India továbbra is venni fog orosz olajat, annak ellenére, hogy Donald Trump szankciókat helyezett kilátásba, ha India nem állítja le az orosz kőolajimportot – számolt be a New York Times.
Indiai tisztviselők szombaton bejelentették, hogy az ország a továbbikban is venni fog olcsó orosz olajat, annak ellenére, hogy Donald Trump elnök szankciókat helyezett kilátásba. Ez újabb fordulat egy olyan kérdésben, amelyet Újdelhi már lezártnak tekintett.
Trump a múlt héten közölte, hogy legújabb vámintézkedései részeként büntetést szab ki Indiára, ha nem állítja le orosz nyersolajimportot.
Szombaton azonban két magas rangú indiai tisztviselő megerősítette, hogy nem történt változás az importpolitikában.
Az egyik tisztviselő elmondta, hogy a kormány nem adott utasítást az olajvállalatoknak az Oroszországból származó import csökkentésére.
Trump nem részletezte, milyen szankciókat vezetne be, ha India nem engedelmeskedne felszólításának. Egyes szakértők szerint Trump India orosz olajvásárlásaira helyezett fókusza tárgyalási taktika lehet, miközben a két ország kétoldalú kereskedelmi megállapodás korai szakaszainak lezárásán dolgozik. Kína és Törökország – két másik jelentős orosz olajimportőr – nem szembesült hasonló fenyegetésekkel.
India drasztikusan növelte orosz olajvásárlásait az ukrajnai háború kezdete óta. Oroszország ma már India olajimportjának több mint egyharmadát biztosítja – szemben a háború előtti kevesebb mint egy százalékkal.
Napi több mint kétmillió hordó nyersolaj behozatalával India a második legnagyobb orosz olajimportőr Kína után.
Újdelhi erős nyomásnak volt kitéve az orosz invázió utáni első hónapokban, hogy csökkentse gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. A háború második évére azonban megváltozott a hangnem a világ legnépesebb nemzetének importjával kapcsolatban. Úgy tűnt, India meggyőzte amerikai és európai szövetségeseit, hogy a nagyobb mennyiségű orosz olajvásárlás segít a globális olajárakat kordában tartani.
Tavaly év elején az Újdelhibe látogató amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők elismerték, hogy India egy hatékony formula szerint működik: továbbra is engedi az orosz olaj áramlását a globális kínálatba, de elég alacsony áron ahhoz, hogy csökkentse Oroszország bevételeit.
[type] => post [excerpt] => India továbbra is venni fog orosz olajat, annak ellenére, hogy Donald Trump szankciókat helyezett kilátásba, ha India nem állítja le az orosz kőolajimportot – számolt be a New York Times. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1754246580 [modified] => 1754232403 ) [title] => Trump fenyegetése ellenére sem mond le India az olcsó orosz olajról [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=62517&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 62517 [uk] => 62506 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 62507 [image] => Array ( [id] => 62507 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg [original_lng] => 229613 [original_w] => 750 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3-300x199.jpg [width] => 300 [height] => 199 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/42-3.jpg [width] => 750 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1754221603:12 [_thumbnail_id] => 62507 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1696 [_algolia_sync] => 349589883000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 34369 [1] => 3622 [2] => 40674 ) [tags_name] => Array ( [0] => fenyegetés [1] => India [2] => orosz olaj ) ) [1] => Array ( [id] => 62302 [content] =>
A katari kormány figyelmeztette a belga hatóságokat az európai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításának lehetséges csökkenéséről, mivel nem értenek egyet az átfogó fenntarthatósági ellenőrzésekről szóló új uniós irányelvvel, írta az Ukrinform a Reuters tudósítására hivatkozva.
Az irányelv kötelezi az európai piacon működő nagyvállalatokat, hogy „azonosítsák és kezeljék az emberi jogok és a környezetvédelem megsértését a termelési és logisztikai lánc minden szakaszában”.
A katari energiaügyi miniszter, Saad al-Kaabi május 21-én levelet küldött a belga kormánynak.
„Egyszerűen fogalmazva, hacsak nem eszközölnek változtatásokat az irányelvben, Katar államnak és a QatarEnergy-nek nem lesz más választása, mint komolyan fontolóra venni az EU-n kívüli alternatív piacokat LNG és más termékeik számára, amelyek stabilabb és kedvezőbb üzleti környezetet kínálnak” – áll a levélben.
A belga EU-misszió szóvivője nem kívánta kommentálni a levelet.
Az Európai Bizottság szóvivője elmondása szerint az európai intézmény Katartól is kapott egy május 13-i keltezésű levelet, és hozzátette, hogy az uniós törvényhozók és kormányok már tárgyalnak az irányelv módosításairól.
Brüsszel már korábban javasolta az irányelv módosítását a követelmények csökkentése érdekében, beleértve a bevezetésének egy évvel – 2028 közepéig – történő elhalasztását, valamint a vállalatok által az ellátási láncokban elvégezendő ellenőrzések korlátozását.
Azok a vállalatok, amelyek nem tartják be a szabályokat, akár a globális forgalom 5%-át is kitevő bírsággal is sújthatók.
Katar szerint ezek a változtatások nem elegendőek.
Megjegyezték, hogy a Perzsa-öböl-beli ország a világ harmadik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőre az Egyesült Államok és Ausztrália után.
Amióta Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, az ország az EU LNG-szükségletének 12-14%-át szállítja.
Robert Fico szlovák miniszterelnök fenyegetései, hogy leállítja Ukrajna áramellátását, még nem valósultak meg, mert technikailag ezt meglehetősen nehéz megtenni az európai szabályok miatt – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Az áramimporttal kapcsolatban. Közvetlen kapcsolatban állunk az Európai Bizottsággal. Amint Szlovákia miniszterelnöke bejelentette az ukrajnai áramexport leállításával való fenyegetést, az Energiaügyi Minisztérium azonnal megkereste mindhárom intézményt: az Európai Bizottságot, az Európai Energiahálózatot és az Energiaközösséget. Reagáltak, megvannak a válaszaink.”
A kormányfő felvázolta a probléma technikai körülményeit. „Valójában Szlovákia és a szlovák villamosenergia-hálózat része az egységes villamosenergia-hálózatnak. Vagyis ha műszakilag sikerült is rövid időre lezárni az ukrajnai bejáratukat javításra, akkor az egységes piac szabályai szerint a megfelelő villamos energia mennyiségét arányosan osztják szét a többi szállító ország között” – tette hozzá.
Smihal szerint Lengyelország és más szomszédok kinyilvánították, hogy szükség esetén készek együttműködni Ukrajnával. „De az ilyen döntéseket nem a szlovák üzemeltetőknek kell meghozniuk, hanem magának az egységes energiahálózatnak. Az Európai Bizottság pedig nagyon figyel erre” – mutatott rá.
A kormányfő hangsúlyozta, a mai napig nem fenyeget a villamosenergia-import mennyiségének csökkenése vagy korlátozása. „Az áramot kapjuk. Az áramot importáljuk, Szlovákiából is” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Nem jelent veszélyt Ukrajna energiaellátására Robert Fico szlovák miniszterelnök fenyegetése az Ukrajnába irányuló áramszállítás leállításáról, ha 2025. január 1-je után nem Kijev nem hosszabbítja meg az orosz gáz tranzitszállítását – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Olekszandr Harcsenkóra Energetikai Kutatóközpont igazgatójára és iparági forrásokra hivatkozva.
A jelentés szerint Harcsenko elmondta: „Véleményem szerint Fico fenyegetése, hogy megszünteti az áramszállítást Ukrajnának, nem igazán jelent komoly fenyegetést. Könnyen tudjuk majd kompenzálni azokat a mennyiségeket, amelyeket ma Ukrajna az Európai Unióból kap egy másik csatlakozáson keresztül, és a maximum, ami megtörténhet, az, hogy Szlovákia pénzt veszít amellett, amit már biztos veszíteni fog a gáztranzit leállításából.”
A hírportál iparági forrásai megerősítették, hogy Ukrajnára nézve nem lesznek negatív következményei a Szlovákiából érkező áramszolgáltatás megszűnésének. „Jelenleg négy országon – Lengyelországon, Magyarországon, Szlovákián és Románián – keresztül Ukrajna akár 2,1 GW villamos energiát is fogadhat az EU-tól. Ha ezen országok egyike megtagadja a szállítást, három másik ország tudja majd biztosítani a szükséges mennyiséget a megengedett határértékeken belül” – mondta el az informátor.
Növekvő kockázattal néznek szembe az Oroszországban maradt Európai bankok – figyelmeztet Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki Reutersnek azt is elmondta: az Egyesült Államok arra törekszik, hogy megerősítse a másodlagos szankciókat azon bankokkal szemben, amelyek segítik az orosz háborús erőfeszítésekkel kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat.
Az Oroszországban üzleti tevékenységet folytató bankokkal szembeni szankcióink keményebb fokozatra kapcsolását vizsgáljuk – mondta Yellen a Reutersnek adott interjúban, de nem volt hajlandó konkrétumokat mondani, s nem nevezett meg egyetlen bankot sem, amely célkeresztbe kerülhet.
A G7 pénzügyi vezetőinek észak-olaszországi találkozóján Yellen azt mondta, hogy a bankok oroszországi ügyleteivel kapcsolatos szankciókat csak akkor vezetik be, ha erre van okuk, de az oroszországi működés borzasztó sok kockázatot jelent.
Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha az osztrák Raiffeisen Bank International és az olasz UniCredit kivonulna Oroszországból, Yellen azt mondta: úgy gondolja, már kaptak felülről jelzést, hogy legyenek rendkívül óvatosak azzal kapcsolatban, mit csinálnak ott.
A Raiffeisen a legnagyobb európai hitelező Oroszországban. Nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy amerikai nyomásgyakorlás mellett az osztrák hatóságok sürgették a bankot, ejtse azt a megállapodást, mely szerint 1,5 milliárd euróért (1,6 milliárd dollárért) részesedést vásároltak volna az Oleg Deripaszkához köthető Strabag építőipari csoportban. Az osztrák bank végül engedett a nyomásnak.
Biden elnök felhatalmazása alapján az amerikai pénzügyminisztérium a dorgálástól a bírság kiszabásán át a dollárfizetésekből való kizárásig terjedően alkalmazhat másodlagos szankciókat.
A másodlagos szankciók hatását kár lenne alábecsülni, hiszen az amerikaiak sikeresen blokkolták a nagy kínai bankok pénzügyi közvetítőtevékenységét is az orosz hadiipari beszerzésben. Yellen és más amerikai pénzügyminisztériumi tisztviselők azt mondják, hogy Oroszország gazdasága egyre inkább háborús gazdaság, ami megnehezíti a polgári és a katonai vagy kettős felhasználású ügyletek megkülönböztetését.
Európai bankok nyeresége Oroszországban
Az Oroszországban maradt nyugati bankok óriási nyereséget realizáltak tavaly, s ennek megfelelően rekordmennyiségű adót fizettek be az orosz költségvetésbe. Az orosz piacon maradt bankok egyrészt a magas kamatszint miatt értek el kiugró profitot, másrészt azon is nyernek, hogy számos orosz bankot nemzetközi szankció sújt, így nem férnek hozzá a nemzetközi fizetési rendszerekhez. Jelenleg a Raiffeisen – és a többi nyugati bank dobhat pénzügyi mentőövet több millió orosz ügyfélnek, akik eurót vagy dollárt akarnak külföldre küldeni.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Szankciókkal fenyegette meg az orosz háború finanszírozásában részt vevő kínai bankokat az amerikai pénzügyminiszter – írja a Bloomberg.
Janet Yellen a Moszkvához fűződő kapcsolatokra vonatkozó nyers figyelmeztetéssel fejezte be négynapos kínai útját. A kínai bankoknak és exportőröknek egyaránt üzent: ha segítenek Oroszország katonai kapacitásának megerősítésében, Washington el fog jönni önök után – fogalmazott. A vállalatok, beleértve a Kínai Népköztársaság vállalatait is, nem nyújthatnak anyagi támogatást Oroszország háborújához. Jelentős következményekkel kell szembenézniük, ha ezt megteszik – fogalmazott hétfőn az amerikai nagykövet pekingi rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján annak előkészítő anyaga szerint.
A Biden-kormányzat világszerte igyekszik leszámolni azokkal a cégekkel, amelyek segítenek Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Bár Kína már korábban is célpontja volt a figyelmeztetéseknek, Yellen hétfői üzenete szokatlan a szankciókkal való közvetlen fenyegetés miatt – hívta fel a figyelmet a Bloomberg.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az orosz gázipari vállalat szerint moldovai partnere rendszeresen megsértette a gázszámla kifizetésének a határidejét.
A Gazprom orosz gázipari monopolcég azzal fenyegette meg Moldovát, hogy elzárja a gázcsapot, és szerződést is bonthat, ha nem teljesítik fizetési kötelezettségüket október 20-ig.
A Gazprommal tavaly kötött megállapodása szerint a Moldovagaz minden hónap 20. napjáig köteles az előző hónapban elfogyasztott földgáz költségét teljes egészében, a tárgyhavi szerződéses gáz költségének pedig az 50 százalékát megfizetni.
A moldovai cég idén rendszeresen megsértette a gázszámla kifizetésének a határidejét – jegyezte meg a Gazprom, amely állítása szerint mindig megértéssel kezelte a moldovai fél kéréseit.
Az orosz vállalat október 1-jén bejelentette, hogy a hónapra 30 százalékkal, napi 8,06 millió köbméterről 5,7 millió köbméterre csökkentette a Moldovába irányuló gázszállítást.
A Gazprom a Moldovagaz részvényeinek 50 százalékát birtokolja.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Kijev perrel és szankciókkal fenyegette meg a világ legnagyobb bankjait, hogy szüntessék meg az együttműködést Oroszországgal az olajszektorban, a héten legalább négy ilyen pénzintézet, a JPMorgan, a HSBC, a Citigroup és a Crédit Agricole vezérigazgatói kaptak ilyen leveleket – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Financial Times brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság idézte Oleg Usztenkót, az ukrán elnök gazdasági tanácsadóját, akinek nevében a leveleket küldték. Mint a tanácsadó elmondta: „véleményem szerint a bankok háborús bűnöket követnek el, mert az üzletelésükkel segítik a Putyin-rendszert és támogatják a rezsimet.” Azt is közölte, hogy az ukrán Igazságügyi Minisztérium a háború befejezése után pert fog indítani a bankok ellen a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Hozzátette, hogy Ukrajna titkosszolgálatai már gyűjtik a terhelő adatokat az orosz fosszilis tüzelőanyagok kereskedelmét támogató pénzintézetekről.
A brit világlap értesülése szerint a bankoknak írt levelekben az is szerepel, hogy ha továbbra is együttműködnek Oroszországgal, Ukrajna megtiltja számukra, hogy részt vegyenek az ország háború utáni újjáépítésében. Kijev különösen elégedetlen a JPMorgannel, egy kutatási feljegyzés közzététele miatt, amely szerint az orosz olajexport korlátozására tett kísérletek „hordónkénti 380 dolláros sztratoszférikus szintre” tolhatják a világpiaci árakat. Usztenko a JPMorgan vezérigazgatójának, James Dimonnak írt levelében a megjegyzést „rossz minőségű elemzésen alapuló ijesztgetésnek” nevezte. Azt is felháborítónak tartotta, hogy a bank „válságnak” nevezi az ukrajnai eseményeket, nem pedig orosz inváziónak.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az amerikai kereskedelmi miniszter komolyan megfenyegette a kínai cégeket, nehogy megpróbálják kijátszani az amerikai szankciókat. Gyakorlatilag a teljes kínai csipgyártás megbénítását is kilátásba helyezte.
Gina Ramimondo, amerikai kereskedelmi miniszter komolyan figyelmeztette az Oroszország elleni szankciók kijátszására készülő kínai cégeket. Mint mondta, az Egyesült Államok egyszerűen elvághatja őket a termeléshez szükséges felszerelésektől és szoftverektől. A miniszter a New York Times-nak kifejtette, hogy az amerikai kormány például a legnagyobb kínai csipgyártó céget, az SMIC-t gyakorlatilag teljesen leállíthatja, de bármelyik másik kínai céget is, ha azok a szankciókat megsértve csipeket és egyéb fejlett technológiai eszközöket szállítanának Oroszországnak.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok komoly szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben az Ukrajnával szembeni katonai agresszió miatt. A szankciók egyik elemeként megtiltották a fejlett technológiai termékek exportját Oroszországba és Belorussziába, ideértve a fejlett félvezetőket is. Az amerikai exportkontroll nem csak amerikai cégekre vonatkozik, hanem az összes olyan cégre világszerte, amelyek amerikai szoftvert vagy technológiát használnak termékeik előállításához, ez többek között számos kínai cégre is igaz.
Kína és Oroszország szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait az elmúlt években, és a kínai kormány kifejezte bizonyos mértékű szolidaritását az oroszok irányában, azonban az ázsiai ország még mindig nem képes előállítani a legfejlettebb csipeket. Az említett SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation) bár a legnagyobb kínai csipgyártó cég, azonban mégsem képes a félvezetők legújabb generációinak előállítására. Ennek oka, hogy a kínai hadsereggel való kapcsolatai miatt felkerült arra az amerikai tiltólistára, amely meggátolja a fejlett amerikai technológia használatát a társaságnak.
Kína és a kínai cégek eddig számos jelét adták annak, hogy bár nagyon sajnálatosnak tartják az Ukrajna elleni orosz inváziót, azonban emiatt nem kívánnak korlátozó intézkedéseket életbe léptetni az agresszorral szemben. Sőt, a jelek inkább arra utalnak, hogy opportunista módon viselkedve igyekeznek minél több hasznot hozni a kialakult helyzetből. Erre utal, hogy Peking állítólag már utasította a nagyobb állami tulajdonú energetikai és bányászati cégek vezetőit, vizsgálják, meg, milyen befektetési lehetőségek adódnak Oroszországban. Persze szigorúan a kínai ellátásbiztonság növelése céljából.
Az SMIC ennek ellenére tavaly szép profitot volt képes produkálni, ami annak köszönhető, hogy a koronavírus járvány következtében feszítő csiphiány uralkodott el az egész világon. Az autógyártó cégeknek nagyon sok járműnél elegendőek voltak az egyszerűbb architektúrájú, elavultabb csipek, s az SMIC ebből tudott nagy mennyiséget szállítani.
Raimondo szerint Oroszország biztosan megpróbál most körbehízelegni egy sor országot, hogy valamilyen formában kerüljék meg a szankciókat. Azonban ezen az országok és cégeik jól felfogott érdeke, hogy tartsák magukat az amerikai előírásokhoz. Ha ugyanis megszegnék azokat, akkor például a kínai cégek esetében az amerikaiak teljesen el tudnák szerinte lehetetleníteni a gyártást és ez pusztító következményekkel járna a kínai gazdaság egészére nézve.
Az Egyesült Államok 2020-ban és 2019-ben hasonló intézkedésekkel sújtotta például a Huawei-t, többek között azzal vádolva a társaságot, hogy az amerikai szankciókat megkerülve fejlett technológiát játszott át Iránnak. Az amerikai intézkedések gyakorlatilag teljesen megbénították a cég mobil és hálózati üzletágát.
