A német kormány a Leopard tankokat gyártó KNDS védelmi konszern részvényeinek 40%-át tervezi megvásárolni, számolt be a Handelsblatt.
A kiadvány adatai szerint a CDU/CSU és az SPD koalíciója több hetes tárgyalások után hozta meg az erre vonatkozó döntést.
Ezzel a lépéssel Berlin ugyanolyan politikai és operatív befolyásra törekszik a vállalat felett, mint amilyennel Franciaország már rendelkezik.
A megállapodás értékét a részvények értékelése alapján fogják meghatározni, amikor a KNDS idén tőzsdére lép. Az amszterdami székhelyű vállalat részvényeinek akár 20%-át is a frankfurti és a párizsi tőzsdére kívánja jegyezni. A csoport piaci értéke 18 és 20 milliárd euró között lehet.
Jelenleg a francia állam és a német Wegmann csoport egyenként 50%-os részesedéssel rendelkezik a KNDS-ben, de a német társtulajdonosok a részesedésük eladását tervezik.
Sajtóértesülések szerint az üzlet a KfW állami bankon keresztül valósulhat meg, a részesedés kezelését pedig a német gazdasági minisztérium és a védelmi minisztérium koordinálja majd.
Az Egyesült Királyság május 19-én „csendben” kiadott egy új engedélyt a szankcionált orosz olajból előállított dízel- és repülőgép-üzemanyag behozatalára, valamint egy külön engedélyt az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) tengeri szállítására – tájékoztat a Kyiv Independent.
Az első engedély lehetővé teszi az orosz olajból előállított dízel és repülőgép-üzemanyag importját, ha „a termékeket harmadik országban dolgozták fel” – áll az Egyesült Királyság kormányzati portálján.
Ezek a termékek mentesülnek az Egyesült Királyság által más országokban feldolgozott orosz olajtermékekre vonatkozó általános tilalom alól.
Az engedély május 20-án lép hatályba határozatlan időre, és bármikor visszavonható vagy felfüggeszthető.
Ettől függetlenül május 19-én az Egyesült Királyság általános engedélyt adott ki az orosz LNG tengeri szállítására. Ez lehetővé teszi az LNG hajóval történő szállítását és kiszállítását Oroszország Szahalin–2 és Jamal LNG-termináljairól.
Az engedély 2027. január 1-én jár le.
„Elkötelezettek vagyunk az Oroszország elleni szankciók szigorítása mellett, hogy gyengítsük az ország háborús képességeit Ukrajnában, miközben védjük a kritikus ellátási láncokat és fenntartjuk a piaci stabilitást” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Királyság kormányának szóvivője.
John Foreman, a Chatham House társult kutatója és az Egyesült Királyság korábbi kijevi és moszkvai védelmi attaséja „cinikusnak, de érthetőnek” nevezte a lépést, szerinte ez aláássa a Keir Starmer brit miniszterelnök által képviselt magas erkölcsi színvonalat.
Új korszak kezdődik a román acéliparban: egy ukrán nagyvállalat felvásárolta az ArcelorMittal utolsó helyi üzemét, miközben a háttérben komoly gazdasági és geopolitikai átrendeződés körvonalazódik.
Ukrán cég vásárolta fel a csőtermékeket gyártó román ArcelorMittal Tubular Products Romant – írta vállalati közlemény alapján a profit.ro.
A vásárló az egyik leggazdagabb ukrán üzletember, Viktor Pincsuk cége, az Interpipe.
„A romániai üzem az első termelési platformunk az Európai Unióban és nemzetközi szinten, történelmi lépést jelent a fejlődésünkben. Tökéletesen kiegészíti vertikálisan integrált, hozzáadott értéket teremtő ukrajnai tevékenységünket, megerősítve földrajzi diverzitásunkat és technológiai integrációnkat” – nyilatkozta Luca Zanotti, az Interpipe vezérigazgatója. A felek nem hozták nyilvánosságra a tranzakció értékét. Az Interpipe egy dnyiproi székhelyű, globális szinten is jelentős acélcső és vasúti síngyártó. 2025-ben 470 ezer tonna csövet és 89 ezer tonna vasúti sínt gyártott.
A 335 dolgozót foglalkoztató ArcelorMittal Tubular Products Roman 2024-ben 364,903 millió lej árbevétel mellett 41,827 millió lej veszteséggel zárta az évet. A moldvai régióban található üzem eladásával kivonult Romániából az ArcelorMittal.
A luxembourgi székhelyű, a világ egyik legnagyobb acélgyártójának számító vállalat 2001-ben lépett be a román piacra, az ország legnagyobb kohászati kombinátjának, a galaci Sidexnek a megvásárlásával. Az üzemet 2019-ben a brit Liberty Steel Group vette át. Az MTI tudósítása szerint az ArcelorMittal a közelmúltban értékesítette két másik romániai üzemét is. Az ArcelorMittal Tubular Products Iasi ugyancsak egy ukrán nagyvállalat, a Metinvest, a vajdahunyadi ArcelorMittal kohászati kombinát pedig a legnagyobb román útépítő, az UMB tulajdonába került.
Bernd Bergmair osztrák üzletember, a Pornhub felnőttfilmes oldal volt többségi tulajdonosa is érdeklődését fejezte ki a Lukoil orosz olajcég külföldi eszközeinek megvásárlása iránt – értesült a Reuters két forrásból.
A Lukoil külföldi eszközei azután váltak eladóvá, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, illetve a Rosznyeftre, hogy ezzel gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Bergmair ügyvédjén keresztül válaszolt a hírügynökség kérdéseire, de azt nem mondta el, pontosan milyen eszközökre vetett szemet, felvette-e már a kapcsolatot a Lukoillal, vagy egy befektetési konzorcium részeként érdeklődik-e.
Nyilvánvaló, hogy a Lukoil International GmbH nagyszerű befektetés lenne, és bárki szerencsés lenne, ha birtokba vehetné ezeket az eszközöket – nyilatkozta ügyvédjén keresztül a Reutersnek.
Bergmair 2023-ig volt a Pornhubot is tulajdonló MindGeek többségi tulajdonosa. Vagyonát 1,2 milliárd fontra teszik.
A Lukoil eszközei iránt érdeklődik többek között az ExxonMobil és a Chevron is.
Bár az európai vezetők nyilatkozataikkal és a meghozott szankcióikkal az orosz energiaforrások elhagyását sürgetik, a tényleges importadatok ennek ellenkezőjét mutatják. A Pravda információi szerint Spanyolország, amely az Európai Unióban a legnagyobb kapacitással rendelkezik a cseppfolyósított földgáz (LGN) fogadására és újragázosítására, továbbra is aktívan vásárol orosz gázt, amit aztán gázvezetékeken keresztül a szomszédos országokba juttatja.
A nemzeti gázszállító rendszer üzemeltetője, az Enagas adatai szerint 2025 januárja és augusztusa között Oroszország folyamatosan a harmadik helyen állt a spanyol piac főbb üzemanyag-szállítói között. Részesedése a teljes import 12,3 százalékát tette ki, ami 30 509 GWh-nak, vagyis csaknem 2,9 milliárd köbméter gáznak felel meg egy kiadvány szerint.
Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be, amely Spanyolország ellátásának körülbelül egyharmadát (33 százalék, azaz 81 871 GWh vagy 7,76 milliárd köbméter) biztosítja földrajzi közelsége és fejlett csővezeték-infrastruktúrája révén. Az Egyesült Államok szinte hasonló mennyiséget szállít – 30,7 százalékot (76 218 GWh vagy 7,22 milliárd köbméter). Ez a két ország együttesen teszi ki Spanyolország gázegyensúlyának nagy részét, de Oroszország a politikai nyomás ellenére is stabil jelenlétet tart fenn a piacon.
Érdekesség, hogy 2024-ben Oroszország részesedése jelentősen magasabb volt – 21,3 százalék – ami lehetővé tette számára, hogy a második helyet foglalja el a beszállítók között. Annak ellenére, hogy a spanyolok nyilvánosan kijelentették, csökkenteni kívánják az orosz cseppfolyósított gáz vásárlását, a tényleges mennyiségek a gyakorlatban sokkal stabilabbnak bizonyultak, ami két kulcsfontosságú tényező kombinációjának köszönhető: a kedvező árfeltételeknek és a hosszú távú szerződéseknek, amelyeket nehéz azonnal felmondani anélkül, hogy az komoly gazdasági következményekkel járna a fogyasztókra és magára az ország energiaellátási rendszerére nézve.
A Pravda szerint Spanyolország szerepét az európai energiaellátási rendszerben nem lehet alábecsülni. Az LNG fogadására és újragázosítására szolgáló fejlett infrastruktúrának köszönhetően az ország egyfajta „kapu” a cseppfolyósított gáz ellátásához az Európai Unióba.
Az importált mennyiség jelentős része nem marad a hazai piacon, hanem az újragázosítási folyamat után gázvezetékeken keresztül a szomszédos államokba kerül, ahol kompenzálja az Oroszországból érkező közvetlen ellátások csökkenését.
Fontos megjegyezni, hogy Oroszországból nem áramlik vezetékes gáz Spanyolországba, csakis kizárólag tengeren szállított cseppfolyósított üzemanyag.
2025 első nyolc hónapjában az EU-országok összesen 13,9 milliárd köbméter LNG-t vásároltak Oroszországtól. Ez körülbelül 4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Formálisan a csökkenés összhangban van a források diverzifikálására és a Moszkvától való függőség csökkentésére irányuló politikai irányvonallal. Az abszolút értéket tekintve azonban a mennyiségek még mindig jelentősek, ami rávilágít a politikai nyilatkozatok és az elektromos hálózatok gyakorlati igényei közötti ellentmondásra.
Mindeközben Brüsszel nemrég értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy 2027. január 1-jétől teljesen le akar mondani az orosz gázról, ennek megvalósíthatósága a valóságban kétséges. A Pravda felhívja a figyelmet, hogy az LNG-importot növelő infrastrukturális projektek időt és jelentős beruházást igényelnek, ráadásul a tagállamok hazai energiapiacai eltérnek alkalmazkodóképességük és rendelkezésre álló erőforrásaik tekintetében.
Az adatok a spanyolországi és az egész EU-ba irányuló gázimportokról jól mutatják a szavak és a gyakorlat közötti szakadékot, ugyanis a szankciók okozta nyomása ellenére Oroszország továbbra is jelentős pozíciót tart fenn az LNG-szegmensben.
A Prada olasz luxusmárka bejelentette, hogy 1,25 milliárd euróért megvásárolja a Versace divatházat a Capri Holdings tulajdonából. A hírt a vállalat hivatalos közleményben erősítette meg honlapján – számol be róla az MTI.
A Prada honlapján szereplő adatok szerint az adózott eredménye tavaly 25 százalékkal, 839 millió euróra emelkedett a 2023. évi 671 millió euróról.
A vállalat a múlt év végén 609 üzletet üzemeltetett a világ több mint 70 országában.
Az eredetileg Prada Brothers néven elsősorban bőrárut árusító céget 1913-ban alapította Mario Prada és testvére, Martino Milánóban. 1978-ban a céget Mario unokája, Miuccia Prada örökölte.
A Versace divatcéget Gianni Versace alapította 1978-ban, Milánóban. A Capri Holdings 2018-ban vásárolta meg a Versacét.
Megnőtt az iPhone-ok iránti kereslet az amerikai Apple Store-okban. A vásárlók szívesen vásárolnak okostelefonokat az új amerikai tarifák miatti esetleges áremelések előtt, számolt be a Bloomberg. Az Apple különböző fiókjainak alkalmazottai országszerte arról számoltak be, hogy a boltok zsúfolásig megteltek vásárlókkal a hétvégén, akik aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az árak az egekbe szöknek a tarifák kivetése után.
A legtöbb iPhone-t Kínában gyártják, amelyet a jövőben 54%-os tarifa fenyeget.
Az egyik alkalmazott a kiadványnak elmondta, hogy boltjuk zsúfolásig megtelt emberekkel, akik pánikhangulatban vásárolták a telefonokat.
Az iPhone-ok mellett a Mac-eket is aktívan vásárolják fel, mert azok is megdrágulhatnak. Az Apple Store egyik alkalmazottja megjegyezte, hogy a sorok most ugyanolyanok, mint az új iPhone megjelenésekor vagy szilveszterkor.
„Majdnem minden vásárló megkérdezte tőlem, hogy emelkedni fognak-e az árak a közeljövőben” – mondta.
Az Apple egyesült államokbeli kiskereskedelmi üzleteiben a hétvégi eladások meghaladták a korábbi éveket, legalábbis néhány nagyobb piacon, közölte egy, az ügyben járatos személy.
Az Apple több mint félbillió dollárt veszített két nap alatt a vámtarifák okozta válság miatt. A cég árfolyama is esett, mivel Donald Trump amerikai elnök kormánya azzal fenyegetőzött, hogy 50 százalékos vámot vet ki a Kínából importált árukra.
A cég egyelőre nem kommentálta a vámok miatti esetleges termékárak emeléséről szóló pletykákat.
A Kyivstar megállapodást írt alá az Uklon, ukrán taxirendelési és szállítási platform felvásárlásáról – jelentette be a VEON, a Kyivstar anyavállalata.
Az ügylet lezárása után a Kyivstar az Uklon részvényeinek 97%-át kapja meg, összesen 155,2 millió dollárért. Szerhij Hriskov, az Uklon vezérigazgatója várhatóan továbbra is a posztján marad.
Hriskov közölte, hogy a megállapodás és egyeztetést a tervek szerint 2025 áprilisában zárják le, miután teljesítve lesznek az alapfeltételek.
„Meg kell jegyezni, hogy a Kyivstar és az Uklon külön vállalkozások maradnak. Az egész csapat az Uklon vezérigazgató közvetlen vezetése alatt továbbra is teljes erővel azon fog dolgozni, hogy a vállalat termékeit és szolgáltatásait az ukrajnai és más piacokon fejlessze”, írta Hriskov.
Az Uklon Ukrajna 27 városában működik, és több mint 100 ezer sofőr-partnert egyesít a platformon. 2024-ben a vállalat több mint 100 millió utazást és több mint 3 millió szállítást hajtott végre.
2023-ban az Uklon belépett a szállítási üzletágba, és kiterjesztette tevékenységét Üzbegisztánban, ahol a VEON Beeline Uzbekistan az ország vezető digitális szolgáltatójaként is működik.
A VEON Group vezérigazgatója, Kaan Terzioglu elmondta, hogy a vállalat tanulmányozza az Uklon Ukrajnán és Üzbegisztánon túli kiterjesztésének lehetőségeit kazahsztáni, pakisztáni és bangladesi digitális szolgáltatók támogatásával.
Újabb európai céget vásárol fel az MHP: a baromfipiacon már a kontinens legnagyobbjának számító ukrajnai cég a spanyol UVESA megvételével tovább erősíti ezt a pozícióját, és növeli érdekeltségét a sertésszektorban is. Az orosz–ukrán háború ellenére az MHP tavalyi harmadik negyedéve volt a legeredményesebb a cég történetében.
Kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be az MHP, Ukrajna legnagyobb baromfi-feldolgozója a sertés-, illetve baromfihússzektorban érdekelt élelmiszeripari vállalat, a spanyol UVESA Group megvételére. Az MHP ajánlata az UVESA összes jelenlegi részvényesének szól, és 50,01 százalékos minimális részesedést kíván elérni.
Mint közölték, ha hatósági jóváhagyások szükségesek az üzlethez, azok követelményeit megvizsgálják, és „szükség szerint kezelik” – írja a Poultryworld. Az MHP terjeszkedése azért különösen fontos a magyar baromfiszektor szempontjából, mert az ukrajnai cég már korábban is fontos pozíciókat szerzett Európában, és termékeivel elárasztotta az uniós piacot.
A cég az akvizíciót egy újabb stratégiai lépésnek tekinti, amivel megszilárdítja jelenlétét a globális élelmiszeriparban, egyben pedig hosszú távú befektetőt biztosít az UVESA Group számára. Az ügylet tovább erősíti az MHP pozícióját Európában, ahol a becslések szerint már a legnagyobb baromfitermelőnek számít.
Az MHP itt van a szomszédban is
A beszámoló szerint az MHP működteti a 2019-ben felvásárolt Perutnina Ptuj leányvállalatot is, amely Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában értékesít baromfit. A cégnek van vágóüzeme Hollandiában, egy vegyes vállalata Szaúd-Arábiában, valamint értékesítési és elosztóirodái az Egyesült Királyságban, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A cég hangsúlyozta, hogy spanyolországi jelenléte új munkahelyeket teremt, és értékes együttműködési lehetőségeket biztosít a helyi gazdálkodókkal és vállalkozásokkal, elősegíti a tágabb baromfiellátási lánc megerősítését, és hozzájárul Spanyolország tágabb mezőgazdasági ágazatához, javítva az ország élelmiszer-fenntarthatóságát és előmozdítva a gazdasági fejlődést.
Az 1964-ben alapított UVESA Spanyolország egyik legnagyobb baromfi-feldolgozója, amely hatszáz gazdaságot integrált, Alpico márkanév alatt készít és exportál szárított kolbászt, valamint Basmahal védjegy alatt húskészítményeket.
Bár az elmúlt években történt cégfelvásárlások a cég globális baromfiiparban betöltött szerepét erősítették, az MHP kinyilvánította, hogy a prioritás továbbra is az ukrajnai üzletfejlesztés. Mint közölték: azon dolgozunk, hogy biztosítsuk az élelmiszer-biztonságot, létesítményeink stabil működését, erősítsük az állam gazdaságát, támogassuk a hadsereget, csapatainkat és közösségeinket, és olyan ukrán vállalkozásokba fektetünk be, amelyek kiterjesztik az MHP kulináris ökoszisztémáját.
Háborús hatás
Az MHP jelentése szerint 3300 alkalmazottját sorozták be az ukrán fegyveres erőkbe a háború 2022. februári kezdete óta, ami a vállalatcsoport alkalmazottainak 12 százaléka, és folyamatosan növekszik. A háború hatása érződik a termelésben is: az MHP előzetes adatai szerint ugyanis a tavalyi harmadik negyedévben az ukrajnai egységeinek baromfitermelése 10 százalékkal, 167,84 ezer tonnára esett vissza. Ugyanakkor szlovén érdekeltsége, a Perutnina Ptuj baromfitenyésztő vállalat európai gyártóüzemei 11 százalékkal, 38,52 ezer tonnára növelték a kibocsátást.
Ezen időszak alatt az MHP baromfiexportja 9 százalékkal, 90,49 ezer tonnára esett vissza.
A tavalyi első három negyedévben az ukrajnai baromfihús-termelés mennyisége is kismértékben visszaesett, és
533,74 ezer tonnát ért el az előző évi
546,37 ezer tonnával szemben.
Mindezek ellenére a harmadik negyedévében az MHP 96 millió dolláros nettó nyereséget termelt, ami 75 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában mért értéket, és ami a legsikeresebb három hónapja volt az addig eltelt időszakban. A kilenchavi összes nyeresége 16 százalékkal meghaladva az előző évit, 141 millió dollár volt. Mindezt pedig az ukrán devizaárfolyam-ingadozások negatív hatása és a fennmaradó, magas háborús költségek ellenére érte el a cég.
Összességében a háborúval kapcsolatos költségek magasak, tavaly az első kilenc hónapban elérték a 38 millió dollárt, szemben a 2023 első háromnegyedévében mért 23 millió dollárral – szólnak az MHP számításai. Idén a háború továbbra is bizonytalanná teszi az ukrán piaci helyzetet, nemzetközi szinten pedig csökkenő árakra számítanak.
Az MHP egyébként egy az USA-beli Oakland Institute által készített tanulmány szerint 360 ezer hektár termőföldet művel Ukrajnában. Az uniós tagállamokban működtetett üzemei révén pedig már az orosz–ukrán háború előtt jelentős pozíciókat szerzett az EU-piacain. Ehhez a kvótát úgy játszotta ki, hogy a csontos csirkemellet az egy ízületes szárnyat rajta hagyva szállították be az unióba, majd azt saját üzemeiben mellfilévé és szárnnyá darabolták.
India júliusban napi 2,07 millió hordó olajat vásárolt Oroszországból, 4,2 százalékkal többet, mint júniusban, és 12 százalékkal nagyobb volument, mint egy évvel ezelőtt. A világ legnépesebb országa ezzel megelőzte Kínát, a távol-keleti óriás ugyanis naponta 1,76 millió hordót importált.
Az orosz fekete arany az elmúlt hónapban India teljes importjának 44 százalékát tette ki a Reuters szerint. Ez azzal magyarázható, hogy az ország finomítói előszeretettel veszik az engedményekkel értékesített orosz olajat, miután a nyugati országok szankciókkal sújtották Moszkvát, így Oroszország kénytelen Ázsiában értékesíteni az energiahordozóit.
Újdelhi az orosz–ukrán háború kirobbanása óta 10,4 milliárd dollárt spórolhatott az oroszországi importtal, ráadásul az indiai finomítók sokszor a hordónkénti hatvandolláros ársapka feletti összeget fizetnek a fekete aranyért. Washington ennek ellenére sem kérte Indiától a vásárlások visszafogását.
Sőt, India azt állítja, hogy ez biztosítja a stabilitást a globális energiapiacokon, nélkülük a világpiaci ár a duplája lenne. Érdemes hozzátenni, hogy a két ország jó kapcsolatai több évtizedre tekintenek vissza, ebből kifolyólag Újdelhi semmilyen büntetőintézkedést nem vezetett be Moszkva ellen, és nem ítélte Oroszországot, inkább közvetítőként lép fel a konfliktusban.
India az energiahordozók mellett az orosz műtrágyát és fegyvereket is nagy mennyiségben veszi, miközben Oroszország az indiai gyógyszerek egyik legfőbb felvevőpiacának számít, és bekerült India öt legnagyobb kereskedelmi partnere közé.
Bár a kínai finomítók importja kismértékben visszaesett júliusban, ez cégenként változó. Például az egyik legnagyobb olajvásárlójának számító vegyipari vállalat, a Shanghai Petrochemical idén felpörgette az Oroszországból származó behozatalt: a cég 620 ezer tonna orosz nyersolajat vásárolt az első fél évben, míg tavaly még egy tonnát sem. Ennek köszönhetően a vállalat nyereséges lett, holott egy éve még veszteséget termelt.
A fekete arany még mindig nélkülözhetetlen
Az olaj továbbra is a világ egyik legfontosabb erőforrása maradt. Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Oroszországi Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több fekete aranyat termelt ki az elmúlt évtizedekben. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta tavaly napi 32,8 millió hordóval.
Gázból Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb készletével, és bár az Egyesült Államok csak az ötödik helyen áll ezen a listán, mégis a legnagyobb termelő. A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések ellenére az energiahordozókat viszonylag kevés ország aknázza ki, ami továbbra is jelentős gazdasági és politikai előnyöket jelent az érintett államoknak.
