A Kyivstar megállapodást írt alá az Uklon, ukrán taxirendelési és szállítási platform felvásárlásáról – jelentette be a VEON, a Kyivstar anyavállalata.
Az ügylet lezárása után a Kyivstar az Uklon részvényeinek 97%-át kapja meg, összesen 155,2 millió dollárért. Szerhij Hriskov, az Uklon vezérigazgatója várhatóan továbbra is a posztján marad.
Hriskov közölte, hogy a megállapodás és egyeztetést a tervek szerint 2025 áprilisában zárják le, miután teljesítve lesznek az alapfeltételek.
„Meg kell jegyezni, hogy a Kyivstar és az Uklon külön vállalkozások maradnak. Az egész csapat az Uklon vezérigazgató közvetlen vezetése alatt továbbra is teljes erővel azon fog dolgozni, hogy a vállalat termékeit és szolgáltatásait az ukrajnai és más piacokon fejlessze”, írta Hriskov.
Az Uklon Ukrajna 27 városában működik, és több mint 100 ezer sofőr-partnert egyesít a platformon. 2024-ben a vállalat több mint 100 millió utazást és több mint 3 millió szállítást hajtott végre.
2023-ban az Uklon belépett a szállítási üzletágba, és kiterjesztette tevékenységét Üzbegisztánban, ahol a VEON Beeline Uzbekistan az ország vezető digitális szolgáltatójaként is működik.
A VEON Group vezérigazgatója, Kaan Terzioglu elmondta, hogy a vállalat tanulmányozza az Uklon Ukrajnán és Üzbegisztánon túli kiterjesztésének lehetőségeit kazahsztáni, pakisztáni és bangladesi digitális szolgáltatók támogatásával.
Újabb európai céget vásárol fel az MHP: a baromfipiacon már a kontinens legnagyobbjának számító ukrajnai cég a spanyol UVESA megvételével tovább erősíti ezt a pozícióját, és növeli érdekeltségét a sertésszektorban is. Az orosz–ukrán háború ellenére az MHP tavalyi harmadik negyedéve volt a legeredményesebb a cég történetében.
Kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be az MHP, Ukrajna legnagyobb baromfi-feldolgozója a sertés-, illetve baromfihússzektorban érdekelt élelmiszeripari vállalat, a spanyol UVESA Group megvételére. Az MHP ajánlata az UVESA összes jelenlegi részvényesének szól, és 50,01 százalékos minimális részesedést kíván elérni.
Mint közölték, ha hatósági jóváhagyások szükségesek az üzlethez, azok követelményeit megvizsgálják, és „szükség szerint kezelik” – írja a Poultryworld. Az MHP terjeszkedése azért különösen fontos a magyar baromfiszektor szempontjából, mert az ukrajnai cég már korábban is fontos pozíciókat szerzett Európában, és termékeivel elárasztotta az uniós piacot.
A cég az akvizíciót egy újabb stratégiai lépésnek tekinti, amivel megszilárdítja jelenlétét a globális élelmiszeriparban, egyben pedig hosszú távú befektetőt biztosít az UVESA Group számára. Az ügylet tovább erősíti az MHP pozícióját Európában, ahol a becslések szerint már a legnagyobb baromfitermelőnek számít.
Az MHP itt van a szomszédban is
A beszámoló szerint az MHP működteti a 2019-ben felvásárolt Perutnina Ptuj leányvállalatot is, amely Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában értékesít baromfit. A cégnek van vágóüzeme Hollandiában, egy vegyes vállalata Szaúd-Arábiában, valamint értékesítési és elosztóirodái az Egyesült Királyságban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A cég hangsúlyozta, hogy spanyolországi jelenléte új munkahelyeket teremt, és értékes együttműködési lehetőségeket biztosít a helyi gazdálkodókkal és vállalkozásokkal, elősegíti a tágabb baromfiellátási lánc megerősítését, és hozzájárul Spanyolország tágabb mezőgazdasági ágazatához, javítva az ország élelmiszer-fenntarthatóságát és előmozdítva a gazdasági fejlődést.
Az 1964-ben alapított UVESA Spanyolország egyik legnagyobb baromfi-feldolgozója, amely hatszáz gazdaságot integrált, Alpico márkanév alatt készít és exportál szárított kolbászt, valamint Basmahal védjegy alatt húskészítményeket.
Bár az elmúlt években történt cégfelvásárlások a cég globális baromfiiparban betöltött szerepét erősítették, az MHP kinyilvánította, hogy a prioritás továbbra is az ukrajnai üzletfejlesztés. Mint közölték: azon dolgozunk, hogy biztosítsuk az élelmiszer-biztonságot, létesítményeink stabil működését, erősítsük az állam gazdaságát, támogassuk a hadsereget, csapatainkat és közösségeinket, és olyan ukrán vállalkozásokba fektetünk be, amelyek kiterjesztik az MHP kulináris ökoszisztémáját.
Háborús hatás
Az MHP jelentése szerint 3300 alkalmazottját sorozták be az ukrán fegyveres erőkbe a háború 2022. februári kezdete óta, ami a vállalatcsoport alkalmazottainak 12 százaléka, és folyamatosan növekszik. A háború hatása érződik a termelésben is: az MHP előzetes adatai szerint ugyanis a tavalyi harmadik negyedévben az ukrajnai egységeinek baromfitermelése 10 százalékkal, 167,84 ezer tonnára esett vissza. Ugyanakkor szlovén érdekeltsége, a Perutnina Ptuj baromfitenyésztő vállalat európai gyártóüzemei 11 százalékkal, 38,52 ezer tonnára növelték a kibocsátást.
Ezen időszak alatt az MHP baromfiexportja 9 százalékkal, 90,49 ezer tonnára esett vissza.
A tavalyi első három negyedévben az ukrajnai baromfihús-termelés mennyisége is kismértékben visszaesett, és
533,74 ezer tonnát ért el az előző évi
546,37 ezer tonnával szemben.
Mindezek ellenére a harmadik negyedévében az MHP 96 millió dolláros nettó nyereséget termelt, ami 75 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában mért értéket, és ami a legsikeresebb három hónapja volt az addig eltelt időszakban. A kilenchavi összes nyeresége 16 százalékkal meghaladva az előző évit, 141 millió dollár volt. Mindezt pedig az ukrán devizaárfolyam-ingadozások negatív hatása és a fennmaradó, magas háborús költségek ellenére érte el a cég.
Összességében a háborúval kapcsolatos költségek magasak, tavaly az első kilenc hónapban elérték a 38 millió dollárt, szemben a 2023 első háromnegyedévében mért 23 millió dollárral – szólnak az MHP számításai. Idén a háború továbbra is bizonytalanná teszi az ukrán piaci helyzetet, nemzetközi szinten pedig csökkenő árakra számítanak.
Az MHP egyébként egy az USA-beli Oakland Institute által készített tanulmány szerint 360 ezer hektár termőföldet művel Ukrajnában. Az uniós tagállamokban működtetett üzemei révén pedig már az orosz–ukrán háború előtt jelentős pozíciókat szerzett az EU-piacain. Ehhez a kvótát úgy játszotta ki, hogy a csontos csirkemellet az egy ízületes szárnyat rajta hagyva szállították be az unióba, majd azt saját üzemeiben mellfilévé és szárnnyá darabolták.
India júliusban napi 2,07 millió hordó olajat vásárolt Oroszországból, 4,2 százalékkal többet, mint júniusban, és 12 százalékkal nagyobb volument, mint egy évvel ezelőtt. A világ legnépesebb országa ezzel megelőzte Kínát, a távol-keleti óriás ugyanis naponta 1,76 millió hordót importált.
Az orosz fekete arany az elmúlt hónapban India teljes importjának 44 százalékát tette ki a Reuters szerint. Ez azzal magyarázható, hogy az ország finomítói előszeretettel veszik az engedményekkel értékesített orosz olajat, miután a nyugati országok szankciókkal sújtották Moszkvát, így Oroszország kénytelen Ázsiában értékesíteni az energiahordozóit.
Újdelhi az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 10,4 milliárd dollárt spórolhatott az oroszországi importtal, ráadásul az indiai finomítók sokszor a hordónkénti hatvandolláros ársapka feletti összeget fizetnek a fekete aranyért. Washington ennek ellenére sem kérte Indiától a vásárlások visszafogását.
Sőt, India azt állítja, hogy ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne. Érdemes hozzátenni, hogy a két ország jó kapcsolatai több évtizedre tekintenek vissza, ebből kifolyólag Újdelhi semmilyen büntetőintézkedést nem vezetett be Moszkva ellen, és nem ítélte Oroszországot, inkább közvetítőként lép fel a konfliktusban.
India az energiahordozók mellett az orosz műtrágyát és fegyvereket is nagy mennyiségben veszi, miközben Oroszország az indiai gyógyszerek egyik legfőbb felvevőpiacának számít, és bekerült India öt legnagyobb kereskedelmi partnere közé.
Bár a kínai finomítók importja kismértékben visszaesett júliusban, ez cégenként változó. Például az egyik legnagyobb olajvásárlójának számító vegyipari vállalat, a Shanghai Petrochemical idén felpörgette az Oroszországból származó behozatalt: a cég 620 ezer tonna orosz nyersolajat vásárolt az első fél évben, míg tavaly még egy tonnát sem. Ennek köszönhetően a vállalat nyereséges lett, holott egy éve még veszteséget termelt.
A fekete arany még mindig nélkülözhetetlen
Az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt. Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Oroszországi Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több fekete aranyat termelt ki az elmúlt évtizedekben. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta tavaly napi 32,8 millió hordóval.
Gázból Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb készletével, és bár az Egyesült Államok csak az ötödik helyen áll ezen a listán, mégis a legnagyobb termelő. A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések ellenére az energiahordozókat viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket jelent az érintett államoknak.
Soha nem látott vásárlási lázat váltott ki az autópiacon a kormány kezdeményezése, hogy az új autó vásárlása után 15%-os hadiadót vet ki – jelentette ki hétfőn Oleh Nazarenko, az Ukrán Autóimportőrök és -kereskedők Szövetségének vezérigazgatója, számolt be az Ukrajinszka Pravda az AUTO-Consulting szakkiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Nazarenko elmondta, hogy pénteken és szombat délelőtt az ukránok megrohamozták az autókereskedéseket, és az összes autót megvették, az autószalonok teljesen ki vannak söpörve. „A vevők igyekeznek gyorsan megvásárolni a rendelkezésre álló autókat, hogy elkerüljék az új 15%-os adó befizetését. De ez a hatás nem tart sokáig, mert akkor leáll az értékesítés, és a költségvetés feltöltése helyett a kormány csökkenést fog kapni” – tette hozzá.
A vezérigazgató arra is emlékeztetett, hogy a nyugdíjjárulék-levonások 5%-a is kérdéses lesz, amit jelenleg a vásárlók fizetnek. A 20%-os adó autóvásárláskor már nagy összeg, amit a vásárlók nagyon sokáig nem fognak megszokni – mutatott rá Oleh Nazarenko.
A kormány a hadiadó mértékének emeléséről szóló törvénytervezet elfogadására készül. A javasolt változtatások között szerepel 15%-os hadiadó kivetése az új autók vásárlása után (kivéve a fogyatékkal élők ellátását).
Az Alphabet, a Google anyavállalata, tárgyalásokat folytat a Wiz kiberbiztonsági startup megvásárlásáról, amely mintegy 23 milliárd dolláros üzlet lehetne. Ez lenne a technológiai konszern eddigi legnagyobb felvásárlása.
A Wiz megvásárlását célzó csoportot Thomas Kurian, a Google Cloud vezérigazgatója vezeti. A kiberbiztonságot a részlegének egyik megkülönböztető erősségévé kívánja tenni, és a Wiz nagyban hozzájárulna ehhez. A Wiz segít a vállalatoknak a felhőben lévő szolgáltatásaik biztonságossá tételében. Ez bevételeinek ugrásszerű növekedéséhez vezetett, mivel a cégek egyre inkább online üzemeltetik a szoftvereiket és tárolják az adataikat. A 2020-ban Izraelben alapított, ma New York-i székhelyű Wiz májusban közölte, hogy 1 milliárd dolláros finanszírozást gyűjtött, és jelenleg 12 milliárd dollárra értékelik.
A Wiz a zsúfolt piacról az all-in-one platform megközelítéssel tűnt ki. Az AWS, Azure, Google Cloud és más felhőkörnyezetek adatainak beolvasásával a Wiz biztonsági kockázati tényezők szempontjából vizsgálja az alkalmazásokat, az adatokat és a hálózati folyamatokat, és részletes nézetet nyújt a felhasználóknak, hogy megértsék, hol vannak ezek a kockázatok, és azt is, hogyan lehet azokat kijavítani. Platformja jelenleg mintegy 13 területet fed le, a kódbiztonságtól kezdve a konténerkörnyezet biztonságán át az ellátási lánc biztonságáig, és e köré számos más startuppal integrálódik és működik együtt, hogy kiépítse ökoszisztémáját. A vállalat állítása szerint a Fortune 100 vállalat mintegy 40%-ával kötött szerződést, legnagyobb ügyfelei közé tartozik a BMW, a Colgate-Palmolive, a Salesforce és a Mars.
Az Alphabet tárgyalásait Wiz felvásárlásáról csak hetek választják el a befejezéstől, de még mindig van esély arra, hogy az üzlet meghiúsul, mivel számos részletet még meg kell oldani a tárgyalások során. Ha létrejönne az üzlet, az próbatétel lenne a trösztellenes szabályozó hatóságok számára, amelyek az elmúlt években nagyon odafigyelnek azon IT-cégekre, amelyek felvásárolják a feltörekvő vállalatokat az ágazatban. Azonban a Google nagyon motivált abban, hogy megerősítse felhőalapú számítástechnikai részlegét, amely elmarad az Amazon Web Services és a Microsoft Azure mögött.
A Google vezetői évek óta az online hirdetéseken kívüli pénzszerzésre összpontosítanak, de a kereső, a YouTube és más platformok még mindig a holding bevételeinek háromnegyedét adják. A Wiz megvásárlása nem oldaná meg ezt a problémát, de kapcsolatot teremtene a Google Cloud és azon vállalatok között, amelyek a Wizt használják az AWS, Azure és más felhőalapú számítástechnikai rendszerekben tárolt adatok védelmére. Az izraeli alapító és a Microsoft korábbi vezetője, Assaf Rappaport által vezetett startup támogatói között szerepelnek a Sequoia és a Thrive kockázati tőkecégek. A Wiz közlése szerint éves folyamatos bevételük jelenleg 350 millió dollár, de 2025-re szeretnék az 1 milliárd dollárt elérni.
Egy ilyen nagyszabású tranzakció szokatlan lenne a Google számára, amely eddig óvatos volt a nagy felvásárlásokkal kapcsolatban. Az Alphabet legutóbbi nagy üzletét több mint egy évtizeddel ezelőtt bonyolította le a Motorola Mobility 12,5 milliárd dolláros felvásárlásával. De alig két évvel klésőbb a Google eladta a Motorolát a Lenovo számítógépgyártónak – veszteséggel. Nemrégiben, 2021-ben a Google 2,1 milliárd dollárt fizetett a fitnessz-karkötőiről ismert Fitbit cégért. A Wiz felvásárlása az Alphabet újabb nagyszabású lépés lenne a kiberbiztonság területén, két évvel azután, hogy 5,4 milliárd dollárért felvásárolta a Mandiantot, majd ugyanebben az évben megvásárolta a Siemplify-t, egy másik kiberbiztonsági céget.
A Biden elnök vezette szabályozó hatóságok keményen fellépnek a technológiai óriások felvásárlásai és általában a vállalati konszolidáció ellen. Az Amazon az európai és az amerikai szabályozó hatóságok ellenkezését követően lemondott az iRobot 1,7 milliárd dolláros felvásárlásáról. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság pedig megpróbálta megakadályozni, hogy a Microsoft felvásárolja az Activision videojáték-gyártó céget. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium jelenleg két különálló trösztellenes pert folytat a Google ellen, az egyik a mindenütt jelen lévő keresőmotorját célozza, a másik pedig a digitális reklámtechnológiai üzletágának feldarabolására irányul. A keresőügyben várhatóan idén nyáron születik ítélet.
A Kongresszus vezetői által vasárnap benyújtott az amerikai kormány finanszírozási törvényjavaslata értelmében Kínának megtiltják, hogy az Egyesült Államok Stratégiai Kőolajtartalékából olajat vásároljon, közölte a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
A Stratégiai Kőolajtartalékból származó olaj eladásának kérdése azóta eszkalálódott, hogy Joe Biden elnök bejelentette, 2022-ben 180 millió hordó olajat adott el Kínának, hogy csökkentsék a benzinárakat, amelyek Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója óta az egekbe szöktek.
A Kínával szembeni szigorításra irányuló törekvés azon kevés dolgok egyike, amelyek a megosztott amerikai kongresszus mindkét felét egyesítik, és a törvényhozók több tucat törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyek célja a kínai kormánnyal való konkurencia kezelése.
2022-ben a Stratégiai Kőolajtartalékból egymillió hordót adtak el az UNIPEC America társaságnak, a kínai Sinopec egyik részlegének. 2017-ben, Donald Trump volt elnök idejében a tartalék olaj egy részét eladták a PetroChina Internationalnak, a PetroChina Co Ltd. kínai állami olajtársaság leányvállalatának.
Tavaly júliusban a demokraták által ellenőrzött szenátus 85 szavazattal, 14 ellenében elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az olaj exportját a Stratégiai Kőolajtartalékból Kínának.
Chris Murphy demokrata szenátor elmondása szerint azonban ennek csekély politikai hatása volt, és valószínűleg többet ártott, mint használ.
2022-ben az amerikai olajtársaságok 83 millió hordó olajat adtak el Kínának.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Tavaly Oroszország lett Kína legnagyobb olajbeszállítója, 107,02 millió tonna nyersolajat adott el rekordmennyiségben – derül ki a Reuters által megvizsgált kínai vámadatokból.
A teljes mennyiség napi 2,14 millió hordónyi importnak felelt meg, messze megelőzve Szaúd-Arábiát, amelynek Kínába irányuló olajexportja tavaly napi átlagban mintegy 1,7 millió hordóra esett vissza. A Kínába irányuló orosz export 2023 júniusában érte el minden idők legmagasabb, napi 2,57 millió hordóját.
Ebben a fejleményben nagy szerepe volt az orosz nyersolajra vonatkozó nyugati szankcióknak. A szankciók – a külföldre irányuló orosz olajszállításokra vonatkozó árkorlátozás formájában – arra késztették a korábbi vásárlókat, hogy kerüljék az orosz olajat, de Kína és India szívesen fogadott be többet. A szankciók okozta árengedmény nagyban hozzájárult ehhez, bár idővel csökkent, mivel az orosz olaj ára a világpiaci árakkal szinkronban kezdett mozogni.
Ugyanezek a fejlemények tették Kínát tavaly Oroszország legnagyobb olajvásárlójává. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a hónap elején azt mondta, hogy Oroszország nyersolajexportjának fele Kínába ment, ami az orosz olaj legnagyobb vásárlójává tette.
„A jelenlegi helyzetben a fő partnerek Kína, amelynek részesedése körülbelül 45–50 százalékra nőtt, és természetesen India” – mondta Novak, akit a VOA News idézett. Hozzátette: „korábban lényegében nem voltak szállítások Indiába, azonban két év alatt az Indiába irányuló orosz export teljes részesedése elérte a 40 százalékot.”
India volt a másik ország, amelynek tavaly Oroszország a legnagyobb olajbeszállítójává vált, miközben Európa részesedése az orosz olajimportban 45 százalék körüli értékről 4–5 százalékra csökkent, mivel az Európai Unió 2022 decemberében és 2023 februárjában embargót rendelt el az orosz olaj- és kőolajtermék-vásárlásokra.
Kína és India együttesen az orosz olajexport mintegy 90 százalékát importálta 2023-ban.
Számos orosz olajszállító hajó vesztegelt korábban India előtt, most azonban úgy néz ki, hogy legalábbis ideiglenesen megoldódhatott a probléma, miután elindultak a szállítmányok kelet felé. A fennakadást részben az új amerikai szankciók életbe lépése okozza, melyeknek köszönhetően az egyik legnagyobb felvevőpiacnak számító India képtelen dollárban fizetni az orosz olajszállítmányokért.
Öt hajó – az NS Commander, a Sakhalin Island, a Krymsk, a Nellis és a Liteyny Prospect – mindegyike az orosz Távol-Keletről származó Sokol olajat szállít a fedélzetén, a vonatkozó hajókövető adatok szerint az összes egység elindult és 7-10 csomós sebességgel halad a Malakka-szoros felé. A hatodik, szintén a Sokol-szállítánnyal rendelkező NS Century még mindig Srí Lanka közelében van.
Úgy tűnik, Kína közbelépett, hogy megmentse a Sokol rakományait – mondta Katona Viktor, a Kpler adatelemző szolgáltató vezető nyersolaj-elemzője.
A nyugati felvevőpiac kiesésének köszönhetően India és Kína vált az orosz termék legjelentősebb felvásárlójává, India Oroszországból származó kőolajimportja azonban decemberben jelentősen visszaesett, mivel a helyi finomítók a Kpler adatai szerint fizetési problémák miatt egyetlen Sokol-szállítmányt sem kaptak: az Indian Oil Corp (IOC), az ország legnagyobb olajfinomítója bár éves megállapodást kötött az orosz Rosznyeft olajipari vállalattal különböző orosz olajfajták, köztük a Sokol megvásárlásáról, a fizetés elszámolása azonban, amely általában az Egyesült Arab Emírségek által használt dirhamban történik, akadályokba ütközik, mivel a Rosznyeft egysége, a Sakhalin-1 LLC nem tud számlát nyitni az országban az amerikai szankciók miatt, hogy elfogadhassa a dirham fizetéseket.
Az NS Century-t – amely mintegy 700 ezer hordót szállít – tavaly már szankcionálta az amerikai pénzügyminisztérium. A többi hajó közül négy hasonló mennyiséget szállít, míg az ötödik, a Nellis kétszer annyit képes tárolni. A hajók többsége az orosz állami hátterű hajózási vállalat, a Sovcomflot tulajdonában van.
Kína az utolsó szemig felvásárolja az ukrán kukoricát. A legtöbb forrás több százezer tonna kukoricáról számolt be, amelyet kínai importőrök vettek meg Kijevtől, de egyes hírek szerint majdnem egymillió tonnáról lehet szó. A világon most az ukrán gabona a legolcsóbb, így érthető, hogy Kína kihasználja a kínálkozó lehetőséget.
Kína hatalmas mennyiségben vásárol takarmánykukoricát Ukrajnától – állítják ázsiai és európai kereskedők. A hírek szerint a felvásárlás az elmúlt két hétben indult el.
A Reutersnek nyilatkozó kereskedők úgy tudják, hogy több százezer tonna takarmánykukoricát vásárolt ezekben a hetekben Kína Kijevtől. Egyes becslések odáig is elmentek, hogy a felvásárolt mennyiség alulról súrolja az egymillió tonnát.
Egy ukrán kormányzati forrás megerősítette a kukorica értékesítését Kínának – írta meg a Sky News. Ez azért érdekes fejlemény, mert Kína eddig egyértelműen Oroszországot támogatta a tavaly februárban kirobbant háborúban.
A kínai importőrök körülbelül 10-12 Panamax rakomány ukrán kukoricát vásároltak novemberi és decemberi szállítással – mondta egy nemzetközi gabonakereskedelmi vállalat szingapúri kereskedője. A Panamax egy méretjelölés. Azokat a legnagyobb hajókat jelölik a Panamax fogalommal, amelyek képesek áthaladni a Panama-csatornán. Egy Panamax hajó kapacitása általában meghaladja a 60 ezer tonna gabonát.
A kínai érdeklődés az ukrán gabona iránt nem véletlen. Jelenleg az Ukrajnából származó termények a legolcsóbbak a nemzetközi piacon. Pontosan ez okozza a problémát Ukrajna és Kelet-Európa között, mivel több ország is a saját mezőgazdaságának védelmében még az Európai Unióval is szembement, és kitiltotta az ukrán mezőgazdasági termékeket.
A magyar ingatlanpiac tavalyi mintegy 125 ezer tranzakciójából 2524 esetben voltak olyan külföldi befektetők a vásárlók, akiknek ingatlanvásárlási kérelmet kellett benyújtaniuk, mert nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc állampolgárai voltak – mutatott rá a Duna House ingatlanközvetítő.
Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.
Az ukrán vásárlók aránya 2,5 százalékponttal emelkedett az előző év adataihoz képest, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző csoport 2022-ben. Az orosz befektetők aránya közel 1 százalékpontot nőtt 2021-hez mérten, számukra továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete volt vonzó.
