Az utolsó tíz esztendő – legalábbis a reáljövedelmet tekintve – elveszett évtizednek számít Oroszországban: 2013–2023 között növekedés helyett hat százalékkal esett az átlag reáljövedelem. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta viszont csökken a szegények és gazdagok közötti különbség. Ennek fő oka, hogy a háborúban való részvételért, illetve az elesett katonák után járó „koporsópénzt” elsősorban a kevésbé tehetősek kapják, mert ez az a réteg, amely elsősorban jelentkezett hivatásos katonának.
A hivatalos statisztikák szerint 2014–2017 között minden évben csökkent az átlagjövedelmek reálértéke, 2018-ban stagnált ez az érték, míg 2019-ben egy százalékkal növekedett a reáljövedelem. A koronavírus-járvány 2020-ban azonban újabb visszaesést hozott – 13 százalékosat 2013-hoz képest – hogy azután 2021-ben újra növekedni kezdjen. Utóbbi jelenség hátterében az állt, hogy az országban választást rendeztek és valamivel növelni kellett Vlagyimir Putyin és pártja népszerűségét. 2022, a háború első éve újra csökkenést hozott, s az elemzők szerint a reáljövedelmek értékének esése az idén is folytatódni fog, az esés mértéke 1-2 százalék is lehet.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy a hatalom szemmel láthatóan igyekszik megőrizni a társadalmi békét és a szegényebb rétegek a korábbinál jóval nagyobb támogatást kapnak az állami költségvetésből. Ennek része a bevonulásért járó pénz – a harctérre kerülők 195 ezer rubeles (kb. 86 ezer hrivnya) egyszeri juttatást kapnak. Ugyancsak növeli a lakosság jövedelmét a harcokban elesett katonák után fizetett 2-3 millió rubeles „koporsópénz” is. Oroszországban jellemzően a vidéki és kevésbé tehetős rétegekből kerülnek ki a hadseregbe jelentkező szerződéses katonák, elsősorban ugyanis ezen emberek számára jelent kiugrási lehetőséget a katonáskodásért járó fizetés. A felmérések szerint a szociális kiadások növekedésének köszönhetően 0,7 millióval csökkent a hivatalos szegénységi küszöb alatt élők száma, s jelenleg a mintegy 140 milliós lakosság 10,5 százaléka számít szegénynek.
Ukrajna már 15 év múlva nem lesz képes szavatolni a nyugdíjak folyósítását a leendő nyugdíjasoknak, mivel egyre kevesebben lesznek a munkaképes korban lévők, miközben megnő az élemedett korúak száma – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök szombaton a Lembergi Műszaki Egyetem diákjainak tartott előadásán, adta hírül vasárnap a korrespondent.net hírportál.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy a romló demográfiai helyzet miatt egyre csökken a munkaképes lakosság aránya, miközben mind többen lesznek a nyugellátásra szorulók. Az arányuk egy a kettőhöz lesz, így a nyugdíjasok eltartásához duplájára kellene növelni az adók mértékét, s ha a nyugdíjak összegét is növelni szeretnék, akkor még több adót kellene majd beszedni – tette hozzá. Azonban a vállalatok – folytatta – nem kérnek az adók növelésből, a járulékok kétszeresére emelése nem lehetséges. „Vagyis 15 év múlva nem fogunk tudni nyugdíjakat fizetni a leendő nyugdíjasoknak” – mutatott rá.
Smihal szerint a vázoltakból adódóan át kell térni a várományfedezeti (felhalmozó) nyugdíjrendszerre, amikor mindenki saját maga takarítja meg majdani nyugdíját. Ezt a rendszert már jövőre bevezetik Ukrajnában – mondta, megjegyezve, hogy az állam csak csekély mértékű szociális nyugdíjat biztosít majd. „Mindannyiunknak már fiatal kortól gondoskodnunk kell a nyugdíjunkról” – hangoztatta a miniszterelnök.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
