása után kezdődhet, így a forgalom Saint-Jean-de-Maurienne és Modane között, a határ francia oldalán továbbra is tilos. A vonatok Franciaország és Olaszország között Nizzán és Svájcon keresztül közlekednek. Clement Beaune francia közlekedési miniszter a hét elején azt mondta, hogy a Frejus-alagutat napok múlva vehetik teljesen birtokba a közlekedők.
Milyen hatással lehetnek a lezárások Olaszország gazdaságára? A lezárásokat több gazdasági szereplő is aggodalommal figyeli. A Mont Blanc-alagút lezárásáról Alessandro Spada, az olasz Assolombarda regionális üzleti lobbi elnöke elmondta, hogy tagjai aggódnak Észak-Olaszország kereskedelmére gyakorolt hatása miatt.
Az országok közti vasúti és közúti összeköttetések zavarait valóban megszenvedheti az olasz gazdaság – különösen a turizmus és az export. A Reuters úgy tudja, hogy a Conftrasporto közlekedési vállalat lobbijának vezetője, Paolo Ugge egyenesen drámai következményektől tart.
Rahón rekonstruálják a Hegyökológiai Múzeumot, az ország egyetlen természeti múzeumát, amelyet a Kárpáti Bioszféra Rezervátumban hoztak létre. A hírt Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció első helyettes vezetője jelentette be.
„Kicserélik a tetőt és az ablakokat. Ezen kívül a homlokzatot is megújítják, a helyiségen belül pedig javításokat végeznek. További fontos elem az intézmény kiállításainak korszerűsítése.
Minden munkát az európai szabványoknak megfelelően, környezetbarát anyagok felhasználásával és az energiatakarékossági követelményeknek megfelelően végeznek majd” – közölte.
Elmondása szerint az építkezési munkák elvégzéséhez a múzeum vezetőségének a külföldi SNPA-projekttel együttműködve sikerült pályázati forrásokat bevonni a Frankfurti Állattani Szervezettől.
