Még a viszonylag enyhe időjárás ellenére is 2025 elején Ukrajna földgázkészletei csak február 1-jéig voltak elegendőek. Az új fűtési szezonban Kijev még nehezebb helyzetbe kerül, ami a gáztartalékait illeti.
Ukrajna télen a készletek hiányában gázellátási szünetekkel fog szembesülni a lakóépületekben. Erről Oleh Popenko, az Ukrajnai Közüzemi Szolgáltatások Fogyasztói Szövetségének elnöke számolt be a Szuperpozicija YouTube-csatornán.
Popenko kommentálta a Naftohaz Ukrajina vezetésének nyilatkozatait a fűtési szezon kezdete előtti földgázkészletekről, és rámutatott a források elégtelenségére. Kiemelte, hogy még a viszonylag enyhe időjárás ellenére is 2025 elején Ukrajna földgázkészletei csak február 1-jéig voltak elegendőek. A szakértő véleménye szerint az új fűtési szezonban Kijev még nehezebb helyzetbe kerül.
Ukrajna gáztartalékai lassan kimerülnek
Ukrajnában a tél áramkimaradásokkal telhet, amiről a Novini.Live Telegram-csatorna számolt be. Az oldal az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerek ezredének parancsnokára hivatkozott, akinek a hívójelzése Achilles.
Lesznek támadások. Nem fogjuk tudni az egész eget lefedni, rakéták fognak becsapódni, sajnos Shahed rakéták is – jelentette ki a katonatiszt.
Ukrajnának fel kell készülnie a téli fűtési időszakra.
Korábban Szerhij Nahornyak, az ukrán parlament legfelsőbb tanácsának képviselője jelentette ki, hogy Ukrajnának 2,5 milliárd euróra van szüksége földgázvásárlásra, hogy kibírja a fűtési szezont. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló 11 milliárd köbméter nem lesz elég az országnak a télre.
A Nemzeti Bank rontotta korábbi makrogazdasági előrejelzését, és arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnában az infláció hosszabb ideig fog lassulni.
Júniusban a 12 hónapos infláció 14,3%-ra csökkent a májusi 15,9%-ról. Az infláció azonban júliusban ismét emelkedhet. A jegybank jelentése szerint az árak már ősszel folyamatos csökkenési pályára lépnek.
„Tekintettel a háború okozta jelentősebb veszteségekre és a növekvő üzleti költségek további áthárulására az árakra, a termésre vonatkozó romló előrejelzésekre, valamint a hrivnya az euróval szembeni tényleges gyengülésének hatásaira, a Nemzeti Bank a lassabb csökkenés felé módosította az inflációs előrejelzési pályát”, jelentette ki Andrij Pisnij, a jegybank elnöke.
A frissített előrejelzés szerint az infláció 2025-ben 9,7%-ra, 2026-ban 6,6%-ra lassul, és csak 2027-ben éri el az 5%-ot.
Áprilisban a Nemzeti Bank azt jósolta, hogy az infláció 2025 végére 8,7%-ra, 2026-ra pedig az 5%-os célértékre csökken.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok számára a legjobb megoldás egy szabadkereskedelmi megállapodás lenne. De szükség van „tartalék repülőterek” előkészítésére arra az esetre, ha Trump másként döntene.
Friedrich Merz leendő német kancellár úgy véli, hogy Donald Trump amerikai elnök politikája miatt a viággazdaság pénzügyi válsággal nézhet szembe. Véleménye szerint az Európai Unió országainak már most fel kell készülniük az esetleges problémákra, közölte Merz a Handelsblattnak adott interjújában.
A Merz ugyanakkor támogatja az Egyesült Államok és az európai országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
„Bízom egy új transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásban. Zéró vám mindenre. Ez mindkét félnek számára jobb lenne”, mondta.
A leendő kancellár ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Uniónak a harmadik országok piacaira kell összpontosítania, ha Washington teljesen ki akar vonulni a világkereskedelemből.
„Trump elnök politikája növeli annak kockázatát, hogy a következő pénzügyi válság a vártnál korábban következik be. Nekünk, európaiaknak meggyőző választ kell adnunk”, jelentette ki Merz.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatások fokozatosan csökkenni fognak, ezért Kijevnek arra kell összpontosítania, hogy fokozza mind az adók, mind a vámbevételek behajtására irányuló erőfeszítéseit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Gavin Gray IMF-misszióvezető NV Business című ukrán kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) misszióvezetője jelezte, hogy az ukrán hatóságok az idei év végére tervezik az úgynevezett Nemzeti Jövedelem Stratégia elindítását. „Mindenki tudja: idővel és fokozatosan csökkenni fog Ukrajna nemzetközi támogatása, ezért Ukrajnának saját belső forrásokat kell létrehoznia az önfinanszírozáshoz” – figyelmeztetett. Szerinte ezt figyelembe kell venni, mert a háború befejeztével megnő a szociális kiadások finanszírozásának igénye. „Ezért kell az ukrán hatóságoknak a bevételek behajtására irányuló képességek erősítésére összpontosítaniuk mind az adó-, mind a vámbevételek tekintetében” – tette hozzá.
A misszióvezető ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az IMF kiterjesztett finanszírozási programot dolgozott ki Ukrajna számára, figyelembe véve a fő forgatókönyvet, amely a háború 2024 közepére történő befejezését feltételezi. „De negatívabb forgatókönyvet prognosztizálunk egy hosszabb háború és ennek megfelelően nagyobb összegű külső finanszírozás mellett. Negatív forgatókönyv esetén a nemzetközi pénzügyi támogatásnak növekednie kell. Az alapforgatókönyv megvalósulása esetén 115 milliárd dollárról, a negatívról 140 milliárd dollárról beszéltünk” – emlékeztetett Gavin Gray.
Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóhelyettese szerint jelentős inflációs kockázatok vannak még hátra, a túl korai monetáris lazítás könnyen visszaüthet. A közgazdász úgy látja, a piacok is túlontúl optimisták az áremelkedés letörésével kapcsolatban.
„A biztató jelek ellenére aggódom, hogy az áremelkedési nyomás számos gazdaságban még jelen van, jelentősek az inflációs kockázatok” – jelentette ki a közgazdász a brazil jegybank által rendezett konferencián. Gopinath a hetvenes évek nagy inflációs sokkjára emlékeztetett, amikor is túl korán hitték el a befektetők és a jegybankárok, hogy leszálló ágba került a pénzromlás mértéke.
Az IMF álláspontja szerint a fiskális fegyelemnek is támogatnia kell a jegybankok törekvéseit. A feltörekvő piacokon az erős monetáris politikai keretrendszer miatt sikerült fenntartani a gazdasági növekedést az elmúlt években, csökkent a hitel- és az árfolyamkockázat. Ezek az államok ugyanakkor a globális kamatemelési ciklus miatt „jelentős, lefelé mutató kockázatokkal” kénytelenek szembesülni. Gopinath kifejtette, hogy sokkal kevésbé optimista a piacoknál a feltörekvő országok inflációcsökkentésével kapcsolatban; a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben az államokban gyakran a vártnál magasabbra kúsznak a ráták, ráadásul a magas inflációhoz általában nagy bérnövekedés is párosul.
Az inflációs nyomást támogatja a pandémia időszakában felhalmozódott elhalasztott kereslet, valamint a fogyasztói kosárban a szolgáltatások térnyerése. A feszes munkaerőpiac és az erős kereslet lehetővé teszi, hogy a vállalatok áthárítsák a fogyasztókra emelkedő költségeiket, s a munkavállalók hatékonyabban harcoljanak a magasabb bérekért – így ár-bér spirál alakulhat ki. Minél tovább marad magasan az infláció, annál nehezebb letörni, annál nagyobb a növekedési áldozat.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Az utóbbi időben a benzinkutakon megnőtt az üzemanyag iránti kereslet. A feszült helyzet ellenére továbbra sincs hiány az üzemanyagpiacon.
A hírt szakértők közölték – írja az Aposztrof.
A szakértők szerint a közeljövőben a külföldi üzemanyaghiány miatt adódhatnak fennakadások az országban a benzinellátás terén. Az üzemanyagpiacon ma már a generátorok is nagy szerepet játszanak, amelyeket a lakosság a áramkimaradás kapcsán kezdett el használni a mindennapokban.
Jelenleg az ország átlagos üzemanyagárai a következők:
Úgy fogalmaztak, “kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt”.
A globális olajkereslet korábbinál lassúbb növekedését jelezte előre idénre és a jövő évre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november havi piaci jelentésében hétfőn.
Az olajkartell a világgazdasági aktivitás lanyhulásával és a szigorú kínai járványvédelmi intézkedéseknek a kereskedelmi forgalomra és a termelőipari aktivitásra gyakorolt következményeivel indokolta a prognózis visszafogását. Kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt – írták.
Az OPEC prognózisa szerint a világ olajfelhasználása napi 2,55 millió hordóval 2,6 százalékkal haladja majd meg idén a tavalyit, jövőre napi pedig 2,24 millió hordóval az ideit. A nyersolaj iránti globális kereslet az év végére eléri a napi 101,3 millió hordót, 2023 végére pedig napi 103,4 millió hordóra emelkedik. Mindkét előrejelzést napi 100 ezer hordóval csökkentették az előző havi prognózishoz képest. Az OPEC ezzel április óta ötödször csökkentette olajkeresleti előrejelzését.
Az OPEC mellett a nagyobb olajtermelőket is tömörítő informális piaci együttműködés, az OPEC+ legutóbb termelésének napi kétmillió hordóval való csökkentéséről döntött novemberrel kezdődően az olajár megtámasztása érdekében.
Az első negyedévben a globális olajkínálat napi 300 ezer hordóval maradt el a kereslettől az OPEC jelentése szerint, majd a második negyedévben napi 200 ezer hordós kínálati többlet alakult ki, amely a harmadik negyedévben napi 1,1 millió hordóra duzzadt. Az OPEC olajtermelése októberben a tervezettnél nagyobb, napi 210 ezer hordóval csökkent napi 29,49 millió hordóra. A legnagyobb mértékben, napi 149 ezer hordóval Szaúd-Arábia vágta vissza termelését.
Csütörtökön Ukrajna egész területén áramszolgáltatási korlátozást vezetnek be, és ha a lakosság nem minimalizálja a fogyasztást, ütemezett lekapcsolások lesznek – jelentette be szerda este Kirilo Timosenko, az Elnöki Hivatal vezetőjének helyettese Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető-helyettes azt közölte, hogy „holnap, 2022. október 20-án korlátozzák az áramellátást Ukrajnában. Ma az ellenség ismét tönkretette az energiatermelő létesítményeket. Kérem, ezt vegyék komolyan.” Mint hangsúlyozta, reggel 07:00 és 23:00 óra között mindenkinek minimalizálnia kell az áramfogyasztást.
„Ez az ország minden régiójának lakosságára vonatkozik. Ha ez nem történik meg, akkor átmeneti leállásokra kell készülni. Holnaptól a városi közvilágítás használatát is korlátozzák. Ezek kényszerlépések. Ezért mi mindannyian a magunk frontján dolgozunk!” – mutatott rá Kirilo Timosenko.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Olekszandr Harcsenko, Ukrajna energiaügyi miniszterének tanácsadója bejelentette, szerdán és csütörtökön Ukrajna különböző régióiban tervezett áramszünetek lehetnek a lerombolt infrastruktúra helyreállításának megkönnyítése érdekében. Mint emlékeztetett, „a mai napon kollégáimmal megpróbáltuk kiszámolni, hogy mi sérült meg napközben, és sajnos az új adatok szerint a teljes infrastruktúra és a termelőkapacitásaink mintegy 40%-a valóban súlyosan megrongálódott.” A helyreállítási és javítási munkálatok folyamatosan zajlanak, de csodák csak bizonyos mértékben lehetségesek. „Ezért arra kell számítani, hogy ma és holnap nemcsak vészhelyzeti, hanem ütemezett áramlekapcsolások is lehetnek, hogy ne legyen túlterhelt a hálózat” – húzta alá Olekszandr Harcsenko.
